Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
136 kapcsolatok: A hatalmi ágak szétválasztása, Abszolút monarchia, Agrippa Menenius Lanatus (i. e. 503), Alexis de Tocqueville, Alkotmányos monarchia, Anarchizmus, Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Auguste Comte, Állam (dialógus), Állam és forradalom, Önkormányzat (fogalom), Émile Durkheim, Bellum omnium contra omnes, Benjamin Constant, Bizánci Birodalom, Cezaropapizmus, Civil szervezet, Concha Győző, Császár (rang), Demokrácia (politikai rendszer), Despotizmus, Diadokhosz, Dialektika, Eötvös József (író), Edmund Burke, Egalitarizmus, Egyház, Emberi jogok, Fasizmus, Felvilágosodás, Ferdinand Lassalle, Filozófia, Francia forradalom, Francis Bacon (filozófus), Friedrich Carl von Savigny, Friedrich Engels, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Göran Therborn, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Haladás (történelem), Hérodotosz, Hellenizmus, Herbert Spencer, Hippói Szent Ágoston, Hugo Grotius, I. Constantinus római császár, Ideológia, III. Alexandrosz makedón király, III. Frigyes Vilmos porosz király, ..., Immanuel Kant, Iszlám, Iszlám Állam, James Madison, Jóléti állam, Jean Bodin, Jean-Jacques Rousseau, Jogtudomány, Johann Caspar Bluntschli, Johannes Althusius, John Locke, John Rawls, Kapitalizmus, Karl Marx, Közgazdaságtan, Közszolgálati médiaszolgáltatás, Keresztényüldözés, Kereszténység, Keynesianizmus, Kommunizmus, Konfuciusz, Konzervativizmus, Korán, Kulturkampf, Leninizmus, Leviatán (könyv), Liberalizmus, Liberté, Égalité, Fraternité, Lobbizás, Luther Márton, Marcus Tullius Cicero, Mohamed próféta, Montesquieu (filozófus), Morus Tamás, Nacionalizmus, Nagy gazdasági világválság, Német idealizmus, Népszuverenitás, Nemzet, New Deal, Niccolò Machiavelli, Ochlokrácia, Oligarchia, Otto von Gierke, Parlament, Párt, Platón, Polübiosz, Polisz, Politikafilozófia, Politikatudomány, Porosz Királyság, Proletárdiktatúra, Rabszolgaság, Római Birodalom, Sajtószabadság, Salisburyi János, Saría, Skolasztikus filozófia, Szakszervezet, Szólásszabadság, Szekularizáció, Szent Szövetség, Szocializmus, Szociáldemokrácia, Szociológia, Szofizmus, Szubszidiaritás (szociológia), Szuverenitás, Társadalmi osztály, Társadalmi szerződés, Tömegmédia, Tőkei Ferenc, Teokrácia, Teológia, Természetjog, Thomas Hobbes, Tommaso Campanella, Totalitarianizmus, Uralkodó, Utópia, Vallás, Vallásszabadság, Város, Vlagyimir Iljics Lenin, Voltaire. Bővíteni index (86 több) »
A hatalmi ágak szétválasztása
A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja.
Új!!: Államelmélet és A hatalmi ágak szétválasztása · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: Államelmélet és Abszolút monarchia · Többet látni »
Agrippa Menenius Lanatus (i. e. 503)
Az idősebb Agrippa Menenius Lanatus a Római Köztársaság consulja i. e. 503-ban, Publius Postumius Tubertus társa.
Új!!: Államelmélet és Agrippa Menenius Lanatus (i. e. 503) · Többet látni »
Alexis de Tocqueville
Karikatúra, Honoré Daumier, 1849. Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29. – Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.
Új!!: Államelmélet és Alexis de Tocqueville · Többet látni »
Alkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.
Új!!: Államelmélet és Alkotmányos monarchia · Többet látni »
Anarchizmus
Az anarchizmus (a görög Αναρχος-ból: uralomnélküliség) politikai ideológiája elutasítja az emberek uralmát más emberek felett, bármiféle társadalmi hierarchiát.
Új!!: Államelmélet és Anarchizmus · Többet látni »
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Új!!: Államelmélet és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Államelmélet és Arisztotelész · Többet látni »
Auguste Comte
Auguste Comte (ejtsd: ógüszt kont; teljes neve Isidore Marie Auguste François Xavier Comte; Montpellier, 1798. január 17. – Párizs, 1857. szeptember 5.) francia filozófus, a pozitivizmus átfogó rendszerré fejlesztője.
Új!!: Államelmélet és Auguste Comte · Többet látni »
Állam (dialógus)
Az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken Az Állam (ógörög nyelven: Politeia) című dialógus Platón munkásságának a második korszakában, i. e. 375 körül íródott.
Új!!: Államelmélet és Állam (dialógus) · Többet látni »
Állam és forradalom
Az Állam és forradalom.
Új!!: Államelmélet és Állam és forradalom · Többet látni »
Önkormányzat (fogalom)
Az önkormányzat (autonómia) bizonyos testületeknek az a jogosultsága, hogy belső ügyeik szabályozása céljából másokra is kötelező szabályokat állapíthatnak meg és ezek korlátain belül önmagukat igazgathatják is.
Új!!: Államelmélet és Önkormányzat (fogalom) · Többet látni »
Émile Durkheim
Émile Durkheim (teljes nevén David Émile Durkheim; Épinal, 1858. április 15. – Párizs, 1917. november 15.) francia szociológus, filozófus és történész, a modern szociológia és kulturális antropológia atyja, legjelentősebb úttörő egyénisége, klasszikus alakja.
Új!!: Államelmélet és Émile Durkheim · Többet látni »
Bellum omnium contra omnes
A Bellum omnium contra omnes, vagy hobbesi háború politikatudományi, államelméleti fogalom.
Új!!: Államelmélet és Bellum omnium contra omnes · Többet látni »
Benjamin Constant
Benjamin Constant (Lausanne, 1767. október 25. – Párizs, 1830. december 8.) svájci születésű francia gondolkodó, író, politikus és filozófus.
Új!!: Államelmélet és Benjamin Constant · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Államelmélet és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Cezaropapizmus
A cezaropapizmus a világi és egyházi hatalom összefonódása, olyan politikai rendszer, amelyben az államfő vagy uralkodó az egyház feje is és a legfőbb bíró a vallási kérdésekben.
Új!!: Államelmélet és Cezaropapizmus · Többet látni »
Civil szervezet
A civil szervezet olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés.
Új!!: Államelmélet és Civil szervezet · Többet látni »
Concha Győző
A KAC becsületbírósága 1890-ben, Kolozsvár (balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos. 1890 Concha Győző (Marcaltő, 1846. február 10. – Budapest, 1933. április 10.) jogász, egyetemi tanár, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1886, rendes: 1900, igazgatósági: 1914, tiszteleti: 1931).
Új!!: Államelmélet és Concha Győző · Többet látni »
Császár (rang)
A császár a legmagasabb világi uralkodói cím, magyar elnevezése Julius Caesar nevéből ered.
Új!!: Államelmélet és Császár (rang) · Többet látni »
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Új!!: Államelmélet és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »
Despotizmus
A despotizmus olyan kormányzati forma, amelyben az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik; olyan hatalomgyakorlási forma, amelyben az uralkodó és az alattvalók viszonya a rabszolgatartó és a rabszolgák közötti kapcsolathoz hasonló.
Új!!: Államelmélet és Despotizmus · Többet látni »
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Új!!: Államelmélet és Diadokhosz · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Államelmélet és Dialektika · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Államelmélet és Eötvös József (író) · Többet látni »
Edmund Burke
Edmund Burke (Dublin, 1729. január 12. – Beaconsfield, 1797. július 9.) ír író, whig párti politikus, államelméleti gondolkodó, a modern brit konzervatív politika egyik megteremtője volt.
Új!!: Államelmélet és Edmund Burke · Többet látni »
Egalitarizmus
Az egalitarizmus vagy egalitarianizmus egy olyan gondolkodási iskola, mely szerint a legfontosabb az emberek közötti egyenlőség.
Új!!: Államelmélet és Egalitarizmus · Többet látni »
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Új!!: Államelmélet és Egyház · Többet látni »
Emberi jogok
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek.
Új!!: Államelmélet és Emberi jogok · Többet látni »
Fasizmus
római fasces, amelynek nevéből a fasizmus kifejezés ered A spanyol Falange jelképe A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája.
Új!!: Államelmélet és Fasizmus · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Államelmélet és Felvilágosodás · Többet látni »
Ferdinand Lassalle
Ferdinand Lassalle (Breslau, 1825. április 11. – Genf, 1864. augusztus 31.) német jogász és szocialista politikus, a lassalleanizmus névadója.
Új!!: Államelmélet és Ferdinand Lassalle · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Államelmélet és Filozófia · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Államelmélet és Francia forradalom · Többet látni »
Francis Bacon (filozófus)
Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.
Új!!: Államelmélet és Francis Bacon (filozófus) · Többet látni »
Friedrich Carl von Savigny
Friedrich Carl von Savigny (magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, államelméleti gondolkodó, a történeti jogi iskola legkiemelkedőbb képviselője.
Új!!: Államelmélet és Friedrich Carl von Savigny · Többet látni »
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Új!!: Államelmélet és Friedrich Engels · Többet látni »
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Új!!: Államelmélet és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »
Göran Therborn
Göran Therborn (Kalmar, Svédország, 1941. szeptember 23. –) svéd szociológus, jelenleg a Cambridge-i Egyetem professzora, az egyik legismertebb, legtöbbet idézett marxista orientációjú kortárs társadalomteoretikus.
Új!!: Államelmélet és Göran Therborn · Többet látni »
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Új!!: Államelmélet és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Államelmélet és Haladás (történelem) · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Államelmélet és Hérodotosz · Többet látni »
Hellenizmus
III. Alexandrosz makedón király birodalmának legnagyobb kiterjedése A hellenizmus vagy hellenisztikus korszak rendkívül összetett fogalom, melynek értelme és használata az idők folyamán sokszor változott.
Új!!: Államelmélet és Hellenizmus · Többet látni »
Herbert Spencer
Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus, államelméleti gondolkodó.
Új!!: Államelmélet és Herbert Spencer · Többet látni »
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Új!!: Államelmélet és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »
Hugo Grotius
Hugo Grotius (eredeti nevén Huig de Groot) (Delft, 1583. április 10. – Rostock, 1645. augusztus 28.) holland államférfi, jogász, a modern nemzetközi jog előfutára.
Új!!: Államelmélet és Hugo Grotius · Többet látni »
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Új!!: Államelmélet és I. Constantinus római császár · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Államelmélet és Ideológia · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Államelmélet és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Frigyes Vilmos porosz király
III.
Új!!: Államelmélet és III. Frigyes Vilmos porosz király · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Államelmélet és Immanuel Kant · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Államelmélet és Iszlám · Többet látni »
Iszlám Állam
Az Iszlám Állam (ad-Dawlah al-ʾIslāmiyyah), más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam (angol rövidítéssel ISIL vagy ISIS) egy szunnita dzsihádista szervezet, mely a világ egyik legismertebb terrorszervezete volt.
Új!!: Államelmélet és Iszlám Állam · Többet látni »
James Madison
James Madison (1751. március 16. – 1836. június 28.) az Amerikai Egyesült Államok 4.
Új!!: Államelmélet és James Madison · Többet látni »
Jóléti állam
egyesült királysági lakosok túlnyomó többsége egészségügyi ellátását biztosító, az angol jóléti állam részét képező ''National Health Service'' székháza Jóléti államról akkor beszélhetünk, ha a társadalombiztosítás nem csak a leginkább rászoruló csoportokat célozza meg, hanem a lakosság nagy részét.
Új!!: Államelmélet és Jóléti állam · Többet látni »
Jean Bodin
Jean Bodin (Angers, 1529 vagy 1530 – Laon, 1596) a 16. század második felének neves francia politikai, államelméleti gondolkodója.
Új!!: Államelmélet és Jean Bodin · Többet látni »
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Új!!: Államelmélet és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »
Jogtudomány
A jogtudomány a társadalomtudományok egyik legjelentősebb területe.
Új!!: Államelmélet és Jogtudomány · Többet látni »
Johann Caspar Bluntschli
Johann Caspar Bluntschli (néhol Kaspar, magyarosan Bluntschli János Gáspár) (Zürich, 1808. március 7. – Karlsruhe, 1881. október 21.) svájci jogász, jogfilozófus, államelméleti gondolkodó, egyetemi tanár.
Új!!: Államelmélet és Johann Caspar Bluntschli · Többet látni »
Johannes Althusius
Johannes Althusius vagy német nevén Johannes Althaus (Diedenshausen, 1557 – Emden, 1638. augusztus 12.) német állam- és jogtudós, kálvinista teológus.
Új!!: Államelmélet és Johannes Althusius · Többet látni »
John Locke
John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus.
Új!!: Államelmélet és John Locke · Többet látni »
John Rawls
John Borden Rawls (Baltimore, Maryland, 1921. február 21. – Lexington, Massachusetts, 2002. november 24.) amerikai filozófus, a Harvard Egyetem politikai filozófiával, államelmélettel foglalkozó professzora, az Igazságosság elmélete (1971), a Politikai liberalizmus és A méltányosságként felfogott igazságosság című művek alkotója.
Új!!: Államelmélet és John Rawls · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Államelmélet és Kapitalizmus · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Államelmélet és Karl Marx · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Államelmélet és Közgazdaságtan · Többet látni »
Közszolgálati médiaszolgáltatás
A közszolgálati médiaszolgáltatás (vagy közmédia) azoknak a rádió, televízió, és más elektronikus médiaszolgáltatásoknak a meghatározása, amelyeknek elsődleges célja a közszolgálat.
Új!!: Államelmélet és Közszolgálati médiaszolgáltatás · Többet látni »
Keresztényüldözés
A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.
Új!!: Államelmélet és Keresztényüldözés · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Államelmélet és Kereszténység · Többet látni »
Keynesianizmus
Keynesianizmus névvel illetjük a John Maynard Keynes brit közgazdász által a 20. században kidolgozott gazdasági elméletet.
Új!!: Államelmélet és Keynesianizmus · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Államelmélet és Kommunizmus · Többet látni »
Konfuciusz
Latinos névformában Konfuciusz (eredeti latinos formában: Confucius), kínaiul: 孔夫子; ''pin-jin'' hangsúlyjelekkel: Kǒng Fūzi, "Kong mester"; vagy 孔子, azaz Kǒngzi; ezt magyarosítva: Kung Fu-ce ill.
Új!!: Államelmélet és Konfuciusz · Többet látni »
Konzervativizmus
Edmund Burke (1729–1797) A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer.
Új!!: Államelmélet és Konzervativizmus · Többet látni »
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Új!!: Államelmélet és Korán · Többet látni »
Kulturkampf
Korabeli német karikatúra: a pápa és a német kancellár egyaránt lábcsókot igényelnek egymástól A Kulturkampf („kultúrharc”) elsősorban az 1870-es években Poroszországban az állam és egyház, később Otto von Bismarck kancellár és IX. Piusz pápa között kibontakozott politikai harc elnevezése.
Új!!: Államelmélet és Kulturkampf · Többet látni »
Leninizmus
A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.
Új!!: Államelmélet és Leninizmus · Többet látni »
Leviatán (könyv)
A Leviatán, teljes címén: Leviatán, vagy az egyházi és világi állam anyaga, formája és hatalma (angolul: Leviathan or The Matter, Forme and Power of a Common-Wealth Ecclesiasticall and Civil, latinul: Leviathan, sive, De materia, forma, & potestate civitatis ecclesiasticae et civilis) Thomas Hobbes angol filozófus 1651-ben angol nyelven, majd 1688-ban latinul is kiadott, négykötetes politikai filozófiai, államelméleti könyve.
Új!!: Államelmélet és Leviatán (könyv) · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Államelmélet és Liberalizmus · Többet látni »
Liberté, Égalité, Fraternité
''Égalité'' szobra Párizsban a Köztársaság téren A jelszavak egy korabeli plakáton, ami a ''biens nationaux'' (nemzeti javak) programját (1793) hirdette (egyházi javak államosítása és kiárusítása). Az eleinte hozzátett „...vagy halál” (''ou la mort'') végződést a jakobinus diktatúra után elhagyták, mivel a jakobinus terror után mindenki arra asszociált „Liberté, Égalité, Fraternité” (magyarul: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”) a Francia Köztársaságnak az alkotmány 2.
Új!!: Államelmélet és Liberté, Égalité, Fraternité · Többet látni »
Lobbizás
A lobbizás (angolul lobbying vagy lobby, más néven public affairs) a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb.
Új!!: Államelmélet és Lobbizás · Többet látni »
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Új!!: Államelmélet és Luther Márton · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Államelmélet és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Új!!: Államelmélet és Mohamed próféta · Többet látni »
Montesquieu (filozófus)
Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.
Új!!: Államelmélet és Montesquieu (filozófus) · Többet látni »
Morus Tamás
Morus (Szent) Tamás (kiejtése: m|ɔr) (London, 1478. február 7. – London, 1535. július 6.) szentté avatott angol humanista, jogász, író, költő, államférfi, az anglikán egyház és a római katolikus egyház vértanúja, az államférfiak és jogászok védőszentje.
Új!!: Államelmélet és Morus Tamás · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Államelmélet és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.
Új!!: Államelmélet és Nagy gazdasági világválság · Többet látni »
Német idealizmus
Immanuel Kant, a német idealista filozófia megteremtője A német idealizmus a német filozófia egyik kiemelkedő korszaka a 18. század végén, a 19. század elején.
Új!!: Államelmélet és Német idealizmus · Többet látni »
Népszuverenitás
A népszuverenitás (vagy népfelség) politikai eszméje szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra.
Új!!: Államelmélet és Népszuverenitás · Többet látni »
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Új!!: Államelmélet és Nemzet · Többet látni »
New Deal
A New Deal Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és kormányzata politikája 1933 és 1936 között.
Új!!: Államelmélet és New Deal · Többet látni »
Niccolò Machiavelli
Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) itáliai író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású államelméleti gondolkodója.
Új!!: Államelmélet és Niccolò Machiavelli · Többet látni »
Ochlokrácia
Az ochlokrácia (görög nyelven: ὀχλοκρατία) vagy „utcauralom” a demagógia révén elfajult demokrácia egy formája, amelyben ideiglenesen a tömeg vagy csőcselék uralkodik, vagy kényszeríti rá akaratát az alkotmányosan működő vezetésre.
Új!!: Államelmélet és Ochlokrácia · Többet látni »
Oligarchia
Az oligarchia egy olyan rendszer (gyakran politikai), ahol a hatalom egy viszonylag kicsi csoport kezében összpontosul, akik a saját érdekükben kormányoznak, illetve döntő befolyást gyakorolnak a hatalomra és a döntéshozatalra.
Új!!: Államelmélet és Oligarchia · Többet látni »
Otto von Gierke
Aláírása Otto von Gierke (magyarosan Gierke Ottó, teljes nevén Otto Friedrich Gierke; (Stettin, 1841. január 11. - Berlin, Németország, 1921. október 10.) német jogtudós, a magánjog kíváló művelője, egyetemi tanár.
Új!!: Államelmélet és Otto von Gierke · Többet látni »
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Új!!: Államelmélet és Parlament · Többet látni »
Párt
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.
Új!!: Államelmélet és Párt · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Államelmélet és Platón · Többet látni »
Polübiosz
Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.
Új!!: Államelmélet és Polübiosz · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Államelmélet és Polisz · Többet látni »
Politikafilozófia
A politikai filozófia az államra, politikára, jogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja.
Új!!: Államelmélet és Politikafilozófia · Többet látni »
Politikatudomány
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.
Új!!: Államelmélet és Politikatudomány · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Államelmélet és Porosz Királyság · Többet látni »
Proletárdiktatúra
A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.
Új!!: Államelmélet és Proletárdiktatúra · Többet látni »
Rabszolgaság
Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.
Új!!: Államelmélet és Rabszolgaság · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Államelmélet és Római Birodalom · Többet látni »
Sajtószabadság
Csehszlovákiában betiltott könyvek és dalok listájából részlet. Jól látható, hogy magyar nyelvű kiadványokat is tartalmaz a lista. Sajtószabadságnak nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai – az újságírók – maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg.
Új!!: Államelmélet és Sajtószabadság · Többet látni »
Salisburyi János
Salisburyi János, (Salisbury, 1115/1120 körül – Chartres, 1180. október 25.) angol teológus, diplomata, a Chartres-i egyházmegye püspöke.
Új!!: Államelmélet és Salisburyi János · Többet látni »
Saría
A saría az iszlám erkölcsi, morális vezérelve, az iszlám teológiai rendszerében az Isten által meghatározott helyes viselkedés, szubsztanciális jog, az iszlám hagyomány részét képező vallási törvény.
Új!!: Államelmélet és Saría · Többet látni »
Skolasztikus filozófia
A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.
Új!!: Államelmélet és Skolasztikus filozófia · Többet látni »
Szakszervezet
március 28-án. A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.
Új!!: Államelmélet és Szakszervezet · Többet látni »
Szólásszabadság
A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania.
Új!!: Államelmélet és Szólásszabadság · Többet látni »
Szekularizáció
A szekularizáció modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és politikai fogalom.
Új!!: Államelmélet és Szekularizáció · Többet látni »
Szent Szövetség
Orosz Birodalom A Szent Szövetség az 1815.
Új!!: Államelmélet és Szent Szövetség · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Államelmélet és Szocializmus · Többet látni »
Szociáldemokrácia
A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata.
Új!!: Államelmélet és Szociáldemokrácia · Többet látni »
Szociológia
Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.
Új!!: Államelmélet és Szociológia · Többet látni »
Szofizmus
A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.
Új!!: Államelmélet és Szofizmus · Többet látni »
Szubszidiaritás (szociológia)
A szubszidiaritás a modern polgári állam szerveződésének egyik fontos elve, amelyet először XI. Piusz pápa 1931-ben megjelent Quadragesimo anno kezdetű enciklikában fogalmazott meg.
Új!!: Államelmélet és Szubszidiaritás (szociológia) · Többet látni »
Szuverenitás
A szuverenitás (a francia nyelvből: souveraineté, végső soron a középkori latin nyelvből, a középlatinban „felső” jelentésű superanus szóból) jelentése (állami) főhatalom, önállóság, függetlenség; képesség a hatalom önálló gyakorlására.
Új!!: Államelmélet és Szuverenitás · Többet látni »
Társadalmi osztály
A társadalmi osztály vagy egyszerűbben osztály társadalomtudományi és politikai fogalom.
Új!!: Államelmélet és Társadalmi osztály · Többet látni »
Társadalmi szerződés
A társadalmi szerződés mint filozófiai fogalom azzal a társadalomfilozófiai problémával áll kapcsolatban, amely a politikai hatalom jogszerűségére kérdez rá.
Új!!: Államelmélet és Társadalmi szerződés · Többet látni »
Tömegmédia
A,,tömegmédia" (angolul: mass media) kifejezéssel a társadalom szinte minden tagját elérő és érintő, széles hatókörű kommunikációs eszköz jellemezhető.
Új!!: Államelmélet és Tömegmédia · Többet látni »
Tőkei Ferenc
Tőkei Ferenc (Budapest, 1930. október 3. – Budapest, 2000. augusztus 13.) sinológus, irodalom- és filozófiatörténész, műfordító.
Új!!: Államelmélet és Tőkei Ferenc · Többet látni »
Teokrácia
A teokrácia (a gör. Theosz, ’Isten’ és krateia, ’uralom’ szavakból: ’istenuralom’) szót általában többféle politikai rendszerre alkalmazzák, ezek.
Új!!: Államelmélet és Teokrácia · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Államelmélet és Teológia · Többet látni »
Természetjog
A természetjog (latin ius naturale vagy lex naturalis) a jogfilozófia egyik irányzata.
Új!!: Államelmélet és Természetjog · Többet látni »
Thomas Hobbes
Thomas Hobbes (Malmesbury, Angol Királyság, 1588. április 5. – Derbyshire, Angol Királyság, 1679. december 4.) angol filozófus.
Új!!: Államelmélet és Thomas Hobbes · Többet látni »
Tommaso Campanella
Tommaso Campanella (Stilo, Calabria, 1568. szeptember 5. – Párizs, 1639. május 31.) olasz filozófus, domonkos-rendi szerzetes.
Új!!: Államelmélet és Tommaso Campanella · Többet látni »
Totalitarianizmus
A totalitarianizmus vagy totalitarizmus egy politológiai fogalom, amely önkényuralmi eszközöket, módszereket alkalmazó államok, politikai rendszerek megjelölésére szolgál.
Új!!: Államelmélet és Totalitarianizmus · Többet látni »
Uralkodó
Uralkodónak vagy monarchának nevezzük a monarchikus államformájú államok vagy országok vezetőjét, államfőjét, függetlenül attól, hogy tisztségét örökléssel, beházasodással, vagy országgyűlés által megválasztva nyeri el, és függetlenül attól is, hogy nemesi származású-e. Az uralkodói cím birtokosa egyaránt lehet szuverén vagy nem szuverén államnak a feje.
Új!!: Államelmélet és Uralkodó · Többet látni »
Utópia
Brueghel ''Cockaigne földje'' című festményén (1567) Az utópia többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.
Új!!: Államelmélet és Utópia · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Államelmélet és Vallás · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Államelmélet és Vallásszabadság · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Államelmélet és Város · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Államelmélet és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
Voltaire
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
Új!!: Államelmélet és Voltaire · Többet látni »
