Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: Alany (nyelvészet), Alanyeset, Amerikai Egyesült Államok, Angol nyelv, Ausztráliai nyelvek, Óbuda (városrész), Birtokos eset, Birtokos névmás, Birtokos személyjel, Bosnyák nyelv, Determináns (nyelvészet), Egyeztetés (nyelvészet), Elöljáró, Függő beszéd, Főnév, Fogalom, Francia nyelv, Grammatika, Határozó, Hierarchia, Horvát nyelv, Ige (nyelvészet), Kérdő névmás, Közép-délszláv diarendszer, Kontextus (nyelvészet), Latin nyelv, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Megnyilatkozás (nyelvészet), Megszemélyesítés, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatszó, Mondattan, Montenegrói nyelv, Morfológia (nyelvészet), Mutató névmás, Névelő, Névmás, Névszó, Növények, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Palatális hang, Párizs, Rag, Részes eset, Rokonság, Román nyelv, ..., Szám (nyelvészet), Számnév, Szó, Szókincs, Személy (jog), Személy (nyelvészet), Szerb nyelv, Szláv nyelvek, Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Természet, Toldalék, Tulajdonnév, Varga Imre (szobrász), Vonatkozó névmás. Bővíteni index (15 több) »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Élőség és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Élőség és Alanyeset · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Élőség és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Élőség és Angol nyelv · Többet látni »
Ausztráliai nyelvek
Az ausztráliai nyelvek, más néven Ausztrália őslakosainak nyelvközössége és nyelvváltozatai a természetes nyelvek néhány nyelvcsaládja.
Új!!: Élőség és Ausztráliai nyelvek · Többet látni »
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Új!!: Élőség és Óbuda (városrész) · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Élőség és Birtokos eset · Többet látni »
Birtokos névmás
A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).
Új!!: Élőség és Birtokos névmás · Többet látni »
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Új!!: Élőség és Birtokos személyjel · Többet látni »
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Élőség és Bosnyák nyelv · Többet látni »
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Új!!: Élőség és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Új!!: Élőség és Egyeztetés (nyelvészet) · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Élőség és Elöljáró · Többet látni »
Függő beszéd
A függő beszéd a valaki által mondottak közvetítésének egyik eszköze, ellentétben ennek másik eszközével, a független beszéddel.
Új!!: Élőség és Függő beszéd · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Élőség és Főnév · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Élőség és Fogalom · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Élőség és Francia nyelv · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Élőség és Grammatika · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Élőség és Határozó · Többet látni »
Hierarchia
fastruktúrával ábrázolni IWW 1911-es kiadványa így szemlélteti a kapitalizmus társadalmi hierarcháját A hierarchia jelentése a függelmi viszonyok, a fölé- és alárendeltségek rendszere, amiben az emberek vagy dolgok valamilyen szempont (pl. fontosság, képesség, pozíció, hatáskör, utasíthatóság, befolyás) alapján vannak elrendezve, kategorizálva.
Új!!: Élőség és Hierarchia · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Élőség és Horvát nyelv · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Élőség és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Új!!: Élőség és Kérdő névmás · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Élőség és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Új!!: Élőség és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Élőség és Latin nyelv · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Élőség és Magyar nyelv · Többet látni »
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Új!!: Élőség és Mássalhangzó · Többet látni »
Megnyilatkozás (nyelvészet)
A megnyilatkozás terminus olyan beszédszegmensre vonatkozik, amelyről nem fogalmaztak meg hipotéziseket nyelvészeti elmélet szempontjából (ellentétben a mondattal, mely egyik vagy másik grammatikai elméletben kap meghatározást).
Új!!: Élőség és Megnyilatkozás (nyelvészet) · Többet látni »
Megszemélyesítés
Delacroix: A Szabadság győzelemre vezeti a népet (1830) A megszemélyesítés, idegen szóval perszonifikáció (a latin personificatio szóból) vagy antropomorfizáció olyan reprezentáció, amely elvont dolgokat, élettelen tárgyakat vagy természeti jelenségeket, illetve növényeket vagy állatokat az emberekre jellemző érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel.
Új!!: Élőség és Megszemélyesítés · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Élőség és Melléknév · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Élőség és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatszó
A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.
Új!!: Élőség és Mondatszó · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Élőség és Mondattan · Többet látni »
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Élőség és Montenegrói nyelv · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Élőség és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Új!!: Élőség és Mutató névmás · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Élőség és Névelő · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Élőség és Névmás · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Élőség és Névszó · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Élőség és Növények · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Élőség és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Élőség és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Élőség és Nyelvészet · Többet látni »
Palatális hang
Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.
Új!!: Élőség és Palatális hang · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Élőség és Párizs · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Élőség és Rag · Többet látni »
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Élőség és Részes eset · Többet látni »
Rokonság
Legfontosabb rokoni kapcsolatok vizuális ábrázolása. Rokonnak nevezzük azokat az embereket, akik egy családba tartoznak.
Új!!: Élőség és Rokonság · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Élőség és Román nyelv · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Élőség és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Élőség és Számnév · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Élőség és Szó · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Élőség és Szókincs · Többet látni »
Személy (jog)
A jogtudományban személy alatt természetes személyt vagy jogi személyt értünk.
Új!!: Élőség és Személy (jog) · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Élőség és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Élőség és Szerb nyelv · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Élőség és Szláv nyelvek · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Élőség és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Új!!: Élőség és Tárgyeset · Többet látni »
Természet
A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel.
Új!!: Élőség és Természet · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Élőség és Toldalék · Többet látni »
Tulajdonnév
A tulajdonnév a főnevek azon fajtája, amely – a köznevekkel ellentétben – nem dolgok egy csoportjára, hanem egy konkrét egyedre utal, tehát azonosító funkciót tölt be.
Új!!: Élőség és Tulajdonnév · Többet látni »
Varga Imre (szobrász)
Varga Imre (Siófok, 1923. november 1. – Budapest, 2019. december 9.) a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, hazánk egyik legismertebb köztéri szobrásza.
Új!!: Élőség és Varga Imre (szobrász) · Többet látni »
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Új!!: Élőség és Vonatkozó névmás · Többet látni »
