Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Nádalja

Index Nádalja

Nádalja (szerbül Надаљ / Nadalj) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Szenttamás községben.

41 kapcsolatok: Albánok, Bács-Bodrog vármegye, Bácsföldvár, Bunyevácok, Cigányok, Csurog, Dél-bácskai körzet, Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunacséb, Horvátok, Jugoszlávok, Középkor, Macedónok, Magyar nyelv, Magyarok, Matica Srpska, Montenegróiak, Muszlimok (etnikum), Németek, Oroszok, Piócák, Románok, Sajkásvidék, Szenttamás (Szerbia), Szenttamás község, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Tapavicza Momcsilló, Török hódoltság, Temerin, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszinok, 1872, 1873, 1896. évi nyári olimpiai játékok, 19. század, 1920, 20. század.

Albánok

Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.

Új!!: Nádalja és Albánok · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Új!!: Nádalja és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »

Bácsföldvár

Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a Tiszamente legdélebbi magyar jellegű települése.

Új!!: Nádalja és Bácsföldvár · Többet látni »

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Új!!: Nádalja és Bunyevácok · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Új!!: Nádalja és Cigányok · Többet látni »

Csurog

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csúrog.

Új!!: Nádalja és Csurog · Többet látni »

Dél-bácskai körzet

A Dél-bácskai körzet (szerbül Јужнобачки округ / Južnobački okrug, horvátul Južnobački okrug, szlovákul Juhobáčsky okres, ruszinul Јужнобачки окрух, románul Districtul Bačka de Sud) közigazgatási egység Szerbia északi részén, a Vajdaságban.

Új!!: Nádalja és Dél-bácskai körzet · Többet látni »

Duna–Tisza–Duna-csatorna

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.

Új!!: Nádalja és Duna–Tisza–Duna-csatorna · Többet látni »

Dunacséb

Dunacséb (szerbül Челарево / Čelarevo, németül Tscheb) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.

Új!!: Nádalja és Dunacséb · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Nádalja és Horvátok · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Új!!: Nádalja és Jugoszlávok · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Nádalja és Középkor · Többet látni »

Macedónok

A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).

Új!!: Nádalja és Macedónok · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Nádalja és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Nádalja és Magyarok · Többet látni »

Matica Srpska

A Matica Srpska épülete Újvidéken Az 1826-ban alapított Matica Srpska a szerb nemzeti megújulás egyik legjelentősebb mérföldköve, amely a mai napig a szerbség egyik legtekintélyesebb intézménye.

Új!!: Nádalja és Matica Srpska · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Új!!: Nádalja és Montenegróiak · Többet látni »

Muszlimok (etnikum)

A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.

Új!!: Nádalja és Muszlimok (etnikum) · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Nádalja és Németek · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Új!!: Nádalja és Oroszok · Többet látni »

Piócák

A piócák vagy nadályok (Hirudinea) a gyűrűsférgek törzsének (Annelida), a nyeregképzők osztályának (Clitellata) egyik alosztálya.

Új!!: Nádalja és Piócák · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Nádalja és Románok · Többet látni »

Sajkásvidék

Térkép illusztráció, 1851 Titeler Batallionsbezirk egy 1862-es térképen Sajkásvidéki táj Sajkásvidék (szerbül Шајкашка / Šajkaška, németül Schajkaschka) egy a katonai határőrvidék szervezésekor létrehozott Habsburg katonai közigazgatási egység Magyarország egykori déli területén (Csajkások kerülete, székhelye Titel), melyet fennállása idején, a 18. század elejétől 1873-ig Bécsből irányítottak.

Új!!: Nádalja és Sajkásvidék · Többet látni »

Szenttamás (Szerbia)

Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Srbobran, németül St. Thomas vagy Thomasberg) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Nádalja és Szenttamás (Szerbia) · Többet látni »

Szenttamás község

Szenttamás község (szerbül Општина Србобран / Opština Srbobran) egy közigazgatási egység (község, járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Nádalja és Szenttamás község · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Nádalja és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Nádalja és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Nádalja és Szerbia · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Nádalja és Szlovákok · Többet látni »

Tapavicza Momcsilló

Tapavicza Momcsilló (szerbül Momčilo Tapavica vagy Момчило Тапавица) (Nádalja, Osztrák–Magyar Monarchia (ma: Szerbia), 1872. október 14. – Póla, Jugoszlávia (ma: Horvátország), 1949. január 10.) szerb nemzetiségű magyar sportoló, teniszjátékos, birkózó, súlyemelő olimpikon, valamint építész.

Új!!: Nádalja és Tapavicza Momcsilló · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Nádalja és Török hódoltság · Többet látni »

Temerin

Temerin (szerbül Темерин / Temerin, németül Temeri) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Nádalja és Temerin · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Új!!: Nádalja és Ukránok · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Nádalja és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Új!!: Nádalja és Vajdasági ruszinok · Többet látni »

1872

Nincs leírás.

Új!!: Nádalja és 1872 · Többet látni »

1873

Nincs leírás.

Új!!: Nádalja és 1873 · Többet látni »

1896. évi nyári olimpiai játékok

''Megnyitó ünnepség Olympiában'' Az 1896.

Új!!: Nádalja és 1896. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Nádalja és 19. század · Többet látni »

1920

Nincs leírás.

Új!!: Nádalja és 1920 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Nádalja és 20. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »