Tartalomjegyzék
151 kapcsolatok: Alalah–Ugariti Királyság, Altıntepe, Anatólia történelme, Anatóliai Civilizációk Múzeuma, Arame urartui fejedelem, Ararát (egyértelműsítő lap), Ararát-hegy, Arámi ábécé, Argisti (egyértelműsítő lap), Armenia Magna, Arpad, Arslantepe, Újasszír Birodalom, Újbabiloni Birodalom, Újhettita királyságok, Assur-ah-iddína, Assur-bán-apli, Asszíria, Atargatisz, Az Alalah–Ugariti Királyság uralkodóinak listája, Az ókor nagy csatái, Azzi, Ábrahám (Terah fia), Örmény-magyar irodalmi kapcsolatok, Örmények, Örményország, Örményország történelme, Örményország történelmi fővárosai, Ókor, Ókori irodalom, Ókori Kelet, Óperzsa Birodalom, Ékírás, Bar-rakib, Carl Ferdinand Friedrich Lehmann-Haupt, Csaispis, Csecsenek, Daiakku, Dúr-Sarrukín, Diyarbakır (település), Erebuni, Erimena, Etruszk művészet, Gjumri, Grúzia történelme, Grúzok, Gurgum, Gurgum királyainak listája, Hajasa, Harci szekér, ... Bővíteni index (101 több) »
Alalah–Ugariti Királyság
Az Alalah–Ugariti Királyság, más néven Unki (Unqi, KURun-qi/qa-a-a, vagy URUmeš-ni ša KURun-qi), Hattina (Ḫattina, URUḫa-at-ti-na-a) vagy Pattina (KURPA-ti-na/nu-a) az észak-szíriai tengerpart mentén több korábbi állam romjaiból keletkező újhettita királyság.
Megnézni Urartu és Alalah–Ugariti Királyság
Altıntepe
Altıntepe (magyarul: „aranydomb”) Törökország urartui régészeti lelőhelye (ásatási terület), amely Erzincan tartomány Üzümlü körzetében egy, az Erzincan-síkságon található, 40 méter magas vulkáni tömbön terül el, rálátással az Eufráteszre.
Megnézni Urartu és Altıntepe
Anatólia történelme
Anatólia: a Boszporusztól Örményország határáig, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között. Anatólia történelme egészen az őskőkorszakig visszavezethető, a legkorábbi kultúrák maradványai a középső és keleti részén találhatóak, közülük az i.
Megnézni Urartu és Anatólia történelme
Anatóliai Civilizációk Múzeuma
Ankara: Anatóliai Civilizációk Múzeuma Ankara, Anatóliai Civilizációk Múzeuma: főbejárata Az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma - (Anadolu Medeniyetleri Müzesi) Anatóliának az őskőkortól (paleolitikumtól) a bizánci korszakig nyúló története világhírűvé vált, egyedülállóan gazdag régészeti gyűjteménye.
Megnézni Urartu és Anatóliai Civilizációk Múzeuma
Arame urartui fejedelem
II. Assur-nászir-apli hódításai és III. Sulmánu-asarídu urartui hadjárata Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Arame (örmény Արամե, ur. i. e. 858 – i. e. 844) Arzasku város (később Manavazegerd, mai Melazgerd), Biai terület központjának fejedelme, aki Biainili néven néhány urartui (az asszír forrásokban Uruatri, Uruatru) fejedelemséget egyesített az i.
Megnézni Urartu és Arame urartui fejedelem
Ararát (egyértelműsítő lap)
* Ararát-hegy, hegycsúcs Törökországban.
Megnézni Urartu és Ararát (egyértelműsítő lap)
Ararát-hegy
Az Ararát kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén.
Megnézni Urartu és Ararát-hegy
Arámi ábécé
Az arámi ábécé a szíriai–föníciai térség elterjedt írásrendszere az i. e. 8. századtól.
Megnézni Urartu és Arámi ábécé
Argisti (egyértelműsítő lap)
Argisti urartui név, két urartui uralkodó viselte.
Megnézni Urartu és Argisti (egyértelműsítő lap)
Armenia Magna
Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.
Megnézni Urartu és Armenia Magna
Arpad
Arpad (valószínűleg a mai Tell Rifaat város, Szíriában) egy ősi arámi újhettita város északnyugat-Szíriában, Aleppótól északra.
Megnézni Urartu és Arpad
Arslantepe
Arslantepe régészeti helyszíne egy 4,5 hektár kiterjedésű, harminc méter magas tell Törökországban a Malatya síkságon tizenkét kilométerre az Eufrátesz folyótól.
Megnézni Urartu és Arslantepe
Újasszír Birodalom
Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.
Megnézni Urartu és Újasszír Birodalom
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Megnézni Urartu és Újbabiloni Birodalom
Újhettita királyságok
Az újhettita királyságok összefoglaló név azokat az ókori államokat jelöli, amelyek Észak-Szíriában, Kelet- és Dél-Anatóliában alakultak a Hettita Birodalom bukása után az i. e. 12.
Megnézni Urartu és Újhettita királyságok
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Megnézni Urartu és Assur-ah-iddína
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Megnézni Urartu és Assur-bán-apli
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Megnézni Urartu és Asszíria
Atargatisz
Atargatisz III. Démétriosz szeleukida uralkodó pénzén Atargatisz görög istennő az ókori Közel-Keleten.
Megnézni Urartu és Atargatisz
Az Alalah–Ugariti Királyság uralkodóinak listája
Az Alalah–Ugariti Királyság (más néven Unki, Hattina, Pattina) az ókori Szíria egyik újhettita királysága az Orontész mentén.
Megnézni Urartu és Az Alalah–Ugariti Királyság uralkodóinak listája
Az ókor nagy csatái
Az ókor az emberiség történetének nagyon hosszú szakasza.
Megnézni Urartu és Az ókor nagy csatái
Azzi
Azzi (asszír és urartui forrásokban Alzi, a hettitában Acci formában ejtendő) az i. e. 16. századtól létező államalakulat a mai Nyugat-Örményország és Kelet-Törökország területén, a Van-tó nyugati partjától az Arax forrásvidékén keresztül az Eufrátesz felső folyásáig terjedő területtel.
Megnézni Urartu és Azzi
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Megnézni Urartu és Ábrahám (Terah fia)
Örmény-magyar irodalmi kapcsolatok
Örmény-magyar irodalmi kapcsolatok – Az erdélyi magyar-örmény irodalom indulása, kibontakozása és a szellemi életbe való bekapcsolódása a 19. század második feléig nyúlik vissza.
Megnézni Urartu és Örmény-magyar irodalmi kapcsolatok
Örmények
Az örmények kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport.
Megnézni Urartu és Örmények
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Megnézni Urartu és Örményország
Örményország történelme
keretnélküli Örményország területén az ember legrégebbiek közé tartozó, Afrikán kívüli nyomai kerültek elő.
Megnézni Urartu és Örményország történelme
Örményország történelmi fővárosai
Ez a lista Örményország és elődállamainak fővárosait tartalmazza.
Megnézni Urartu és Örményország történelmi fővárosai
Ókor
Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka.
Megnézni Urartu és Ókor
Ókori irodalom
Ókori irodalom alatt az ókor kezdetétől, vagyis az írásbeliség megjelenésétől a Római Birodalom bukásáig eltelt időszak irodalmát értjük.
Megnézni Urartu és Ókori irodalom
Ókori Kelet
az ókori Közel-Kelet a mai országhatárokkal Az ókori Kelet – pontosabban az ókori Közel-Kelet – egyszerre idő- és térbeli elhatárolása a történelem egyik szakaszának, a legkorábbi történeti népek által lakott térségek összefoglaló neve.
Megnézni Urartu és Ókori Kelet
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Megnézni Urartu és Óperzsa Birodalom
Ékírás
Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer.
Megnézni Urartu és Ékírás
Bar-rakib
Bar-rakib (vagy Bar Rakkib, „Rakkab-El fia”) Szamal tizenegyedik, egyben utolsó ismert királya.
Megnézni Urartu és Bar-rakib
Carl Ferdinand Friedrich Lehmann-Haupt
Carl Ferdinand Friedrich Lehmann-Haupt (Hamburg, 1861. március 11. – Innsbruck, 1938. július 24.) német orientalista és történész.
Megnézni Urartu és Carl Ferdinand Friedrich Lehmann-Haupt
Csaispis
Csaispis (óperzsa: ca-i-ša-pa-i-ša; normalizált alakban Caišpiš, illetve Cišpiš; ismert hellenizált nevén Τεΐσπης, Teiszpész, babiloni Šišpiš, perzsa چیشپیش Çīšpīš) az ókori Parsa fejedelme, majd királya, Hakhámanis fia és örököse.
Megnézni Urartu és Csaispis
Csecsenek
A csecsenek Oroszország európai részén, a mai Grúzia, Dagesztán és Ingusföld között elterülő Csecsenföld lakói.
Megnézni Urartu és Csecsenek
Daiakku
Daiakku (akkádul Dayukku) valószínűleg a méd törzsszövetség egyik fejedelme, a Méd Birodalom egyik megalapozója.
Megnézni Urartu és Daiakku
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Megnézni Urartu és Dúr-Sarrukín
Diyarbakır (település)
Diyarbakır (oszmán-törökül: دیاربکر, Diyâr-ı Bekr, kurdul:ئامهد, Amed) Törökország Délkelet-anatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található város, Diyarbakır tartomány székhelye, nagyvárosi önkormányzattal (Büyükşehir Belediyesi) rendelkezik.
Megnézni Urartu és Diyarbakır (település)
Erebuni
Erebuni (vagy Eribuni, örmény Էրեբունի ɛɹɛbowni, ɛɹɛpowni ejtsd erebouni) a mai Örményország területén fekvő ókori erőd.
Megnézni Urartu és Erebuni
Erimena
Urartu területváltozásai i. e. 658-tól Erimena a hagyományos szemlélet szerint Urartu királya, II. Rusza fia.
Megnézni Urartu és Erimena
Etruszk művészet
Az etruszk művészetet az etruszkok hozták létre.
Megnézni Urartu és Etruszk művészet
Gjumri
Gjumri vagy Gümri Örményország második legnagyobb városa, Sirak tartomány székhelye.
Megnézni Urartu és Gjumri
Grúzia történelme
jobbra Grúzia történelme során az első államalakulatok több mint háromezer éve, i.e. 1300 körül jöttek létre, a nyugat-grúziai Kolkhisz, majd a keleti Ibéria királyságainak megalakulásával.
Megnézni Urartu és Grúzia történelme
Grúzok
A grúzok vagy kartvélek (kartvelebi) egy kaukázusi nép, amely Grúzia lakosságának többségét teszi ki.
Megnézni Urartu és Grúzok
Gurgum
Gurgum (asszír URUgur-gu-ma-a-a) az észak-szíriai újhettita királyságok egyike.
Megnézni Urartu és Gurgum
Gurgum királyainak listája
A Gurgum királyság az ókori Észak-Szíria és Anatólia határán fekvő egyik újhettita királyság az Eufrátesz mentén.
Megnézni Urartu és Gurgum királyainak listája
Hajasa
Hajasa (hettita KURḫa-ya-ša, azaz Hayasa, örményül Հայասա) királysága az Arax felső folyása és az Eufrátesz forrásvidékének környékén, a mai Törökország és Északnyugat-Örményország területén a Transzkaukáziában volt.
Megnézni Urartu és Hajasa
Harci szekér
egyiptomi falfestmény rekonstrukciója) A harci szekér illetve harci kocsi elnevezés állati erővel vont, speciálisan háborús célokra kialakított kerekes járművet takar, amely a történelem során többféle formában jelent meg elsősorban közel-keleti és európai hadszíntereken.
Megnézni Urartu és Harci szekér
Hebat
Hebat (Hepat vagy Khepat, Ḫebat, ejtése *) a hurrik anyaistennője, minden élő anyja, Tessub felesége és Szarruma anyja.
Megnézni Urartu és Hebat
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Megnézni Urartu és Hettita Birodalom
Hettita történeti földrajz
A hettita kor a történeti földrajz módszereivel nehezen elemezhető időszak.
Megnézni Urartu és Hettita történeti földrajz
Hieroglif írás
A hieroglif és hieroglifikus szavak a hierogliphosz, illetve ta hierogliphika kifejezésekből származnak.
Megnézni Urartu és Hieroglif írás
Hor Virap
A Hor Virap (örmény nyelven Խոր Վիրապ, Hor Virap, jelentése mély verem, angol alakja Khor Virap) egy 17.
Megnézni Urartu és Hor Virap
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Megnézni Urartu és Hurrik
I. Adad-nirári
I.
Megnézni Urartu és I. Adad-nirári
I. Argisti
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig I. Argisti (urartui Argišti, örmény Արգիշտի, Aɹgiʃti, Aɹkiʃdi, az asszír forrásokban Argišti vagy Argištu, ur. i. e. 785 – i. e. 763) Urartu királya, Menua király és Tariria királyné fia.
Megnézni Urartu és I. Argisti
I. Atarsumki
I.
Megnézni Urartu és I. Atarsumki
I. e. 11. század
Az i. e. 11.
Megnézni Urartu és I. e. 11. század
I. e. 750-es évek
Évszázadok: i. e. 9. század – i. e. 8. század – i. e. 7. század Évtizedek: i. e. 800-as évek – i. e. 790-es évek – i. e. 780-as évek – i. e. 770-es évek – i. e. 760-as évek – i. e. 750-es évek – i.
Megnézni Urartu és I. e. 750-es évek
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Megnézni Urartu és I. e. 8. század
I. Rusza
I.
Megnézni Urartu és I. Rusza
I. Sulmánu-asarídu
Asszíria i. e. 1270 körül I. Sulmánu-asarídu (uralkodott – a középső kronológia szerint – i. e. 1274 – i. e. 1245) a Középasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apja, I. Adad-nirári nyomdokain járva folytatta a feltartóztathatlannak tűnő terjeszkedést.
Megnézni Urartu és I. Sulmánu-asarídu
I. Szarduri
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Tuspa várának romjai I. Szarduri (vagy Szardurí, akkád sardurí, seduri, urartui sar5-du-ri) Urartu királya, Lutipri fejedelem fia, az urartui nagyhatalom megalapozója.
Megnézni Urartu és I. Szarduri
I. Tukulti-apil-ésarra
I.
Megnézni Urartu és I. Tukulti-apil-ésarra
Igor Mihajlovics Gyjakonov
Igor Mihajlovics Gyjakonov (И́горь Миха́йлович Дья́конов, Szentpétervár, 1915. január 12. – Szentpétervár, 1999. május 2.) orosz történész, az ókori kaukázusi nyelvek kutatója, és az ókori Kelet írásos emlékeinek fordítója.
Megnézni Urartu és Igor Mihajlovics Gyjakonov
II. Argisti
Urartu területváltozásai i. e. 738-tól II.
Megnézni Urartu és II. Argisti
II. Assur-nászir-apli
Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, British Museum II.
Megnézni Urartu és II. Assur-nászir-apli
II. Panamuva
II.
Megnézni Urartu és II. Panamuva
II. Rusza
Urartu területváltozásai i. e. 668-ig Urartu területváltozásai i. e. 658-tól II.
Megnézni Urartu és II. Rusza
II. Sarrukín asszír király
II.
Megnézni Urartu és II. Sarrukín asszír király
II. Sattuara
II.
Megnézni Urartu és II. Sattuara
II. Szarduri
II.
Megnézni Urartu és II. Szarduri
III. Adad-nirári
III.
Megnézni Urartu és III. Adad-nirári
III. Assur-dán
III.
Megnézni Urartu és III. Assur-dán
III. Hattuszilisz hettita király
III.
Megnézni Urartu és III. Hattuszilisz hettita király
III. Rusza
Urartu területváltozásai i. e. 658-tól (III.) Rusza Urartu királya, Erimena fia.
Megnézni Urartu és III. Rusza
III. Sulmánu-asarídu
III.
Megnézni Urartu és III. Sulmánu-asarídu
III. Szarduri
Urartu területváltozásai i. e. 658-tól III.
Megnézni Urartu és III. Szarduri
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Megnézni Urartu és III. Tukulti-apil-ésarra
Ispuini
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Ispuini (ur. i. e. 828 – i. e. 810, asszír forrásokban Ušpina) Urartu királya, I. Szarduri fia.
Megnézni Urartu és Ispuini
IV. Rusza
Urartu területváltozásai i. e. 658-tól IV.
Megnézni Urartu és IV. Rusza
IV. Sulmánu-asarídu
IV.
Megnézni Urartu és IV. Sulmánu-asarídu
IV. Szarduri
Urartu területváltozásai i. e. 658-tól IV.
Megnézni Urartu és IV. Szarduri
Jahan
Jahan (Jaḫan vagy később Bít Agúsi) az újhettita Karkemis Királyság egy tartománya, majd az arámi vándorlás után, az i. e. 9.
Megnézni Urartu és Jahan
Jaririsz
Jaririsz (luvi 15px20px20px15px25px ia-ra/ri-ra/ri-i-ša vagy 15px20px15px i-ara/ari-ša2) az újhettita Karkemisben Asztiruvasz király főembere, majd annak halála után Kamanisz régense.
Megnézni Urartu és Jaririsz
Jereván
Jereván Örményország fővárosa és legnagyobb városa, a Hrazdan folyó mellett fekvő település a kaukázusi régió egyik legfontosabb ipari, kulturális és tudományos központja.
Megnézni Urartu és Jereván
Kamanisz
Kamanisz (luvi ka-ma-ni-ša vagy ka-ma-ni2-ša) az újhettita Karkemis uralkodója.
Megnézni Urartu és Kamanisz
Karkari csata
A karkari csata Asszíria délnyugati terjeszkedésének egyik fontos állomása.
Megnézni Urartu és Karkari csata
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Megnézni Urartu és Karkemis
Kartli
Kartli vagy K'art'li (grúz ქართლი) Grúzia egyik történelmi régiója, az ország középső-keleti részén a legnagyobb és a legnépesebb.
Megnézni Urartu és Kartli
Kaukázusi Albania
Albania 387-ben Albania, Aghuank vagy Agvank (örményül Ałuank – Աղուանք, pártus Ardhan, ó- és középperzsa Arran) ókori ország, amely a középkortól Sirván, ma Azerbajdzsán, de Dél-Dagesztán területére is átnyúlik.
Megnézni Urartu és Kaukázusi Albania
Khalübszök
A khalübszök vagy khalüpszök Urartu (később Armenia Magna) északi határán élt ókori nép.
Megnézni Urartu és Khalübszök
Khaldia
Khaldia (görög betűkkel Χαλδία) a Pontoszi-hegységben, Trapezusz (ma Trabzon) görög kolóniától délre fekvő ókori állam.
Megnézni Urartu és Khaldia
Khalitu
Khalitu vagy Halitu (proto-örmény ḫalitu, görög Χαλδία, azaz Khaldia) ókori terület, geopolitikai fogalom.
Megnézni Urartu és Khalitu
Khsathrita
Khsathrita (óperzsa 𐎳𐎼𐎺𐎼𐎫𐎡𐏁 fa-ra-va-ra-ta-i-ša, normalizált alakban Fravartiš, elámi Pirumartiš, asszír Kaštarita, babiloni Parumartiš) méd törzsfő, a Méd Birodalom megalapozója.
Megnézni Urartu és Khsathrita
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Megnézni Urartu és Kimmerek
Királyi szkíták
Szkíta király teljes fegyverzetben (i. e. 4. század) A királyi szkíták (baszileioi szküthai: βασιλειοι σκυθαι) az egyik legismertebb szkíta nép.
Megnézni Urartu és Királyi szkíták
Kolkhisz
Kolkhisz és Ibéria i. e. 600 és i. e. 150 között Iaszón és az aranygyapjút védő sárkánykígyó, mellettük Pallasz Athéné, Iaszón és az argonauták Kolkhiszra hajóztak az aranygyapjúért Kolkhisz (hurri nyelven Kulḫa, grúzul კოლხეთი Kʼolkheti; láz nyelven: Kolkheti; görög betűkkel: Κολχίς) a Fekete-tenger keleti-délkeleti partjainál fekvő ókori királyság volt a mai Grúzia területén.
Megnézni Urartu és Kolkhisz
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Urartu és Ló
Limmu
Az i. e. 1833-as napfogyatkozás árnyéksávja A limmu (līmmu, néha eponümosz) asszíriai állami tisztviselő.
Megnézni Urartu és Limmu
Lineáris A írás
A lineáris A írásrendszert a krétai minósziak használták i. e. 1800 és i. e. 1450 között a feltételezett minószi nyelv vagy nyelvek írására.
Megnézni Urartu és Lineáris A írás
Lutipri
Lutipri bizonytalan személy Urartu történetében.
Megnézni Urartu és Lutipri
Magyarországi örmények
Az örmény ábécé Az örmény–magyar sorsközösségről így ír Szongott Kristóf, neves armenológus: „Példát adtam nektek, hogy a mit én is tettem, úgy cselekedjetek ti is.
Megnézni Urartu és Magyarországi örmények
Malatya (település)
Malatya (hettita: Melid; görögül: Μαλάτεια, Malateia; örményül: Մալաթիա, Malatia; kurdul: Meletî, latinul: Melitene) Törökország Malatya tartományának székhelye.
Megnézni Urartu és Malatya (település)
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Megnézni Urartu és Méd Birodalom
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Megnézni Urartu és Médek
Megri
Megri (örmény nyelven: Մեղրի) egy város és egy közösség központja, Szjunik tartományban, Örményország déli részén, az iráni határ közelében.
Megnézni Urartu és Megri
Melíd uralkodóinak listája
Melíd (hellenisztikus Meliténé, ma Malatya) az észak-szíriai újhettita királyságok egyike.
Megnézni Urartu és Melíd uralkodóinak listája
Menua
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Menua (vagy Minua, örmény Մենուա, Menovua, Menoua, Menowa, ur. i. e. 810 – i. e. 785) urartui király Ispuini ifjabb fia, nagyszabású hódító hadjáratok indítója, Urartu nagyhatalmi státuszának kialakítója.
Megnézni Urartu és Menua
Moszkhoszok
Moszkhoszok ókori nép, a Kaukázus déli részén éltek a Phaszisz és a Kürosz (Phasis és Cyrus) forrásainál.
Megnézni Urartu és Moszkhoszok
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Megnézni Urartu és Nabú-apal-uszur
Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában
Az ókor kronológiája szempontjából rendkívül fontos események a feljegyzett napfogyatkozások, mert ezek alapján abszolút dátummal lehet ellátni bizonyos eseményeket.
Megnézni Urartu és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában
Nihrijai csata
A nihrijai csata a Hettita Birodalom egyik sorsfordító ütközete, tulajdonképpen az első olyan katonai vereség, amely az állam szétesésének köszönhető, és amely a további gyengülést elkerülhetetlenné tette.
Megnézni Urartu és Nihrijai csata
Phrügia
Phrügia, latinosan Phrygia, egyes magyar változatokban Frügia, Frígia, akkádul Muski egy rövid életű ókori anatóliai államalakulat volt, amely Urartu meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a kimmerek támadásainak.
Megnézni Urartu és Phrügia
Piszirisz
Piszirisz (hettita Piširiš) Karkemis utolsó újhettita királya.
Megnézni Urartu és Piszirisz
Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie
A Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie (rövidítve RlA vagy RLA) német nyelvű enciklopédia az ékírásos kultúrák ismeretanyagának összegzése céljából.
Megnézni Urartu és Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie
Rhüton
Rhüton Rhüton vagy rhyton (görögül ῥυτόν) ivóedény (ivókürt), mely szarv alakú vagy a végén állatfej található.
Megnézni Urartu és Rhüton
Sammuramat
Sammuramat (2 -->asszír 𒌑--> šammu-ramat-->) V. Samsi-Adad felesége, Asszíria királynéja, valószínűleg babiloni hercegnő.
Megnézni Urartu és Sammuramat
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Megnézni Urartu és Sarrukín akkád király
Sábirísú
Sábirísú vagy Sabirésu (ékírásban 𒌷𒃻𒆜𒁍𒊑 URUŠA2.KASKAL.GID2.RI, vagy 𒌷𒊭𒇥𒋙 URUŠA2.PU2.ŠU2, vokalizálása bizonytalan, URUša2-bi-ri-i-šu2, vagy šabirēšû) ókori település.
Megnézni Urartu és Sábirísú
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Urartu és Sumer nyelv
Szarduri (egyértelműsítő lap)
Szarduri urartui név, négy urartui király is viselte.
Megnézni Urartu és Szarduri (egyértelműsítő lap)
Szaszturasz
Szaszturasz (hettita Šašturaš, luvi ša-ša-tù+ra/i-šá, vagy ša-šá-tù+ra/i-ša) az újhettita Karkemis főembere, talán uralkodója.
Megnézni Urartu és Szaszturasz
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Megnézni Urartu és Szín-ahhé-eríba
Szóphéné
Arménia közigazgatása a legnagyobb kiterjedése idején ''Sophene'' római provincia elhelyezkedése, 120. Szóphéné (örményül Ծոփք, Tsophkh, Dzophkh,, olv:Szōphēnē) eredetileg az Örményország első ismert elődjének tekintett Urartu tartományaként szerveződő területi egység, később önálló királyság.
Megnézni Urartu és Szóphéné
Szemiramisz
''"Semiramide, Babilon királynője"'', 1905, a tortonai Cesare Saccaggi szimbolista alkotása Szemiramisz (görög Σεμίραμις) mitikus asszír–babiloni királynő, akinek a történetét az ókor ismert történetírói, Hérodotosz, Ktésziasz Knidiosz, Diodorosz és Iustinus is ismerték.
Megnézni Urartu és Szemiramisz
Szemiramisz függőkertje
A babilóniai függőkert rajza Szemiramisz (görög Σεμίραμις) függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori világ hét csodája közé tartozik.
Megnézni Urartu és Szemiramisz függőkertje
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Megnézni Urartu és Szkíta nyelv
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.
Megnézni Urartu és Szkíták
Tabaal
Tabaal (vagy Tabal, hettita KUR URUta-ba-li, a biblikus héberben תּוּבָל vagy תֻּבַל, azaz Tūvāl vagy Tuval) királysága valószínűleg már közvetlenül a Hettita Birodalom bukása után létrejött az i. e. 12. században, de négy évszázadon keresztül a térség történelme gyakorlatilag ismeretlen.
Megnézni Urartu és Tabaal
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Megnézni Urartu és Törökök
Törökország javasolt világörökségi helyszínei
Törökország területéről eddig húsz helyszín került fel a világörökségi listára, 83 helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni Urartu és Törökország javasolt világörökségi helyszínei
Törökország turisztikai látnivalói régiók szerint
Törökország turisztikai látnivalói régiók szerint csoportosíthatók.
Megnézni Urartu és Törökország turisztikai látnivalói régiók szerint
Törökország turizmusa
Törökország turizmusa jelentős szerepet tölt be az ország gazdaságában.
Megnézni Urartu és Törökország turizmusa
Tell Rifaat
Tell Rifaat vagy Tel Rifaat, Tel Rif’at, Tal Rifaat északnyugat-szíriai város az Aleppo-hegység északi részén.
Megnézni Urartu és Tell Rifaat
Tessub
Tessub ábrázolása Hattuszaszban Tessub (Teššub vagy Teššuppe – ejtése *, ugariti tṯb) a mitannibeli hurrik ég- és viharistene.
Megnézni Urartu és Tessub
Transzkaukázus
A Transzkaukázus, más néven Dél-Kaukázus földrajzi régió Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia határán a Kaukázus déli részén, a mai Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország területén.
Megnézni Urartu és Transzkaukázus
Tuspa
II. Szarduri évkönyvei 1915-ben Tuspa vára Urartu első jelentős erődítménye, az ország fővárosa a teljes fennállása alatt.
Megnézni Urartu és Tuspa
Urartu királyainak listája
Az i. e. 9. században a Van-tó környékén, a mai Örményország területén élő hegyi törzseket (többségükben hurri népek) erős királyság fogta össze, a többnyire asszíroktól függő Urartu.
Megnézni Urartu és Urartu királyainak listája
Urartu művészete
Lovas kancsó Erebuniból Urartu a törökországi Van-tó, Szeván-tó és Urmia környékén elterülő állam volt az ókorban.
Megnézni Urartu és Urartu művészete
Urmia
Urmia (perzsa nyelven: ارومیه, azerbajdzsáni nyelven: اورمیه; kurd nyelven: ورمێ; szír nyelven: ܐ ܘ ܪ ܡ ܝ ܐ a Pahlavi-dinasztia idején perzsa nyelven: رضائیه, Rezaiyeh) város Északnyugat-Iránban, Nyugat-Azerbajdzsán tartományban.
Megnézni Urartu és Urmia
Uvakhsatra
A Méd Birodalom legnagyobb kiterjedése Uvakhsatra idején Uvakhsatra (óperzsa 𐎢𐎺𐎧𐏁𐎫𐎼, u-va-xa-ša-ta-ra, normalizált alakban Uvaxšatra, babiloni Umakištar, görög Κυαξάρης Β, II.
Megnézni Urartu és Uvakhsatra
V. Assur-nirári
V.
Megnézni Urartu és V. Assur-nirári
Vallások és spirituális hagyományok listája
A világon több ezer vallási irányzat van.
Megnézni Urartu és Vallások és spirituális hagyományok listája
Van (település)
Van (örményül Վան, kurdul Wan) Törökország azonos nevű tartományának székhelye a Kelet-anatóliai régióban, a Van-tó mellett.
Megnézni Urartu és Van (település)
Van erődje
Van erődje (törökül Van Kalesi, kurdul Kela Wanê, örményül Վանի Բերդ) hatalmas kőerődítmény, mely az ókori Urartu királyság területén épült az i. e. 9.–7.
Megnézni Urartu és Van erődje
Van-tó
A Van-tó (ógörög Θωσπῖτις λίμνη, Thószpitisz limné, törökül: Van Gölü; kurdul: Gola Wanê) Törökország legnagyobb tava, az ország keleti részén fekszik.
Megnézni Urartu és Van-tó
Vaszilij Vasziljevics Sztruve
Vaszilij Vasziljevics Sztruve (Василий Васильевич Струве, Orosz Birodalom, Szentpétervár, 1889. február 2. – Szovjetunió, Leningrád, 1965. szeptember 15.) orosz orientalista, az ókori Kelet professzora.
Megnézni Urartu és Vaszilij Vasziljevics Sztruve
Viharistenek listája
A viharistenek több nép mitológiájának alapvető istenségei.
Megnézni Urartu és Viharistenek listája