Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jugoszlávia megszállása és Szerbia
Jugoszlávia megszállása és Szerbia 36 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Albánia, Ante Pavelić (1889–1959), Újvidék, Ausztria, Bácska, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csetnik, Draža Mihailović, Drina, Első világháború, Görögország, Harmadik Birodalom, Horvátország, Josip Broz Tito, Jugoszlávia, Koszovó, Kraljevo, Magyarország, Második világháború, Montenegró, Niš, Partizán, Pristina, Prizren, Prokletije, Románia, Száva, ..., Szerb ortodox egyház, Szerbek, Szovjetunió, Trianoni békeszerződés, Usztasa, Vaskapu-szoros. Bővíteni index (6 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Adriai-tenger és Jugoszlávia megszállása · Adriai-tenger és Szerbia ·
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Albánia és Jugoszlávia megszállása · Albánia és Szerbia ·
Ante Pavelić (1889–1959)
Ante Pavelić (Bradina, 1889. július 14. – Madrid, 1959. december 28.) az ultranacionalista, fasiszta horvát usztasa mozgalom alapítója és vezetője, a második világháború során a náci Németország által fenntartott Független Horvát Állam (NDH) vezére (poglavnik) volt, ezt követően pedig Juan Perón argentin elnök biztonsági tanácsadójaként szolgált.
Ante Pavelić (1889–1959) és Jugoszlávia megszállása · Ante Pavelić (1889–1959) és Szerbia ·
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és Jugoszlávia megszállása · Újvidék és Szerbia ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Jugoszlávia megszállása · Ausztria és Szerbia ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Bácska és Jugoszlávia megszállása · Bácska és Szerbia ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Jugoszlávia megszállása · Belgrád és Szerbia ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia megszállása · Bosznia-Hercegovina és Szerbia ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Jugoszlávia megszállása · Bulgária és Szerbia ·
Csetnik
cirill betűs felirat a következőképpen szól: „a királyért és a hazáért, szabadság vagy halál” A csetnik (szerbül: Четник) szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli.
Csetnik és Jugoszlávia megszállása · Csetnik és Szerbia ·
Draža Mihailović
Dragoljub "Draža" Mihailović (magyarul ejtve: Dragolyub "Drázsá" Mihailovićs, szerb cirill betűkkel: Драгољуб Дража Михаиловић), becenevén Čiča Draža (Draža bácsi), a királyi Jugoszlávia katonai vezérkari tisztje, valamint a második világháború idején csetnikvezér volt.
Draža Mihailović és Jugoszlávia megszállása · Draža Mihailović és Szerbia ·
Drina
Perućaci vízierőmű A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.
Drina és Jugoszlávia megszállása · Drina és Szerbia ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Jugoszlávia megszállása · Első világháború és Szerbia ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Görögország és Jugoszlávia megszállása · Görögország és Szerbia ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Harmadik Birodalom és Jugoszlávia megszállása · Harmadik Birodalom és Szerbia ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Jugoszlávia megszállása · Horvátország és Szerbia ·
Josip Broz Tito
Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.
Josip Broz Tito és Jugoszlávia megszállása · Josip Broz Tito és Szerbia ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Jugoszlávia megszállása · Jugoszlávia és Szerbia ·
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia megszállása és Koszovó · Koszovó és Szerbia ·
Kraljevo
Kraljevo, város Szerbiában, a Raskai körzet kraljevoi községének székhelye.
Jugoszlávia megszállása és Kraljevo · Kraljevo és Szerbia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jugoszlávia megszállása és Magyarország · Magyarország és Szerbia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Jugoszlávia megszállása és Második világháború · Második világháború és Szerbia ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia megszállása és Montenegró · Montenegró és Szerbia ·
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Jugoszlávia megszállása és Niš · Niš és Szerbia ·
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Jugoszlávia megszállása és Partizán · Partizán és Szerbia ·
Pristina
ENSZ-székház Pristinában A Nemzeti Könyvtár Pristinában Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése.
Jugoszlávia megszállása és Pristina · Pristina és Szerbia ·
Prizren
Prizren történelmi város Koszovó délnyugati részén.
Jugoszlávia megszállása és Prizren · Prizren és Szerbia ·
Prokletije
A Prokletije avagy Albán-Alpok (albánul Bjeshkët e Namuna vagy Alpet Shqiptare, am. „Albán-Alpok”, szerbül Проклетије / Prokletije, am. „elátkozott”) hegység a Balkán-félszigeten, a Dinári-hegység része.
Jugoszlávia megszállása és Prokletije · Prokletije és Szerbia ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Jugoszlávia megszállása és Románia · Románia és Szerbia ·
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Jugoszlávia megszállása és Száva · Száva és Szerbia ·
Szerb ortodox egyház
A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.
Jugoszlávia megszállása és Szerb ortodox egyház · Szerb ortodox egyház és Szerbia ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Jugoszlávia megszállása és Szerbek · Szerbek és Szerbia ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Jugoszlávia megszállása és Szovjetunió · Szerbia és Szovjetunió ·
Trianoni békeszerződés
date.
Jugoszlávia megszállása és Trianoni békeszerződés · Szerbia és Trianoni békeszerződés ·
Usztasa
A Führer és a Poglavnik 1941-ben Berchtesgadenben Az Usztasa hivatalos nevén Usztasa – Horvát Forradalmi Mozgalom egy 1929 és 1945 között működött horvát fasiszta és ultranacionalista szervezet, amelynek tagjai meggyilkolták Jugoszlávia királyát, majd főként a második világháború alatt szerbek, zsidók, romák és horvát politikai disszidensek százezreit gyilkolták meg.
Jugoszlávia megszállása és Usztasa · Szerbia és Usztasa ·
Vaskapu-szoros
A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.
Jugoszlávia megszállása és Vaskapu-szoros · Szerbia és Vaskapu-szoros ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jugoszlávia megszállása és Szerbia
- Mi van a közös Jugoszlávia megszállása és Szerbia
- Közötti hasonlóságok Jugoszlávia megszállása és Szerbia
Összehasonlítását Jugoszlávia megszállása és Szerbia
Jugoszlávia megszállása 188 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia 410. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 6.02% = 36 / (188 + 410).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jugoszlávia megszállása és Szerbia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
