Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Baktria, Belső-Mongólia Autonóm Terület, Cao Vej, Csiangok (történelmi nép), Csin-dinasztia (265–437), Csinghaj, Csu elégiái, Donguk, Hadakozó fejedelemségek kora (Kína), Han-dinasztia, Három királyság kora (kínai), Hou Han su, Hsziungnuk, Jangce, Jünkang-barlangok, Kanszu, Kaszpi-tenger, Kína, Kínai nyelv, Kitajok, Kuo jü, Mitokondriális genetika, Mongólia, Mongol nyelvek, Pinjin, Senhszi, Szu Si, Szuj Jang-ti, Szuj-dinasztia, Szung-dinasztia, Tang Kao-cu kínai császár, Tang-dinasztia, Tik (egyértelműsítő lap), Usszuri, Va, Zsuanzsuanok.
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Új!!: Hszienpejek és Baktria · Többet látni »
Belső-Mongólia Autonóm Terület
Belső-Mongólia Autonóm Terület (röviden Belső-Mongólia) Kína autonóm tartománya.
Új!!: Hszienpejek és Belső-Mongólia Autonóm Terület · Többet látni »
Cao Vej
(kínaiul 曹魏) vagy Korai) dinasztikus állam volt Kínában i. sz. 220 és 266 között; egyike volt annak a három államnak, amely a Három királyság korában a egyeduralomért küzdött. t a Keleti Han-dinasztia bukásakor alapította Cao Cao hadúr és fia, Cao Pi alakította császársággá. Neve onnan származik, hogy alapítóját az utolsó Han-császár, Hszien hercegévé, majd királyává nevezte ki és Cao Cao a nevet önállósodását követően is megtartotta. A kortársak csak ként ismerték az államot, nek a történetírók nevezték, hogy megkülönböztessék a többi, hasonló nevű kínai államtól. A 240-es években a kiskorú császárok melletti régensek (a klán tagjai) fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tettek szert, míg végül 266-ban Sze-ma Jen lemondatta Cao Huant és császárrá kiáltva ki magát megalapította a Csin-dinasztiát.
Új!!: Hszienpejek és Cao Vej · Többet látni »
Csiangok (történelmi nép)
A népcsoport a mai Kína területén, akiknek a neve már az i. e. 13.
Új!!: Hszienpejek és Csiangok (történelmi nép) · Többet látni »
Csin-dinasztia (265–437)
A Csin-dinasztiát Sze-ma Jen alapította.
Új!!: Hszienpejek és Csin-dinasztia (265–437) · Többet látni »
Csinghaj
Qinghai (pinjin: Qīnghǎi Shěng, magyar átírás: Csinghaj, kínaiul: 青海; tibetiül: མཚོ་སྔོན་) Kína egyik tartománya, amely a Csinghaj-tó után kapta a nevét.
Új!!: Hszienpejek és Csinghaj · Többet látni »
Csu elégiái
elégiái (hagyományos kínai: 楚辭; egyszerűsített kínai: 楚辞; pinjin hangsúlyjelekkel: Chǔ cí; magyar népszerű: Csu ce) a Han-korban összeállított versgyűjtemény.
Új!!: Hszienpejek és Csu elégiái · Többet látni »
Donguk
A tung-hu (kínaiul 东胡; pijin Dōnghú) nomád törzs vagy törzsszövetség volt Kína északkeleti részén, Mandzsúriában.
Új!!: Hszienpejek és Donguk · Többet látni »
Hadakozó fejedelemségek kora (Kína)
A Hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 453/403–i. e. 221) a Csou-dinasztia második felének, az ún.
Új!!: Hszienpejek és Hadakozó fejedelemségek kora (Kína) · Többet látni »
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Új!!: Hszienpejek és Han-dinasztia · Többet látni »
Három királyság kora (kínai)
A három királyság kora Kína azon hat évtizedig tartó történeti korszaka, amikor a Han-dinasztia bukása után az ország három királyságra, Vejre (魏), ra (蜀) és ra (吳) szétesve létezett.
Új!!: Hszienpejek és Három királyság kora (kínai) · Többet látni »
Hou Han su
A (szó szerint: A kései Han(-dinasztia) könyve) a Keleti Han-dinasztia, az i. sz.
Új!!: Hszienpejek és Hou Han su · Többet látni »
Hsziungnuk
A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.
Új!!: Hszienpejek és Hsziungnuk · Többet látni »
Jangce
Jünnan tartományban. A folyó 180 fokos fordulatot vesz, délről északra A folyó (egyszerűsített kínai: 长江; tradicionális kínai: 長江; pinjin: Cháng Jiāng, magyar népszerű átírásban: Csang-csiang vagy Jangce-kiang) a leghosszabb folyó Ázsiában; a maga 6342 km-ével az Amazonas, a Nílus után a Föld 3.
Új!!: Hszienpejek és Jangce · Többet látni »
Jünkang-barlangok
A Jünkang-barlangok (kínai:雲崗石窟, pinjin: Junkang siku, korábban Vucsousan-barlangok) ősi kínai buddhista barlangtemplomok Tatung városa mellett, Sanhszi tartományban, Kínában.
Új!!: Hszienpejek és Jünkang-barlangok · Többet látni »
Kanszu
Gansu (kínai: 甘肃, pinjin: Gānsù, magyar átírás: Kanszu) a Kínai Népköztársaság északnyugati részén fekvő tartomány.
Új!!: Hszienpejek és Kanszu · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Hszienpejek és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Hszienpejek és Kína · Többet látni »
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Hszienpejek és Kínai nyelv · Többet látni »
Kitajok
A kitaj vagy kitan (kínaiul 契丹; pinjin Qìdān) etnikai csoport volt, amely sokáig uralta Mandzsúria nagy részét és amelyet a kínai történelem a dongu (東胡族 dōng hú zú) nevű proto-mongol etnikai csoport részeként ismer.
Új!!: Hszienpejek és Kitajok · Többet látni »
Kuo jü
A Kuo jü a Csou-dinasztia fejedelemségeinek történetét tárgyalja az i. e. 966 és az i. e. 451 közti időszakban.
Új!!: Hszienpejek és Kuo jü · Többet látni »
Mitokondriális genetika
A mitokondriális genetika a genetikának a mitokondriumban található DNS-sel foglalkozó ága.
Új!!: Hszienpejek és Mitokondriális genetika · Többet látni »
Mongólia
Mongólia Belső-Ázsiában található ország.
Új!!: Hszienpejek és Mongólia · Többet látni »
Mongol nyelvek
A mongol nyelvek a feltételezett altaji nyelvcsalád külön ága.
Új!!: Hszienpejek és Mongol nyelvek · Többet látni »
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Új!!: Hszienpejek és Pinjin · Többet látni »
Senhszi
(kínai: 陕西, pinjin: Shǎnxī vagy Shaanxi, magyar átírás: Senhszi) a Kínai Népköztársaság tartománya.
Új!!: Hszienpejek és Senhszi · Többet látni »
Szu Si
(kínai írásjegyekkel: 蘇軾; 1036. január 8. – 1101. augusztus 24.) kínai költő, esszéíró, kalligráfus, festő és államférfi, a Szung-kori irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Hszienpejek és Szu Si · Többet látni »
Szuj Jang-ti
(楊廣) vagy posztumusz nevén (hagyományos kínai írással: 隋煬帝; egyszerűsített kínai írással: 隋炀帝, élt 569 – 618. április 11., uralkodott 604–618) a második, s egyben utolsó császára volt, akit az utókor a kegyetlen, élvhajhász zsarnok egyik megtestesítőjének tart.
Új!!: Hszienpejek és Szuj Jang-ti · Többet látni »
Szuj-dinasztia
A -dinasztia rövid életű, de jelentős kínai dinasztia volt, amely a több mint három és fél évszázada széttagolt Kínát 589-ben újraegyesítette. A dinasztiának mindössze két uralkodója volt:, aki Szuj Ven-ti néven uralkodott (581–604), majd pedig a fia, Szuj Jang-ti (604–618). Míg konszolidálta a dinasztia hatalmát, újjáépítette az egységes igazgatási rendszert és felvirágoztatta a gazdaságot, addig költséges építkezéseivel és hadjárataival kimerítette az országot. 618-ban a dinasztiát felkelések döntötték meg, s helyére a Tang-dinasztia lépett. A -dinasztia legfontosabb öröksége az egységes kínai állam helyreállítása mellett a Nagy-csatorna felépítése volt.
Új!!: Hszienpejek és Szuj-dinasztia · Többet látni »
Szung-dinasztia
Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház.
Új!!: Hszienpejek és Szung-dinasztia · Többet látni »
Tang Kao-cu kínai császár
Kao Cu (566 – 635. június 25.) kínai császár 618-tól 626-ig, a Tang-dinasztia megalapítója.
Új!!: Hszienpejek és Tang Kao-cu kínai császár · Többet látni »
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Új!!: Hszienpejek és Tang-dinasztia · Többet látni »
Tik (egyértelműsítő lap)
*tik, a házi tyúk népies elnevezése.
Új!!: Hszienpejek és Tik (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Usszuri
Az Usszuri (oroszul: Уссури, kínaiul: 乌苏里江) folyó Kína és Oroszország határán, az Amur legnagyobb hozamú, jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Hszienpejek és Usszuri · Többet látni »
Va
#ÁTIRÁNYÍTÁS Va (egyértelműsítő lap).
Új!!: Hszienpejek és Va · Többet látni »
Zsuanzsuanok
A zsuanzsuanok – európai kutatók kínai forrásokra hivatkozva ázsiai avaroknak is mondják őket – a Zsuanzsuan Birodalom vezető törzsszövetsége voltak.
Új!!: Hszienpejek és Zsuanzsuanok · Többet látni »
