Tartalomjegyzék
32 kapcsolatok: A Naprendszer égitestjeinek listája, A távoli jövő idővonala, Üstökös, Égitest, Billió kilométeres nagyságrend, Bolygóközi repülés, C/2012 S1 üstökös, C/2013 A1 üstökös, C/2021 A1 (Leonard), Csillagászat, Dinoszauruszok, Fermi-paradoxon, Halley-üstökös, Jan Oort, Kuiper-öv, Maarten Schmidt, Nagyságrendek listája (tömeg), Naprendszer, Nemezis (csillag), Neptunuszon túli objektumok, Parszek, Pierson Bábosok, Shiva hipotézis, Szórt korong, Tízbillió kilométeres nagyságrend, Világűr, Voyager-program, Voyager–1, 2012 VP113, 2I/Borisov, 514107 Kaʻepaokaʻawela, 90377 Sedna.
A Naprendszer égitestjeinek listája
Ez a szócikk felsorolja a Naprendszer fontosabb égitestjeit.
Megnézni Oort-felhő és A Naprendszer égitestjeinek listája
A távoli jövő idővonala
Művészi ábrázolás a feketére égett Földről 7,9 milliárd év múlva, amikor a Nap vörös óriássá változik Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből.
Megnézni Oort-felhő és A távoli jövő idővonala
Üstökös
A Hale–Bopp-üstökös Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás.
Megnézni Oort-felhő és Üstökös
Égitest
Égitestnek a világűrben található objektumokat nevezzük.
Megnézni Oort-felhő és Égitest
Billió kilométeres nagyságrend
1015 m egyenlő az alábbiakkal.
Megnézni Oort-felhő és Billió kilométeres nagyságrend
Bolygóközi repülés
A Cassini–Huygens űrszonda bolygóközi repülése A bolygóközi repülés egy adott bolygórendszer égitestjei közötti űrrepülést jelenti, amely az anyacsillag körüli keringés meghatározott pályán.
Megnézni Oort-felhő és Bolygóközi repülés
C/2012 S1 üstökös
A C/2012 S1 (ISON) napsúroló üstököst 2012.
Megnézni Oort-felhő és C/2012 S1 üstökös
C/2013 A1 üstökös
Mars közelében (művészi elképzelés, a műholdak aránytalanul nagyra vannak rajzolva) Mars közeli elhaladása (másik művészi elképzelésben) A C/2013 A1 üstökös (Siding Spring) egy Oort-felhőből származó üstökös, amit 2013.
Megnézni Oort-felhő és C/2013 A1 üstökös
C/2021 A1 (Leonard)
A C/2021 A1 (Leonard), azaz a Leonard-üstökös, egy hosszú periódusú üstökös, az égitestet Greg J. Leonard fedezte fel a Mount Lemmon Obszervatóriumban 2021.
Megnézni Oort-felhő és C/2021 A1 (Leonard)
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Megnézni Oort-felhő és Csillagászat
Dinoszauruszok
A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.
Megnézni Oort-felhő és Dinoszauruszok
Fermi-paradoxon
Az arecibói üzenet grafikus reprezentációja – az emberiség első próbálkozása, hogy rádióhullámok használatával tudassa létezését idegen civilizációkkal A Fermi-paradoxon feltételezhető ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között.
Megnézni Oort-felhő és Fermi-paradoxon
Halley-üstökös
A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét) a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, amelyet minden 75-76.
Megnézni Oort-felhő és Halley-üstökös
Jan Oort
Emléktábla Jan Oort szülőházán Franekerben Jan Hendrik Oort (Franeker, 1900. április 28. – Leiden, 1992. november 5.) világhírű holland csillagász.
Megnézni Oort-felhő és Jan Oort
Kuiper-öv
A Kuiper-öv ("kájper-öv) a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, melyet Gerard Kuiper csillagász tiszteletére nevezték el.
Megnézni Oort-felhő és Kuiper-öv
Maarten Schmidt
Maarten Schmidt (Groningen, 1929. december 28. – 2022. szeptember 17.) holland csillagász, aki felfedezte, hogy a kvazárok nagyon távoli objektumok.
Megnézni Oort-felhő és Maarten Schmidt
Nagyságrendek listája (tömeg)
To~meg Kategória:Fizikai listák.
Megnézni Oort-felhő és Nagyságrendek listája (tömeg)
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Megnézni Oort-felhő és Naprendszer
Nemezis (csillag)
''A ''Nemezis'', mint vörös törpe ábrázolása, a Naprendszer külsejének törmelékfelhőjében keringve'' A Nemezis feltételezett csillag, vörös, vagy barna törpe, mely a feltételezések szerint a Nap körül kering, mintegy – Csillagászati egységre (1-2 fényévre), az Oort-felhőn kívül.
Megnézni Oort-felhő és Nemezis (csillag)
Neptunuszon túli objektumok
A legnagyobb Neptunusz utáni kisbolygók arányosan kicsinyítve, alul viszonyításképpen a Föld A Neptunuszon túli objektumok (angolul: Trans Neptunian Object.
Megnézni Oort-felhő és Neptunuszon túli objektumok
Parszek
A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.
Megnézni Oort-felhő és Parszek
Pierson Bábosok
A Pierson Bábosok, vagy ahogy gyakran nevezik őket: „Bábosok”, Larry Niven Ismert Űr univerzumának kitalált idegen értelmes faja.
Megnézni Oort-felhő és Pierson Bábosok
Shiva hipotézis
A Siva hipotézis, más néven koherens katasztrófizmus, az az elképzelés, hogy a Földön a globális természeti katasztrófák, például a kihalási események rendszeres időközönként történnek a Napnak a galaxisunkhoz (Tejútrendszer) viszonyított időszakos mozgása miatt.
Megnézni Oort-felhő és Shiva hipotézis
Szórt korong
A szórt korong a Naprendszer külső részén, a Kuiper-övön túl egy égitestekkel gyéren benépesített terület.
Megnézni Oort-felhő és Szórt korong
Tízbillió kilométeres nagyságrend
1016 m egyenlő az alábbiakkal.
Megnézni Oort-felhő és Tízbillió kilométeres nagyságrend
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Megnézni Oort-felhő és Világűr
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t.
Megnézni Oort-felhő és Voyager-program
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Megnézni Oort-felhő és Voyager–1
2012 VP113
A 2012 VP113 (más írásmóddal) egy levált Neptunuszon túli objektum.
Megnézni Oort-felhő és 2012 VP113
2I/Borisov
A 2I/Borisov megfigyelt és az ebből számított előzetes és majdani pályája az égbolton A 2I/Borisov, más néven C/2019 Q4 egy csillagközi térből érkezett, a Naprendszeren áthaladó üstökös.
Megnézni Oort-felhő és 2I/Borisov
514107 Kaʻepaokaʻawela
A 514107 Kaʻepaokaʻawela (2015 BZ509) egy aszteroida a Naprendszerben, aminek egyik lényeges jellemzője, hogy a többi égitesttel ellentétes, retrográd irányban kering a Nap körül.
Megnézni Oort-felhő és 514107 Kaʻepaokaʻawela
90377 Sedna
A Sedna pályája. Az óramutató járásának irányában a Naprendszert egyre jobban kicsinyítve: Baloldalt felül a legelső képen a belső Naprendszer, a kisbolygóövvel Jupiterig. A második képen a teljes Naprendszer a Kuiper-övvel, és a Sedna, pályájának Naphoz legközelebbi pontján.
Megnézni Oort-felhő és 90377 Sedna