Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
82 kapcsolatok: A magyar királyok koronázása, A Magyar Királyság a 18. században, A Magyar Királyság a kora újkorban, A magyar nép múltja és jelene, A Német-római Birodalom története, Abszolutizmus (egyértelműsítő lap), Alvincziana resolutio, Atyafiság, Az angol rendiség, Az óraorientált időfelfogás Magyarországon, Óváros tér (Prága), Balia Sámuel, Báró, Cillei Borbála, Cseh felkelés (1618–1620), Cseh udvari kancellária, Fejedelem, Ferenc alençoni herceg, Feudalizmus, Franciaország történelme, Friedrich Ludwig Georg von Raumer, Georg Matthäus Vischer, Gerics József, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Hazafiság, Házmán Ferenc, I. Antal szász király, I. Lipót magyar király, II. József magyar király, III. András magyar király, III. Ferdinánd magyar király, Illuminátus rend, Indigenátus, Ismeretterjesztő irodalom, IV. Jenő pápa, Jozefinizmus, Jurisics Miklós, Katolikus Liga (1576), Kora újkori magyar történelem, Kovachich Márton György, Magyar történelem, Magyar Udvari Kancellária, Magyar választási rendszer, Magyar–török háború (1521–26), Magyarország, Magyarországi országgyűlési választások, Magyarországi protestánsüldözések, Mályusz Elemér, Mindennapi élet Franciaországban a felvilágosodás korában, ..., Nádasdy Ferenc (főúr), Népfelkelés (intézmény), Noblesse oblige, Országgyűlés, Osztrák udvari kancellária, Párt, Péczely József (pedagógus), Perger János (jogtudós), Rákóczi-szabadságharc, Rend (egyértelműsítő lap), Rendi országgyűlés, Rendi társadalom, Rendiség, Rudolf magyar király, Simonyi József, Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae, Szabad kerület, Szatmári béke, Szábor, Történeti alkotmány, Torja, Ugocsa non coronat, VI. Orbán pápa, Világzsidóság, XXII. János pápa, Zentai Károly (pedagógus), 1452, 1486. évi törvénycikk, 1687-es országgyűlés, 1764–65-ös pozsonyi országgyűlés, 1825–27-es pozsonyi országgyűlés, 32. gyalogezred. Bővíteni index (32 több) »
A magyar királyok koronázása
koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.
Új!!: Rend (feudalizmus) és A magyar királyok koronázása · Többet látni »
A Magyar Királyság a 18. században
A 18.
Új!!: Rend (feudalizmus) és A Magyar Királyság a 18. században · Többet látni »
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
Új!!: Rend (feudalizmus) és A Magyar Királyság a kora újkorban · Többet látni »
A magyar nép múltja és jelene
A magyar nép múltja és jelene egy nagy terjedelmű 19.
Új!!: Rend (feudalizmus) és A magyar nép múltja és jelene · Többet látni »
A Német-római Birodalom története
A Német-római Birodalom koronája A Birodalom zászlaja (1400 után) A Birodalom címere (a 15. századtól) A Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom, (majd a 15. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Rend (feudalizmus) és A Német-római Birodalom története · Többet látni »
Abszolutizmus (egyértelműsítő lap)
Az abszolutizmus a rendiség visszaszorítása után létrejövő egyszemélyi uralom.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Abszolutizmus (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Alvincziana resolutio
Az Alvincziana resolutio I. Lipót magyar király által 1693.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Alvincziana resolutio · Többet látni »
Atyafiság
Az atyafiság régies kifejezés, ma elsősorban a szegről-végről való rokonságot jelenti.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Atyafiság · Többet látni »
Az angol rendiség
A XIII.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Az angol rendiség · Többet látni »
Az óraorientált időfelfogás Magyarországon
Magyarországon a napjainkban ismert és használt óraorientált időérzékelés kialakulását történetírásunk a 18–19.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Az óraorientált időfelfogás Magyarországon · Többet látni »
Óváros tér (Prága)
Az Óváros tér (csehül) Prága óvárosának központjában található.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Óváros tér (Prága) · Többet látni »
Balia Sámuel
Felsőszilvási Balia Sámuel (1744–1796) erdélyi magyar jogász, királyi tanácsos.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Balia Sámuel · Többet látni »
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Báró · Többet látni »
Cillei Borbála
Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Cillei Borbála · Többet látni »
Cseh felkelés (1618–1620)
A második prágai defenesztráció, korabeli rézmetszet a ''Theatrum Europaeum''-ból A cseh felkelés (1618–1620) a Cseh Királyság rendjeinek felkelése volt a Habsburg-dinasztia uralma ellen.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Cseh felkelés (1618–1620) · Többet látni »
Cseh udvari kancellária
A cseh királyi címer az udvari kancellária egykori palotájának főhomlokzatán (Bécs, Wipplingerstraße) A cseh udvari kancellária vagy cseh királyi kancellária a Habsburg Birodalom történelmi intézménye volt a 16–19.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Cseh udvari kancellária · Többet látni »
Fejedelem
A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van).
Új!!: Rend (feudalizmus) és Fejedelem · Többet látni »
Ferenc alençoni herceg
Monsieur Ferenc Herkules (Fontainebleau, Francia Királyság, 1555. március 18. – Château-Thierry, Francia Királyság, 1584. június 19.), Valois-házból származó francia királyi herceg, II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné legkisebb fiaként előbb Alençon, majd Anjou, Touraine, Château-Thierry és Brabant hercege, valamint Franciaország trónörököse 1574-től 1584-ben bekövetkezett haláláig.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Ferenc alençoni herceg · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Feudalizmus · Többet látni »
Franciaország történelme
Franciaország mint politikai entitás történelme mintegy 1200 évre nyúlik vissza.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Franciaország történelme · Többet látni »
Friedrich Ludwig Georg von Raumer
Friedrich Ludwig Georg von Raumer (Wörlitz, 1781. május 14. – Berlin, 1873. június 14.) német történész, politikus.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Friedrich Ludwig Georg von Raumer · Többet látni »
Georg Matthäus Vischer
Georg Matthaeus Vischer (Wenns (Tirol), 1628. április 22. – Linz, 1696. december 13.) osztrák katolikus pap, topográfus, metszetkészítő.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Georg Matthäus Vischer · Többet látni »
Gerics József
Gerics József (Budapest, 1931. november 13. – Budapest, 2007. április 22.) történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Gerics József · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Harmincéves háború · Többet látni »
Hazafiság
allegóriája A hazafiság vagy nemzetközi szóval patriotizmus, a haza iránt érzett pozitív érzelmek összessége, a haza öntudatos, tevékeny szeretete, hajlandóság a szolgálatára.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Hazafiság · Többet látni »
Házmán Ferenc
Házmán Ferenc Házmán Ferenc, eredeti nevén: Haszman (Hassmann) Ferenc (Budaújlak, 1810. április 21. – Budapest, 1894. április 7.) jogász, reformkori politikus, az első városi tanácsnok, aki a budai tanácsteremben magyarul szólalt fel (1844); Buda és Pest egyesítésének egyik első kezdeményezője, az első felelős magyar minisztérium belügyi államtitkára; a szabadságharc leverése után a Szent Korona elrejtőinek egyike.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Házmán Ferenc · Többet látni »
I. Antal szász király
Antal Kelemen szász herceg, teljes nevén Antal Kelemen Tivadar Mária József János Nepomuk Ferenc Xavér Alajos Januárius, Anton Clemens Theodor Maria Joseph Johann Evangelista Johann Nepomuk Franz Xaver Aloys Januar von Sachsen, melléknevén „a Jóságos” (der Gütige); (Drezda, 1755. december 27. – Pillnitz, 1836. június 6.); a Wettin-ház Albert-ágából származó szász választófejedelmi herceg, 1781-től a Szász Választófejedelemség trónörököse, 1805-től királyi herceg, a Szász Királyság trónörököse, 1827–1836 között I. Antal néven Szászország második királya.
Új!!: Rend (feudalizmus) és I. Antal szász király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Rend (feudalizmus) és I. Lipót magyar király · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Rend (feudalizmus) és II. József magyar király · Többet látni »
III. András magyar király
III.
Új!!: Rend (feudalizmus) és III. András magyar király · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: Rend (feudalizmus) és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Illuminátus rend
A szövetség szimbóluma: Minerva baglya könyvön ülve. Nyomtatott grafika 1776-ból Adam Weishaupt, az illuminátus rend alapítója, teológiatanár, a kánonjog szakértője Johann Joachim Christoph Bode halálával az illuminátusokat többé nem lehetett feltámasztani Az illuminátus rendet (vagyis „a megvilágosodottak”), más néven bajor illuminátusok titkos társaságát, 1776.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Illuminátus rend · Többet látni »
Indigenátus
Az indigenátus (nemesség honosság) 1848 előtt a magyar nemesség honossága elnyerése egy külföldi nemes részéről.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Indigenátus · Többet látni »
Ismeretterjesztő irodalom
Az ismeretterjesztő irodalom olyan irodalom, amely a tudományos ismeretek közérthető, általános formában való átadására törekszik.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Ismeretterjesztő irodalom · Többet látni »
IV. Jenő pápa
IV.
Új!!: Rend (feudalizmus) és IV. Jenő pápa · Többet látni »
Jozefinizmus
A jozefinizmus II. József Habsburg-házi uralkodó, német-római császár, magyar és cseh király belpolitikáját összefoglaló kifejezés, támogatóit a jozefinisták névvel illették.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Jozefinizmus · Többet látni »
Jurisics Miklós
Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".
Új!!: Rend (feudalizmus) és Jurisics Miklós · Többet látni »
Katolikus Liga (1576)
A ligások fegyveres felvonulása (1590) A Katolikus Liga (franciául la ligue catholique) a francia vallásháborúk katolikus résztvevőinek szövetsége volt.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Katolikus Liga (1576) · Többet látni »
Kora újkori magyar történelem
Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Kora újkori magyar történelem · Többet látni »
Kovachich Márton György
Kovachich Márton György portréja egy bronz érmén Kovachich Márton György (Senkőc, 1744. november 9. – Buda, 1821. december 1.) jogtörténész, könyvtáros, forráskutató (diplomatikus).
Új!!: Rend (feudalizmus) és Kovachich Márton György · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Magyar történelem · Többet látni »
Magyar Udvari Kancellária
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Magyar Udvari Kancellária · Többet látni »
Magyar választási rendszer
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (parlamenti választások) és a helyi önkormányzati választásokat.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Magyar választási rendszer · Többet látni »
Magyar–török háború (1521–26)
A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi országgyűlési választások
Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »
Magyarországi protestánsüldözések
A 16. század derekára a Magyar Királyságban is elterjedt a reformáció.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Magyarországi protestánsüldözések · Többet látni »
Mályusz Elemér
városi bíróság falán Mályusz Elemér (Makó, 1898. augusztus 22. – Budapest, 1989. augusztus 25.) magyar történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Mályusz Elemér · Többet látni »
Mindennapi élet Franciaországban a felvilágosodás korában
A felvilágosodás kora Franciaországban a 17. század végétől az 1789-es nagy francia forradalomig tartott.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Mindennapi élet Franciaországban a felvilágosodás korában · Többet látni »
Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Nádasdy Ferenc (főúr) · Többet látni »
Népfelkelés (intézmény)
Emléktábla az I. világháború során alkalmazott népfelkelésről a Hadtörténeti Múzeum udvarán A népfelkelés történelmi haderő-szervezési módszer.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Népfelkelés (intézmény) · Többet látni »
Noblesse oblige
Noblesse oblige, magyarul „a nemesség kötelez”, („a név kötelez” formában is). Francia mondás a 18. századból, mely a nemesi viszonyok között volt értelmezhető, de átvitt jelentéssel ma is használatos.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Noblesse oblige · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Országgyűlés · Többet látni »
Osztrák udvari kancellária
Az osztrák udvari kancellária a Habsburg Birodalom ill.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Osztrák udvari kancellária · Többet látni »
Párt
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Párt · Többet látni »
Péczely József (pedagógus)
Péczeli Péczely József (Komárom, 1789. november 26. (keresztelés) – Debrecen, 1849. május 23.) pedagógus, történész, költő, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Péczely József (pedagógus) · Többet látni »
Perger János (jogtudós)
Nagybányai Perger János (ritkán Pergel János) (Nagyvárad, 1791. május 15. – Pest, 1838. május 25.) jogtudós, történész, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Perger János (jogtudós) · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rend (egyértelműsítő lap)
A rend szónak a hétköznapi értelmén kívül (a tárgyak, lakóhely, terület, társadalom rendezettsége) több speciális jelentése is van.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Rend (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Rendi országgyűlés · Többet látni »
Rendi társadalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rend (feudalizmus).
Új!!: Rend (feudalizmus) és Rendi társadalom · Többet látni »
Rendiség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rend (feudalizmus).
Új!!: Rend (feudalizmus) és Rendiség · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Rudolf magyar király · Többet látni »
Simonyi József
Báró barbácsi és vitézvári Simonyi József (közismert nevén Simonyi óbester) (Nagykálló, 1771. március 18. – Arad, 1832. augusztus 23.) császári-királyi ezredes (k.k. Oberst), legendás hírű huszártiszt, kortársai „a legvitézebb huszár” kitüntető címmel illették.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Simonyi József · Többet látni »
Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae
Az 1791-es kolozsvári kiadás címlapja A latin címén Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae (magyarul: „Az erdélyi oláhok kérelme”) két 18.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae · Többet látni »
Szabad kerület
Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, önkormányzattal bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású bíróságuk volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Szabad kerület · Többet látni »
Szatmári béke
Magyarország a szatmári béke korában accessdate.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Szatmári béke · Többet látni »
Szábor
A Szábor (horvátul Sabor, „gyűlés”) a Horvát Köztársaság parlamentje, az ország alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb népképviseleti szerv.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Szábor · Többet látni »
Történeti alkotmány
Történeti (történelmi) alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének a korszaknak megfelelően kiválasztott szabályait, mely tartalmazza az állammá egyesülésének alaptörvényeit, az államfőhatalomnak és a társadalmi rendeknek (társadalmi osztályoknak) az állam vezetése végett adott jogait és kötelességeit (közjog), a társadalom tagjainak az állam és mások iránti jogait és kötelességét (részint köz- és részint magánjogi törvények) és a szokásjogot.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Történeti alkotmány · Többet látni »
Torja
Torja (románul Turia, németül Torian) falu Romániában Kovászna megyében, Torja község központja.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Torja · Többet látni »
Ugocsa non coronat
Ugocsa elhelyezkedése a Magyar Királyságban „Áll még Buda vára – a Ruszwurm nem zár be! (Ugocsa non coronat)” – a Covid19-pandémia idején, 2020 áprilisában Ugocsa címere Az Ugocsa non coronat latin kifejezés, azt jelenti, hogy Ugocsa nem koronáz.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Ugocsa non coronat · Többet látni »
VI. Orbán pápa
VI.
Új!!: Rend (feudalizmus) és VI. Orbán pápa · Többet látni »
Világzsidóság
A „világzsidóság” fogalma antiszemita összeesküvés-elméletet jelöl, mely szerint „a zsidók”, illetve a zsidóság, vagy világuralomra tör, vagy már rendelkezik is vele.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Világzsidóság · Többet látni »
XXII. János pápa
XXII.
Új!!: Rend (feudalizmus) és XXII. János pápa · Többet látni »
Zentai Károly (pedagógus)
Zentai Károly (Salgótarján, 1909. június 5. – Szeged, 1997. november 3.) magyar pedagógus, pszichológus.
Új!!: Rend (feudalizmus) és Zentai Károly (pedagógus) · Többet látni »
1452
Nincs leírás.
Új!!: Rend (feudalizmus) és 1452 · Többet látni »
1486. évi törvénycikk
Az 1486.
Új!!: Rend (feudalizmus) és 1486. évi törvénycikk · Többet látni »
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Új!!: Rend (feudalizmus) és 1687-es országgyűlés · Többet látni »
1764–65-ös pozsonyi országgyűlés
Az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlés a Mária Terézia uralkodása alatt összehívott utolsó diéta volt.
Új!!: Rend (feudalizmus) és 1764–65-ös pozsonyi országgyűlés · Többet látni »
1825–27-es pozsonyi országgyűlés
litográfiája A Pozsony városában megrendezett 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.
Új!!: Rend (feudalizmus) és 1825–27-es pozsonyi országgyűlés · Többet látni »
32. gyalogezred
Harminckettesek terén A harminckettesek a Mária Terézia királynő által 1741-ben alapított 32.
Új!!: Rend (feudalizmus) és 32. gyalogezred · Többet látni »
