Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Acetilkolin, Agy, Agy-gerincvelői folyadék, Agyalapi mirigy, Agykamrák, Axon (szövettan), Centroszóma, Citokin, Citoplazma, Ektoderma, Emberi idegrendszer, Endoplazmatikus retikulum, Fagocitózis, Fehérje, Fehérjeszintézis, Fehérvérsejt, Gamma-Aminovajsav, Gerincvelő, Glükóz, Glutaminsav, Idegdúc, Idegszövet, Ingerületátvivő anyagok, Ingerületbe kerülés (transzdukció), Ion, Környéki idegrendszer, Központi idegrendszer, Makrofág, Monocita, Noradrenalin, Plexus choroideus, Réthelyi Miklós, Reflexív, Ribonukleinsav, Schwann-sejt, Sejt, Sejtmag, Sejtmagvacska, Sejtmembrán, Sejtszervecske, Szentágothai János, Szinapszis, Tejsav, Vérkeringés, X-kromoszóma.
Acetilkolin
Az acetilkolin, röviden ACh (COO22+(3)3) az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula.
Új!!: Idegsejt és Acetilkolin · Többet látni »
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Idegsejt és Agy · Többet látni »
Agy-gerincvelői folyadék
A főbb ciszternák sémás rajza. (Kék vonallal jelölve) Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) az agykamrákban termelődő és az agyat, illetve a gerincvelőt a pókhálóhártyán belül körülvevő, az emberben 120-250 ml térfogatú testfolyadék.
Új!!: Idegsejt és Agy-gerincvelői folyadék · Többet látni »
Agyalapi mirigy
Az agyfüggelékmirigy elhelyezkedése. Az agyalapi mirigy a töröknyeregben. (Gray's Anatomy) Az agyalapi mirigy (agyfüggelékmirigy) vagy hipofízis (hypophysis) az agy alapján található belső elválasztású mirigy.
Új!!: Idegsejt és Agyalapi mirigy · Többet látni »
Agykamrák
Agykamrák elhelyezkedése az agyban (vázlatos oldalnézet) Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve. Az agykamrák az agyhólyagok üregeinek származékai, amelyek egymással, a gerinccsatornával és a pókhálóhártya alatti térrel is összeköttetésben állnak.
Új!!: Idegsejt és Agykamrák · Többet látni »
Axon (szövettan)
Egy multipoláris neuron axonja Az axon az idegsejt sajátos szerkezetű, leghosszabb nyúlványa (tengelyfonál).
Új!!: Idegsejt és Axon (szövettan) · Többet látni »
Centroszóma
A centroszóma vagy sejtközpont a legtöbb sejtben megtalálható sejtszervecske.
Új!!: Idegsejt és Centroszóma · Többet látni »
Citokin
A citokin (görög cito-, azaz „sejt” és -kinosz, azaz „mozgás”) a jelzőmolekulák egy fajtája, amely a sejtkommunikációban játszik alapvető szerepet.
Új!!: Idegsejt és Citokin · Többet látni »
Citoplazma
A citoplazma ásványi sókból, vízből, cukrokból, fehérjékből felépülő összetett anyag, amely kitölti a sejteket.
Új!!: Idegsejt és Citoplazma · Többet látni »
Ektoderma
Az ektoderma a nagyon korai embrióban fellelhető három csíralemez egyike.
Új!!: Idegsejt és Ektoderma · Többet látni »
Emberi idegrendszer
Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.
Új!!: Idegsejt és Emberi idegrendszer · Többet látni »
Endoplazmatikus retikulum
Durva felszínű endoplazmatikus retikulum transzmissziós elektronmikroszkópos felvételen membrán és hírvivő RNS feketében, az endoplazmatikus retikulum belsője szürkében Az endoplazmatikus retikulum (ER) szinte minden eukarióta sejt alkotója.
Új!!: Idegsejt és Endoplazmatikus retikulum · Többet látni »
Fagocitózis
A fagocitózis megindítása: 1.) A fagocita külső receptorai szétszóródva helyezkednek el 2.) A kötődés megkezdése után összetömörülnek és tömegesen kapcsolódnak az idegen testhez 3.) A receptorok megindítják a citoszkeleton állábakat kibocsátó mozgását A fagocitózis (az ógörög fagein, enni és kütosz, sejt szavakból) az a folyamat, amely során a sejt egy szilárd részecskét a környezetéből bekebelez.
Új!!: Idegsejt és Fagocitózis · Többet látni »
Fehérje
vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.
Új!!: Idegsejt és Fehérje · Többet látni »
Fehérjeszintézis
A fehérjeszintézis a sejtmag transzkripciójával és poszttranszkripciós módosításával kezdődik. Ezután az érett mRNS makromolekula a citoplazmába kerül, ahol lefordítódik, majd a polipeptidlánc összecsukódik és poszttranszlációs úton módosul A fehérjeszintézis az a folyamat, amely során a sejtek új fehérjéket termelnek.
Új!!: Idegsejt és Fehérjeszintézis · Többet látni »
Fehérvérsejt
A normális keringő emberi vér pásztázó elektronmikroszkópos képe. A szabálytalan formájú leukocitákon kívül vörösvértestek és sok kis lapos vérlemezke is látható A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól.
Új!!: Idegsejt és Fehérvérsejt · Többet látni »
Gamma-Aminovajsav
A γ-aminovajsav (röviden GABA az angol gamma-aminobutyric acid-ból) egy többnyire gátló hatású neurotranszmitter számos különböző fajban.
Új!!: Idegsejt és Gamma-Aminovajsav · Többet látni »
Gerincvelő
A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.
Új!!: Idegsejt és Gerincvelő · Többet látni »
Glükóz
A glükóz – köznapi nevén szőlőcukor – (C6H12O6, rövidítése: Glc) egy monoszacharid, ezen belül 6 szénatomot és aldehidcsoportot tartalmazó aldohexóz.
Új!!: Idegsejt és Glükóz · Többet látni »
Glutaminsav
A glutaminsav egy aminosav (rövidítése Glu vagy E).
Új!!: Idegsejt és Glutaminsav · Többet látni »
Idegdúc
Egy '''idegdúc''' (ganglion) nagy nagyítású fénymikroszkópos képe. (hematoxilin-eozin festés) Az idegdúc vagy ganglion a központi idegrendszeren kívül, a periférián elhelyezkedő idegsejtcsoportulás.
Új!!: Idegsejt és Idegdúc · Többet látni »
Idegszövet
Mikroszkópikus kép az idegsejtről, az idegszövet elemi, funkcionális egysége a neuron, ami önmagában is működőképes Az idegszövet az öt állati, illetve emberi alapvető szövet egyike, melynek szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés.
Új!!: Idegsejt és Idegszövet · Többet látni »
Ingerületátvivő anyagok
Az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, illetve az izom- vagy mirigysejtekig, a szinapszison „átúszva” üzenetet szállítsanak.
Új!!: Idegsejt és Ingerületátvivő anyagok · Többet látni »
Ingerületbe kerülés (transzdukció)
Az érzékszervi feldolgozás fő lépései Ha egy inger ingerületbe hoz egy sejtet vagy receptort, akkor ez a receptor ingerületbe jön, vagyis az ingerre egy választ ad.
Új!!: Idegsejt és Ingerületbe kerülés (transzdukció) · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Idegsejt és Ion · Többet látni »
Környéki idegrendszer
A központosult idegrendszerű élőlények idegrendszere központi és környéki, más néven perifériás idegrendszerre osztható.
Új!!: Idegsejt és Környéki idegrendszer · Többet látni »
Központi idegrendszer
Az ember központi idegrendszere (2) az agyból (1) és a gerincvelőből (3) áll. A központi idegrendszer (rövidítve: KIR) az idegrendszer azon része, ami a kétoldalian részarányos állatok (csaknem az összes többsejtű állat a csalánozók, szivacsok kivételével) életműködését szabályozza.
Új!!: Idegsejt és Központi idegrendszer · Többet látni »
Makrofág
Tüdőben lévő makrofág elektronmikroszkópos képe A makrofágok (görögül "nagy evő") a fehérvérsejtek egy csoportja, amelyek elsődleges feladata, hogy bekebelezzék és eltakarítsák a szervezetben a sejttörmeléket, baktériumokat, ráksejteket és általában minden idegen testet, amely nem hordozza felületén a megfelelő fehérjemolekulákat.
Új!!: Idegsejt és Makrofág · Többet látni »
Monocita
bélyegkép A monociták a fehérvérsejtek egyik csoportja, méretre ők a legnagyobbak.
Új!!: Idegsejt és Monocita · Többet látni »
Noradrenalin
A noradrenalin vagy norepinefrin egy katekolamin-hormon és neurotranszmitter.
Új!!: Idegsejt és Noradrenalin · Többet látni »
Plexus choroideus
A plexus chorioideus az agykamrákban elhelyezkedő, a központi idegrendszer üregrendszerét bélelő speciális hámmal (ependymával) fedett érfonat.
Új!!: Idegsejt és Plexus choroideus · Többet látni »
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.
Új!!: Idegsejt és Réthelyi Miklós · Többet látni »
Reflexív
Térdreflex. (Izom nyújtási reflex) A reflexív, vagy más néven reflexkör a reflexműködés anatómiai alapja.
Új!!: Idegsejt és Reflexív · Többet látni »
Ribonukleinsav
RNS és DNS a bázisaikkal A ribonukleinsav (RNS) a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekula, amely sok ismétlődő egységből épül fel.
Új!!: Idegsejt és Ribonukleinsav · Többet látni »
Schwann-sejt
A Schwann-sejtek, más néven neurolemmociták a perifériás idegrendszer leggyakoribb gliasejttípusai, melyek a mielinhüvely kialakításáért felelnek.
Új!!: Idegsejt és Schwann-sejt · Többet látni »
Sejt
Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.
Új!!: Idegsejt és Sejt · Többet látni »
Sejtmag
kromoszómái kondenzáltak A sejtmag (latinul nucleus) kettős membránnal körülvett organellum az eukarióta sejten belül.
Új!!: Idegsejt és Sejtmag · Többet látni »
Sejtmagvacska
A sejtmag és a benne elhelyezkedő sejtmagvacska A sejtmagvacska (más néven nukleólusz) a sejtmagon belül elhelyezkedő, általában egy, néha több kerek, erősen festődő sejtalkotó.
Új!!: Idegsejt és Sejtmagvacska · Többet látni »
Sejtmembrán
Eukarióta sejt membránjának képe (Singer–Nicolson modell) A sejtmembrán (más néven sejthártya, plazmamembrán vagy plazmalemma) az élő sejtek mindegyikének külső felszínén megtalálható, kb.
Új!!: Idegsejt és Sejtmembrán · Többet látni »
Sejtszervecske
Egy típusos állati sejt vázlatos képe. Sejtszervecskék: (1) magvacska v. nukleólusz; (2) sejtmag; (3) riboszóma; (4) vezikula; (5) durva felszínű endoplazmatikus retikulum (RER/DER); (6) Golgi-készülék; (7) sejtváz v. citoszkeleton; (8) sima felszínű (SER); (9) mitokondriumok; (10) sejt(nedv)üreg (vakuólum); (11) citoplazma; (12) lizoszóma; (13) centriólumok v. sejtközpont. Sejtszervecske, azaz sejtorganellum vagy citoplazmatikus organellum a sejtek citoplazmájában található, körülhatárolt, meghatározott szerkezetű és működésű képződmények neve.
Új!!: Idegsejt és Sejtszervecske · Többet látni »
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Új!!: Idegsejt és Szentágothai János · Többet látni »
Szinapszis
Egy jellegzetes kémiai szinapszis ábrázolása. Nyilak az óramutató járásának megfelelően: postszinaptikus denzitás (tömörülés), feszültség-kapuzott Ca2+ csatorna, neurotranszmittert tartalmazó szinaptikus vezikulák, visszaszívó pumpa, receptor, axonvégződés (sárga), szinaptikus rés benne neurotranszmitter (fekete nagykötőjel), dendrit (zöld) A szinapszisok azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át, kémiai ingerületátvivő anyagok közvetítésével (kémiai szinapszis), vagy a sejtmembránok szoros kapcsolatainál (macula communicans) közvetlenül a két szomszédos sejt membránján átterjedő ioncsatornák közreműködésével (elektromos szinapszis).
Új!!: Idegsejt és Szinapszis · Többet látni »
Tejsav
A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet.
Új!!: Idegsejt és Tejsav · Többet látni »
Vérkeringés
Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.
Új!!: Idegsejt és Vérkeringés · Többet látni »
X-kromoszóma
Az X-kromoszóma vázlata Az X-kromoszóma a sok állatfajnál, az emlősöket és az embert is beleértve, a két ivart meghatározó, azaz szexkromoszóma egyike (a másik az Y-kromoszóma).
Új!!: Idegsejt és X-kromoszóma · Többet látni »
