Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Akadémiai Kiadó, Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról, Finnugor nyelvek, Hanti nyelv, Heinrich Julius Klaproth, Indoeurópai nyelvcsalád, Japán nyelv, Kínai nyelv, Magyar nyelv, Magyarország, Ob, Pröhle Vilmos (orientalista), Urál-altaji nyelvcsalád, Uráli nyelvcsalád, 1823, 1909, 1917, 1942, 1943, 1996, 2003.
Akadémiai Kiadó
Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Akadémiai Kiadó · Többet látni »
Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
A nyelvészetben elfogadott álláspont szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek csoportjába tartozik; a finnugor nyelvrokonságot fogadja el a Magyar Tudományos Akadémia is.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról · Többet látni »
Finnugor nyelvek
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Finnugor nyelvek · Többet látni »
Hanti nyelv
A hanti nyelv (saját nyelvükön: ханты ясаӈ, vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv, остя́цкий язы́к) az uráli nyelvcsalád tagja; legközelebbi rokona a manysi (vogul), valamint a magyar.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Hanti nyelv · Többet látni »
Heinrich Julius Klaproth
Heinrich Julius Klaproth (Berlin, Poroszország, 1783. október 11. – Párizs, Franciaország, 1835. augusztus 28.) német nyelvész, filológus, orientalista, utazó, a Magyar Tudós Társaság külső tagja.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Heinrich Julius Klaproth · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Japán nyelv · Többet látni »
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Kínai nyelv · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Magyarország · Többet látni »
Ob
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ob (folyó) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Ob · Többet látni »
Pröhle Vilmos (orientalista)
Pröhle Vilmos (született: Prőhle Frigyes Vilmos, Fűtelek, 1871. október 29. – Berchtesgaden, 1946. október 2.) magyar orientalista, egyetemi tanár, Pröhle Vilmos író, grafikus apja.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Pröhle Vilmos (orientalista) · Többet látni »
Urál-altaji nyelvcsalád
Az urál-altaji nyelvcsalád nyelveinek földrajzi kiterjedése (angol nyelvű jelkulccsal) Az urál-altaji nyelvcsalád vagy régebbi közkedvelt nevén turáni nyelvcsalád a nyelvcsaládok egy feltételezett tágabb csoportja.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Urál-altaji nyelvcsalád · Többet látni »
Uráli nyelvcsalád
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és Uráli nyelvcsalád · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és 1823 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és 1909 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és 1917 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és 1942 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és 1943 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és 1996 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Japán–magyar nyelvrokonság és 2003 · Többet látni »
