Tartalomjegyzék
103 kapcsolatok: Alan Bean, Alan Shepard, ALSEP, Apollo űrhajó, Apollo holdjáró, Apollo napobszervatórium, Apollo parancsnoki és műszaki egység, Apollo-küldetéstípusok, Apollo-program, Apollo–1, Apollo–10, Apollo–11, Apollo–11 évfordulók, Apollo–12, Apollo–13, Apollo–14, Apollo–15, Apollo–16, Apollo–17, Apollo–18, Apollo–20, Apollo–4, Apollo–5, Apollo–6, Apollo–7, Apollo–8, Apollo–9, Ares I, Ares I–X, Ares V, AS–201 (Apollo–2), AS–202 (Apollo–3), AS–203, AS–500D, AS–500F, Űrkutatás, Űrrepülés, Bór, Boeing, Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás, Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás, Charles Conrad, Columbia parancsnoki egység, Convair, Delta hordozórakéta, Eagle holdkomp, Enyergija, Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció, Hernyótalpas szállítójármű (Cape Canaveral), Hold körüli pályán végrehajtott randevú, ... Bővíteni index (53 több) »
Alan Bean
Alan LaVern Bean (Wheeler, Texas, 1932. március 15. – Houston, Texas, 2018. május 26.) amerikai űrhajós, a negyedik ember, aki eljutott a Holdra, az Apollo-programban, az Apollo–12 repülés holdkomppilótájaként.
Megnézni Saturn V és Alan Bean
Alan Shepard
1971. február 5. Alan Bartlett Shepard, Jr. (Derry, New Hampshire, 1923. november 18. – Pebble Beach, Kalifornia, 1998. július 21.) ellentengernagy, az első amerikai űrhajós a világűrben, egyben az ötödikként a Holdra lépett ember.
Megnézni Saturn V és Alan Shepard
ALSEP
Az egyik Apollo műszercsomag a holdfelszínen Az ALSEP a NASA által az Apollo-program során a Holdra küldött Apollo Lunar Surface Experiment Package (Apollo Holdfelszíni Műszercsomag) rövidített elnevezése.
Megnézni Saturn V és ALSEP
Apollo űrhajó
Az Apollo űrhajórendszer parancsnoki egysége Hold körüli pályán (Apollo–15) Az Apollo űrhajórendszert az Apollo-program keretében fejlesztették ki az Egyesült Államokban az 1960-as években.
Megnézni Saturn V és Apollo űrhajó
Apollo holdjáró
Az Apollo holdjáró, vagy holdautó (angolul: Lunar Roving Vehicle, röviden: LRV, vagy Rover) egy az Apollo-program keretében gyártott űrjármű, amelyet az amerikai űrügynökség (NASA) megbízásából gyártottak és amelyek az űrhajósok Holdon való közlekedését oldották meg a három utolsó Apollo expedíción, a Hold tudományos kutatásának céljából.
Megnézni Saturn V és Apollo holdjáró
Apollo napobszervatórium
Az Apollo napobszervatórium (hivatalos angol nevén: Apollo Telescope Mount, vagy rövidítve ATM) a NASA Skylab-programjában alkalmazott egyik fő űrhajóegység volt, amellyel az amerikai űrügynökség először tudott a légkörön kívülről közvetlen napmegfigyeléseket végezni emberi irányítással, hosszabb ideig.
Megnézni Saturn V és Apollo napobszervatórium
Apollo parancsnoki és műszaki egység
Az Apollo parancsnoki és műszaki egység (angolul: Apollo Command and Service Module – Apollo CSM) a NASA Apollo-programjában – majd később az azokból leágazó más programokban – használt űrhajó volt, amely a holdra szálláshoz használt űrhajórendszer egyik fő komponensének számított.
Megnézni Saturn V és Apollo parancsnoki és műszaki egység
Apollo-küldetéstípusok
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-küldetéstípusok a Hold elérését célzó Apollo-program során alkalmazott, egymásra épülő expedíciósorozat egyes állomásai voltak, amelyeket műszaki és tudományos tartalmuk különböztetett meg egymástól.
Megnézni Saturn V és Apollo-küldetéstípusok
Apollo-program
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.
Megnézni Saturn V és Apollo-program
Apollo–1
Az Apollo–1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS–204 volt az Apollo-program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe.
Megnézni Saturn V és Apollo–1
Apollo–10
Az Apollo–10 (NASA kódja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült.
Megnézni Saturn V és Apollo–10
Apollo–11
Az Apollo-program ötödik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt.
Megnézni Saturn V és Apollo–11
Apollo–11 évfordulók
Az Apollo–11 évfordulók azon események és rendezvények sorát jelöli, amelyeket az első holdra szállás évfordulóin tartottak, megemlékezvén úgy a 3 főszereplő űrhajós, mint a mögöttük sorakozó százezernyi mérnök, munkás, technikus erőfeszítéséről.
Megnézni Saturn V és Apollo–11 évfordulók
Apollo–12
Az Apollo–12 az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon.
Megnézni Saturn V és Apollo–12
Apollo–13
Az Apollo–13 az Egyesült Államok holdprogramjának, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált.
Megnézni Saturn V és Apollo–13
Apollo–14
Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon.
Megnézni Saturn V és Apollo–14
Apollo–15
Az Apollo–15 az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra.
Megnézni Saturn V és Apollo–15
Apollo–16
Az Apollo–16 az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötödik küldetés, amely landolt a Holdon.
Megnézni Saturn V és Apollo–16
Apollo–17
Az Apollo–17 volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon.
Megnézni Saturn V és Apollo–17
Apollo–18
Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása során, majd az amerikai-szovjet közös űrrepülés Szojuz–Apollo-program során használták fel.
Megnézni Saturn V és Apollo–18
Apollo–20
Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása, majd a közös amerikai-szovjet (Szojuz–Apollo-program) során használták fel.
Megnézni Saturn V és Apollo–20
Apollo–4
Az Apollo–4 az amerikai Apollo-program űrhajósok nélküli negyedik repülése, a holdrakéta első tesztje.
Megnézni Saturn V és Apollo–4
Apollo–5
Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt.
Megnézni Saturn V és Apollo–5
Apollo–6
Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépítésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához.
Megnézni Saturn V és Apollo–6
Apollo–7
Az Apollo–7 az Apollo-program első sikeres emberes repülése volt.
Megnézni Saturn V és Apollo–7
Apollo–8
Az Apollo–8 volt az amerikai Apollo-program második olyan küldetése, amelyben emberek indultak a világűrbe, és egyben az első olyan, amelyben megközelítették a Holdat.
Megnézni Saturn V és Apollo–8
Apollo–9
Az Apollo–9 (NASA kódja szerint: AS-504) az amerikai Apollo-program harmadik emberes űrrepülése volt, és a Saturn V óriásrakéta második indítása emberekkel a fedélzetén.
Megnézni Saturn V és Apollo–9
Ares I
Az Ares I (korábbi nevén CLV, Crew Launch Vehicle, azaz Személyzet-Indító Jármű) Az Ares hordozórakéta-család legkisebb tagja, mellyel a Space Shuttle utódjának szánt az Orion űrhajókat tervezték indítani.
Megnézni Saturn V és Ares I
Ares I–X
Az Ares I–X amerikai kísérleti rakétaindítás, melyet 2009.
Megnézni Saturn V és Ares I–X
Ares V
Az Ares V (korábban CaLV, Cargo Launch Vehicle, azaz Teher-indító Jármű) tervezett nehéz hordozórakéta lett volna, az Ares hordozórakéta-család legnehezebb tagja, mellyel nagy tömegű terhet terveztek a világűrbe juttatni.
Megnézni Saturn V és Ares V
AS–201 (Apollo–2)
Az AS–201 (Apollo–Saturn–201) az amerikai Apollo-program első hivatalos, személyzet nélküli tesztrepülése volt, melynek keretében először indították a Saturn IB hordozórakétát és az Apollo űrhajót.
Megnézni Saturn V és AS–201 (Apollo–2)
AS–202 (Apollo–3)
Az AS–202 (Apollo–Saturn–202) az amerikai Apollo-program harmadik ember nélküli (teszt)repülése űrhajósok nélkül.
Megnézni Saturn V és AS–202 (Apollo–3)
AS–203
Az AS–203 (Apollo–Saturn–203) az amerikai Apollo-program második személyzet nélküli tesztrepülése, a Saturn IB hordozórakéta próbája volt.
Megnézni Saturn V és AS–203
AS–500D
Az AS–500D a NASA Saturn V rakétájának működőképes prototípusa volt, amelyet arra használtak, hogy felmérjék a rakétafokozatok viselkedését, elsősorban a vibrációt, amelynek a majd későbbi repülőképes példányok voltak kitéve a felbocsátások során.
Megnézni Saturn V és AS–500D
AS–500F
Az AS–500F – vagy más megnevezéssel SA–500F, 500F, esetleg Összeszerelés Integráltság Tesztjármű (Facilities Integration Vehicle) – a NASA Apollo-programjában használt életnagyságú űrjármű makettje volt, amelyet a Saturn V rakéta kipróbálásához használtak, hogy a felbocsátáshoz szükséges infrastruktúrát (összeszerelést, logisztikát és a felbocsátásnál használt indítóállványt) felkészítsék a későbbi, valóban repülő példányok fogadására.
Megnézni Saturn V és AS–500F
Űrkutatás
Az űrkutatás a földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő kutatásával foglalkozó tudomány.
Megnézni Saturn V és Űrkutatás
Űrrepülés
A Gemini 9A a vízreszállás pillanatában (1966. június 6.) Az űrrepülés egyfajta ballisztikus repülés, melynek során a felbocsátott eszköz eléri a világűrt.
Megnézni Saturn V és Űrrepülés
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Saturn V és Bór
Boeing
A The Boeing Company (röviden Boeing), ejtsd, egy amerikai multinacionális vállalat, amely repülőgépek, forgószárnyas légijárművek, rakéták és műholdak tervezésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik világszerte.
Megnézni Saturn V és Boeing
Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás
A 34.
Megnézni Saturn V és Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás
Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás
A 37.
Megnézni Saturn V és Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás
Charles Conrad
Charles „Pete” Conrad (Philadelphia, Pennsylvania, 1930. június 2. – Ojai, Kalifornia, 1999. július 8.) amerikai űrhajós, egyben a harmadik ember, aki járt a Holdon.
Megnézni Saturn V és Charles Conrad
Columbia parancsnoki egység
A Columbia parancsnoki egység – NASA lajstromszámán CM–107 – az Apollo–program során használt űrhajóegység volt, amelyben az első Holdra szállás teljesítéséhez utaztak a Holdhoz az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins 1969 júliusában.
Megnézni Saturn V és Columbia parancsnoki egység
Convair
F–106 Delta Dart Convair 880 RIM–2 Terrier föld–levegő rakéta indítása az USS Providence (CLG 6) hadihajó fedélzetéről Az Atlas rakéta indítása a Friendship 7 űrhajóval, amely az első amerikai emberes orbitális űrrepülés volt Atlas–Centaur A Convair amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely később rakétákat és űrhajókat is gyártott.
Megnézni Saturn V és Convair
Delta hordozórakéta
A Delta hordozórakéta család tagjai A Delta amerikai folyékony hajtóanyagú hordozórakéta-család.
Megnézni Saturn V és Delta hordozórakéta
Eagle holdkomp
Az Eagle holdkomp – NASA lajstromszámán LM–5 – az Apollo–program során használt űrhajóegység volt, amelyben az első Holdra szállás teljesítéséhez használtak az űrhajósok, Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins a Hold körüli pályán keringő Apollo parancsnoki és műszaki egység és a holdfelszín közötti útjukhoz, 1969 júliusában.
Megnézni Saturn V és Eagle holdkomp
Enyergija
Az Enyergija (oroszul: Энергия, GRAU-kódja: 11K25) szovjet nehéz hordozórakéta, amely nagy terhek vagy a Buran űrrepülőgép pályára állítására szolgált.
Megnézni Saturn V és Enyergija
Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció
A Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció, vagy más néven EOR koncepció (Earth Orbit Rendezvous) a Holdra szállás egyik elméleti modellje volt, amelyet a NASA rövid ideig követett, amíg a végül győztes LOR koncepciót ki nem választották és végül meg nem valósították.
Megnézni Saturn V és Föld körüli pályán végrehajtott randevú koncepció
Hernyótalpas szállítójármű (Cape Canaveral)
A hernyótalpas szállítójármű a VAB-csarnok mellett egy 2004-es nagyjavítás után A hernyótalpas szállítójármű a NASA speciális eszköze, amelyet a készre szerelt űrjárműveknek a szerelőcsarnok és az indítóállás közötti szállítására használnak a John F.
Megnézni Saturn V és Hernyótalpas szállítójármű (Cape Canaveral)
Hold körüli pályán végrehajtott randevú
Az Apollo–11 holdkompja közelít a parancsnoki modulhoz Hold körüli pályán A Hold körüli pályán végrehajtott randevú (Lunar orbit rendezvous) vagy más néven LOR, az Apollo-program során használt eljárás volt, a holdra szállás tulajdonképpeni végrehajtási koncepciója.
Megnézni Saturn V és Hold körüli pályán végrehajtott randevú
Holdkomp
A Lunar Module (magyarul holdkomp, rövidítve LM, angolul: „holdi egység”') az amerikai Apollo űrhajó Holdra szálló egysége, amelyet az Apollo-program keretében használtak.
Megnézni Saturn V és Holdkomp
James Webb
James Edwin Webb (Tally Ho (mai név: Stem), 1906. október 7. – Washington D.C, 1992. március 27.) amerikai kormányzati tisztviselő, a NASA második főigazgatója 1961.
Megnézni Saturn V és James Webb
Joseph F. Blumrich
Joseph Franz Blumrich (Steyr, 1913. március 15. – Estes Park, Colorado, 2002. február 10.) osztrák-amerikai mérnök.
Megnézni Saturn V és Joseph F. Blumrich
Kennedy Űrközpont
A VAB A floridai Merritt-sziget és a NASA Kennedy Űrközpontja fehér színével kiemelve a térképen A NASA John F. Kennedy Space Center, rövidítve (KSC) a NASA egyik legfontosabb űrközpontja Florida Államban, az Amerikai Egyesült Államokban.
Megnézni Saturn V és Kennedy Űrközpont
Kennedy Űrközpont 39. indítóállás
A 39.
Megnézni Saturn V és Kennedy Űrközpont 39. indítóállás
Kennedy Űrközpont 39A indítóállás
A 39A indítóállás, vagy más néven az LC–39A (Launch Complex 39A, angolul 39A indítókomplexum) a Kennedy Űrközpont egyik rakétaindító helye, egy nagyobb létesítményrendszer, a 39.
Megnézni Saturn V és Kennedy Űrközpont 39A indítóállás
Kennedy Űrközpont 39B indítóállás
A 39B indítóállás, vagy más néven az LC–39B (Launch Complex 39B, angolul 39B indítókomplexum) a Kennedy Űrközpont egyik rakétaindító helye, egy nagyobb létesítményrendszer, a 39.
Megnézni Saturn V és Kennedy Űrközpont 39B indítóállás
Little Joe II
A Little Joe II egy, az Apollo-program során, a NASA által 1963-1966 között használt rakéta volt, amelyet a Saturn V holdrakéta mentőtornyának tesztjeinél alkalmaztak.
Megnézni Saturn V és Little Joe II
Lyndon B. Johnson Űrközpont
Víz alatti tréning az STS-116-os sorszámú űrrepülésre való fölkészüléskor a NASA Johnson Space Centerben, Houstonban A NASA Johnson Space Center – Johnson Űrközpont – bejárata közelében kiállított Saturn V rakéta épülete Földi hordozóeszközre szerelt Saturn V rakéta, ami a törölt Apollo-19 küldetés rakétája lett volna A NASA Johnson Space Center ("JSC") a NASA egyik űrközpontja az Amerikai Egyesült Államokban, Houstonban.
Megnézni Saturn V és Lyndon B. Johnson Űrközpont
Mars Direct
Elképzelés a Mars Direct küldetésről, előtérben a lakóegység, háttérben a visszatérő egység A Mars Direct egy javaslat emberes Mars-küldetésre, amelyet viszonylag alacsony költségvetésre és jelenleg létező technológiára terveztek.
Megnézni Saturn V és Mars Direct
Május 14.
Névnapok: Bonifác + Aglája, Bekény, Bekes, Bónis, Gemma, Gyöngy, Gyöngyike, Gyöngyvirág, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kora, Korália, Korall, Násfa, Ompoly, Paszkál, Paszkália.
Megnézni Saturn V és Május 14.
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Saturn V és Második világháború
McDonnell Aircraft
A McDonnell Aircraft Corporation egyesült államokbeli repülő- és űripari vállalatot 1939.
Megnézni Saturn V és McDonnell Aircraft
Mercury-program
A Mercury-program logója A Mercury-program az Amerikai Egyesült Államok első, emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt.
Megnézni Saturn V és Mercury-program
Mobil indítóállvány (Cape Canaveral)
A Mobil indítóállvány, a rászerelt Apollo–11 szállítása közben a történelmi holdra szálló expedíció előkészületei során A Mobil indítóállvány a NASA által használt berendezés, amelyet az Apollo-program során hoztak létre a Saturn V összeszerelésére, szállítására és felbocsátására.
Megnézni Saturn V és Mobil indítóállvány (Cape Canaveral)
N1
Az N1 jellegrajza. Az ábrán a zöld színű rész az A, B és V fokozatok, míg a szürke rész az G és D fokozatot magában foglaló L3 holdrakéta. Az N1 szovjet nehéz hordozórakéta, amelyet emberes holdrepülésre szántak a szovjet holdprogramon belül.
Megnézni Saturn V és N1
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Megnézni Saturn V és NASA
NASA Marshall Space Flight Center
A Marshall Space Flight Center a NASA legrégebbi űrközpontja Huntsville-ben, Alabamában.
Megnézni Saturn V és NASA Marshall Space Flight Center
North American Aviation
A North American Aviation, Inc. 1928-ban alapított amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely hamar harci gépek előállítására szakosodott.
Megnézni Saturn V és North American Aviation
November 9.
Névnapok: Tivadar + Bozsidár, Bozsó, Bozsóka, Fedor, Nátán, Nátánael, Nátániel, Oresztész, Teodor, Tihamér, Ugocsa, Ugron.
Megnézni Saturn V és November 9.
Piszkos munkák
A Piszkos munkák (Dirty Jobs) a Discovery Channel által sugárzott, kétszeres Emmy-díj jelölt sorozat.
Megnézni Saturn V és Piszkos munkák
Rakéta
Modern hordozórakéta indítása(Atlas V, Mars Reconnaissance Orbiter) A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.
Megnézni Saturn V és Rakéta
Raymond Loewy
Raymond Loewy (Párizs, 1893. november 5. – Monte-Carlo, 1986. július 14.) francia származású amerikai iparművész és formatervező.
Megnézni Saturn V és Raymond Loewy
Rocketdyne F–1
A Rocketdyne F–1 hajtómű egy gázgenerátoros rakétahajtómű volt, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek a NASA Saturn V holdrakétája számára az 1950-es évek végén.
Megnézni Saturn V és Rocketdyne F–1
Rocketdyne H–1
A Rocketdyne H–1 rakétahajtómű az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztett, folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyet űrrepülési célokra használtak 1963 és 1975 között.
Megnézni Saturn V és Rocketdyne H–1
Rocketdyne J–2
A Rocketdyne J–2 egy folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyben sikeresen alkalmazták a cseppfolyós hidrogént és oxigént alkalmazó meghajtási módot.
Megnézni Saturn V és Rocketdyne J–2
S-IC
Az S-IC a NASA által az Apollo-program során használt Saturn V rakéták első fokozata volt.
Megnézni Saturn V és S-IC
S-II
Az '''Apollo-Saturn-502'''-es (az Apollo–6) S-II fokozata az összeszerelő csarnokban Az S-II a NASA által az Apollo-program során használt Saturn V rakéták második fokozata volt.
Megnézni Saturn V és S-II
S-IVB
Az S-IVB fokozat az űrben (Apollo–7) Az S-IVB a NASA által az Apollo-program során használt Saturn rakéták utolsó fokozata volt.
Megnézni Saturn V és S-IVB
Saturn (egyértelműsítő lap)
* Media Markt és Saturn, német elektronikai áruházlánc.
Megnézni Saturn V és Saturn (egyértelműsítő lap)
Saturn 5
#ÁTIRÁNYÍTÁS Saturn V.
Megnézni Saturn V és Saturn 5
Saturn I
A Saturn I volt az első olyan amerikai hordozórakéta, amelyet – bár katonai célból indult a fejlesztése – kizárólag űrrepülési célokra használtak.
Megnézni Saturn V és Saturn I
Saturn IB
A Saturn IB rakéta Cape Canaveral-en az AS–202 tesztrepülés startja előtt A Saturn IB amerikai hordozórakéta, a Saturn rakétacsalád egyik tagja, a Saturn I hordozórakéta korszerűsített változata volt, amelyet a NASA használt, kizárólag űrhajózási célra.
Megnézni Saturn V és Saturn IB
Saturn rakétacsalád
A Saturn V rakéta, másképpen a „Holdrakéta” az indítóálláson A Saturn rakétacsalád a NASA által az Apollo-program során használt hordozórakéták gyűjtőneve.
Megnézni Saturn V és Saturn rakétacsalád
Saturn V műszeregység (IU)
A Saturn V műszeregység (a NASA által használt nevén Instrument Unit, vagy rövidítve IU) az űrügynökség holdprogramjában használt Saturn V óriásrakéták egyik önálló egysége volt, amelynek a rakéta többi részétől merőben más funkciója volt, ez az egység felelt a felbocsátáskor az űrszerelvény pályán tartásáért.
Megnézni Saturn V és Saturn V műszeregység (IU)
Saturn-5
#ÁTIRÁNYÍTÁS Saturn V.
Megnézni Saturn V és Saturn-5
Saturn–5
#ÁTIRÁNYÍTÁS Saturn V.
Megnézni Saturn V és Saturn–5
Skylab-program
A Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt a Holdra szállást sikerrel teljesítő Apollo-programot követően 1973-1974 között, egyben ez lett az első amerikai űrállomás a világűrben, számos rekordot megdöntve, többek között a maga idejében a valaha Föld körüli pályára állított űreszköz rekordját.
Megnézni Saturn V és Skylab-program
Space Launch System
A Space Launch System, röviden SLS amerikai szupernehéz hordozórakéta, amely felhasználja az űrsikló program alkatrészeit.
Megnézni Saturn V és Space Launch System
SpaceX
A Space Exploration Technologies vagy röviden SpaceX amerikai űrkutatási vállalat, amelynek központja a kaliforniai Hawthorne-ban található.
Megnézni Saturn V és SpaceX
Szputnyik–1
A Szputnyik–1 (oroszul: Спутник-1), vagy más jelzéssel PSZ–1 (PSZ – Prosztyejsij Szputnyik) szovjet műhold.
Megnézni Saturn V és Szputnyik–1
Thor (hordozórakéta)
A Thor amerikai folyékony hajtóanyagú hordozórakéta-család, amely a PGM–17 Thor interkontinentális ballisztikus rakétán alapul.
Megnézni Saturn V és Thor (hordozórakéta)
Thor–Agena
A Thor–Agena a Thor hordozórakétán alapuló amerikai kétfokozatú hordozórakéta, amelynél második fokozatként az RM–81 Agena végfokozatot használták.
Megnézni Saturn V és Thor–Agena
Tienkung űrállomás
A Tienkung (kínaiul: 天宫; pinjin: Tiāngōng; magyar fordításban: „Mennyei palota”), vagy hivatalos elnevezése szerint a űrállomás egy hosszú távú űrrepülésre tervezett űreszköz, amelyet a Kínai Népköztársaság kormánya épít.
Megnézni Saturn V és Tienkung űrállomás
Titan hordozórakéta
A Titan hordozórakéta család A Titan hordozórakéta amerikai folyékony hajtóanyagú kozmikus hordozórakéta család.
Megnézni Saturn V és Titan hordozórakéta
Transtage
A Transtage amerikai, folyékony hajtóanyagú hordozórakéta fokozat.
Megnézni Saturn V és Transtage
Trietilborán
A trietilborán (TEB) bórorganikus (B−C kötést tartalmazó) vegyület.
Megnézni Saturn V és Trietilborán
Utazás a Hold körül
Az Utazás a Hold körül (Autour de la Lune) Jules Verne francia író 1870-ben megjelent tudományos regénye, sci-fije, az 1865-ben írt Utazás a Holdba folytatása, befejezése.
Megnézni Saturn V és Utazás a Hold körül
VAB
A Vehicle Assembly Building a Kennedy Űrközpontban (2005). Az épület oldalán lévő szögletes foltok a Frances hurrikán által okozott károk nyomai A Vehicle Assembly Building (eredetileg Vertical Assembly Building), más néven VAB (magyarul jármű összeszerelő épület), a Kennedy Űrközpont területén, félúton Jacksonville és Miami között, Florida keleti partján található hatalmas épület.
Megnézni Saturn V és VAB
V–2
A V-2 makettje Peenemündében (a jobb alsó sarokban egy ember sziluettje a méret érzékeltetése céljából) A V–2 (ejtsd: fau-kettő, a német Vergeltungswaffe-2 kifejezés rövidítése, magyar jelentése kb.
Megnézni Saturn V és V–2
Wernher von Braun
Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Német Birodalom, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) német tudós, a rakétatudomány és az űrrepülés kiemelkedő alakja.
Megnézni Saturn V és Wernher von Braun
1967 a tudományban
Az 1967 a tudományban és a technikában.
Megnézni Saturn V és 1967 a tudományban
26 bit
Az ARM processzor architektúrában a 26 bit az eredeti ARM processzorok egyik tervezési sajátosságára vonatkozik, mikor is a programszámláló (PC) és az állapotregiszter (PSR, processor status register) egyetlen regiszterbe van összevonva, ill.
Megnézni Saturn V és 26 bit