Tartalomjegyzék
70 kapcsolatok: A jezsuita rend generálisainak listája, Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697), Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795), Švitrigaila litván nagyfejedelem, Bariszav, Báthory István erdélyi fejedelem, Belaruszok, Borisz-kövek, Braszlav (település), Breszti unió, Dán Észtország, Dávid polocki fejedelem, Dziszna, Európa földrajzi középpontja, Fehéroroszország, Fehéroroszország javasolt világörökségi helyszínei, Fehéroroszország történelme, Fehéroroszország városai, Franciszk Szkarina, Gediminas litván nagyfejedelem, Grünwaldi csata, Gremjacsinszk, Gyulai Pál (történetíró), Hanza-szövetség, Henrik Livónia krónikája, I. Izjaszláv polocki fejedelem, I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem, I. Zsigmond litván nagyfejedelem, II. Rogvolod polocki fejedelem, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem, II. Zsigmond Ágost lengyel király, Ikšķile, Janka Kupala, Jasha Heifetz, Kardtestvérek rendje, Kęstutis litván nagyfejedelem, Kljasztici csata, Lahojszk, Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572), Lengyelország három felosztása, Litvánia történelme, Livóniai háború, Maladzecsna, Mindaugas litván nagyfejedelem, Mjori, Moritz von Kotzebue, Naracs, Obal (település), ... Bővíteni index (20 több) »
A jezsuita rend generálisainak listája
Ez a lista a jezsuita rendet vezető legfőbb elöljárókat, generálisokat tartalmazza.
Megnézni Polack és A jezsuita rend generálisainak listája
Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)
Lengyelország történelmében 1572 és 1697 között zajlott az a több mint százhúsz éves időszak, ami az első Lengyel Köztársaság felvirágzásának korát jelentette.
Megnézni Polack és Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)
Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795)
Az I. Köztársaság, hivatalos nevén a Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség címere 1569-ben, a lublini unióval létrejött a Két Nemzet Köztársasága (a lengyelé és a litváné), amit másként Első Köztársaságnak is hívnak (Rzeczpospolita Obojga Narodów, I.
Megnézni Polack és Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795)
Švitrigaila litván nagyfejedelem
Švitrigaila (1370 előtt – 1452. február 10.) Litvánia nagyfejedelme 1430 és 1432 között.
Megnézni Polack és Švitrigaila litván nagyfejedelem
Bariszav
Bariszav (Барысаў, oroszul Борисов – Boriszov) járási jogú város Fehéroroszország Minszki területén, a Bariszavi járás székhelye.
Megnézni Polack és Bariszav
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Megnézni Polack és Báthory István erdélyi fejedelem
Belaruszok
A belaruszok (más néven fehéroroszok) keleti szláv nép, a mai Belarusz Köztársaság államalkotó népe.
Megnézni Polack és Belaruszok
Borisz-kövek
polacki Szent Szófia-székesegyház mellett álló Borisz-kő Dzsiszna határában (1896) A Varacišyn-kő A Borisz-kövek, más fordításban Boriszov-kövek (belarusz nyelven: Барысавы камяні,; oroszul: Борисовы камни), esetleg dvinai kövek (orosz: Двинские камни) középkori tárgyi leletek Fehéroroszországban a Nyugati-Dvina partján, melyek Polack és Dziszna közt találhatóak.
Megnézni Polack és Borisz-kövek
Braszlav (település)
Braszlav (Браслаў, oroszul Браслав, litván nyelven Breslauja) város Fehéroroszországban, a Vicebszki terület nyugati részén, a litván és a lett határ közelében, a Braszlavi járás székhelye.
Megnézni Polack és Braszlav (település)
Breszti unió
A breszti unió (fehéroroszul: Берасцейская унія, litvánul: Bresto unija; lengyelül: Unia brzeska; ukránul: Берестейська унія) vagy breszti zsinat 1590–96-ban a Lengyel–Litván Unió rutén ortodox egyházmegyéinek döntése volt, melynek értelmében megszakítják kapcsolataikat a keleti ortodox egyházzal, és a római pápa fennhatósága alá helyezik magukat.
Megnézni Polack és Breszti unió
Dán Észtország
Az érett középkorban és a korai újkorban Dánia két időszakban ténylegesen uralta Észtország bizonyos részeit, illetve igényt tartott rájuk.
Megnézni Polack és Dán Észtország
Dávid polocki fejedelem
Vszeszláv fejedelem és két fia átkel a Dnyeperen (Radziwill-kódex) David Vszeszlavics (oroszul Давы́д Всесла́вич; 1047 és 1057 között – 1129 után) Polock fejedelme 1101-től 1127-ig, és 1128-tól 1129-ig.
Megnézni Polack és Dávid polocki fejedelem
Dziszna
Az Uszpenszkij-templom Kompátkelőhely a Nyugati-Dvinán Kilátás a Dziszna-folyó hídjáról Dziszna (Дзісна, oroszul Дисна) város Fehéroroszországban, a Vicebszki terület Mjori járásában.
Megnézni Polack és Dziszna
Európa földrajzi középpontja
Emlékmű a lengyelországi Suchowola településen Európa földrajzi középpontja attól függ, hogyan határozzuk meg Európa határait, főleg, hogy mely távoli szigeteket tartalmazza és hogyan adjuk meg Európa szélső pontjait a számítás során, valamint a számítási módszer is befolyásolja a végleges eredményt.
Megnézni Polack és Európa földrajzi középpontja
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Megnézni Polack és Fehéroroszország
Fehéroroszország javasolt világörökségi helyszínei
Fehéroroszország területéről a 2019.
Megnézni Polack és Fehéroroszország javasolt világörökségi helyszínei
Fehéroroszország történelme
Fehéroroszország (vagy Belarusz) történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, bár a beloruszok első független állama csak 1991-ben jött létre.
Megnézni Polack és Fehéroroszország történelme
Fehéroroszország városai
Kategória:Települések listái országok szerint Kategória:Fehéroroszország települései.
Megnézni Polack és Fehéroroszország városai
Franciszk Szkarina
Franciszk Szkarina vagy Szkorina Ferenc (latinul Franciscus Scorina, belaruszul Францыск (Францішак) Скарына, lengyelül Franciszek Skaryna; 1490 körül – 1552. január 29. előtt) belarusz humanista, orvos, fordító, Kelet-Európa egyik első nyomdásza, aki lefektette a belarusz nyelv fejlődésének alapjait.
Megnézni Polack és Franciszk Szkarina
Gediminas litván nagyfejedelem
Gediminas (kb. 1275 – 1341 decembere), Litvánia nagyfejedelme 1316-tól 1341-ig.
Megnézni Polack és Gediminas litván nagyfejedelem
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket.
Megnézni Polack és Grünwaldi csata
Gremjacsinszk
Gremjacsinszk város Oroszország Permi határterületén, a Gremjacsinszki önkormányzati járás székhelye.
Megnézni Polack és Gremjacsinszk
Gyulai Pál (történetíró)
Abafáji Gyulai Pál (1550 k. – Abafája, 1592. december 10.) erdélyi magyar orvos, humanista történetíró, fejedelmi titkár, alkancellár a krakkói erdélyi kancellárián.
Megnézni Polack és Gyulai Pál (történetíró)
Hanza-szövetség
A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
Megnézni Polack és Hanza-szövetség
Henrik Livónia krónikája
Henrik Livónia krónikája (Lett Henrik krónikája, Livóniai Henrik krónikája...) Livónia meghódításának történetét írja le 1180-1227 között.
Megnézni Polack és Henrik Livónia krónikája
I. Izjaszláv polocki fejedelem
Izjaszláv Vlagyimirovics (oroszul Изясла́в Влади́мирович; 978/979 – 1001) Polock fejedelme, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem fia, a Rurikovicsok polocki ágának (az ún. Izjaszlavicsok) megalapítója.
Megnézni Polack és I. Izjaszláv polocki fejedelem
I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem
Jaropolk Szvjatoszlavics (ószláv nyelven: Ярополк Святославич; ? – 978 vagy 980. június 11.) 972-től haláláig a Kijevi Rusz fejedelme, a Rurik-dinasztia tagja.
Megnézni Polack és I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem
I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
I.
Megnézni Polack és I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem
I.
Megnézni Polack és I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem
I. Zsigmond litván nagyfejedelem
I.
Megnézni Polack és I. Zsigmond litván nagyfejedelem
II. Rogvolod polocki fejedelem
II.
Megnézni Polack és II. Rogvolod polocki fejedelem
II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem
II.
Megnézni Polack és II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
Megnézni Polack és II. Zsigmond Ágost lengyel király
Ikšķile
Ikšķile Lettország legidősebb települése a Riga-Moszkva-vasútvonal mentén, a Daugava folyó partján.
Megnézni Polack és Ikšķile
Janka Kupala
Janka Kupala ((születési neve Ivan Daminyikavics Lucevics, Іван Дамінікавіч Луцэвіч); Vjazinka, 1882. július 7. – Moszkva, 1942. június 28.) belarusz költő, író, drámaíró és publicista, a modern belarusz irodalom megteremtője.
Megnézni Polack és Janka Kupala
Jasha Heifetz
Jasha Heifetz, oroszul Ио́сиф Руви́мович Хе́йфец, azaz Joszif Ruvimovics Hejfec (Vilna, 1901. február 2. – Los Angeles, 1987. december 10.) lengyel-litván-zsidó származású amerikai hegedűművész.
Megnézni Polack és Jasha Heifetz
Kardtestvérek rendje
A Kardtestvérek rendje (Livóniai Kardtestvérek rendje) 1202-ben Albert von Buxthoeven rigai püspök által alapított militáns lovagrend volt.
Megnézni Polack és Kardtestvérek rendje
Kęstutis litván nagyfejedelem
Kęstutis (kb. 1297 – 1382. augusztus 15.) Litvánia társuralkodója 1345 és 1377 között testvére, Algirdas nagyfejedelem mellett.
Megnézni Polack és Kęstutis litván nagyfejedelem
Kljasztici csata
A kljasztici csata 1812. július 30. és augusztus 1. között zajlott le az Oudinot vezette túlerőben lévő francia erők (holland segédcsapatokkal erősítve) és Peter Wittgenstein parancsnoksága alatt harcoló orosz csapatok között.
Megnézni Polack és Kljasztici csata
Lahojszk
Lahojszk (Лагойск, oroszul Логойск) város Fehéroroszország Minszki területének északi részén, a Lahojszki járás székhelye.
Megnézni Polack és Lahojszk
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Lengyelország a Jagellók korában azt a lengyel történelmi időszakot jelöli, ami az 1386-os krevai egyezmény aláírásával, ezáltal Hedvig lengyel királynő és Jagelló litván nagyfejedelem házasságával kezdődött, és 1572-ig, az utolsó Jagelló-házi lengyel király, II.
Megnézni Polack és Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Lengyelország három felosztása
Lengyelország a felosztások után Lengyelország felosztása (lengyelül: Rozbiory Polski) Lengyelország történelmének 1772-től 1795-ig tartó korszaka, amikor a lengyel–litván nemzetközösség területét fokozatosan felosztották (diplomáciai egyezmények eredményeképpen, anélkül, hogy sor került volna háborúra Lengyelországgal) két vagy három részre: Ausztria, a Porosz Királyság és Oroszország között.
Megnézni Polack és Lengyelország három felosztása
Litvánia történelme
keretnélküli Litvánia történelme a legutóbbi jégkorszak utáni első betelepülőkkel kezdődött.
Megnézni Polack és Litvánia történelme
Livóniai háború
Az 1558–1583 között zajló livóniai háború közel negyedszázados fegyveres konfliktus volt Oroszország, Svédország és különböző dán, lengyel–litván koalíciók között Ó-Livónia megszerzéséért.
Megnézni Polack és Livóniai háború
Maladzecsna
Maladzecsna (Маладзечна, oroszul Молодечно – Mologyecsno) járási jogú város Fehéroroszország Minszki területének nyugati részén, a Maladzecsnai járás székhelye.
Megnézni Polack és Maladzecsna
Mindaugas litván nagyfejedelem
Mindaugas (kb. 1203 – 1263 ősze) Litvánia első ismert nagyfejedelme és első – és egyetlen megkoronázott – királya.
Megnézni Polack és Mindaugas litván nagyfejedelem
Mjori
Mjori (Мёры) város Fehéroroszország Vicebszki területének nyugati részén, a Mjori járás székhelye.
Megnézni Polack és Mjori
Moritz von Kotzebue
Moritz von Kotzebue, (oroszul Морис Августович фон Коцебу), Kiikla, 1789.
Megnézni Polack és Moritz von Kotzebue
Naracs
Naracs (Нарач, oroszul Нарочь) üdülőtelepülés (kurortnij poszelok) Fehéroroszország Minszki területének Mjadzeli járásában, a Naracs-tó nyugati partján, Mjadzeltől 18 km-re nyugatra.
Megnézni Polack és Naracs
Obal (település)
Az ellenálló szervezet emlékműve Obal (Обаль, oroszul Obol-Оболь) városi jellegű település Fehéroroszország Vicebszki területének Sumilinai járásában.
Megnézni Polack és Obal (település)
Osztrovnói csata
Az osztrovnói csata 1812.
Megnézni Polack és Osztrovnói csata
Pagónia
A Litván Nagyhercegség címere, 1581 A pagónia vagy pahónia (belarusz nyelven Пагоня, lengyelül Pogoń, litvánul Vytis) a Litván Nagyfejedelemség történelmi címere, melynek egy változata jelenleg Litvánia címere.
Megnézni Polack és Pagónia
Pasztavi
Pasztavi (Паставы, oroszul Posztavi, litvánul Pastovys), kisváros Fehéroroszország Vicebszki területének nyugati részén a litván határ közelében.
Megnézni Polack és Pasztavi
Piotr Skarga
Piotr Skarga arcképe Piotr Skarga (Grójec, 1536. – Krakkó, 1612. szeptember 27.) lengyel hitszónok.
Megnézni Polack és Piotr Skarga
Polock
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polack.
Megnézni Polack és Polock
Polocki Fejedelemség
A Polocki Fejedelemség (belorusz nyelven Полацкае княства, oroszul Полоцкое княжество) a Kijevi Rusztól elkülönülő keleti szláv állam volt a mai Fehéroroszország területén.
Megnézni Polack és Polocki Fejedelemség
Polocki Szimeon
Polocki Szimeon, másképpen Szimeon Polockij (Polock, 1629. december 12. – Moszkva, 1680. augusztus 25.) tudományosan képzett belorusz születésű orosz barokk költő, drámaíró, pap, a modern orosz irodalom alapjainak lefektetője.
Megnézni Polack és Polocki Szimeon
Porosz hódolat (festmény)
A Porosz hódolat (lengyelül: Hołd pruski) Jan Matejko 1879 és 1882 között készített historikus festménye.
Megnézni Polack és Porosz hódolat (festmény)
Riga
Riga (kiejtés: Ríga) Lettország fővárosa.
Megnézni Polack és Riga
Salaspils
Salaspils (1917-ig Kirchholm) város Lettországban, a történelmi Livónia déli részén (Vidzeme), a Daugava folyó partján.
Megnézni Polack és Salaspils
Skirgaila
Skirgaila (katolikus keresztségben Kázmér, pravoszlávban Iván; kb. 1354 – 1397.) Litvánia kormányzója bátyja, Jogaila (Jagelló) nagyfejedelem és lengyel király helyett.
Megnézni Polack és Skirgaila
Sumilina
Sumilina (Шуміліна oroszul Sumilino - Шумилино) városi jellegű település Fehéroroszországban, a Vicebszki terület Sumilinai járásának székhelye. Vicebszktől 45 km-re északnyugatra, Polacktól 60 km-re délkeletre fekszik.
Megnézni Polack és Sumilina
Szent Eufrozina keresztje
A polacki kereszt 1889-es reprodukciója Szent Eufrozina keresztje az Orosz Ortodox Egyház és Fehéroroszország nagy tiszteletben tartott ereklyéje, amelyet 1161-ben készített Polacki Szent Eufrozina megrendelésére Lazar Bohsa, és 1941 júniusában veszett el Mahiljovban.
Megnézni Polack és Szent Eufrozina keresztje
Szent Szófia-székesegyház (Polack)
A Szent Szófia-székesegyház a fehéroroszországi Polack városának kiemelkedő műemléke, amely egy Nyugati-Dvina feletti magaslaton áll.
Megnézni Polack és Szent Szófia-székesegyház (Polack)
Szent Szófia-székesegyház (Velikij Novgorod)
A Szent Szófia-székesegyház az egyik legrégebbi templom Oroszországban.
Megnézni Polack és Szent Szófia-székesegyház (Velikij Novgorod)
Szilárd hely
A háború lefolyása 1943–1945 Az erődnek a szinonimája volt a „szilárd hely” a 19.
Megnézni Polack és Szilárd hely
Szymon Czechowicz
Szymon Czechowicz (Krakkó, 1689. július – Varsó, 1775. július 21.) kiemelkedő lengyel barokk festő, akit a 18. századi szakrális festészet egyik legeredményesebb festőjeként tartanak számon Lengyelországban.
Megnézni Polack és Szymon Czechowicz
Vicebszki terület
A Vityebszki vagy Vicebszki terület (belarusz nyelven Віцебская вобласць, oroszul Витебская область) Fehéroroszország északi részén elterülő régió.
Megnézni Polack és Vicebszki terület
Vytenis litván nagyfejedelem
Vytenis (†1316), Litvánia nagyfejedelme 1295-től 1316-ig.
Megnézni Polack és Vytenis litván nagyfejedelem
Walenty Wańkowicz
Walenty Wańkowicz (litvánul: Valentinas Vankavičius, fehéroroszul: Валенты Ваньковіч; Kaljuzsica, 1799. február 14. – Párizs, 1842. május 12.) fehérorosz származású lengyel festő.
Megnézni Polack és Walenty Wańkowicz