Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
49 kapcsolatok: A Muravidék elcsatolásának ünnepe, A Vendvidék történelme, Augusztus 28., Őriszentpéter, Bassa Iván, Belatinc, Csárics József, Február 19., Ivanóczy Ferenc, Január 19., Jászi Oszkár, Július 17., Károlyi Mihály (miniszterelnök), Kühár István (katolikus pap), Kühár János, Klekl József (író), Klekl József (politikus), Lendva, Magyarország nemzetiségei, Magyarországi szlovének, Május 30., Muraszombat, Muravárhely, Muravidék, Novine, Október 13., Rábagyarmat, Slovenska kraina, Slovenska krajina, Szakovics József, Szapáry László (politikus), Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szlovén krajina, Szlovén Néppárt, Szlovénia történelme, Szlovéniai magyarok, Szlovenszka kraina, Tkálecz Vilmos, Vízlendva, Vend nyelv, Vendvidék, Vendvidéki Köztársaság, 1866, 1874, 1887, 1922, 1935, 1948.
A Muravidék elcsatolásának ünnepe
augusztus 18-án, mely ekkor még csak helyi megemlékezés volt mindössze. Ezen az eseményen nagyjából 14 ezer ember vett részt. A szlovéniai Muravidék elcsatolásának ünnepét minden év augusztus 17-én ünneplik meg.
Új!!: Szlovenszka krajina és A Muravidék elcsatolásának ünnepe · Többet látni »
A Vendvidék történelme
A Vendvidék történelme a kezdetektől egészen 1920-ig tárgyalható.
Új!!: Szlovenszka krajina és A Vendvidék történelme · Többet látni »
Augusztus 28.
Névnapok: Ágoston + Adelina, Adelinda, Adolár, Ágost, Ágosta, Agrippa, Alfréd, Bán, Elemér, Hermész, Hermia, Jermák, László, Mimóza, Morgan, Morgána, Mózes, Pelágia, Pelágiusz.
Új!!: Szlovenszka krajina és Augusztus 28. · Többet látni »
Őriszentpéter
Árpád-kori műemléktemplom (Templomszer) A műemléktemplom romanikus kapuja Őriszentpéter, templom légi felvételen Őriszentpéter Vas vármegye délnyugati csücskében, a Körmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”.
Új!!: Szlovenszka krajina és Őriszentpéter · Többet látni »
Bassa Iván
Bassa Iván szlovénül Ivan Baša (Belatinc, 1875. április 11. – Bagonya, 1931. február 13.) magyarországi szlovén katolikus lelkipásztor, író, a történelmi Vendvidék (ma nagyrészt a Muravidék) trianoni békeszerződés utáni politikai vezetője, a Szlovén Néppárt tagja.
Új!!: Szlovenszka krajina és Bassa Iván · Többet látni »
Belatinc
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Szlovenszka krajina és Belatinc · Többet látni »
Csárics József
Csárics sírja az általa átépített vízlendvai templom fala mellett Csárics József (szlovénül Jožef Čarič, horvátul Josip Čarič) (Vescsica, 1866. május 7. – Vízlendva, 1935. február 19.) szlovén római katolikus plébános a Vendvidéken.
Új!!: Szlovenszka krajina és Csárics József · Többet látni »
Február 19.
Névnapok: Zsuzsanna + Anda, Anna, Borbás, Buda, Eija, Eliza, Elizabet, Kaba, Kabos, Konor, Konrád, Kunó, Kurt, Kürt, Manszvét, Manszvéta, Oszvald, Ozsvát, Szanna, Zámor, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska.
Új!!: Szlovenszka krajina és Február 19. · Többet látni »
Ivanóczy Ferenc
Ivanóczy Ferenc teljes nevén Ivanóczy Kodila Ferenc szlovénül Fran Ivanoci, vendül Ferenc Ivanócy (Ivanócz, 1857. augusztus 25. – Csendlak, 1913. augusztus 29.) magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese, a szlovén kisebbség máig legnagyobb hatású politikai és kulturális vezetője, többek között az autonómia-törekvések fő alakja.
Új!!: Szlovenszka krajina és Ivanóczy Ferenc · Többet látni »
Január 19.
Az ortodox vízkereszt ünnepe.
Új!!: Szlovenszka krajina és Január 19. · Többet látni »
Jászi Oszkár
Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.
Új!!: Szlovenszka krajina és Jászi Oszkár · Többet látni »
Július 17.
Névnapok: Elek, Endre + Ajándék, Alexia, Annalotti, Bánk, Celina, Cettina, Cirill, Donáta, Dzsesszika, Kirill, Leó, Leon, Lionel, Lotti, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Marcellina, Mária, Marléne, Ond, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ruszalka, Ruszlán, Ruszlána, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Veszta, Vetúria, Zoárd, Zoárda, Zobor, Zuárd.
Új!!: Szlovenszka krajina és Július 17. · Többet látni »
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Új!!: Szlovenszka krajina és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »
Kühár István (katolikus pap)
Kühár István (szlovénül Števan Kühar) (Gradiscsa, 1887. augusztus 28. – Belatinc, 1922. január 1.) szlovén római katolikus pap, szerkesztő, a Vendvidék első világháború korabeli politikai életének egy fontos alakja, ugyanis a Szlovén Néppárt tagjaként részt a Szlovenszka krajina program kialakításában.
Új!!: Szlovenszka krajina és Kühár István (katolikus pap) · Többet látni »
Kühár János
Kühár János vendül Janoš Kühar szlovénosan Janez Kuhar (Muravárhely, 1901. május 24. k. – Felsőszölnök, 1987. szeptember 6.) magyarországi szlovén római katolikus pap.
Új!!: Szlovenszka krajina és Kühár János · Többet látni »
Klekl József (író)
dolányi temetőben. Klekl József szlovénül Jožef Klekl (Krajna, 1879. március 3. – Dolány, 1936. szeptember 24.) magyarországi szlovén római katolikus pap, író, újságíró.
Új!!: Szlovenszka krajina és Klekl József (író) · Többet látni »
Klekl József (politikus)
Klekl József, (Krajna, 1874. október 13. – Muraszombat, 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető.
Új!!: Szlovenszka krajina és Klekl József (politikus) · Többet látni »
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
Új!!: Szlovenszka krajina és Lendva · Többet látni »
Magyarország nemzetiségei
A magyar Szent Korona országainak ethnográphiai térképe az 1880-ik évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886 A 2011.
Új!!: Szlovenszka krajina és Magyarország nemzetiségei · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Szlovenszka krajina és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Május 30.
Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.
Új!!: Szlovenszka krajina és Május 30. · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Szlovenszka krajina és Muraszombat · Többet látni »
Muravárhely
Muravárhely (korábban Gradicsa) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Szlovenszka krajina és Muravárhely · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Szlovenszka krajina és Muravidék · Többet látni »
Novine
A Novine 1914.
Új!!: Szlovenszka krajina és Novine · Többet látni »
Október 13.
Névnapok: Ede, Kálmán + Ében, Edgár, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Fatima, Fatime, Jagelló, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Káleb, Romulusz, Teofil.
Új!!: Szlovenszka krajina és Október 13. · Többet látni »
Rábagyarmat
Rábagyarmat község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.
Új!!: Szlovenszka krajina és Rábagyarmat · Többet látni »
Slovenska kraina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovenszka krajina.
Új!!: Szlovenszka krajina és Slovenska kraina · Többet látni »
Slovenska krajina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovenszka krajina.
Új!!: Szlovenszka krajina és Slovenska krajina · Többet látni »
Szakovics József
Szakovics József (szlovénül Jožef Sakovič, németesen Joseph Sakowitsch) (Tivadarc, 1874. február 2. – Alsószölnök, 1930. szeptember 22.) magyarországi szlovén római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, a vend nyelv megújításának egyik fő résztvevője.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szakovics József · Többet látni »
Szapáry László (politikus)
Szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry László János Alajos Antal Mária (Perkáta, 1864. május 16. – Bécs, 1939. október 12.) politikus, diplomata, nagykövet, fiumei kormányzó.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szapáry László (politikus) · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szlovén krajina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovenszka krajina.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szlovén krajina · Többet látni »
Szlovén Néppárt
A Szlovén Néppárt néhol Vend Néppárt (vendül Slovenska lüdska stranka) regionális szlovén nemzetiségi párt Magyarországon, amelyet Ivanóczy Ferenc hozott létre 1895-ben.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szlovén Néppárt · Többet látni »
Szlovénia történelme
Szlovénia mai területén már a kőkorszakban voltak szétszórt települések.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szlovénia történelme · Többet látni »
Szlovéniai magyarok
A Muravidék elhelyezkedése Szlovéniában A szlovéniai magyarok vagy muravidéki magyarok az egyikét alkotják azon kényszerkisebbségeknek, amelyek a trianoni békeszerződés következtében alakultak ki.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szlovéniai magyarok · Többet látni »
Szlovenszka kraina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovenszka krajina.
Új!!: Szlovenszka krajina és Szlovenszka kraina · Többet látni »
Tkálecz Vilmos
Tkálecz Vilmos, néhol Tkalecz Vilmos, 1929 után már Tarcsay Vilmos (szlovénül Vilmoš Tkalec) (Bántornya, 1894. január 8. – Budapest, 1950. május 27.) magyarországi szlovén (vend) tanító, kántor, népbiztos-helyettes, a Vendvidéki Köztársaság alapítója, a Fráter Lóránd Társaság tagja.
Új!!: Szlovenszka krajina és Tkálecz Vilmos · Többet látni »
Vízlendva
Vízlendva (vendül Svéti Jüri) falu a Muravidéken, Szlovéniában.
Új!!: Szlovenszka krajina és Vízlendva · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Szlovenszka krajina és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Szlovenszka krajina és Vendvidék · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Szlovenszka krajina és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
1866
Nincs leírás.
Új!!: Szlovenszka krajina és 1866 · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Szlovenszka krajina és 1874 · Többet látni »
1887
Nincs leírás.
Új!!: Szlovenszka krajina és 1887 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Szlovenszka krajina és 1922 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Szlovenszka krajina és 1935 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Szlovenszka krajina és 1948 · Többet látni »
