Tartalomjegyzék
33 kapcsolatok: Apollo-program, Apollo–4, Apollo–5, Apollo–6, Ares I–X, AS–201 (Apollo–2), AS–202 (Apollo–3), AS–203, AS–500D, AS–500F, Űrkorszak, Cape Canaveral Air Force Station, Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás, Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás, Gemini-program, Holdkomp, Kennedy Űrközpont 39A indítóállás, Kennedy Űrközpont 39B indítóállás, Mobil indítóállvány (Cape Canaveral), Raymond Loewy, Rocketdyne H–1, Rocketdyne J–2, S-II, S-IVB, Saturn I, Saturn IB, Saturn rakétacsalád, Saturn V, Saturn V műszeregység (IU), Saturn-1, Saturn–1, Skylab-program, Wernher von Braun.
Apollo-program
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.
Megnézni Saturn I és Apollo-program
Apollo–4
Az Apollo–4 az amerikai Apollo-program űrhajósok nélküli negyedik repülése, a holdrakéta első tesztje.
Megnézni Saturn I és Apollo–4
Apollo–5
Az Apollo–5 az amerikai Apollo-program ötödik, személyzet nélküli repülése volt.
Megnézni Saturn I és Apollo–5
Apollo–6
Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépítésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához.
Megnézni Saturn I és Apollo–6
Ares I–X
Az Ares I–X amerikai kísérleti rakétaindítás, melyet 2009.
Megnézni Saturn I és Ares I–X
AS–201 (Apollo–2)
Az AS–201 (Apollo–Saturn–201) az amerikai Apollo-program első hivatalos, személyzet nélküli tesztrepülése volt, melynek keretében először indították a Saturn IB hordozórakétát és az Apollo űrhajót.
Megnézni Saturn I és AS–201 (Apollo–2)
AS–202 (Apollo–3)
Az AS–202 (Apollo–Saturn–202) az amerikai Apollo-program harmadik ember nélküli (teszt)repülése űrhajósok nélkül.
Megnézni Saturn I és AS–202 (Apollo–3)
AS–203
Az AS–203 (Apollo–Saturn–203) az amerikai Apollo-program második személyzet nélküli tesztrepülése, a Saturn IB hordozórakéta próbája volt.
Megnézni Saturn I és AS–203
AS–500D
Az AS–500D a NASA Saturn V rakétájának működőképes prototípusa volt, amelyet arra használtak, hogy felmérjék a rakétafokozatok viselkedését, elsősorban a vibrációt, amelynek a majd későbbi repülőképes példányok voltak kitéve a felbocsátások során.
Megnézni Saturn I és AS–500D
AS–500F
Az AS–500F – vagy más megnevezéssel SA–500F, 500F, esetleg Összeszerelés Integráltság Tesztjármű (Facilities Integration Vehicle) – a NASA Apollo-programjában használt életnagyságú űrjármű makettje volt, amelyet a Saturn V rakéta kipróbálásához használtak, hogy a felbocsátáshoz szükséges infrastruktúrát (összeszerelést, logisztikát és a felbocsátásnál használt indítóállványt) felkészítsék a későbbi, valóban repülő példányok fogadására.
Megnézni Saturn I és AS–500F
Űrkorszak
A Szputnyik–1 szovjet műhold indításával kezdődött meg az űrkorszak, 1957-ben Az űrkorszak a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába.
Megnézni Saturn I és Űrkorszak
Cape Canaveral Air Force Station
Cape Canaveral az űrből Cape Canaveral Air Force Station (zöld színnel) és a Kennedy Űrközpont (szürke színnel) elhelyezkedése A Cape Canaveral Air Force Station az Egyesült Államok Légierejének (USAF) rakétaindításra szolgáló bázisa.
Megnézni Saturn I és Cape Canaveral Air Force Station
Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás
A 34.
Megnézni Saturn I és Cape Canaveral Air Force Station 34. indítóállás
Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás
A 37.
Megnézni Saturn I és Cape Canaveral Air Force Station 37. indítóállás
Gemini-program
A Gemini-program jelvénye Gemini űrhajó Föld körüli pályán (a Gemini–VII a Gemini–VI–A-ból fényképezve) Edward White az első amerikai űrsétán, a Gemini–IV küldetésen A Gemini-program az Egyesült Államok harmadikként bejelentett, ám repüléseit tekintve másodikként végrehajtott, űrhajósokat az űrbe juttató űrrepülési programja volt.
Megnézni Saturn I és Gemini-program
Holdkomp
A Lunar Module (magyarul holdkomp, rövidítve LM, angolul: „holdi egység”') az amerikai Apollo űrhajó Holdra szálló egysége, amelyet az Apollo-program keretében használtak.
Megnézni Saturn I és Holdkomp
Kennedy Űrközpont 39A indítóállás
A 39A indítóállás, vagy más néven az LC–39A (Launch Complex 39A, angolul 39A indítókomplexum) a Kennedy Űrközpont egyik rakétaindító helye, egy nagyobb létesítményrendszer, a 39.
Megnézni Saturn I és Kennedy Űrközpont 39A indítóállás
Kennedy Űrközpont 39B indítóállás
A 39B indítóállás, vagy más néven az LC–39B (Launch Complex 39B, angolul 39B indítókomplexum) a Kennedy Űrközpont egyik rakétaindító helye, egy nagyobb létesítményrendszer, a 39.
Megnézni Saturn I és Kennedy Űrközpont 39B indítóállás
Mobil indítóállvány (Cape Canaveral)
A Mobil indítóállvány, a rászerelt Apollo–11 szállítása közben a történelmi holdra szálló expedíció előkészületei során A Mobil indítóállvány a NASA által használt berendezés, amelyet az Apollo-program során hoztak létre a Saturn V összeszerelésére, szállítására és felbocsátására.
Megnézni Saturn I és Mobil indítóállvány (Cape Canaveral)
Raymond Loewy
Raymond Loewy (Párizs, 1893. november 5. – Monte-Carlo, 1986. július 14.) francia származású amerikai iparművész és formatervező.
Megnézni Saturn I és Raymond Loewy
Rocketdyne H–1
A Rocketdyne H–1 rakétahajtómű az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztett, folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyet űrrepülési célokra használtak 1963 és 1975 között.
Megnézni Saturn I és Rocketdyne H–1
Rocketdyne J–2
A Rocketdyne J–2 egy folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű volt, amelyben sikeresen alkalmazták a cseppfolyós hidrogént és oxigént alkalmazó meghajtási módot.
Megnézni Saturn I és Rocketdyne J–2
S-II
Az '''Apollo-Saturn-502'''-es (az Apollo–6) S-II fokozata az összeszerelő csarnokban Az S-II a NASA által az Apollo-program során használt Saturn V rakéták második fokozata volt.
Megnézni Saturn I és S-II
S-IVB
Az S-IVB fokozat az űrben (Apollo–7) Az S-IVB a NASA által az Apollo-program során használt Saturn rakéták utolsó fokozata volt.
Megnézni Saturn I és S-IVB
Saturn I
A Saturn I volt az első olyan amerikai hordozórakéta, amelyet – bár katonai célból indult a fejlesztése – kizárólag űrrepülési célokra használtak.
Megnézni Saturn I és Saturn I
Saturn IB
A Saturn IB rakéta Cape Canaveral-en az AS–202 tesztrepülés startja előtt A Saturn IB amerikai hordozórakéta, a Saturn rakétacsalád egyik tagja, a Saturn I hordozórakéta korszerűsített változata volt, amelyet a NASA használt, kizárólag űrhajózási célra.
Megnézni Saturn I és Saturn IB
Saturn rakétacsalád
A Saturn V rakéta, másképpen a „Holdrakéta” az indítóálláson A Saturn rakétacsalád a NASA által az Apollo-program során használt hordozórakéták gyűjtőneve.
Megnézni Saturn I és Saturn rakétacsalád
Saturn V
A Saturn V (népszerű nevén holdrakéta) az amerikai Apollo-programban használt három fokozatú, folyékony hajtóanyagú óriásrakéta, amellyel az Apollo űrhajókat juttatták a Hold térségébe.
Megnézni Saturn I és Saturn V
Saturn V műszeregység (IU)
A Saturn V műszeregység (a NASA által használt nevén Instrument Unit, vagy rövidítve IU) az űrügynökség holdprogramjában használt Saturn V óriásrakéták egyik önálló egysége volt, amelynek a rakéta többi részétől merőben más funkciója volt, ez az egység felelt a felbocsátáskor az űrszerelvény pályán tartásáért.
Megnézni Saturn I és Saturn V műszeregység (IU)
Saturn-1
#ÁTIRÁNYÍTÁS Saturn I.
Megnézni Saturn I és Saturn-1
Saturn–1
#ÁTIRÁNYÍTÁS Saturn I.
Megnézni Saturn I és Saturn–1
Skylab-program
A Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt a Holdra szállást sikerrel teljesítő Apollo-programot követően 1973-1974 között, egyben ez lett az első amerikai űrállomás a világűrben, számos rekordot megdöntve, többek között a maga idejében a valaha Föld körüli pályára állított űreszköz rekordját.
Megnézni Saturn I és Skylab-program
Wernher von Braun
Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Wirsitz, Német Birodalom, 1912. március 23. – Alexandria, Virginia, USA, 1977. június 16.) német tudós, a rakétatudomány és az űrrepülés kiemelkedő alakja.
Megnézni Saturn I és Wernher von Braun