Tartalomjegyzék
161 kapcsolatok: A Dunakanyar növényzete, A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig, A római limes magyarországi szakaszai, Amrita Sérgil, Aquincum (történelmi település), Aquincumi katonai táborok, Aranyhegyi-patak, Újpest-Városkapu autóbusz-állomás, Újvölgy, Árpád híd autóbusz-állomás, Öntéstalaj, Bakonyicum flóravidék, Balassa Gyula, Börzsöny (hegység), Börzsöny Múzeum, Belgrád, Budai nyúlfarkfű, Budai nyúlfarkfüves dolomitsziklagyep, Budakalász, Budapest, Budapest autóbuszvonal-hálózata, Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió, Budapest–Szob-vasútvonal, Budapesti helyiérdekű vasút, Citadella (Budapest), Csörsz árka, Csemez Attila, Cserhát, Csertán nemzetség, Csisztu Mihály, Dömös, Dobogó-kő, Dorog, Dorogi Egyetértés SE, Drávaköz, Duna, Duna menti kerékpárút, Duna menti síkság, Duna-kanyar, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Dunabogdány, Dunakeszi, Eger ostroma (1552), Esztergom, Esztergom története, Európa kék szalagja, a Duna, Füzesabony-kultúra, Fekete György (közlekedésmérnök), Fiktív helynevek Magyarországon, Filip György, ... Bővíteni index (111 több) »
A Dunakanyar növényzete
Ez a cikk a Duna völgyének élővilágával foglalkozik.
Megnézni Dunakanyar és A Dunakanyar növényzete
A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig
A Kárpát-medence sajátságos földrajzi egység Európa közepén.
Megnézni Dunakanyar és A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig
A római limes magyarországi szakaszai
Campona római erőd kapuja (rekonstruált kép) Campona római erőd alaprajza, Nagytétény A Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak.
Megnézni Dunakanyar és A római limes magyarországi szakaszai
Amrita Sérgil
Amrita Sérgil (dévanágari írással: अमृता शेरगिल; nyugaton gyakran: Amrita Sher-Gil; Budapest, 1913. január 30. – Lahor, 1941. december 5.) magyar származású indiai festőművész.
Megnézni Dunakanyar és Amrita Sérgil
Aquincum (történelmi település)
Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.
Megnézni Dunakanyar és Aquincum (történelmi település)
Aquincumi katonai táborok
Aquincum-katonai táborok név alatt az időszámításunk kezdete idején a mai Budapest területén alakult római kori katonai táborokat értjük.
Megnézni Dunakanyar és Aquincumi katonai táborok
Aranyhegyi-patak
Az Aranyhegyi-patak a Pilisben eredő és a Dunába torkolló vízfolyás.
Megnézni Dunakanyar és Aranyhegyi-patak
Újpest-Városkapu autóbusz-állomás
Az Újpest-Városkapu autóbusz-állomás egy budapesti helyközi autóbusz-állomás, melyet a Volánbusz üzemeltet.
Megnézni Dunakanyar és Újpest-Városkapu autóbusz-állomás
Újvölgy
Újvölgy Zebegény belterületi településrésze, mely több völgy együttese a település perifériáján, a felső Dunakanyarra és Szobra néz.
Megnézni Dunakanyar és Újvölgy
Árpád híd autóbusz-állomás
Az Árpád híd autóbusz-állomás egy budapesti helyközi autóbusz-állomás, melyet a Volánbusz üzemeltet 1986 óta.
Megnézni Dunakanyar és Árpád híd autóbusz-állomás
Öntéstalaj
Az öntéstalaj vagy alluviális talaj a folyó- vagy állóvizek árterén, vízjárta partszegélyén kialakult recens talajféleség, amely áradás idején a medréből kilépő víz hordalékából ülepedik le, majd az árvíz visszavonultával szárazra kerül.
Megnézni Dunakanyar és Öntéstalaj
Bakonyicum flóravidék
A Bakonyicum a Pannonicum flóratartomány egyik flóravidéke.
Megnézni Dunakanyar és Bakonyicum flóravidék
Balassa Gyula
Balassa Gyula (Bánffyhunyad, 1903. augusztus 3. – Budapest, 1974. április 6.) magyar jogász, politikus, rendőr altábornagy, 1945-től 1946-ig Nógrád-Hont vármegye főispánja, 1946 és 1950 között országos rendőrfőkapitány, 1949-től 1950-ig országgyűlési képviselő, 1957 és 1966 között miniszterhelyettesi rangban az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője.
Megnézni Dunakanyar és Balassa Gyula
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Megnézni Dunakanyar és Börzsöny (hegység)
Börzsöny Múzeum
A Börzsöny Múzeum Szobon, a Szent László utca 14.
Megnézni Dunakanyar és Börzsöny Múzeum
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Dunakanyar és Belgrád
Budai nyúlfarkfű
A budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) a perjeformák (Pooideae) nyúlfarkfű (Sesleria) nemzetségének egyik, a Kárpát-medence középső részén endemikus faja.
Megnézni Dunakanyar és Budai nyúlfarkfű
Budai nyúlfarkfüves dolomitsziklagyep
A budai nyúlfarkfüves dolomitsziklagyep (Seslerietum sadlerianae Soó ex Zólyomi, 1936) olyan, edafikus sziklagyep, amely kizárólag a budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) elterjedési területén (a Dunakanyartól a Budai-hegységig) fordul elő.
Megnézni Dunakanyar és Budai nyúlfarkfüves dolomitsziklagyep
Budakalász
Luppa-sziget Bauhaus nyaraló Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Dunakanyar és Budakalász
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Dunakanyar és Budapest
Budapest autóbuszvonal-hálózata
Budapest autóbuszvonal-hálózata a magyar főváros autóbuszvonalainak az összessége.
Megnézni Dunakanyar és Budapest autóbuszvonal-hálózata
Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió
Duna–Ipoly Nemzeti Park.
Megnézni Dunakanyar és Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió
Budapest–Szob-vasútvonal
| A Budapest–Szob-vasútvonal a MÁV 70-es számú, kétvágányú, villamosított vasútvonala a Dunakanyarban.
Megnézni Dunakanyar és Budapest–Szob-vasútvonal
Budapesti helyiérdekű vasút
A budapesti helyiérdekű vasút (rövidítése eredetileg BHÉV, köznyelvben csak HÉV) a magyar fővárosban és annak agglomerációjában üzemelő vasúti rendszer.
Megnézni Dunakanyar és Budapesti helyiérdekű vasút
Citadella (Budapest)
Az egykori csillagda, az Uraniae tervrajza 1813-ból Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben. A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt. A Citadella déli falának részlete háborús golyónyomokkal A Citadella Budapest XI.
Megnézni Dunakanyar és Citadella (Budapest)
Csörsz árka
date.
Megnézni Dunakanyar és Csörsz árka
Csemez Attila
Csemez Attila (születési nevén Tóth Attila; Győr, 1945. március 17.–) magyar táj- és kertépítészmérnök, városépítő mérnök.
Megnézni Dunakanyar és Csemez Attila
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Megnézni Dunakanyar és Cserhát
Csertán nemzetség
A kunok szálláshelyei a 13. században A Csertán nemzetség a Magyarországon letelepedett kunok egyik nemzetsége volt, Halas-szék központtal.
Megnézni Dunakanyar és Csertán nemzetség
Csisztu Mihály
Csisztu Mihály (Timár, 1933. március 16. – Budapest, 2008. március 26.) festő, grafikus, Csisztu Zsuzsa sportoló, televíziós műsorvezető édesapja.
Megnézni Dunakanyar és Csisztu Mihály
Dömös
Dömös község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Megnézni Dunakanyar és Dömös
Dobogó-kő
A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.
Megnézni Dunakanyar és Dobogó-kő
Dorog
Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
Megnézni Dunakanyar és Dorog
Dorogi Egyetértés SE
A Dorogi Egyetértés Sport Egyesület Dorog város sportegyesülete, amely a 2002-ben jogutód nélkül megszűnt Dorogi Szabadidő SE szakosztályainak működtetését vállalta.
Megnézni Dunakanyar és Dorogi Egyetértés SE
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Megnézni Dunakanyar és Drávaköz
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Dunakanyar és Duna
Duna menti kerékpárút
Egy útjelző tábla az útvonalon A Duna menti kerékpárút (angolul: Danube Cycle Path; németül: Donauradweg; szlovákul: Dunajská cyklistická cesta) a Duna mellett, négy országot érintő kerékpárút.
Megnézni Dunakanyar és Duna menti kerékpárút
Duna menti síkság
A Duna menti síkságot észak felől a Dunazug-hegyvidék, a Dunakanyar hegyvidéke és a Cserhátvidék, délen a Drávaköz, keleten a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék szegélyezi, nyugaton Mezőföld, Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék alkotja határait.
Megnézni Dunakanyar és Duna menti síkság
Duna-kanyar
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dunakanyar.
Megnézni Dunakanyar és Duna-kanyar
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Megnézni Dunakanyar és Duna–Ipoly Nemzeti Park
Dunabogdány
Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.
Megnézni Dunakanyar és Dunabogdány
Dunakeszi
Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye.
Megnézni Dunakanyar és Dunakeszi
Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.
Megnézni Dunakanyar és Eger ostroma (1552)
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Dunakanyar és Esztergom
Esztergom története
A ma Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom település már Árpád-ház korában nagyon fontos szerepet játszott a magyarság történelmében, amit részben kitűnő földrajzi elhelyezkedésének köszönhetett.
Megnézni Dunakanyar és Esztergom története
Európa kék szalagja, a Duna
Az Európa kék szalagja, a Duna egy színes, 28 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami egy evezős túra keretében mutatja be a Dunát és a folyó partján lévő nevezetességeket, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.
Megnézni Dunakanyar és Európa kék szalagja, a Duna
Füzesabony-kultúra
A Füzesabony-kultúra egy középső bronzkori (kb. Kr. e. 1700–1300) régészeti kultúra volt a Tisza mentén.
Megnézni Dunakanyar és Füzesabony-kultúra
Fekete György (közlekedésmérnök)
Fekete György Antal (Törökbecse, 1919. június 7. – 1996. szeptember 1.) Széchenyi-díjas közlekedésmérnök.
Megnézni Dunakanyar és Fekete György (közlekedésmérnök)
Fiktív helynevek Magyarországon
A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.
Megnézni Dunakanyar és Fiktív helynevek Magyarországon
Filip György
Filip György (Dorog, 1966. június 21.) magyar rockzenész, énekes, gitáros, zeneszerző, dalszövegíró, labdarúgó, sportoló, rendezvényszervező.
Megnézni Dunakanyar és Filip György
Flóra (biológia)
Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.
Megnézni Dunakanyar és Flóra (biológia)
Fodor István (régész)
Fodor István (Zenta, 1943. szeptember 9. – Budapest, 2021. április 3.) magyar régész, múzeumigazgató.
Megnézni Dunakanyar és Fodor István (régész)
Gánti Tibor
Gánti Tibor (Vác, 1933. szeptember 10. – Nagymaros, 2009. április 15.) vegyészprofesszor és természettudós, a kemotonelmélet megalkotója.
Megnézni Dunakanyar és Gánti Tibor
Gémes Antos
Gémes Antos (Budapest, 1981. április 29. –) Farkas–Ratkó-díjas magyar színész, a Pesti Magyar Színház társulatának és a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekar tagja.
Megnézni Dunakanyar és Gémes Antos
Göd
Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Dunakanyar és Göd
Graphasel Design Studio
A Graphasel Design Studio a Magyar Képzőművészeti Egyetem falai között jött létre egy baráti szövetségből Budapesten 2003-ban.
Megnézni Dunakanyar és Graphasel Design Studio
Gullner Gyula
Gullner Gyula (Visegrád, 1944. május 31. – 2022. június 9.) mesterszakács, nyugdíjazásáig a Duna InterContinentál Szálloda (1996-tól Budapest Marriott Hotel) konyhafőnöke, anyai ágon a Kárpátia-étterem elődjét bérlő Neusiedler Géza dédunokája.
Megnézni Dunakanyar és Gullner Gyula
Hanusz Árpád
Hanusz Árpád (Ipolytölgyes, 1946. március 4. –) egyetemi tanár.
Megnézni Dunakanyar és Hanusz Árpád
Hedvig lengyel királynő
Anjou Hedvig (Buda, 1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.
Megnézni Dunakanyar és Hedvig lengyel királynő
Helemba-sziget
A Helemba-sziget a Duna esztergomi szakaszán található, a város tulajdonában álló, 16,8514 ha nagyságú, erdő művelési ágú sziget.
Megnézni Dunakanyar és Helemba-sziget
Homloki-kút
A Homloki-kút 2017. május 1-jén A Homloki-kút Pest vármegyében, Nagybörzsöny külterületén, a Börzsöny hegység délnyugati részén, a Nagy-Koppány északi oldalában, 365 méter tengerszint feletti magasságban fakadó természetes vízforrás.
Megnézni Dunakanyar és Homloki-kút
Horthy Miklós megítélése
Horthy Miklós (1918), Magyarország kormányzója 1920 és 1944 között Horthy Miklós pályafutásának egyes szakaszait itthon és külföldön – a történészi elemzések többsége szerint – erősen túlzó vádak érték, legelőször az egykori „kisantant” propagandistái, majd a második világháború utáni marxista történetírás szerzői és ideológusai révén.
Megnézni Dunakanyar és Horthy Miklós megítélése
Huszár Pufi
Huszár Károly, született Hochstein Károly, ismertebb nevén Huszár Pufi, külföldön Charles (Huszár-)Puffy vagy Karl (Huszár-)Puffy (Budapest, 1884. szeptember 3. – Szovjetunió, 1941. július) magyar színész, forgatókönyvíró, kupléénekes.
Megnézni Dunakanyar és Huszár Pufi
Ilosvai Varga István
Ilosvai Varga István Endre György Mihály (Kunhegyes, 1895. augusztus 31. – Budapest, 1978. december 18.) magyar festő, érdemes művész (1968), kiváló művész (1974).
Megnézni Dunakanyar és Ilosvai Varga István
Július 17.
Névnapok: Elek, Endre + Ajándék, Alexia, Annalotti, Bánk, Celina, Cettina, Cirill, Donáta, Dzsesszika, Kirill, Leó, Leon, Lionel, Lotti, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Marcellina, Mária, Marléne, Ond, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ruszalka, Ruszlán, Ruszlána, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Veszta, Vetúria, Zoárd, Zoárda, Zobor, Zuárd.
Megnézni Dunakanyar és Július 17.
Karancs (hegység)
A Karancs (am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon.
Megnézni Dunakanyar és Karancs (hegység)
Kórusz József
Kórusz József (Veszprém, 1927. június 15. – Veszprém, 2010. március 10.) magyar festő, grafikus.
Megnézni Dunakanyar és Kórusz József
Kósa Klára
Kósa Klára (Kecskemét, 1947. február 13. –) magyar keramikus, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.
Megnézni Dunakanyar és Kósa Klára
Közép-Dunántúl
|terület.
Megnézni Dunakanyar és Közép-Dunántúl
Kecskés Ágnes
Kecskés Ágnes (Komárom, 1942. október 25. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar textilművész.
Megnézni Dunakanyar és Kecskés Ágnes
Kismaros
Kismaros község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Megnézni Dunakanyar és Kismaros
Kisoroszi
Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Dunakanyar és Kisoroszi
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Megnézni Dunakanyar és Komárom-Esztergom vármegye
Kristóf János (festő)
Kristóf János (Dunabogdány, 1922. május 4. –) festőművész.
Megnézni Dunakanyar és Kristóf János (festő)
Kvádok
Az i.sz. 1. században a kvádok és a markomannok a Római Birodalommal szomszédos területek lakói voltak A kvádok a szvéb csoportba tartozó kisebb germán törzs, amely i. e. 8-ban elhagyta a Majna folyó vidékét, és a mai Morvaország területére költözött.
Megnézni Dunakanyar és Kvádok
Leányfalu
Leányfalu nagyközség Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Dunakanyar és Leányfalu
Magyar tájak (filmsorozat, 1976–1991)
A Magyar tájak színes, 33 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami 1976 és 1991 között futott először a Magyar Televízió műsorán.
Megnézni Dunakanyar és Magyar tájak (filmsorozat, 1976–1991)
Magyar vakáció
A Magyar vakáció 1972-ben forgatott magyar országimázs-film, mely a hetvenes évek oldódó szocializmusának Magyarországát igyekszik bemutatni.
Megnézni Dunakanyar és Magyar vakáció
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország
Magyarország és Lengyelország kapcsolatai
Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték Lengyel és magyar zászlók Budapesten a Kossuth téren, 2014.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország és Lengyelország kapcsolatai
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország madártávlatból (2008)
A Magyarország madártávlatból 2008–2009-ben készített színes, 4 részes ismeretterjesztő filmsorozat, amit 2009-ben mutattak be az m2 Natúra című műsorának keretén belül.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország madártávlatból (2008)
Magyarország természetes turisztikai zónái
Kategória:Magyarországgal kapcsolatos listák Kategória:Idegenforgalmi fogalmak.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország természetes turisztikai zónái
Magyarország természetföldrajza
Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország természetföldrajza
Magyarország turizmusa
Budapest, Hősök tere A Balaton partja Badacsony hegyével Ez a szócikk Magyarország turizmusát tárgyalja, azon belül Magyarország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a magyarországi természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország turizmusa
Magyarország vízrajza
Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország vízrajza
Magyarország világörökségi helyszínei
Magyarország területéről eddig nyolc helyszín került fel a világörökségi listára, tizenegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni Dunakanyar és Magyarország világörökségi helyszínei
Magyarországi szerbek
A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.
Megnézni Dunakanyar és Magyarországi szerbek
MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.
A MAHART–PassNave Személyhajózási Kft. (rövid neve: Mahart) nagy múltú magyar állami személyhajózási cég.
Megnézni Dunakanyar és MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.
Matricum flóravidék
A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő flóravidéke.
Megnézni Dunakanyar és Matricum flóravidék
Mattioni Eszter
Mattioni Eszter (Szekszárd, 1902. március 12. – Budapest, 1993. március 17.) képzőművész, festő.
Megnézni Dunakanyar és Mattioni Eszter
Megyeri híd
A híd tervrajza A Megyeri híd (nem hivatalosan az M0-s északi Duna-hídja) közúti híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül.
Megnézni Dunakanyar és Megyeri híd
Mihály arkangyal
Mihály arkangyal (héber: מִיכָאֵל) a judaizmus, a kereszténység és az iszlám arkangyala.
Megnézni Dunakanyar és Mihály arkangyal
Nagy bukó
A pár felrepülés közben A nagy bukó (Mergus merganser) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Dunakanyar és Nagy bukó
Nagymaros
Nagymaros város Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Megnézni Dunakanyar és Nagymaros
Naszály (hegy)
A Naszály a Dunakanyarban elhelyezkedő, úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye.
Megnézni Dunakanyar és Naszály (hegy)
Nőtincs
Nőtincs ezeréves múltra visszatekintő község Nógrád vármegye délnyugati részén, a Rétsági járásban.
Megnézni Dunakanyar és Nőtincs
Neogradense flórajárás
A Neogradense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék északnyugati részének a Felvidékre is átnyúló flórajárása.
Megnézni Dunakanyar és Neogradense flórajárás
Nyugati pályaudvar
A Nyugati pályaudvar Budapest legrégebbi vasúti fejállomása a mai Nagykörút Teréz körúti szakasza mellett a VI. kerületben.
Megnézni Dunakanyar és Nyugati pályaudvar
Október 5.
Névnapok: Aurél + Apollinár, Attila, Atilla, Etele, Flamina, Flávia, Fulvia, Galina, Pálma, Palmira, Peregrina, Petra, Placid, Szendile, Tulipán, Tullia.
Megnézni Dunakanyar és Október 5.
Orvos András (festőművész)
Orvos András (Békéscsaba, 1939. augusztus 27.) magyar festőművész.
Megnézni Dunakanyar és Orvos András (festőművész)
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Megnézni Dunakanyar és Pannonia (provincia)
Pannonicum flóratartomány
A Pannonicum az északi flórabirodalom (Holarktisz) közép-európai flóraterületének egyik flóratartománya, ami nagyjából a Kárpát-medence belső területeit öleli fel.
Megnézni Dunakanyar és Pannonicum flóratartomány
Pap Gyula (festő)
1923 Pap Gyula (Orosháza, 1899. november 10. – Budapest, 1983. szeptember 24.) festőművész, grafikus, iparművész, művészpedagógus és fotográfus.
Megnézni Dunakanyar és Pap Gyula (festő)
Papp Olivér
Papp Olivér (Vác, 1975. október 19. –) kortárs magyar író.
Megnézni Dunakanyar és Papp Olivér
Parlagi sas
263px A parlagi sas (Aquila heliaca) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Dunakanyar és Parlagi sas
Patkó villa
A Patkó villa, vagy más néven a Gobbi-villa a Dunabogdány és Visegrád közötti Visegrád–Szentgyörgypusztán (a kisoroszi révnél) található.
Megnézni Dunakanyar és Patkó villa
Pálos kolostor (Pilisszentlélek)
A Pilis belsejében megbújó Pilisszentléleket alig több mint háromszázan lakják.
Megnézni Dunakanyar és Pálos kolostor (Pilisszentlélek)
Póczy Klára
Póczy Klára, asszonynevén Szentgáli Ferencné, egyes publikációkban Sz.
Megnézni Dunakanyar és Póczy Klára
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Megnézni Dunakanyar és Pest vármegye
Pilismarót
Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Megnézni Dunakanyar és Pilismarót
Pone Navata
Az erőd rekonstrukciós rajza délkelet felől Pone Navata a pannoniai római limes egyik fontos erődítménye volt a Dunakanyar bejáratánál, a visegrádi Sibrik-dombon.
Megnézni Dunakanyar és Pone Navata
Prédikálószék
A Prédikálószék a Visegrádi-hegység egyik hegye Komárom-Esztergom és Pest vármegyék határán, csúcsa éppen e megyehatár közvetlen közelében emelkedik.
Megnézni Dunakanyar és Prédikálószék
Rákos-árok
A Rákos-árok, Nagy-árok vagy Fossa-Magna a Duna keleti mellékága volt a mai Budapest térségében.
Megnézni Dunakanyar és Rákos-árok
Rám-szakadék
A Rám-szakadék a Dunakanyarban, Dömös közigazgatási területén található.
Megnézni Dunakanyar és Rám-szakadék
Régészeti kultúrák Magyarországon
A mai Magyarország területéről írásos emlékeink csak a római kortól vannak.
Megnézni Dunakanyar és Régészeti kultúrák Magyarországon
Római kori kikötőerőd (Dunakeszi)
A dunakeszi késő római kori kikötőerőd maradványa és emléktáblája a Duna-parton (2006) (Révész István Helytörténeti Gyűjtemény, RIHGY F XXI/59.) Római kori kikötőerőd állt Dunakeszin, a Duna sor 28–29–30.
Megnézni Dunakanyar és Római kori kikötőerőd (Dunakeszi)
Római-part
A Római-part Budapest III. kerületének városrésze a Duna jobb partján, Budakalász és az Újpesti vasúti híd között.
Megnézni Dunakanyar és Római-part
Sárdy Brutus
Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor.
Megnézni Dunakanyar és Sárdy Brutus
Szabó Lajos (festő)
Szabó Lajos (Léva, 1927. szeptember 22. – Budapest, 1995. július 25.) Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, legkiválóbb portréfestőink egyike.
Megnézni Dunakanyar és Szabó Lajos (festő)
Székesfehérvári egyházmegye
A Székesfehérvári egyházmegye a 12 magyarországi római katolikus egyházmegye egyike.
Megnézni Dunakanyar és Székesfehérvári egyházmegye
Szőnyi István (festő, 1894–1960)
Szőnyi István (született Schmidt; Újpest, 1894. január 17. – Zebegény, 1960. augusztus 30.) Kossuth-díjas magyar festőművész és grafikus, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Dunakanyar és Szőnyi István (festő, 1894–1960)
Szendehely
Szendehely község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Megnézni Dunakanyar és Szendehely
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Megnézni Dunakanyar és Szentendre
Szentendre történelmi városmagja
260px Szentendre történelmi városmagja Szentendre legrégibb, belső területe.
Megnézni Dunakanyar és Szentendre történelmi városmagja
Szentendre–Visegrád autóbuszjárat
A Szentendre–Visegrád autóbuszjárat egy BHÉV által üzemeltetett járat volt 1928 és 1944 között.
Megnézni Dunakanyar és Szentendre–Visegrád autóbuszjárat
Szentendrei Képtár
Szentendrei Képtár (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.; alapítása: 1978).
Megnézni Dunakanyar és Szentendrei Képtár
Szentendrei-Duna
A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest vármegye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén.
Megnézni Dunakanyar és Szentendrei-Duna
Szentendrei-sziget
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.
Megnézni Dunakanyar és Szentendrei-sziget
Szeptember 13.
Névnapok: Kornél + Amadil, Amáta, Krizsán, Ludovika, Lujza, Mór, Móric, Polixénia.
Megnézni Dunakanyar és Szeptember 13.
Szulovszky István
Szulovszky Joni István (1951. június 6. – Szentendre, 2006. június 18.) magyar gitáros, a Dunakanyar emblematikus figurája volt ("Dzsoni, a Dunakanyar legjobb gitárosa").
Megnézni Dunakanyar és Szulovszky István
Szvébek
Európa 411-ben Európa 511-ben Európa 569-ben A szvébek vagy szvévek (Suebi, Suevi) névetimológiájukból következően valószínűleg a svábok (Schwaben) rokonai vagy részei, a nyugati germán népek egy csoportja, amelyhez többek között a markomannok, a kvádok, a hermundurok, a szemnonok (nem keverendők össze a szenonokkal) és talán a longobárdok tartoztak.
Megnézni Dunakanyar és Szvébek
Tahitótfalu
Tahitótfalu község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Dunakanyar és Tahitótfalu
Telérkőzet
Telérkőzeteknek a telérek kőzetanyagát, tehát a telérben települő, a környezetétől eltérő anyagú (más ásványos összetételű, szövetű és/vagy szerkezetű) kőzetet nevezzük.
Megnézni Dunakanyar és Telérkőzet
Teleki József (politikus)
Gróf tetétleni, széki Teleki József (Gyömrő, 1859. szeptember 2. – Budapest, 1945. augusztus 27.) országgyűlési képviselő, főrendiházi tag.
Megnézni Dunakanyar és Teleki József (politikus)
Tildy híd
A Tildy híd a Dunakanyarban, a Duna szentendrei ágán átívelve Tahitótfalu két részét köti össze, illetve a Szentendrei-szigetet a Duna jobb partjával.
Megnézni Dunakanyar és Tildy híd
Tipary Dezső
Tipary Dezső, Tipary Dezső István József (Horváti, 1887. február 15. – Budapest, 1967. augusztus 21.) magyar festő és grafikus.
Megnézni Dunakanyar és Tipary Dezső
Ujváry Lajos (festő)
Ujváry Lajos (Kaposvár, 1925. február 21. – Budapest, 2006. március 22.) festőművész, képzőművészeti tanár, néprajztudós.
Megnézni Dunakanyar és Ujváry Lajos (festő)
Vaskapu (Esztergom)
A Vaskapu egy Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs a Visegrádi-hegységben.
Megnézni Dunakanyar és Vaskapu (Esztergom)
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Megnézni Dunakanyar és Vác
Vác–Pesti-Duna-völgy
A Vác–Pesti-Duna-völgy a Duna menti síkság kistája, annak északi nyúlványa Budapest és Pest vármegye területén, amely magában foglalja a Szentendrei-szigetet.
Megnézni Dunakanyar és Vác–Pesti-Duna-völgy
Váci kistérség
A Váci kistérség kistérség Pest megyében, központja: Vác.
Megnézni Dunakanyar és Váci kistérség
Vándorsólyom
A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.
Megnézni Dunakanyar és Vándorsólyom
Védőszentek listája
A katolikus egyház a szentekben a Krisztus tanítását hősiesen követőket tiszteli, szentté avatásukkal engedélyezi liturgikus tiszteletüket, imáiban pedig pártfogásukat kéri.
Megnézni Dunakanyar és Védőszentek listája
Verőce (Magyarország)
Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Megnézni Dunakanyar és Verőce (Magyarország)
Verőcemaros
Verőcemaros Pest megyei község 1974.
Megnézni Dunakanyar és Verőcemaros
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Dunakanyar és Visegrád
Visegrádi vár
Id. Markó Károly: A visegrádi vár A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában.
Megnézni Dunakanyar és Visegrádi vár
Visegrádi-Dunakanyar
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dunakanyar.
Megnézni Dunakanyar és Visegrádi-Dunakanyar
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Megnézni Dunakanyar és Visegrádi-hegység
Waszlavik László
Waszlavik László József (Miskolc, 1951. december 16. –) Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett hagyományőrző, népdal-, sztyeppiszimbolika- és Csontváry Kosztka Tivadar-kutató, rockzenész, művésznevén: Waszlavik „Gazember, Petőfi, Velorex, Sámán, UllmannMónika, Bőgatya, Szabadcsapat László „Lovag” – általában ezek különböző variánsait használja.
Megnézni Dunakanyar és Waszlavik László
Zebegény
Zebegény (szlovákul Zebegíň) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Megnézni Dunakanyar és Zebegény
Zebegényi országzászló és hősi emlékmű
Az emlékműegyüttes a mesterséges fennsíkon A zebegényi országzászló és hősi emlékmű az 1930-as években Maróti Géza tervei alapján épült emlékműegyüttes a börzsönyi falu fölé magasodó Kálváriahegyen, ahonnan festői panoráma nyílik a Dunakanyarra.
Megnézni Dunakanyar és Zebegényi országzászló és hősi emlékmű
Zebegényi-sziget
A Zebegényi-sziget a Dunakanyar bejáratánál található balparti fiatal dunai mederképződmény.
Megnézni Dunakanyar és Zebegényi-sziget
Zugliget
Zugliget (korábban: Sauwinkel) Budapest városrésze a XII. kerület területén.
Megnézni Dunakanyar és Zugliget
10-es főút (Magyarország)
A főút piliscsabai szakasza A 10-es főút Dorogon A 10-es főút Nyergesújfaluban Dunaalmás, felülnézetben a 10-es út A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Dunaalmásig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó Duna-menti iparvidéken, megtartva az idők folyamán kialakult, hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát.
Megnézni Dunakanyar és 10-es főút (Magyarország)
11 116-os mellékút (Magyarország)
A 11 116-os számú mellékút egy öt számjegyű mellékút Pest vármegyében, a Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egyik legnépszerűbb turisztikai célterületét feltárva.
Megnézni Dunakanyar és 11 116-os mellékút (Magyarország)
11-es főút (Magyarország)
A 11-es számú főút Budapesttől Tátig tartó másodrendű főút, hossza 72 km.
Megnézni Dunakanyar és 11-es főút (Magyarország)
12-es főút (Magyarország)
A 12-es számú főút Pest vármegyében a Dunakanyarban található, mintegy 26,5 kilométer hosszú főút; Vácot köti össze Szobbal.
Megnézni Dunakanyar és 12-es főút (Magyarország)
2017 a jogalkotásban
2017-ben az alábbi fontosabb jogszabályokat alkották meg.
Megnézni Dunakanyar és 2017 a jogalkotásban
880-as busz
A 880-as busz a budapesti agglomerációban közlekedő helyközi járat, mely Újpest-Városkapu autóbusz-állomást és Esztergomot köti össze.
Megnézni Dunakanyar és 880-as busz