Tartalomjegyzék
17 kapcsolatok: Adud ad-Daula, Ábádán, Baszra, Desert Shield hadművelet, Dzsahrá kormányzóság, Eufrátesz, Irak, Irak–iráni háború, Irán, Irán elleni brit–szovjet invázió, Iráni forradalom, Mezopotámiai front (első világháború), Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Reza Pahlavi iráni sah, Szaadábádi szerződés, Tigris (folyó), Transziráni vasút.
Adud ad-Daula
Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936.
Megnézni Satt el-Arab és Adud ad-Daula
Ábádán
Ábádán (Abadan) (perzsául آبادان) egy kikötőváros Iránban.
Megnézni Satt el-Arab és Ábádán
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Megnézni Satt el-Arab és Baszra
Desert Shield hadművelet
A „Sivatagi pajzs” hadművelet (angolul Operation Desert Shield) egy koalíciós katonai védekező művelet volt, melynek célja a Kuvaitot megszálló iraki haderő feltételezett előretörési terveinek meghiúsítása Szaúd-Arábia–Bahrein–Katar–Egyesült Arab Emírségek irányába, valamint a későbbi felszabadító hadműveletek („Sivatagi vihar”, Granby, Daguet) működési feltételeinek előkészítése volt.
Megnézni Satt el-Arab és Desert Shield hadművelet
Dzsahrá kormányzóság
Dzsahrá kormányzóság elhelyezkedése Kuvaiton belül El-Dzsahrá kormányzóság (arab betűkkel محافظة الجهراء) Kuvait hat kormányzóságának legnagyobbika az ország északi részén.
Megnézni Satt el-Arab és Dzsahrá kormányzóság
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Megnézni Satt el-Arab és Eufrátesz
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Megnézni Satt el-Arab és Irak
Irak–iráni háború
Irak–iráni háború - 1980. szeptember 22. - Teherán Az irak–iráni háború, elnevezése Iránban Kikényszerített háború (جنگ تحمیلی, Jang-e-tahmīlī) és Szent Védekezés (دفاع مقدس, Difāʿ muqaddas), illetve Irakban Szaddám kádiszíjai csatája (قادسيّة صدّام, Qādisiyyat Ṣaddām), Irak és Irán között 1980 szeptembere és 1988 augusztusa között vívott háború volt.
Megnézni Satt el-Arab és Irak–iráni háború
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Satt el-Arab és Irán
Irán elleni brit–szovjet invázió
Az Irán elleni inváziót a második világháború során a szövetségesek részéről a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és több nemzetközösségi állam hajtotta végre.
Megnézni Satt el-Arab és Irán elleni brit–szovjet invázió
Iráni forradalom
Farah császárné Az iráni forradalom vagy iráni iszlám forradalom (perzsául انقلاب اسلامی, átiratban enġelâb-e eslâmi, magyarosan engeláb-e eszlámi) 1978-ban tört ki Mohammad Reza Pahlavi sah elnyomó, az ország gazdaságának súlyos károkat okozó, korrupt uralma ellen.
Megnézni Satt el-Arab és Iráni forradalom
Mezopotámiai front (első világháború)
A mezopotámiai front (azaz „iraki front”), brit történetírásban mezopotámiai hadjárat az első világháború egyik mellékhadszíntere volt, ahol Nagy-Britannia és a Brit Birodalom csapatai 1914-ben offenzívát indítottak az Oszmán Birodalom keleti tartományai ellen, a korábban megszerzett perzsiai kőolaj-lelőhelyek biztosításáért, továbbá a palesztinai és a kisázsiai front tehermentesítéséért.
Megnézni Satt el-Arab és Mezopotámiai front (első világháború)
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Mohammad Reza Sah Pahlavi – perzsául محمد رضا پهلوی; – (Teherán, 1919. október 26. – Kairó, 1980. július 27.) Perzsia (Irán) utolsó sahja (1941. szeptember 26-ától de facto 1979. január 26-áig), a hatalmat megragadó Reza Pahlavi gyermeke volt.
Megnézni Satt el-Arab és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Reza Pahlavi iráni sah
Reza Pahlavi (perzsául رضا پهلوی; Perzsia, Szavádkuh, 1878. március 16. – Dél-afrikai Unió, Johannesburg, 1944. július 26.) Perzsia (Irán) sahja (uralkodott 1925. december 15-étől 1941. szeptember 16-áig), a Kádzsár-dinasztia hatalmának megdöntője volt.
Megnézni Satt el-Arab és Reza Pahlavi iráni sah
Szaadábádi szerződés
A jelenleg múzeumként szolgáló Szaadábád-komplexum egyik épülete, a Fehér Palota, háttérben a Tucsál havas csúcsa A szaadábádi szerződés vagy szaadábádi paktum egy öt évre szóló megnemtámadási egyezmény volt négy közel-keleti és dél-ázsiai ország, Afganisztán, Irak, Irán és Törökország között, amit a teheráni Szaadábád-palotában kötöttek 1937-ben.
Megnézni Satt el-Arab és Szaadábádi szerződés
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Megnézni Satt el-Arab és Tigris (folyó)
Transziráni vasút
A transziráni vasút (perzsául راهآهن سراسری ایران, tudományos átiratban Râhâhan-e sarâsari-ye Irân, magyarosan Ráháhan-e szarászari-je Irán) Irán vasúthálózatának része.
Megnézni Satt el-Arab és Transziráni vasút