Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
52 kapcsolatok: Adszorpció, Alakváltozás, Alfa-részecske, Amorf, Anyagmennyiség, Atomi tömegegység, Atommag, Atomtömeg, Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia, BIPM, Boltzmann-állandó, Deutérium, Elektromágneses hullám, Elektron, Fajlagos térfogat, Fizikai mennyiség, Folyadék, Foton, Gáz, Halmazállapot, Hármaspont, IUPAC, Kémiai képlet, Kristály, Mértékegység, Moláris tömeg, Molekula, Molekulatömeg, Nátrium-szulfát, Neutron, Oldat, Oldhatóság, Olvadáspont, Oxidációs szám, Parciális nyomás, Párolgáshő, Polimer, Porlasztó, Porlasztva szárítás, Proton, Radioaktivitás, Rendszám (kémia), Sűrűség, SI, SI-mértékegységrendszer, Színképelemzés, Szilárd halmazállapot, Szublimáció, Térfogat, Tömeg, ..., Tömegszám, Vegyület. Bővíteni index (2 több) »
Adszorpció
amely az anyagban való elnyelődést jelenti.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Adszorpció · Többet látni »
Alakváltozás
A szilárd testek külső mechanikai terhelések (erő, nyomaték, nyomás) hatására alakváltozást szenvednek.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Alakváltozás · Többet látni »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Alfa-részecske · Többet látni »
Amorf
A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzük amorfnak.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Amorf · Többet látni »
Anyagmennyiség
Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Anyagmennyiség · Többet látni »
Atomi tömegegység
Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Atomi tömegegység · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Atommag · Többet látni »
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Atomtömeg · Többet látni »
Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia
Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia a neve annak a nemzetközi hatáskörű intézménynek, amely a méteregyezmény alapján jött létre.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia · Többet látni »
BIPM
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és BIPM · Többet látni »
Boltzmann-állandó
A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Boltzmann-állandó · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Deutérium · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Elektron · Többet látni »
Fajlagos térfogat
A fajlagos térfogat termodinamikai állapotjelző, a sűrűség reciproka.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Fajlagos térfogat · Többet látni »
Fizikai mennyiség
Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Fizikai mennyiség · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Folyadék · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Foton · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Gáz · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Halmazállapot · Többet látni »
Hármaspont
publisher.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Hármaspont · Többet látni »
IUPAC
Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és IUPAC · Többet látni »
Kémiai képlet
A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Kémiai képlet · Többet látni »
Kristály
Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Kristály · Többet látni »
Mértékegység
A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Mértékegység · Többet látni »
Moláris tömeg
A moláris tömeg vagy móltömeg az intenzív mennyiségek közé tartozik.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Moláris tömeg · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Molekula · Többet látni »
Molekulatömeg
A molekulatömeg egy adott molekula tömege, mely az azt alkotó atomok atomtömegének összegével egyenlő.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Molekulatömeg · Többet látni »
Nátrium-szulfát
A nátrium-szulfát a nátrium kénsavval alkotott sója.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Nátrium-szulfát · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Neutron · Többet látni »
Oldat
Oldatnak nevezzük a kémiában azokat a két- vagy többkomponensű, többnyire folyékony elegyeket, amelyek összetételét vagy szerkezetét a komponensek közötti kémiai vagy fizikai erők rendezetté teszik.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Oldat · Többet látni »
Oldhatóság
Az oldhatóság fogalma a telített oldatban – a laboratóriumi gyakorlatban – az oldott anyag és az oldószer tömegarányát jelenti.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Oldhatóság · Többet látni »
Olvadáspont
Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Olvadáspont · Többet látni »
Oxidációs szám
Az oxidációs szám a kémiában az egyes atomok oxidációs állapotának leírására szolgáló előjeles szám.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Oxidációs szám · Többet látni »
Parciális nyomás
A gázkeverékekben minden gáz saját parciális nyomással rendelkezik, ez az az elméleti nyomás, amelyet a gáz akkor fejtene ki, ha ugyanazon a hőmérsékleten egyedül töltené ki a teljes térfogatot.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Parciális nyomás · Többet látni »
Párolgáshő
A párolgáshő egységnyi mennyiségű anyag állandó hőmérsékleten történő elpárologtatásához szükséges energia.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Párolgáshő · Többet látni »
Polimer
Polimernek (görög eredetű szó: poli-, sok, -mer, rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Polimer · Többet látni »
Porlasztó
Porlasztó elvi vázlata (magyarázat a szövegben) A karburátor, más néven – utalva a működési elvére – porlasztó, az Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Porlasztó · Többet látni »
Porlasztva szárítás
A porlasztva szárítás, más néven porlasztásos szárítás vagy porlasztó szárítás olyan folyékony halmazállapotú elegyek beszárítására használható, ahol a szárazanyag-tartalom oldott vagy szuszpendált állapotban van.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Porlasztva szárítás · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Proton · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Radioaktivitás · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Sűrűség · Többet látni »
SI
#ÁTIRÁNYÍTÁS SI-mértékegységrendszer.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és SI · Többet látni »
SI-mértékegységrendszer
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Színképelemzés · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Szublimáció
A szublimáció olyan halmazállapot-változás (fázisátalakulás), amelynél a szilárd halmazállapotú anyag átmegy gőzállapotba melegítés hatására anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Szublimáció · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Térfogat · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Tömeg · Többet látni »
Tömegszám
A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Tömegszám · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: IUPAC jelölésrendszer és Vegyület · Többet látni »
