Tartalomjegyzék
35 kapcsolatok: A „magyar” szó etimológiája, A kettős honfoglalás elmélete, A magyar nyelv történeti korszakai, Alapnyelv (történeti nyelvészet), Besenyők, Budenz József, Eleven hal úszik a víz alatt, Eper (növénynemzetség), Felsőnyék, Finnugor nyelvek, Finnugor nyelvrokonság, Finnugor szószedet, Gödényfélék, Halász Ignác, Hanti nyelv, Hantik, Hattyúk, Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij, Kettős szám, Kustaa Karjalainen, Kutya, Magyar őstörténet, Magyar hangtan, Magyar irodalomtörténet, Magyar klasszikus zene, Magyar nyelv, Manysi nyelv, Manysik, Misarok, Obi-ugor nyelvek, Onogur-bolgárok, Szókincs, Szeged, Török jövevényszavak a magyar nyelvben, Uráli nyelvcsalád.
A „magyar” szó etimológiája
A magyar szó a magyarok önelnevezése.
Megnézni Ugor nyelvek és A „magyar” szó etimológiája
A kettős honfoglalás elmélete
A kettős honfoglalás elmélete egy bizonyítatlan elmélet, amely szerint a magyarok két lépcsőben foglalták el a Kárpát-medencét.
Megnézni Ugor nyelvek és A kettős honfoglalás elmélete
A magyar nyelv történeti korszakai
Más nyelvi hatások a magyar nyelvre a magyarok vándorlása során A magyar nyelv történeti korszakai az ősmagyar kor (i. e. 1000–i. sz. 896), az ómagyar kor (896–1526), a középmagyar kor (1526–1772), az újmagyar kor (1772–1920) és az újabb magyar kor (1920 óta).
Megnézni Ugor nyelvek és A magyar nyelv történeti korszakai
Alapnyelv (történeti nyelvészet)
A történeti nyelvészetben alapnyelvnek két vagy több nyelv közös ősét nevezik.
Megnézni Ugor nyelvek és Alapnyelv (történeti nyelvészet)
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Megnézni Ugor nyelvek és Besenyők
Budenz József
Emléktáblája a szegedi Pantheonban Budenz József (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Ugor nyelvek és Budenz József
Eleven hal úszik a víz alatt
„Eleven hal úszik a víz alatt” (egyes változatokban úszkál) a magyar változata annak a mondatnak, amely mind a három széleskörűen használt finnugor nyelvben jelenleg is közel azonos formában létezik, s melynek minden egyes szava a közös ősnyelvig vezethető vissza.
Megnézni Ugor nyelvek és Eleven hal úszik a víz alatt
Eper (növénynemzetség)
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó Fragaria nemzetség magyar köznyelvben neve eper, tudományos nevén szamóca.
Megnézni Ugor nyelvek és Eper (növénynemzetség)
Felsőnyék
Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.
Megnézni Ugor nyelvek és Felsőnyék
Finnugor nyelvek
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja.
Megnézni Ugor nyelvek és Finnugor nyelvek
Finnugor nyelvrokonság
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) Finnugor nyelvrokonság alatt a nyelvtudomány által a finnugor nyelvcsaládba tartozónak tartott, közös eredetűnek vélt élő és holt nyelvek belső (elsősorban nyelvi-nyelvtörténeti) viszonyait értjük.
Megnézni Ugor nyelvek és Finnugor nyelvrokonság
Finnugor szószedet
Ezen az oldalon több finnugor nyelven láthatók olyan szavak, melyek a nyelvrokonságot mutatják be.
Megnézni Ugor nyelvek és Finnugor szószedet
Gödényfélék
A gödényfélék (Pelecanidae), hétköznapi nevükön pelikánok a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének a névadó családja.
Megnézni Ugor nyelvek és Gödényfélék
Halász Ignác
Halász Ignác (1879-ig Fischer) (Tés, 1855. május 26. – Budapest, 1901. április 9.) magyar nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1888).
Megnézni Ugor nyelvek és Halász Ignác
Hanti nyelv
A hanti nyelv (saját nyelvükön: ханты ясаӈ, vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv, остя́цкий язы́к) az uráli nyelvcsalád tagja; legközelebbi rokona a manysi (vogul), valamint a magyar.
Megnézni Ugor nyelvek és Hanti nyelv
Hantik
Hanti- és Manysiföld Oroszország térképén A hantik (régebbi szövegekben az osztjákok), Oroszország egyik őshonos népcsoportja, akik legfőképpen Hanti- és Manysiföldön élnek, közülük 26694 fős népesség él a Tyumenyi területen, akik közül 17128 fő él Hanti- és Manysiföldön, 8760-an a Jamali Nyenyecföldön, 873-an a Tomszki területen és 88-an Komiföldön élnek a 2002-es orosz népszámlálás adatai alapján.
Megnézni Ugor nyelvek és Hantik
Hattyúk
A hattyúk (Cygnini) a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége.
Megnézni Ugor nyelvek és Hattyúk
Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij
Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij (Odessza, 1950. március 15. – Hamburg, 2007. december 25.) orosz nyelvész, az észak-eurázsiai nyelvek, főként az uráli nyelvek kutatója, a bölcsészettudomány doktora, utolsó éveiben a Hamburgi Egyetem tanára.
Megnézni Ugor nyelvek és Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij
Kettős szám
A kettős szám (duális) egyes nyelvekben névszó‑ és igeragozási alak az egyes és többes szám mellett.
Megnézni Ugor nyelvek és Kettős szám
Kustaa Karjalainen
Kustaa Fredrik Karjalainen (Kajaani, 1871. augusztus 21. – Loviisa, 1919. szeptember 5.) finn nyelvész, finnugrista, a hanti nyelv kutatója, a helsinki egyetem docense.
Megnézni Ugor nyelvek és Kustaa Karjalainen
Kutya
Kutyakiképzés Bernáthegyi Szibériai huskyk A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus) egy már kihalt alfajának háziasított formája.
Megnézni Ugor nyelvek és Kutya
Magyar őstörténet
A magyarok őstörténete,„Szokták a magyarság korai történetét »őstörténetnek« is nevezni, és sok esetben magunk is ezt tesszük.
Megnézni Ugor nyelvek és Magyar őstörténet
Magyar hangtan
A magyar nyelv a jelenlegi hivatalos tudományos álláspont szerint az uráli nyelvcsalád finnugor ágának ugor csoportjába tartozik, a manysival és a hantival együtt.
Megnézni Ugor nyelvek és Magyar hangtan
Magyar irodalomtörténet
A magyar irodalom története mintegy 1000 évet ölel fel.
Megnézni Ugor nyelvek és Magyar irodalomtörténet
Magyar klasszikus zene
Mátyás-graduáléból Az alábbi szócikk a magyar klasszikus zene történetével foglalkozik.
Megnézni Ugor nyelvek és Magyar klasszikus zene
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Ugor nyelvek és Magyar nyelv
Manysi nyelv
A manysi nyelv (saját nyelvükön: мāньси лāтыӈ) vagy az oroszoktól kapott néven vogul nyelv, az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona a hanti, valamint a magyar (ugor nyelvek). A manysik Észak-Szibériában, az Urál és az Ob közötti területen élnek.
Megnézni Ugor nyelvek és Manysi nyelv
Manysik
A manysik (régiesen: vogulok) Nyugat-Szibériában, az Urál-hegység keleti lejtőin, az Ob alsó folyásának baloldali mellékfolyói mentén, a Tyumenyi területhez tartozó Hanti- és Manysiföld nyugati részén élő népcsoport.
Megnézni Ugor nyelvek és Manysik
Misarok
A misarok (мишари) – a volgai tatárok egy finnugor nép leszármazottai.
Megnézni Ugor nyelvek és Misarok
Obi-ugor nyelvek
Az obi-ugor nyelvek elterjedtsége Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) Az obi-ugor nyelvek a finnugor nyelvek, azon belül az ugor nyelvek alcsoportja, a magyar nyelv legközelebbi rokonai.
Megnézni Ugor nyelvek és Obi-ugor nyelvek
Onogur-bolgárok
II. Baszileiosz X. századi misekönyvéből Az ősbolgárok – bolgár-törököknek, hun-bolgároknak, onogur-bolgároknak, onoguroknak stb.
Megnézni Ugor nyelvek és Onogur-bolgárok
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Megnézni Ugor nyelvek és Szókincs
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Ugor nyelvek és Szeged
Török jövevényszavak a magyar nyelvben
A magyar nyelv szókincse több száz török jövevényszót őriz, amelyek az önálló magyar nyelv, illetve a kiválása előtti ugor nyelv több évezredes szoros kapcsolatát bizonyítják török nyelvű népekkel.
Megnézni Ugor nyelvek és Török jövevényszavak a magyar nyelvben
Uráli nyelvcsalád
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Megnézni Ugor nyelvek és Uráli nyelvcsalád