Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
152 kapcsolatok: A francia nyelv története, A román nyelv szókincse, A román nyelv története, A román nyelv területi változatai, Adjekció, Agglutináló nyelv, Alany (nyelvészet), Alany és állítmány viszonya, Alanyeset, Alapnyelv (történeti nyelvészet), Alárendelés (nyelvészet), Allomorf, Anafora (nyelvészet), Analógia (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Apokopé, Újmagyar nyelv (Mézga család), Állandósult szókapcsolat, Állítmány, Ír nyelv, Összetett mondat, Óészaki nyelv, Ódélarab nyelvek, Élőség, Értelmező (nyelvészet), Becéző szó, Bekezdés (nyelvészet), Birtokos eset, Birtokos névmás, Birtokos személyjel, Deixis, Determináns (nyelvészet), Diskurzus (nyelvészet), Egyeztetés (nyelvészet), Egyszerű mondatok a román nyelvben, Elhasonulás, Ellipszis (nyelvészet), Elvonás (nyelvészet), Epentézis, Eset, Eszközhatározó, Eszközhatározó eset, Főnév, Felszólító mód, Feltételes mód, Fokozás (nyelvészet), Folyamatos múlt, Francia determinánsok és névszók, Francia helyesírás, Francia igerendszer, ..., Francia nyelv, Francia nyelvtan, Francia területi nyelvváltozatok, Francia változatlan alakú szófajok, Grammatikalizáció, Hanglejtés, Határozatlan névmás, Határozó, Határozószó, Hedonizmus, Helyesírás, Helyhatározó, Hiba (nyelvészet), Horvát nyelv, I. Ruszudani grúz királynő, I. Tamar grúz királynő, Idiomatikus kifejezés, Igemód, Igeragozás és igehasználat a román nyelvben, Irodalmi nyelv, Isztroromán nyelv, Jövő idő (nyelvészet), Jelen idő (nyelvészet), Jelző, Jelzői értékű határozó, Kantoni nyelv, Katafora, Kérdő névmás, Kötőhangzó, Kötőjel (magyar helyesírás), Kötőszó, Keleti újlatin nyelvek, Khuzdul nyelv, Kopula, Latin nyelv, Lexéma, Lojban nyelv, Magánhangzó-harmónia, Maja nyelvcsalád, Múlt idő (nyelvészet), Meglenoromán nyelv, Megszólító eset, Modális ige, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Morfémaosztályok (nyelvészet), Mutató névmás, Névelők és névszók a román nyelvben, Névszó, Névszóragozás, Névtan, Névutó, Nem (nyelvészet), Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben, Normann nyelv, Nyelvtani kategória, Paradigma (nyelvészet), Paragogé, Protoromán nyelv, Részes eset, Redundancia (nyelvészet), Román nyelv, Rotacizmus, Segédige, Simulószó, Sisak (heraldika), Swadesh-lista, Szám (nyelvészet), Számnév, Szóalakpár, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szófaj, Szófajváltás, Szóképzés, Szótő, Személy (nyelvészet), Személytelen ige, Szerb nyelv, Szinkópa (nyelvészet), Szinonímia, Szintaxis (nyelvészet), Tautológia (nyelvészet), Táp (település), Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Többértelműség, Török nyelvtan, Tőmorféma, Toldalék, Toldalékmorféma, Toponímia, Tranzitivitás (nyelvészet), Ukrán nyelvtan, Ukrán szókészlet, Változatlan alakú szófajok a román nyelvben, Vezeklés (film), Visszaható névmás, Vonatkozó névmás, Vonzat, Zéró morféma. Bővíteni index (102 több) »
A francia nyelv története
A francia nyelv története akkor kezdődött, amikor a rómaiak befejezték Gallia meghódítását az i. e. 1. században.
Új!!: Rag és A francia nyelv története · Többet látni »
A román nyelv szókincse
A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel.
Új!!: Rag és A román nyelv szókincse · Többet látni »
A román nyelv története
Ez a szócikk rövid áttekintést ad a román nyelv külső történetéről.
Új!!: Rag és A román nyelv története · Többet látni »
A román nyelv területi változatai
Román nyelvjárások A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak.
Új!!: Rag és A román nyelv területi változatai · Többet látni »
Adjekció
Az adjekció (görögül katapleonaszmon, latinul adiectio, jelentése hozzátoldás, bővítés) a retorika egyik stílusalakzatokat létrehozó művelete.
Új!!: Rag és Adjekció · Többet látni »
Agglutináló nyelv
Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.
Új!!: Rag és Agglutináló nyelv · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Rag és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alany és állítmány viszonya
A mondattanban több nézet létezik az alany és állítmány viszonyáról hierarchiai státuszukat illetően.
Új!!: Rag és Alany és állítmány viszonya · Többet látni »
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Rag és Alanyeset · Többet látni »
Alapnyelv (történeti nyelvészet)
A történeti nyelvészetben alapnyelvnek két vagy több nyelv közös ősét nevezik.
Új!!: Rag és Alapnyelv (történeti nyelvészet) · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Rag és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Allomorf
A nyelvészetben allomorf az elnevezése a morféma egyik lehetséges változatának.
Új!!: Rag és Allomorf · Többet látni »
Anafora (nyelvészet)
Az anafora terminus az ógörög ἀνά (ana) ’felfelé’ + φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett ἀναφορά (anafora) szóból származik.
Új!!: Rag és Anafora (nyelvészet) · Többet látni »
Analógia (nyelvészet)
A nyelvészetben az analógia terminus két nyelvi elem között létező olyan alaki vagy tartalmi részleges hasonlóságot nevez meg, amely meghatározza az egyik változását a másik hatására.
Új!!: Rag és Analógia (nyelvészet) · Többet látni »
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Új!!: Rag és Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) · Többet látni »
Apokopé
Az apokopé (Szathmári 2008, Apokopé szócikk.Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Bussmann 1998, 73. o.Dubois 2002, 43–44. o.Crystal 2008, 30. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 59–60. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Ladan 2005, szócikk.
Új!!: Rag és Apokopé · Többet látni »
Újmagyar nyelv (Mézga család)
Az újmagyar mesterséges nyelvet a Romhányi József – Nepp József alkotópáros alkotta.
Új!!: Rag és Újmagyar nyelv (Mézga család) · Többet látni »
Állandósult szókapcsolat
A frazeológiában az állandósult szókapcsolat, más néven frazeológiai egység, frazéma vagy frazeologizmus olyan többé-kevésbé kötött szókapcsolat, amelyet ez a tulajdonsága különbözteti meg a szabad szókapcsolattól.
Új!!: Rag és Állandósult szókapcsolat · Többet látni »
Állítmány
A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén.
Új!!: Rag és Állítmány · Többet látni »
Ír nyelv
Az ír nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába, a szigeti, azon belül a gael nyelvek („Q-kelta nyelvek”) közé.
Új!!: Rag és Ír nyelv · Többet látni »
Összetett mondat
Az összetett mondat két vagy több mondategységet tartalmaz, melyek ebben az esetben tagmondatok, ellentétben az egyszerű mondattal, mely csak egy mondategységből áll.
Új!!: Rag és Összetett mondat · Többet látni »
Óészaki nyelv
Egyéb germán nyelvek Az óészaki nyelv a skandináv germánok által a Kr.
Új!!: Rag és Óészaki nyelv · Többet látni »
Ódélarab nyelvek
Az ódélarab, másik nevén epigrafikus (feliratos) délarab (himjári, a Himjári királyságról vagy szajhadi, a Szajhadi királyságról) négy, az ókorban az Arab-félsziget déli részén, az i. e. 9.
Új!!: Rag és Ódélarab nyelvek · Többet látni »
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Új!!: Rag és Élőség · Többet látni »
Értelmező (nyelvészet)
A grammatikában az értelmező fogalmáról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Rag és Értelmező (nyelvészet) · Többet látni »
Becéző szó
A jelentéstanban és a pragmatikában a becéző (idegen szóval hipokorisztikus) szó olyan szó, amellyel a beszélő gyengédséget, rokonszenvet fejez ki azon személy iránt, akihez szól, vagy azon lény vagy tárgy iránt, amelyről beszél.
Új!!: Rag és Becéző szó · Többet látni »
Bekezdés (nyelvészet)
Általános értelemben a bekezdés írott, nyomtatott szöveg összefüggő, bizonyos egységet alkotó része, amely a szövegben új, önálló gondolat(csoport)ot, összefüggő mondanivalót tartalmaz.
Új!!: Rag és Bekezdés (nyelvészet) · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Rag és Birtokos eset · Többet látni »
Birtokos névmás
A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).
Új!!: Rag és Birtokos névmás · Többet látni »
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Új!!: Rag és Birtokos személyjel · Többet látni »
Deixis
A nyelvészetben is használt deixis (Tolcsvai Nagy 2006, 113–116. o.Albertné Herbszt 2007, 706–709. o.Bussmann 1998, 285–286. o.Crystal 2008, 133. o.Crystal 2008, 178–179. o.Dubois 2002, 132–133. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 150–151. o. Egyes szerzők ezekhez hozzáadják a diskurzusban (szövegben) lévő helyekre utaló deiktikus elemeket. Egyrészt a deiktikus elemekben, másrészt a főnevekben, igékben és melléknevekben általában az a közös, hogy legtöbbjüknek van szintaktikai funkciója, de az utóbbiak a nyelven kívüli entitásokra a beszédhelyzettől függetlenül utalnak, miközben a deiktikusok csak a beszédhelyzettel kapcsolatban lévő nyelven kívüli entitásokra utalhatnak. Olykor a deiktikus elemek olyan nem nyelvi közlési eszközökkel társítottak, mint mutatás, tekintet iránya stb. Deiktikus elemek például az alábbi párbeszédben vannak: A deixis azon három elemi utalási jelenségnek az egyike, amelyek kapcsolatokat teremtenek a diskurzus mikroszintjén. A többi két, forikusnak nevezett jelenség a diskurzuson belüli nyelvi entitásokra utal. Ezek az anafora, azaz visszautalás egy előbb előforduló nyelvi entitásra (pl. Muki kutya szereti a labdáját. Azzal akar mindig játszani.) és a katafora, azaz előreutalás egy utólag megjelenő nyelvi entitásra, pl. Leonin azt sugá barátjának: Most mindjárt el leszünk temetve (Jókai Mór).Hangay 2007, 540–541. o. Megjegyzendő az is, hogy egyes elemek olykor deiktikusak, máskor forikusak, pl. azt a fenti párbeszédben deiktikus, miközben azzal és azt az utóbbi két példában forikusak. Az is előfordul, hogy egyes elemek egyidőben deiktikusak és forikusak. Például az Ez a könyv a tiéd mondatban a tiéd a megnyilatkozás címzettjére utaló deiktikus elem és az alanyra utaló anaforikus elem. Ennek a három jelenségnek másokkal együtt pragmatikai funkciójuk van, hozzájárulnak a diskurzus egységéhez, részeinek összetartozásához.
Új!!: Rag és Deixis · Többet látni »
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Új!!: Rag és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »
Diskurzus (nyelvészet)
A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is.
Új!!: Rag és Diskurzus (nyelvészet) · Többet látni »
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Új!!: Rag és Egyeztetés (nyelvészet) · Többet látni »
Egyszerű mondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az egyszerű mondattal foglalkozó részére szorítkozik.
Új!!: Rag és Egyszerű mondatok a román nyelvben · Többet látni »
Elhasonulás
A fonetikában az elhasonulás, idegen szóval disszimiláció, olyan hangváltozás, amely során két ugyanabban a szóban létező azonos beszédhang között különbség keletkezik, vagy két hasonló beszédhang között a különbség fokozódik.
Új!!: Rag és Elhasonulás · Többet látni »
Ellipszis (nyelvészet)
A nyelvészetben és a retorikában az ellipszis (Grevisse – Goosse 2007, 226–228. o. de sok esetben nem okoz helytelenséget. Ez az ellipszis legtágabb meghatározása, amelyet a nyelvészetben használnak. Abból a szempontból is, hogyan érthető meg az, amit kihagynak ellipszis révén, van a nyelvészetben egy tág értelmezés, amely szerint ellipszisről van szó az alábbi esetekben.
Új!!: Rag és Ellipszis (nyelvészet) · Többet látni »
Elvonás (nyelvészet)
A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.
Új!!: Rag és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »
Epentézis
Az epentézis (Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Szathmári 2008, Epentézis szócikk.Jarceva 1990, ’epentézis’ szócikk.Bussmann 1998, 370. o.Dubois 2002, 183. o.Crystal 2008, 171. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 186. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes esetekben epentézis a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt. Szavak fejlődésének esetében a mai nyelvben egyeseknek nincs epentézis nélküli változata. Epentézis a mai nyelvben is létezik, mint morfofonológiai jelenség toldalékok hozzáadásában résztvevő eszközként, szóösszetételben stb. Lexikológiai szempontból párhuzamosan létező szóváltozatokat produkál.
Új!!: Rag és Epentézis · Többet látni »
Eset
Az agglutináló nyelvekben és egyes flektáló nyelvekben az eset (latinul casus) a névszó (főnév, melléknév, névmás, számnév) és egyes nyelvekben a névelő azon grammatikai kategóriája, amely a mondattani funkció kifejezésének az egyik alaktani módszere.
Új!!: Rag és Eset · Többet látni »
Eszközhatározó
Az eszközhatározó azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, állapotváltozás stb.
Új!!: Rag és Eszközhatározó · Többet látni »
Eszközhatározó eset
Egyes agglutináló és egyes flektáló nyelvek grammatikájában az eszközhatározó eset (latinul instrumentalis) egyike a nyelvtani eseteknek.
Új!!: Rag és Eszközhatározó eset · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Rag és Főnév · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Rag és Felszólító mód · Többet látni »
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Új!!: Rag és Feltételes mód · Többet látni »
Fokozás (nyelvészet)
A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Rag és Fokozás (nyelvészet) · Többet látni »
Folyamatos múlt
A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.
Új!!: Rag és Folyamatos múlt · Többet látni »
Francia determinánsok és névszók
Ez a szócikk a francia nyelv determinánsait és névszóit mutatja be vázlatosan.
Új!!: Rag és Francia determinánsok és névszók · Többet látni »
Francia helyesírás
A francia nyelv helyesírásának fő jellegzetessége az, hogy sokkal kevésbé hűen adja vissza a kiejtést, mint például a magyar nyelvé, mivel nagy mértékben a hagyományörzés elvét követi.
Új!!: Rag és Francia helyesírás · Többet látni »
Francia igerendszer
Ez a szócikk a francia nyelv igéinek rendszerével foglalkozik, azon igeidők esetében mutatva be az igeragozást és a főbb mondattani funkciókat, amelyek a mai beszélt nyelvben használatosak.
Új!!: Rag és Francia igerendszer · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Rag és Francia nyelv · Többet látni »
Francia nyelvtan
A francia nyelv betűinek kiejtése nagyrészt megegyezik a magyar betűkével, azonban sokszor nem egyes betűk, hanem betűkapcsolatok jelölnek egy hangot.
Új!!: Rag és Francia nyelvtan · Többet látni »
Francia területi nyelvváltozatok
A 21. századbeli értelmezés szerint a francia nyelv területi változatainak azokat a sajátosságokat tekintik, amelyekkel a teljesen kifejlődött és az összes beszélő által elsajátított közös nyelvet használják a Frankofónia az egész világon található különböző területein.
Új!!: Rag és Francia területi nyelvváltozatok · Többet látni »
Francia változatlan alakú szófajok
Ez a szócikk a francia grammatikai funkcióval bíró változatlan alakú szófajokat mutatja be vázlatosan.
Új!!: Rag és Francia változatlan alakú szófajok · Többet látni »
Grammatikalizáció
A nyelvészetben a grammatikalizáció terminus azt a nyelvi változást nevezi meg, amely során autonóm entitás, legtöbbször lexikai jelentésű szó grammatikai morfémává válik.
Új!!: Rag és Grammatikalizáció · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Rag és Hanglejtés · Többet látni »
Határozatlan névmás
A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.
Új!!: Rag és Határozatlan névmás · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Rag és Határozó · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Rag és Határozószó · Többet látni »
Hedonizmus
A hedonizmus az a filozófia, mely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az életben.
Új!!: Rag és Hedonizmus · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Rag és Helyesírás · Többet látni »
Helyhatározó
A helyhatározó az alaptagban kifejezett cselekvések, történések, létezések – ritkábban dologi fogalmak – térbeli körülményeit határozza megKeszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
Új!!: Rag és Helyhatározó · Többet látni »
Hiba (nyelvészet)
A nyelvészetben a hiba terminus általában a nyelvhasználat valamelyik szabályától való eltérést nevez meg.
Új!!: Rag és Hiba (nyelvészet) · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Rag és Horvát nyelv · Többet látni »
I. Ruszudani grúz királynő
I.
Új!!: Rag és I. Ruszudani grúz királynő · Többet látni »
I. Tamar grúz királynő
Tamar, oroszosan: Tamara, grúzul: Tamar Mepe თამარ მეფე („Tamar király”) vagy Tamari თამარი, uralkodói névként I. Tamar (1160 körül – Agarani, Grúzia, 1213. január 18.) grúz királynő volt 1184-től 1213-ig, a Bagrationi-ház tagja.
Új!!: Rag és I. Tamar grúz királynő · Többet látni »
Idiomatikus kifejezés
Az idiomatikus kifejezés olyan állandósult szókapcsolat, más néven frazeológiai egység, amely rögzültségi foka nagyobb, mint a kollokációé, de kisebb, mint olyan frazeológiai egységé, mint például a mottó vagy a szállóige.
Új!!: Rag és Idiomatikus kifejezés · Többet látni »
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Új!!: Rag és Igemód · Többet látni »
Igeragozás és igehasználat a román nyelvben
Ez a szócikk a román igéről szól, a hagyományos nyelvtan szempontjából.
Új!!: Rag és Igeragozás és igehasználat a román nyelvben · Többet látni »
Irodalmi nyelv
Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.
Új!!: Rag és Irodalmi nyelv · Többet látni »
Isztroromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az isztroromán önálló, a keleti újlatin nyelvekhez tartozó nyelv, a román, az aromán és a meglenoromán nyelvvel együtt.
Új!!: Rag és Isztroromán nyelv · Többet látni »
Jövő idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Rag és Jövő idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Rag és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Rag és Jelző · Többet látni »
Jelzői értékű határozó
A jelzői értékű határozó vagy hátravetett határozó a határozó egy speciális fajtája, amely nem az állítmányhoz kapcsolódik (igéhez vagy melléknévhez), hanem az alanyhoz vagy másmilyen szerepű főnévhez, s ezt pontosítja, határozza meg közelebbről.
Új!!: Rag és Jelzői értékű határozó · Többet látni »
Kantoni nyelv
A kantonéz vagy magyarosan kantoni (pontosabban kuangtungi) nyelvnek szélesebb értelemben a kínai yue (jüe) 粵 nyelvet, szűkebb értelemben pedig a Kantonban (Kuangtung), Hongkongban, Makaón és az ezek környékén beszélt nyelvet nevezzük, ami azonban csak alnyelvjárása a yue nyelvnek vagy nyelvjárásnak.
Új!!: Rag és Kantoni nyelv · Többet látni »
Katafora
A nyelvészetben a magyar nyelvben katafora alakban átvett terminus alapformája az ógörög κατά (kata) ’lefelé’ és φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett καταφορά (katafora) szó.
Új!!: Rag és Katafora · Többet látni »
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Új!!: Rag és Kérdő névmás · Többet látni »
Kötőhangzó
A hangtanban és az alaktanban a kötőhangzó olyan beszédhang adta szóelem, amely két morfémát kapcsol össze.
Új!!: Rag és Kötőhangzó · Többet látni »
Kötőjel (magyar helyesírás)
Ez a szócikk a kötőjelnek a magyar helyesírásban való szerepét ismerteti.
Új!!: Rag és Kötőjel (magyar helyesírás) · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Rag és Kötőszó · Többet látni »
Keleti újlatin nyelvek
A keleti újlatin nyelvek az újlatin nyelvek egyik ága, amelybe a román nyelv, az aromán nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, valamint – a hagyományos nyelvészeti felosztás szerint – a már kihalt dalmát nyelv is tartozik.
Új!!: Rag és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »
Khuzdul nyelv
A khuzdul (vagy khuzdûl) J. R. R. Tolkien műveiben szereplő, törpök által beszélt kitalált mesterséges nyelv.
Új!!: Rag és Khuzdul nyelv · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Rag és Kopula · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Rag és Latin nyelv · Többet látni »
Lexéma
A lexikológiában használt lexéma fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása.
Új!!: Rag és Lexéma · Többet látni »
Lojban nyelv
A lojban nyelvet (ISO 639-2 kódja: jbo) 1987-től fejlesztette a Logical Language Group, a szintén mesterséges loglan nyelvet alapul véve.
Új!!: Rag és Lojban nyelv · Többet látni »
Magánhangzó-harmónia
A hangtanban használt magánhangzó-harmónia terminus több szótagú szó összes magánhangzójára vonatkozó hasonulási jelenséget nevez meg, amely abban áll, hogy a szótő magánhangzóit egy vagy néhány bizonyos vonás jellemzi, és olyan toldalékváltozatokat, valamint olyan esetleg szükséges kötőhangzókat vesz fel, amelyek ugyanazzal/ugyanazokkal a vonással/vonásokkal rendelkeznek.
Új!!: Rag és Magánhangzó-harmónia · Többet látni »
Maja nyelvcsalád
A maja nyelvterület A maja nyelvcsalád az amerikai indián nyelvek egyik legnagyobb nyelvcsaládja („nyelvtörzse”), amely mintegy 4~5 millió beszélővel rendelkezik Közép-Amerikában, főként Mexikó és Guatemala területén.
Új!!: Rag és Maja nyelvcsalád · Többet látni »
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Rag és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »
Meglenoromán nyelv
Meglenoromán nyelv Vlach Moglena régió A meglenoromán egy, a tudományos körökben „meglenorománok”-nak nevezett népesség nyelvjárásainak csoportja.
Új!!: Rag és Meglenoromán nyelv · Többet látni »
Megszólító eset
Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.
Új!!: Rag és Megszólító eset · Többet látni »
Modális ige
A modális ige vagy módosító ige olyan ige, amely eredeti vagy a kontextus által meghatározott lexikai tartalma modalitást fejez ki, azt jelezve, hogy milyennek látja a beszélő a vele társított cselekvést, történést, állapotot, létezést stb.: lehetségesnek vagy lehetetlennek, szükségesnek vagy szükségtelennek, biztosnak vagy bizonytalannak, valószínűnek vagy valószínűtlennek, kötelezőnek vagy nem kötelezőnek, kívántnak vagy nemkívántnak, megengedettnek vagy tiltottnak, logikus következménynek, elhatározás eredményének stb.
Új!!: Rag és Modális ige · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Rag és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Rag és Mondatrész · Többet látni »
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Rag és Montenegrói nyelv · Többet látni »
Morfémaosztályok (nyelvészet)
A leíró nyelvtan egyik területe, az alaktan, azaz a morfológia foglalkozik a szavak, szóalakok felépítésével, szerkezetével.
Új!!: Rag és Morfémaosztályok (nyelvészet) · Többet látni »
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Új!!: Rag és Mutató névmás · Többet látni »
Névelők és névszók a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv alaktanának azzal a részével foglalkozik részletesen, amelyben a névelőkről és a névszókról van szó.
Új!!: Rag és Névelők és névszók a román nyelvben · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Rag és Névszó · Többet látni »
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
Új!!: Rag és Névszóragozás · Többet látni »
Névtan
A névtan (idegen szóval onomasztika) az a tudományág, amely a tulajdonneveket tanulmányozza.
Új!!: Rag és Névtan · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Rag és Névutó · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Rag és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a nem határozói mellékmondatokat (románul propoziții subordonate necircumstanțiale) tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Rag és Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben · Többet látni »
Normann nyelv
A normann nyelv (olykor normand, normannul normaund) az újlatin nyelvek galloromán csoportjának oïl alcsoportjához tartozik.
Új!!: Rag és Normann nyelv · Többet látni »
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Új!!: Rag és Nyelvtani kategória · Többet látni »
Paradigma (nyelvészet)
A hagyományos nyelvészetben paradigmának nevezik egy lexikai morféma és a hozzáadható toldalékok által képzett együttest.
Új!!: Rag és Paradigma (nyelvészet) · Többet látni »
Paragogé
A nyelvészetben és a retorikában a paragogé (Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Tótfalusi 2008, paragógé szócikk.Bussmann 1998, 372. o.Dubois 2002, 184. o.Dragomirescu 1995, szócikk.Ladan 2005, szócikk.
Új!!: Rag és Paragogé · Többet látni »
Protoromán nyelv
A keleti újlatin nyelvek mai elterjedése Protoromán nyelvnek a nyelvészek azt a feltételezett egységes nyelvet tekintik, amelyből egyesek szerint a mai román, az aromán, a meglenoromán és az isztroromán nyelvek keletkeztek.
Új!!: Rag és Protoromán nyelv · Többet látni »
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Rag és Részes eset · Többet látni »
Redundancia (nyelvészet)
A nyelvészetben a redundancia szakszó egyazon információ több mint egyszeri megjelenését nevezi meg egy megnyilatkozásban.
Új!!: Rag és Redundancia (nyelvészet) · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Rag és Román nyelv · Többet látni »
Rotacizmus
A rotacizmus vagy rotacizálódás terminus (alapja a görög ρ betű ῥῶ ’ro’ neve) olyan hangtani változást nevez meg, melynek során valamilyen mássalhangzó -ré alakul.
Új!!: Rag és Rotacizmus · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Rag és Segédige · Többet látni »
Simulószó
A simulószó – a szakirodalomban gyakran: klitikum – olyan, hangsúlytalan mondatelem (morféma), amely a kötött morfémák leggyakoribb, tipikus fajtájától, a toldalékoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan meghatározott kategóriájú kifejezésekhez kapcsolódik.
Új!!: Rag és Simulószó · Többet látni »
Sisak (heraldika)
A sisak a címertanban a kiegészítő címerrészek közé tartozó címerábra.
Új!!: Rag és Sisak (heraldika) · Többet látni »
Swadesh-lista
A Swadesh-lista Morris Swadesh amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a történeti-összehasonlító nyelvészetben használatos.
Új!!: Rag és Swadesh-lista · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Rag és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Rag és Számnév · Többet látni »
Szóalakpár
A nyelvészetben a szóalakpár (idegen szóval dublett)Tótfalusi 2008, dublett szócikk.
Új!!: Rag és Szóalakpár · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Rag és Szóalkotás · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Rag és Szóösszetétel · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Rag és Szófaj · Többet látni »
Szófajváltás
A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.
Új!!: Rag és Szófajváltás · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Rag és Szóképzés · Többet látni »
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Új!!: Rag és Szótő · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Rag és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Személytelen ige
A grammatikában a személytelen ige olyan ige, amelynek nincs cselekvő alanya.
Új!!: Rag és Személytelen ige · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Rag és Szerb nyelv · Többet látni »
Szinkópa (nyelvészet)
A szinkópa (ÉrtSz. 1959–1962, szócikk.Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.Dubois 2002, 464. o.Bussmann 1998, 1162. o.Crystal 2008, 469. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Latran 2005, szócikk.
Új!!: Rag és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Rag és Szinonímia · Többet látni »
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Új!!: Rag és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »
Tautológia (nyelvészet)
A retorikában és a nyelvészetben a tautológia (Szathmári 2008, Tautológia szócikk. Ez a definíció fedi azokat a szószerkezeteket is, amelyeket figura etymologicának (pl. Az el nem múló múlt)Szathmári 2008, Figura etymologica szócikk. és polyptotonnak (pl. szebbnél szebb)Szathmári 2008, Poliptóton szócikk. neveznek. Olyan tautológia is létezik, amelyben szó ismétlődik meg alakváltozás nélkül, de különböző mondattani funkciójú előfordulásokkal, például az x az x szerkezetű mondat, mint az angol Boys will be boys ’A fiúk fiúk lesznek’.Bussmann 1998, 911. o. Ilyenszerű példa a magyar nyelvben A szabály az szabály. Rokon fogalom a tautológiával a pleonazmus. Közös bennük az, hogy mindkettő ugyanannak a tartalomnak két nyelvi entitással való kifejezése. Szathmári 2008 nézetében az a különbség közöttük, hogy a pleonazmus esetében olyan bővítménye van egy alaptagnak, amely jelentése beletartozik az utóbbi jelentésszerkezetébe, pl. jövőbeli terv. Egyes szerzők szinonimának tekintik a két fogalmat.Szathmári 2008 állítása, szerzők megnevezése nélkül (Pleonazmus szócikk). Olyan nézet is van, amely szerint tautológiát csak ismétlődő szó alkot, mint A szabály az szabály.Tyihonov 2014, 360. o. Eszerint két hasonló jelentésű különböző tövű szó (pl. pucér meztelenre) pleonazmust képezne.Dragomirescu 1995, szócikk. A tautológia tekinthető logikai, pragmatikai, stilisztikai és grammatikai szempontból.
Új!!: Rag és Tautológia (nyelvészet) · Többet látni »
Táp (település)
Táp község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
Új!!: Rag és Táp (település) · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Rag és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Új!!: Rag és Tárgyeset · Többet látni »
Többértelműség
A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, grammatikai alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet.
Új!!: Rag és Többértelműség · Többet látni »
Török nyelvtan
A török nyelv ragozó voltára egy hangos példa: '''''Doğum günün kutlu olsun''''' (Boldog születésnapot):• doğum (születés)• gün (nap)• -ün (tiéd)• kutlu (boldog)• ol- (lenni)• -sun (felszólító mód jele E/3) A török nyelvtan, akárcsak a magyar, ragokra, toldalékokra épül (agglutináló nyelv), melyek minden esetben igazodnak a szó hangrendjéhez, azaz az utolsó szótag magánhangzójától függenek.
Új!!: Rag és Török nyelvtan · Többet látni »
Tőmorféma
A tőmorféma az a morféma, amely minden szónak kötelező eleme, töve.
Új!!: Rag és Tőmorféma · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Rag és Toldalék · Többet látni »
Toldalékmorféma
A toldalékmorféma vagy más néven affixum a morfémák másik típusa a tőmorféma mellett.
Új!!: Rag és Toldalékmorféma · Többet látni »
Toponímia
A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.
Új!!: Rag és Toponímia · Többet látni »
Tranzitivitás (nyelvészet)
A grammatikában a tranzitivitás fogalmát kétféleképpen értelmezik.
Új!!: Rag és Tranzitivitás (nyelvészet) · Többet látni »
Ukrán nyelvtan
Az ukrán nyelvtan (ukr. Граматика української мови), mint a szláv nyelveké általában, flektáló nyelvre jellemző, és viszonylag nagy súlya van benne a szintetizmusnak az analogizmussal szemben.
Új!!: Rag és Ukrán nyelvtan · Többet látni »
Ukrán szókészlet
Az ukrán szókészlet legnagyobb része, mint a szláv nyelveké általában, a protoszláv nyelvből örökölt, de ezeken kívül számos jövevényszava is van, főleg két szomszédos másik szláv nyelvből, a lengyelből és az oroszból, amelyekből tükörfordítások is vannak.
Új!!: Rag és Ukrán szókészlet · Többet látni »
Változatlan alakú szófajok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv változatlan alakú szófajaival foglalkozik, alaktani szempontból, és részben mondattani funkcióikat is tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Rag és Változatlan alakú szófajok a román nyelvben · Többet látni »
Vezeklés (film)
A Vezeklés, grúzul: მონანიება (Monanieba), oroszul: Покаяние (Pokajanyije) egy 1984-ben készült grúz nyelvű grúz–szovjet filmdráma Tengiz Abuladze rendezésében.
Új!!: Rag és Vezeklés (film) · Többet látni »
Visszaható névmás
A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.
Új!!: Rag és Visszaható névmás · Többet látni »
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Új!!: Rag és Vonatkozó névmás · Többet látni »
Vonzat
A vonzat kötött bővítmény, amelyet egyes szavak mondattanilag és jelentéstanilag megkívánnak, és amely meghatározott alakú.
Új!!: Rag és Vonzat · Többet látni »
Zéró morféma
A zéró morfémát (más néven nullmorfémát, testetlen morfémát) azért nevezik testetlen morfémának, mert bár nincsen hangteste (tehát nem ejtjük ki és nem is írjuk le), mégis a szótövön van, hiszen hiányával jelöl valamit.
Új!!: Rag és Zéró morféma · Többet látni »
