Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Besenyők

Index Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

289 kapcsolatok: A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig, A kettős honfoglalás elmélete, A Német Lovagrend Magyarországon, A román nyelv története, A Sokorói-dombság látnivalói, A vajda tornya, Ahmad ibn Fadlán, Alap (település), Alánia, Alexiasz, Alsórákos (Brassó megye), Altaji nyelvcsalád, Aorszok, Apatin, Arkadiopoliszi csata (970), Úzok, Avar Kaganátus, Álmos vezér, Árpád magyar fejedelem, Árpás, Ászik, Íjászat, Ősmagyar vallás, Értény, Badacsonytomaj, Balkány címere, Balkány története, Barstaszár, Bána nemzetség, Bögöz, Bős, Besenyő (egyértelműsítő lap), Besenyő (elpusztult település), Besenyő (Románia), Besenyő eredetű helynevek, Besenyőfalu, Besenyőtelek, Besenyszög, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bezenye, Bezi, Bilhorod-Dnyisztrovszkij, Bilibáncs, Blakok, Borsod vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Brassó nevének eredete, Brassó-vidék, Brenta menti csata, Bulgária történelme, ..., Buziásfürdő, Caius Plinius Secundus, Cece, Csángók, Csöbörcsök, Cserhalmi csata, Cseszneky Gyula, Csor, Dél-szibériai rassz, Déli-Bug menti csata, Dnyeszter Menti Köztársaság, Doboka (Kolozs megye), Doboka vára, Dobrics (város), Dukátus, Ediszán, Első dunai bolgár birodalom, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdélyi szászok, Erkin, Eszék, Etelköz, Farkas család (alsóőri), Fejér vármegye, Felsőkörtvélyes (Sárszentágota), Felsőnyék, Fischa menti csata, Gagauzok, Gajar, Galacfalva, Galați, Gálos, Géza magyar fejedelem, Geszteréd, Gróf, Gyepű, Gyula (Ukrajna), Hadrianopolisi csata (egyértelműsítő lap), Határőrség Magyarországon, Honfoglalás, Hort, Hunyadi János, I. Alexiosz bizánci császár, I. Géza magyar király, I. Ióannész bizánci császár, I. Igor kijevi fejedelem, I. Iszaakiosz bizánci császár, I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem, I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem, I. László magyar király, I. Rómanosz bizánci császár, I. Simeon bolgár cár, I. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem, I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, II. Borisz bolgár cár, II. Géza magyar király, II. Ióannész bizánci császár, II. Niképhorosz bizánci császár, III. Harald norvég király, III. Niképhorosz bizánci császár, Ingvar, IV. Rajmund toulouse-i gróf, IV. Rómanosz bizánci császár, Iván (település), IX. Kónsztantinosz bizánci császár, Izmaeliták, Jazigok, Jánossomorja, Jászberény, Jászok, Jerney János, Jilava, K. Kovács László, Kalózkodás, Kalotaszeg, Kangarok, Kazár Birodalom, Kazárok, Kálizok, Kárpátalja, Kétpó, Kézdiszentlélek, Kölesd, Kölpények, Köpcsény, Körösladány, Küngös, Keleti gótok, Kerlés, Kijevi csata (egyértelműsítő lap), Kistalmács, Kisvárda, Kisvezekény, Kolozs vármegye, Koppány vezér, Kovács István (történész), Krím, Krími Autonóm Köztársaság, Krími Köztársaság, Krími Tatár Kánság, Krími tatárok, Kroissenbrunni csata, Kunok, Kunország, Lajtakáta, Lajtapordány, Lajtaszentmiklós, Lobló, Lopótök, Magyar Anjou-legendárium, Magyar őstörténet, Magyar kalandozások, Magyar Királyság, Magyar népművészet, Magyar nemesség, Magyar történelem, Magyar törzsek, Magyarok, Magyarország és Románia kapcsolatai, Magyarország háborúinak listája, Magyarország népessége, Manzikerti csata, Márcfalva, Mátészalka története, Meglenorománok, Megyer (törzs), Mezőkeresztes, Mezőség, Miklóshalma, Moldova, Moldova történelme, Moldva (fejedelemség), Moravcsik Gyula, Morva Fejedelemség, Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni, Muhi csata, Munkácsi vár, Nagydobrony, Nagykálló, Nagykáta, Nagykend, Nagykikindai kerület, Nagysurány, Nagyszőlősi Kankó-vár, Nagytalmács, Nart eposz, Német Lovagrend, Népvándorláskor, Nezsider, Nikétasz Khóniatész, Nogaji Tatár Kánság, Nummulites, Nyikopol, Obertini csata, Olga kijevi fejedelemasszony, Onogur-bolgárok, Osl nemzetség, Osli, Pánd, Pély, Peceneaga, Pecineaga, Pecsenyéd, Pecsenyeska, Perejaszlav, Poljánok (keleti szláv törzs), Polocki Fejedelemség, Pusztaegres, Rábapatona, Regino, Rohonci kódex, Románia történelme, Sacra Corona, Sarród, Sárbogárd, Sárköz, Sárköz (néprajzi táj), Sárrétudvari, Sepsibesenyő, Simontornya, Sisa, Somogy vármegye történelme, Somogyi hercegség, Szabirok, Szarkel, Szár László, Székelyek, Székelyföld, Szeged-Csanádi egyházmegye, Szent Imre, Szent László pénze, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szepességi székek, Szeremle, Szigetköz, Szkíták, Szlovákia történelme, Szolgálónép, Talmácsok, Tatárjárás Magyarországon, Tatikiosz, Táltos, Tét, Tógarma, Török népek, Török nyelvek, Törcsvári-szoros, Túrkeve, Türkök, Tenk, Tolmács (település), Tomaj, Tomaj (nemzetségős), Tomaj nemzetség, Tonuzoba, Toponímia, Turanizmus, Ukrajna, Ukrajna történelme, Urkund, Vata (törzsfő), Vármegye, Vízakna, VI. León bizánci császár, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, VII. Mikhaél bizánci császár, Vlachok, Vulka, X. Kónsztantinosz bizánci császár, Zurány, 1085, 1086, 11. század, 11. századi magyar külkapcsolatok és hadügy, 893, 9. század, 934, 970. Bővíteni index (239 több) »

A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig

A Kárpát-medence sajátságos földrajzi egység Európa közepén.

Új!!: Besenyők és A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig · Többet látni »

A kettős honfoglalás elmélete

A kettős honfoglalás elmélete egy bizonyítatlan elmélet, amely szerint a magyarok két lépcsőben foglalták el a Kárpát-medencét.

Új!!: Besenyők és A kettős honfoglalás elmélete · Többet látni »

A Német Lovagrend Magyarországon

Teuton lovagok pecsétje, 14. század A Német Lovagrend első európai vállalkozása Magyarországon kezdődött 1211-ben.

Új!!: Besenyők és A Német Lovagrend Magyarországon · Többet látni »

A román nyelv története

Ez a szócikk rövid áttekintést ad a román nyelv külső történetéről.

Új!!: Besenyők és A román nyelv története · Többet látni »

A Sokorói-dombság látnivalói

A Sokorói-dombság látnivalói a tájegységen belül szétszórtan találhatók meg.

Új!!: Besenyők és A Sokorói-dombság látnivalói · Többet látni »

A vajda tornya

A vajda tornya Dohnányi Ernő 1922-ben bemutatott kétfelvonásos operája, amely az 1920-as évek egyik legnagyobb magyar zenei újdonságának számított, de nem sikerült repertoár darabbá válnia.

Új!!: Besenyők és A vajda tornya · Többet látni »

Ahmad ibn Fadlán

Ahmad ibn Fadlán ibn al-Abbász ibn Rásid ibn Hammád, arabul: أحمد بن فضلان بن العباس بن راشد بن حماد (Bagdad, 877 – 960) arab földrajztudós, író és utazó, akit úti beszámolói tettek ismertté.

Új!!: Besenyők és Ahmad ibn Fadlán · Többet látni »

Alap (település)

Alap község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Új!!: Besenyők és Alap (település) · Többet látni »

Alánia

Alánia az ászi nép középkori királysága volt a Kaukázus északi előterében.

Új!!: Besenyők és Alánia · Többet látni »

Alexiasz

I. Alexiosz Komnénosz Az Alexiasz Anna Komnéné bizánci hercegnő 1148 körül, görög nyelven írt történelmi és életrajzi műve.

Új!!: Besenyők és Alexiasz · Többet látni »

Alsórákos (Brassó megye)

Rákos és Mátéfalva 1764–1785 között Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében.

Új!!: Besenyők és Alsórákos (Brassó megye) · Többet látni »

Altaji nyelvcsalád

Az altaji nyelvcsalád a természetes nyelvek egy nyelvcsaládja.

Új!!: Besenyők és Altaji nyelvcsalád · Többet látni »

Aorszok

Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.

Új!!: Besenyők és Aorszok · Többet látni »

Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Új!!: Besenyők és Apatin · Többet látni »

Arkadiopoliszi csata (970)

Az arkadiopoliszi csatában, 970-ben a Bizánci Birodalom döntő győzelmet aratott a kalandozó magyarokat, besenyőket, dunai bolgárokat és kijevi csapatokat magába foglaló, I. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem vezetése alatt álló szövetség felett.

Új!!: Besenyők és Arkadiopoliszi csata (970) · Többet látni »

Úzok

Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9. századból származó Korkut apó könyve (Dede Korkut Kitabı) című eposz.

Új!!: Besenyők és Úzok · Többet látni »

Avar Kaganátus

Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.

Új!!: Besenyők és Avar Kaganátus · Többet látni »

Álmos vezér

Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja Álmos nagyfejedelem egy későkori ábrázoláson Álmos vezér (819 – 895) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja.

Új!!: Besenyők és Álmos vezér · Többet látni »

Árpád magyar fejedelem

Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.

Új!!: Besenyők és Árpád magyar fejedelem · Többet látni »

Árpás

Árpás község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

Új!!: Besenyők és Árpás · Többet látni »

Ászik

Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Besenyők és Ászik · Többet látni »

Íjászat

Egy X(10) és egy 9 pontos találat Az íjászat (nyilazás) a nyílvesszők íjjal való kilövését jelentő tevékenység.

Új!!: Besenyők és Íjászat · Többet látni »

Ősmagyar vallás

Az ősmagyar vallás a kereszténység felvétele előtti magyar hitvilágot jelenti, mindazokat a mitológiai képzeteket, lényeket, és a világ keletkezésére, felépítésére és működésére vonatkozó elgondolásokat, melyek egy többnyire egységes mitológiát alkottak.

Új!!: Besenyők és Ősmagyar vallás · Többet látni »

Értény

Értény község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: Besenyők és Értény · Többet látni »

Badacsonytomaj

A város látképe A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom Badacsonytomaj városka Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.

Új!!: Besenyők és Badacsonytomaj · Többet látni »

Balkány címere

A képen látható címert, 2004.

Új!!: Besenyők és Balkány címere · Többet látni »

Balkány története

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye negyedik legnagyobb területű települése a Nagykállói járásban.

Új!!: Besenyők és Balkány története · Többet látni »

Barstaszár

Barstaszár, (szlovákul Tesáre nad Žitavou) Taszármalonya településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Új!!: Besenyők és Barstaszár · Többet látni »

Bána nemzetség

A Bána nemzetség (Bana genus) az ősi magyar nemzetségek egyike volt.

Új!!: Besenyők és Bána nemzetség · Többet látni »

Bögöz

Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) falu Romániában Hargita megyében.

Új!!: Besenyők és Bögöz · Többet látni »

Bős

Bős (korábban Beš) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.

Új!!: Besenyők és Bős · Többet látni »

Besenyő (egyértelműsítő lap)

Nincs leírás.

Új!!: Besenyők és Besenyő (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Besenyő (elpusztult település)

Besenyő egykori Árpád-kori falu.

Új!!: Besenyők és Besenyő (elpusztult település) · Többet látni »

Besenyő (Románia)

Besenyő (korábban Beșineu,, szász nyelven Heendref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Besenyők és Besenyő (Románia) · Többet látni »

Besenyő eredetű helynevek

Ezek a történelmi Magyarország és a mai romániai Moldva területén található helynevek feltehetően besenyő eredetűek, vagy a települések besenyő alapításúak.

Új!!: Besenyők és Besenyő eredetű helynevek · Többet látni »

Besenyőfalu

Besenyőfalu (szlovákul Bešeňová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Új!!: Besenyők és Besenyőfalu · Többet látni »

Besenyőtelek

Besenyőtelek község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Új!!: Besenyők és Besenyőtelek · Többet látni »

Besenyszög

Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.

Új!!: Besenyők és Besenyszög · Többet látni »

Betelepülések és betelepítések Magyarországra

A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.

Új!!: Besenyők és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »

Bezenye

Bezenye község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Új!!: Besenyők és Bezenye · Többet látni »

Bezi

Bezi község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Új!!: Besenyők és Bezi · Többet látni »

Bilhorod-Dnyisztrovszkij

Bilhorod-Dnyisztrovszkij (régies magyar elnevezéssel Dnyeszterfehérvár) járási jogú város Ukrajnában, a Dnyeszter deltájának jobb partján, az Odesszai területen, a történelmi Besszarábia területén.

Új!!: Besenyők és Bilhorod-Dnyisztrovszkij · Többet látni »

Bilibáncs

Köcsögfa A Bilibáncs rábapatonai rendezvény.

Új!!: Besenyők és Bilibáncs · Többet látni »

Blakok

A német Buch-Gemeinschaft Nagy Világtérképének részlete. Blakok a Lop-Nor sivatagban A blakok, gyakran bulákok török nép voltak.

Új!!: Besenyők és Blakok · Többet látni »

Borsod vármegye

Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.

Új!!: Besenyők és Borsod vármegye · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Új!!: Besenyők és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »

Brassó nevének eredete

Brassó címere, a gyökereken nyugvó királyi korona Brassó nevének eredete máig vitatott téma a történészek körében.

Új!!: Besenyők és Brassó nevének eredete · Többet látni »

Brassó-vidék

Brassó-vidék egykori közigazgatási terület Erdélyben, 1795-ben a szászok földjének egy vidéke, Brassó székhellyel.

Új!!: Besenyők és Brassó-vidék · Többet látni »

Brenta menti csata

A Brenta menti csata a magyar kalandozások egyik első csatája volt, 899-ben, amely a magyarok győzelmét hozta I. Berengár itáliai király felett.

Új!!: Besenyők és Brenta menti csata · Többet látni »

Bulgária történelme

300px Bulgária történelme kezdetének a 7.

Új!!: Besenyők és Bulgária történelme · Többet látni »

Buziásfürdő

Buziásfürdő, egyes forrásokban Búziásfürdő, 1905-ig Buziás város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Besenyők és Buziásfürdő · Többet látni »

Caius Plinius Secundus

Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.

Új!!: Besenyők és Caius Plinius Secundus · Többet látni »

Cece

Cece nagyközség Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Új!!: Besenyők és Cece · Többet látni »

Csángók

Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.

Új!!: Besenyők és Csángók · Többet látni »

Csöbörcsök

Csöbörcsök vagy Töbörcsök (románul Cioburciu, oroszul Чобручи) a Moldovától elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaságban található település a Prut folyón túl, a Dnyeszter partján.

Új!!: Besenyők és Csöbörcsök · Többet látni »

Cserhalmi csata

László herceg a cserhalmi ütközetben A cserhalmi csatában az Ozul vagy Oslu vezetése alatt betörő besenyőkkel Salamon király ütközött meg 1068-ban Kerlés mellett, az egykori Belső-Szolnok vármegye területén.

Új!!: Besenyők és Cserhalmi csata · Többet látni »

Cseszneky Gyula

Vitéz cseszneki és milványi gróf Cseszneky Gyula; (Nagymajor, Osztrák–Magyar Monarchia, 1914. június 28. – Brazília, 1970 után) költő, műfordító és macedón nagyvajda.

Új!!: Besenyők és Cseszneky Gyula · Többet látni »

Csor

A csor régi türk méltóságnév.

Új!!: Besenyők és Csor · Többet látni »

Dél-szibériai rassz

Nagy Feró, egy gyakran turanid kinézetűnek mondott zenész A dél-szibériai rassz (régiesen turanid rassz vagy turáni rassz World Public Library) modern kortárs nevén: europo-mongoloid fenotípus egy fizikai antropológiai koncepció, amellyel elsősorban a közép-ázsiai népesség egy részét írták le a 19.

Új!!: Besenyők és Dél-szibériai rassz · Többet látni »

Déli-Bug menti csata

A Déli-Bug menti csata a Déli-Bug folyó partján – közvetlenül a honfoglalást megelőzően – 895-ben a magyar törzsszövetség és egyesült besenyő és bolgár erők évek óta húzódó háborújának végső, döntő ütközete volt.

Új!!: Besenyők és Déli-Bug menti csata · Többet látni »

Dnyeszter Menti Köztársaság

A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (más néven Dnyeszteren Túli Terület, Transznisztria vagy Dnyeszteren Túli Köztársaság) a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre.

Új!!: Besenyők és Dnyeszter Menti Köztársaság · Többet látni »

Doboka (Kolozs megye)

Doboka (románul Dăbâca, németül Dobeschdorf) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Besenyők és Doboka (Kolozs megye) · Többet látni »

Doboka vára

Doboka vára (románul: Cetatea Dăbâca) a középkori Doboka vármegye központja volt, jelenleg Doboka községben található Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Besenyők és Doboka vára · Többet látni »

Dobrics (város)

Dobrics (Добрич) város Bulgária északkeleti részén, Várnától 45, a tengerparttól 34 kilométerre.

Új!!: Besenyők és Dobrics (város) · Többet látni »

Dukátus

A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.

Új!!: Besenyők és Dukátus · Többet látni »

Ediszán

Ediszán térképe 1790-ből Ediszán a mai Ukrajnában Ediszán/Jediszán (törökül Yedisan) történelmi régió Ukrajna délnyugati részén és a Moldovai Köztársaság keleti részén.

Új!!: Besenyők és Ediszán · Többet látni »

Első dunai bolgár birodalom

Az első dunai bolgár birodalom (Parvo Balgarszko Carsztvo) 680–81-ben alapított középkori bolgár állam a Duna-delta közelében.

Új!!: Besenyők és Első dunai bolgár birodalom · Többet látni »

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.

Új!!: Besenyők és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Besenyők és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erkin

Az csor és az erkin régi türk méltóságnév.

Új!!: Besenyők és Erkin · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Besenyők és Eszék · Többet látni »

Etelköz

A magyarok vándorlása a honfoglalás kori régészeti leletanyag keleti párhuzamainak elterjedése alapján Etelköz történeti–földrajzi fogalom, melyet az Árpád népe által a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak.

Új!!: Besenyők és Etelköz · Többet látni »

Farkas család (alsóőri)

Az alsóőri Farkas család (régiesen: alsóeőri) egy ősrégi dunántúli nemesi család, amely a Vas vármegyei Alsó- és Felsőőr településekről származott, és szétágazott az évszázadok során.

Új!!: Besenyők és Farkas család (alsóőri) · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Besenyők és Fejér vármegye · Többet látni »

Felsőkörtvélyes (Sárszentágota)

Felsőkörtvélyes közigazgatásilag Sárszentágota községhez tartozó település Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Új!!: Besenyők és Felsőkörtvélyes (Sárszentágota) · Többet látni »

Felsőnyék

Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.

Új!!: Besenyők és Felsőnyék · Többet látni »

Fischa menti csata

A Fischa menti csata, vagy Lajta menti csata 1146.

Új!!: Besenyők és Fischa menti csata · Többet látni »

Gagauzok

A gagauzok (saját nyelvükön gagauz) a Prut és a Jalpug folyásvidékén, Budzsák síkságán élő, mintegy 230 ezer főt számláló, török nyelvet beszélő nép, amely feltehetően az úzok leszármazottja.

Új!!: Besenyők és Gagauzok · Többet látni »

Gajar

Gajar (szlovákul Gajary, németül Gayring) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Új!!: Besenyők és Gajar · Többet látni »

Galacfalva

Galacfalva, 1912-ig Galac falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Besenyők és Galacfalva · Többet látni »

Galați

Galați (magyarul: Galac,, törökül: Kalas, bolgárul: Gałacz) város Románia délkeleti részén, a Duna mellett, a Moldva régióban, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával közös déli hármashatár közelében, Galați megye székhelye.

Új!!: Besenyők és Galați · Többet látni »

Gálos

Gálos (németül Gols, horvátul Gojza) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Új!!: Besenyők és Gálos · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Új!!: Besenyők és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Geszteréd

Geszteréd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

Új!!: Besenyők és Geszteréd · Többet látni »

Gróf

A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.

Új!!: Besenyők és Gróf · Többet látni »

Gyepű

A Magyar Királyság területe és egyházmegyéi a 11. században. A gyepűrendszert rózsaszín sáv jelöli. A gyepű (latin nyelvű forrásokban indago) a határ meghatározására alkalmas természetes tereptárgyak, járhatatlan erdők, hegyek, mocsarak sorozata volt, amit műveletlenül, lakatlanul hagytak.

Új!!: Besenyők és Gyepű · Többet látni »

Gyula (Ukrajna)

Szőlősgyula (ukránul Дюла (Gyula/Diula), oroszul Юливци (Julivci), románul Jula) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Új!!: Besenyők és Gyula (Ukrajna) · Többet látni »

Hadrianopolisi csata (egyértelműsítő lap)

A mai Edirnénél, amelyet az ókortól sokáig Hadrianopolis néven ismertek, középkori magyar neve pedig Drinápoly volt, számos csatát vívtak.

Új!!: Besenyők és Hadrianopolisi csata (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Határőrség Magyarországon

Rendőrségi gépjármű Makón, a Csanád vezér téren. Az autó korábban a Határőrség használatában volt; a 2008-as összevonás után új feliratozást kapott, de jellemző zöld alapszíne megmaradt. A Magyar Köztársaság Határőrsége, röviden Határőrség Európában 1946–2007 között szinte egyedülálló szervezet volt, mivel a határőrizetet és -ellenőrzést Európa legtöbb államában a rendőrség vagy a csendőrség látta el, Magyarországon azonban önálló közigazgatási szervről volt szó.

Új!!: Besenyők és Határőrség Magyarországon · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Besenyők és Honfoglalás · Többet látni »

Hort

Hort nagyközség Heves vármegye Hatvani járásában.

Új!!: Besenyők és Hort · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Besenyők és Hunyadi János · Többet látni »

I. Alexiosz bizánci császár

I.

Új!!: Besenyők és I. Alexiosz bizánci császár · Többet látni »

I. Géza magyar király

I.

Új!!: Besenyők és I. Géza magyar király · Többet látni »

I. Ióannész bizánci császár

I.

Új!!: Besenyők és I. Ióannész bizánci császár · Többet látni »

I. Igor kijevi fejedelem

Igor vagy teljes nevén Igor Rurikovics (877 körül – 945), (óészaki nyelven Ingvar, oroszul Игорь Рюрикович), kijevi fejedelem 912 és 945 között.

Új!!: Besenyők és I. Igor kijevi fejedelem · Többet látni »

I. Iszaakiosz bizánci császár

I. Iszaakiosz bizánci császár, arany histamenon I. Iszaakiosz Komnénosz, magyarosan I. Izsák (Ισαάκιος Α΄ Κομνηνός, 1007. – Studiski kolostor, 1060. május 31.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott 1057. szeptember 1-jétől 1059 decemberéig), a később több uralkodót adó Komnénosz-dinasztia első trónt szerző tagja volt.

Új!!: Besenyők és I. Iszaakiosz bizánci császár · Többet látni »

I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem

Jaropolk Szvjatoszlavics (ószláv nyelven: Ярополк Святославич; ? – 978 vagy 980. június 11.) 972-től haláláig a Kijevi Rusz fejedelme, a Rurik-dinasztia tagja.

Új!!: Besenyők és I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem · Többet látni »

I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem

I.

Új!!: Besenyők és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Besenyők és I. László magyar király · Többet látni »

I. Rómanosz bizánci császár

I.

Új!!: Besenyők és I. Rómanosz bizánci császár · Többet látni »

I. Simeon bolgár cár

I.

Új!!: Besenyők és I. Simeon bolgár cár · Többet látni »

I. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem

I.

Új!!: Besenyők és I. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem · Többet látni »

I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem

I.

Új!!: Besenyők és I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem · Többet látni »

I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem

I.

Új!!: Besenyők és I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem · Többet látni »

II. Borisz bolgár cár

II.

Új!!: Besenyők és II. Borisz bolgár cár · Többet látni »

II. Géza magyar király

II.

Új!!: Besenyők és II. Géza magyar király · Többet látni »

II. Ióannész bizánci császár

Hagia Szophiában II.

Új!!: Besenyők és II. Ióannész bizánci császár · Többet látni »

II. Niképhorosz bizánci császár

II.

Új!!: Besenyők és II. Niképhorosz bizánci császár · Többet látni »

III. Harald norvég király

Harald Sigurdsson vagy Keménykezű Harald (ónorvégül: Haraldr Sigurðarson, Haraldr Harðráði; 1015/1016 – 1066. szeptember 25.),Révai nagy lexikona, IX.

Új!!: Besenyők és III. Harald norvég király · Többet látni »

III. Niképhorosz bizánci császár

III.

Új!!: Besenyők és III. Niképhorosz bizánci császár · Többet látni »

Ingvar

A gripsholmi kő, melyben szerepel Ingvar neve is Ingvar neve ''(Inkuar-s)'' a gripsholmi kövön Ingvar vagy más néven Messzejárt Ingvar, Világjáró Ingvar (óészakiul Yngvarr víðförli) volt a sikertelen perzsiai viking hadjárat vezetője 1036-1042 között.

Új!!: Besenyők és Ingvar · Többet látni »

IV. Rajmund toulouse-i gróf

IV.

Új!!: Besenyők és IV. Rajmund toulouse-i gróf · Többet látni »

IV. Rómanosz bizánci császár

IV.

Új!!: Besenyők és IV. Rómanosz bizánci császár · Többet látni »

Iván (település)

A Széchenyi-kastély, ma iskola Világháborús emlékmű Iván község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban; körjegyzőségi székhely.

Új!!: Besenyők és Iván (település) · Többet látni »

IX. Kónsztantinosz bizánci császár

Az úgynevezett Monomakhosz-korona a budapesti Nemzeti Múzeumban, valószínűleg női fejék IX.

Új!!: Besenyők és IX. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Izmaeliták

Az izmaeliták kifejezést széles körben használták az egykori szír, görög, kopt és örmény leírások a korai arab hódítókra, Mezopotámia, Szíria és Egyiptom területén.

Új!!: Besenyők és Izmaeliták · Többet látni »

Jazigok

Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.

Új!!: Besenyők és Jazigok · Többet látni »

Jánossomorja

A jánossomorjai ipartelep légi felvételen Jánossomorja város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Új!!: Besenyők és Jánossomorja · Többet látni »

Jászberény

Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.

Új!!: Besenyők és Jászberény · Többet látni »

Jászok

A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Besenyők és Jászok · Többet látni »

Jerney János

Mérlaki Jerney János (Dorozsma, 1800. május 12. – Pest, 1855. december 24.) őstörténész, nyelvtörténész, utazó, jogász, a Magyar Tudós Társaság tagja (levelező 1837, rendes 1838).

Új!!: Besenyők és Jerney János · Többet látni »

Jilava

Jilava (magyarul Zsiláva), község és falu Ilfov megyében, Munténiában, Romániában.

Új!!: Besenyők és Jilava · Többet látni »

K. Kovács László

Keszi Kovács László (Polgár, 1908. március 4. – Budapest, 2012. augusztus 18.) magyar néprajzkutató, a magyar néprajzi filmezés egyik fontos alakja.

Új!!: Besenyők és K. Kovács László · Többet látni »

Kalózkodás

Calico Jack 18. századi kalóz zászlaja Illusztráció Howard Pyle ''Kalózok könyve'' című művéből A kalózkodás a tengeren, illetve a partokon hajón mozgó elkövetők által végrehajtott szervezett rablás, amely a 21. században is komoly probléma.

Új!!: Besenyők és Kalózkodás · Többet látni »

Kalotaszeg

Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.

Új!!: Besenyők és Kalotaszeg · Többet látni »

Kangarok

A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.

Új!!: Besenyők és Kangarok · Többet látni »

Kazár Birodalom

A világ térképe 820-ban, benne kék színnel jelölve a Kazár Birodalom. A Kazár Birodalom a kelet-európai sztyepp legszervezettebb állama volt, melyet a kazárok uraltak.

Új!!: Besenyők és Kazár Birodalom · Többet látni »

Kazárok

A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.

Új!!: Besenyők és Kazárok · Többet látni »

Kálizok

A kálizok iráni eredetű, muzulmán vallású népcsoport volt a 9–13. században.

Új!!: Besenyők és Kálizok · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Új!!: Besenyők és Kárpátalja · Többet látni »

Kétpó

Kétpó község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában.

Új!!: Besenyők és Kétpó · Többet látni »

Kézdiszentlélek

A római katolikus erődtemplom A Szent István tiszteletére emelt kápolna a Perkő csúcsán Kézdiszentlélek (románul Sânzieni) falu Romániában, Kovászna megyében.

Új!!: Besenyők és Kézdiszentlélek · Többet látni »

Kölesd

Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Besenyők és Kölesd · Többet látni »

Kölpények

A kölpények skandináv eredetű népcsoport volt, amelyet az Árpád-ház korai uralkodói, közülük is elsősorban valószínűleg Taksony fejedelem, illetve trónörököse a jövendő Géza fejedelem katonai segédnépként, illetve határőrökként alkalmazott.

Új!!: Besenyők és Kölpények · Többet látni »

Köpcsény

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Új!!: Besenyők és Köpcsény · Többet látni »

Körösladány

Körösladány város Békés vármegye Szeghalmi járásában.

Új!!: Besenyők és Körösladány · Többet látni »

Küngös

Küngös község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.

Új!!: Besenyők és Küngös · Többet látni »

Keleti gótok

lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.

Új!!: Besenyők és Keleti gótok · Többet látni »

Kerlés

Evangélikus templom Kerlés falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Besenyők és Kerlés · Többet látni »

Kijevi csata (egyértelműsítő lap)

A hadtörténelemben több kijevi csata van számon tartva, melyek a második világháborúban zajlottak le.

Új!!: Besenyők és Kijevi csata (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Kistalmács

Kistalmács település Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Besenyők és Kistalmács · Többet látni »

Kisvárda

Kisvárda város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja.

Új!!: Besenyők és Kisvárda · Többet látni »

Kisvezekény

Kisvezekény (szlovákul Malé Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Új!!: Besenyők és Kisvezekény · Többet látni »

Kolozs vármegye

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Besenyők és Kolozs vármegye · Többet látni »

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Új!!: Besenyők és Koppány vezér · Többet látni »

Kovács István (történész)

Nagyajtai Kovács István (Nagyajta, 1799. május 3. – Kolozsvár, 1872. január 14.) történész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Besenyők és Kovács István (történész) · Többet látni »

Krím

A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.

Új!!: Besenyők és Krím · Többet látni »

Krími Autonóm Köztársaság

A Krími Autonóm Köztársaság (ukránul: Автономна Республіка Крим, krími tatárul: Qırım Muhtar Cumhuriyeti, oroszul: Автономная Республика Крым) közigazgatási egység Ukrajna déli részén, a Krím félszigeten.

Új!!: Besenyők és Krími Autonóm Köztársaság · Többet látni »

Krími Köztársaság

Maszkos katonák vonulnak be Perevalne település mellett található katonai bázisra. Szimpátiatüntetés a Krím csatlakozásáért Oroszországhoz. Vlagyimir Putyin a krími vezetőkkel aláírja a megállapodást a Krím egyesüléséről Oroszországgal 2014. március 18-án. A Krími Köztársaság (oroszul Республика Крым (átírása Reszpublika Krim), ukránul Республіка Крим (átírása Reszpublika Krim), krími tatárul Къырым Джумхуриети / Qırım Cumhuriyeti) Oroszország egyik közigazgatási szubjektuma (köztársaság).

Új!!: Besenyők és Krími Köztársaság · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Besenyők és Krími Tatár Kánság · Többet látni »

Krími tatárok

A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.

Új!!: Besenyők és Krími tatárok · Többet látni »

Kroissenbrunni csata

A kroissenbrunni csata vagy első morvamezei csata, az 1250-es években az Osztrák Hercegség birtoklásáért folyt magyar–cseh háború utolsó csatája volt, melyben 1260.

Új!!: Besenyők és Kroissenbrunni csata · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Új!!: Besenyők és Kunok · Többet látni »

Kunország

Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.

Új!!: Besenyők és Kunország · Többet látni »

Lajtakáta

Lajtakáta (1899-ig Gáta, németül Gattendorf, horvátul Raušer) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Új!!: Besenyők és Lajtakáta · Többet látni »

Lajtapordány

Lajtapordány (németül Leithaprodersdorf) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Új!!: Besenyők és Lajtapordány · Többet látni »

Lajtaszentmiklós

Lajtaszentmiklós mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Új!!: Besenyők és Lajtaszentmiklós · Többet látni »

Lobló

Lobló egy történelmi település a mai burgenlandi Valla területén, a Fertő tó keleti partján.

Új!!: Besenyők és Lobló · Többet látni »

Lopótök

A ''Lagenaria siceraria'' var. ''peregrina'' változat magjai A lopótök (Lagenaria siceraria), más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növény.

Új!!: Besenyők és Lopótök · Többet látni »

Magyar Anjou-legendárium

Szent Gellért története a Magyar Anjou-legendáriumban Magyar Anjou-legendárium (1320/1340) „Acta Sanctorum pictis imaginibus adornata” vagy Vatikáni Képes Legendárium, illetve Szentek élete.

Új!!: Besenyők és Magyar Anjou-legendárium · Többet látni »

Magyar őstörténet

A magyarok őstörténete,„Szokták a magyarság korai történetét »őstörténetnek« is nevezni, és sok esetben magunk is ezt tesszük.

Új!!: Besenyők és Magyar őstörténet · Többet látni »

Magyar kalandozások

A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.

Új!!: Besenyők és Magyar kalandozások · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Besenyők és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar népművészet

A magyar népművészet a művészet minden formája, amely a magyar népi kultúra keretében készült.

Új!!: Besenyők és Magyar népművészet · Többet látni »

Magyar nemesség

Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Besenyők és Magyar nemesség · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Besenyők és Magyar történelem · Többet látni »

Magyar törzsek

A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.

Új!!: Besenyők és Magyar törzsek · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Besenyők és Magyarok · Többet látni »

Magyarország és Románia kapcsolatai

Magyarország és Románia kapcsolatai a magyar külkapcsolatok egyik kiemelt fontosságú, de ellentmondásos részét képezik.

Új!!: Besenyők és Magyarország és Románia kapcsolatai · Többet látni »

Magyarország háborúinak listája

Az alábbi lista tartalmazza a Magyarország területén vagy jelentős számú magyar csapatok részvételével zajlott katonai konfliktusokat közvetlenül a honfoglalás előttől a 21. századig.

Új!!: Besenyők és Magyarország háborúinak listája · Többet látni »

Magyarország népessége

Magyarország népessége 2021.

Új!!: Besenyők és Magyarország népessége · Többet látni »

Manzikerti csata

A manzikerti csata (modern) 1071.

Új!!: Besenyők és Manzikerti csata · Többet látni »

Márcfalva

Márcfalva község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Új!!: Besenyők és Márcfalva · Többet látni »

Mátészalka története

Mátészalka központja a 20. század elején Mátészalka története a kora középkortól kezdve jól illusztrálja a kelet-magyarországi települések és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetét.

Új!!: Besenyők és Mátészalka története · Többet látni »

Meglenorománok

Románok és vlachoknak nevezett népcsoportok lakta régiók Meglenorománok Vlach Moglena A meglenorománok a vlachnak nevezett népcsoportok egyike.

Új!!: Besenyők és Meglenorománok · Többet látni »

Megyer (törzs)

A megyer törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt.

Új!!: Besenyők és Megyer (törzs) · Többet látni »

Mezőkeresztes

Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Új!!: Besenyők és Mezőkeresztes · Többet látni »

Mezőség

A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.

Új!!: Besenyők és Mezőség · Többet látni »

Miklóshalma

Miklóshalma (vagy Miklóshalom, németül Nickelsdorf, horvátul Mikištrof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Új!!: Besenyők és Miklóshalma · Többet látni »

Moldova

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.

Új!!: Besenyők és Moldova · Többet látni »

Moldova történelme

jobbra Moldova történelme az őskőkorban kezdődött, az ember legkorábbi nyomai területén kb.

Új!!: Besenyők és Moldova történelme · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Besenyők és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Moravcsik Gyula

Moravcsik Gyula (Budapest, 1892. január 29. – Budapest, 1972. december 10.) Kossuth-díjas bizantinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Besenyők és Moravcsik Gyula · Többet látni »

Morva Fejedelemség

A morva fejedelemség a 9. század második felében A Balkán államai 850 körül A Morva Fejedelemség a Morvaország területére a 6. századtól bevándorló szlávok, itt kapott nevükön morvák által a 9. század elején itt alapított állama volt.

Új!!: Besenyők és Morva Fejedelemség · Többet látni »

Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni

Al-Dzsajháni, teljes nevén: Abu áh (Abu Naszr Szaíd) Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni (tudományos átírásban: Abū ’āh Muḥammad ibn Aḥmad al-Ğayhānī, perzsa nyelven: ابو عبدالله محمد بن احمد جیهانی; Dzsajhán?, IX. század – Buhara, 922 után) vélhetően perzsa anyanyelvű, arabul író buharai tudós és államférfi.

Új!!: Besenyők és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni · Többet látni »

Muhi csata

A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a mongolok Kárpát-medencébe való betörése után.

Új!!: Besenyők és Muhi csata · Többet látni »

Munkácsi vár

A munkácsi vár (ukránul Замок Паланок, németül Burg Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

Új!!: Besenyők és Munkácsi vár · Többet látni »

Nagydobrony

Nagydobrony falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Besenyők és Nagydobrony · Többet látni »

Nagykálló

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.

Új!!: Besenyők és Nagykálló · Többet látni »

Nagykáta

Nagykáta járásszékhely-város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Új!!: Besenyők és Nagykáta · Többet látni »

Nagykend

Kend (románul Chendu, németül Kend, szászul Grußkänd) falu Romániában Maros megyében.

Új!!: Besenyők és Nagykend · Többet látni »

Nagykikindai kerület

címere A nagykikindai kerület (kikindai kerület, nagykikindai szerb kerület, kikindai kiváltságos kerület) egy egykori szabad kerület (önálló önkormányzatú, vármegyéhez nem tartozó terület) volt Nagykikinda környékén (a Tisza bal partján).

Új!!: Besenyők és Nagykikindai kerület · Többet látni »

Nagysurány

Nagysurány (szlovákul Šurany) város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Érsekújvár és Nyitra között.

Új!!: Besenyők és Nagysurány · Többet látni »

Nagyszőlősi Kankó-vár

A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak a Kankó-vár, egykori nevén Ugocsavár romjai.

Új!!: Besenyők és Nagyszőlősi Kankó-vár · Többet látni »

Nagytalmács

260px Az evangélikus templom Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Besenyők és Nagytalmács · Többet látni »

Nart eposz

A háromezer éves nart eposz a világirodalom legrégibb eposzainak egyike.

Új!!: Besenyők és Nart eposz · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Új!!: Besenyők és Német Lovagrend · Többet látni »

Népvándorláskor

2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.

Új!!: Besenyők és Népvándorláskor · Többet látni »

Nezsider

A nezsideri római katolikus plébániatemplom A befagyott Fertő Nezsidernél télen Nezsider - városközpont Nezsider (németül Neusiedl am See, horvátul Niuzalj), 7000 lakosú kisváros Ausztriában, Burgenlandban, 1921-ig Moson vármegye része.

Új!!: Besenyők és Nezsider · Többet látni »

Nikétasz Khóniatész

Nikétasz Khóniatész történeti munkája az 1286-ban írt kéziratban Oxford, Bodleian Library, MS. Roe 22, fol. 440v Nikétasz Khóniatész (görögül: Νικήτας Χωνιάτης; Kolosszai, kb. 1155 – Nikaia, 1217) bizánci történetíró és tisztségviselő.

Új!!: Besenyők és Nikétasz Khóniatész · Többet látni »

Nogaji Tatár Kánság

A Nogaji Tatár Kánság vagy Nohaji Kánság, Nohaji Horda (kazak nyelven Ноғай Ордасы, oroszul Ногайская Орда, törökül Nogay Orda) egykori tatár részfejedelemség a Kaszpi-tenger észak-keleti vidékén.

Új!!: Besenyők és Nogaji Tatár Kánság · Többet látni »

Nummulites

A Nummulites a likacsosházúak (Foraminifera) törzsébe tartozó kihalt egysejtűek neme.

Új!!: Besenyők és Nummulites · Többet látni »

Nyikopol

Nyikopol (ukránul: vagy) egy százezer fős nagyságú város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén, a Nyikopoli járás székhelye.

Új!!: Besenyők és Nyikopol · Többet látni »

Obertini csata

Az obertini csata (lengyelül Bitwa pod Obertynem, románul Bătălia de la Obertyn, ukránul Битва під Обертином) a Pokuttya mellett levő halicsi Obertin (Obertyn) közelében lezajlott csata a moldvaiak és a lengyelek között 1531.

Új!!: Besenyők és Obertini csata · Többet látni »

Olga kijevi fejedelemasszony

Olga vagy Szent Olga (óészaki nyelven Helga kb. 890 – Kijev, 969. július 11.) a Kijevi Rusz fejedelemasszonya, I. Igor özvegye, aki kiskorú fia, Szvjatoszláv nevében uralkodott és még országa megkeresztelése előtt felvette a kereszténységet.

Új!!: Besenyők és Olga kijevi fejedelemasszony · Többet látni »

Onogur-bolgárok

II. Baszileiosz X. századi misekönyvéből Az ősbolgárok – bolgár-törököknek, hun-bolgároknak, onogur-bolgároknak, onoguroknak stb.

Új!!: Besenyők és Onogur-bolgárok · Többet látni »

Osl nemzetség

Az Osl nemzetség (a középkori forrásokban Osl, Osul, Oschli, Osli, Oslu, Wsl -ként hivatkozott nemzetség) első név szerint ismert személye Oslu comes a csornai monostor – „Osl conventje” – feltételezett alapítója 1200-ban tűnt fel a Fertő vidékén.

Új!!: Besenyők és Osl nemzetség · Többet látni »

Osli

Osli község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.

Új!!: Besenyők és Osli · Többet látni »

Pánd

Pánd község Pest vármegyében, a Monori járásban.

Új!!: Besenyők és Pánd · Többet látni »

Pély

Pély község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.

Új!!: Besenyők és Pély · Többet látni »

Peceneaga

Peceneaga község Tulcea megyében, Dobrudzsában, Romániában.

Új!!: Besenyők és Peceneaga · Többet látni »

Pecineaga

Pecineaga község Constanța megyében, Dobrudzsában, Romániában.

Új!!: Besenyők és Pecineaga · Többet látni »

Pecsenyéd

Pecsenyéd (németül Pöttsching, horvátul Pečva) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Új!!: Besenyők és Pecsenyéd · Többet látni »

Pecsenyeska

Pecsenyecska, 1912 és 1918 között Csernabesenyő falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Besenyők és Pecsenyeska · Többet látni »

Perejaszlav

Perejaszlav (ukránul Перея́слав) területi jogú város Ukrajna Kijevi területén.

Új!!: Besenyők és Perejaszlav · Többet látni »

Poljánok (keleti szláv törzs)

Ez a lap a poljánok nevű keleti szláv törzsről szól.

Új!!: Besenyők és Poljánok (keleti szláv törzs) · Többet látni »

Polocki Fejedelemség

A Polocki Fejedelemség (belorusz nyelven Полацкае княства, oroszul Полоцкое княжество) a Kijevi Rusztól elkülönülő keleti szláv állam volt a mai Fehéroroszország területén.

Új!!: Besenyők és Polocki Fejedelemség · Többet látni »

Pusztaegres

Pusztaegres Sárbogárd városrésze 1986 óta.

Új!!: Besenyők és Pusztaegres · Többet látni »

Rábapatona

Rábapatona község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található.

Új!!: Besenyők és Rábapatona · Többet látni »

Regino

Prümi Regino, (Altrip, 842 körül – Trier, 915) középkori német krónikás.

Új!!: Besenyők és Regino · Többet látni »

Rohonci kódex

A Rohonci kódex egy ismeretlen betűkkel és ismeretlen nyelven írt kéziratos kódex.

Új!!: Besenyők és Rohonci kódex · Többet látni »

Románia történelme

Románia területi változásai 1859–2014 A szomszédos Románia, illetve a román nép történelme a középkortól szorosan kapcsolódik Magyarország és a magyar nép történetéhez.

Új!!: Besenyők és Románia történelme · Többet látni »

Sacra Corona

A Sacra Corona Koltay Gábor 2001-ben, az államalapítás millenniuma alkalmából bemutatott történelmi játékfilmje.

Új!!: Besenyők és Sacra Corona · Többet látni »

Sarród

Sarród község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.

Új!!: Besenyők és Sarród · Többet látni »

Sárbogárd

Sárbogárd város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye.

Új!!: Besenyők és Sárbogárd · Többet látni »

Sárköz

A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.

Új!!: Besenyők és Sárköz · Többet látni »

Sárköz (néprajzi táj)

200px A Sárköz vagy Tolna megyei Sárköz mint néprajzi kistáj a magyar néprajztudományban többnyire Alsónyék, Decs, Őcsény és Sárpilis községek területét jelenti.

Új!!: Besenyők és Sárköz (néprajzi táj) · Többet látni »

Sárrétudvari

Sárrétudvari nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Új!!: Besenyők és Sárrétudvari · Többet látni »

Sepsibesenyő

Sepsibesenyő (románul Pădureni, korábban Beșeneu) falu Romániában Kovászna megyében, Maksa községhez tartozik.

Új!!: Besenyők és Sepsibesenyő · Többet látni »

Simontornya

Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: Besenyők és Simontornya · Többet látni »

Sisa

A Sisa török eredetű magyar-bolgár személynév.

Új!!: Besenyők és Sisa · Többet látni »

Somogy vármegye történelme

Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.

Új!!: Besenyők és Somogy vármegye történelme · Többet látni »

Somogyi hercegség

A Somogyi hercegség az egységes Magyarország kialakulása előtt létezett dukátus vagyis önálló igazgatású terület.

Új!!: Besenyők és Somogyi hercegség · Többet látni »

Szabirok

A szabirok, szavirok stb.

Új!!: Besenyők és Szabirok · Többet látni »

Szarkel

Szarkel (ritkábban Sarkel vagy Sarkil) egy hatalmas, kőből és téglából épített erőd volt, melyet a kazárok bizánci segítséggel építettek a 830-as években.

Új!!: Besenyők és Szarkel · Többet látni »

Szár László

Szár László (latinul Ladislas calvus; 997 előtt – 1030 előtt) az Árpád-dinasztia tagja.

Új!!: Besenyők és Szár László · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Besenyők és Székelyek · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Besenyők és Székelyföld · Többet látni »

Szeged-Csanádi egyházmegye

A Szeged-Csanádi egyházmegye a Kalocsa-Kecskeméti érseki tartományhoz tartozó 10 851 km² nagyságú római katolikus egyházi közigazgatási terület, melynek központja Szegeden található.

Új!!: Besenyők és Szeged-Csanádi egyházmegye · Többet látni »

Szent Imre

Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.

Új!!: Besenyők és Szent Imre · Többet látni »

Szent László pénze

250px 200px Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása. Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa.

Új!!: Besenyők és Szent László pénze · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: Besenyők és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szepességi székek

A szepességi székek, a Tízlándzsás szék Középsőszék, Felszék, Hegyszék a Szepesség vármegyei szintű autonómiával bíró körzetei voltak, a 12. századtól az újkorig álltak fenn.

Új!!: Besenyők és Szepességi székek · Többet látni »

Szeremle

Szeremle község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Új!!: Besenyők és Szeremle · Többet látni »

Szigetköz

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.

Új!!: Besenyők és Szigetköz · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Új!!: Besenyők és Szkíták · Többet látni »

Szlovákia történelme

Szlovákia történelme a mai Szlovák Köztársaság területének történelmét tárgyalja, részben kiegészítve Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaság alatti történelmével.

Új!!: Besenyők és Szlovákia történelme · Többet látni »

Szolgálónép

Szolgálónépeknek hívjuk az Árpád-kor udvarbirtokain és várbirtokain – utóbbi esetben várnépeknek – dolgozó, szolgaállapotú (servus), szakosodott szolgáltatótevékenységet végző csoportjait, akik a birtok központja, az udvarház mellett, vagy a hozzá tartozó falvakban végezték tevékenységüket.

Új!!: Besenyők és Szolgálónép · Többet látni »

Talmácsok

A talmácsok besenyő néptöredék volt, akiket a kora Árpád-kor uralkodói telepítettek le Magyarország határai mentén a gyepűelve védelmére.

Új!!: Besenyők és Talmácsok · Többet látni »

Tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.

Új!!: Besenyők és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »

Tatikiosz

Tatikiosz (görögül: Τατίκιος) I. Alexiosz bizánci császár egyik tábornoka volt az első keresztes hadjárat idején.

Új!!: Besenyők és Tatikiosz · Többet látni »

Táltos

A táltos vagy régiesen tátos, a magyar néphagyomány szerint természetfeletti erejű személy, a magyar ősvallás egyik specialistája.

Új!!: Besenyők és Táltos · Többet látni »

Tét

Tét város a Győr-Moson-Sopron vármegyei Téti járásban, melynek egyben székhelye is.

Új!!: Besenyők és Tét · Többet látni »

Tógarma

Togarma (régiesen Tógármah) a Bibliában több helyen előforduló név.

Új!!: Besenyők és Tógarma · Többet látni »

Török népek

A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.

Új!!: Besenyők és Török népek · Többet látni »

Török nyelvek

A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.

Új!!: Besenyők és Török nyelvek · Többet látni »

Törcsvári-szoros

A Törcsvári-szoros (románul Culoarul Rucăr-Bran, németül Törzburger Pass) a Déli-Kárpátok szorosa, amely a Bucsecs-hegységet választja el a Királykő-hegységtől.

Új!!: Besenyők és Törcsvári-szoros · Többet látni »

Túrkeve

Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.

Új!!: Besenyők és Túrkeve · Többet látni »

Türkök

Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.

Új!!: Besenyők és Türkök · Többet látni »

Tenk

Tenk község Heves vármegye Hevesi járásában.

Új!!: Besenyők és Tenk · Többet látni »

Tolmács (település)

Tolmács község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Új!!: Besenyők és Tolmács (település) · Többet látni »

Tomaj

A TomajA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév régi magyar személy- illetve nemzetségnévből ered.

Új!!: Besenyők és Tomaj · Többet látni »

Tomaj (nemzetségős)

Tomaj valószínűleg Urkund (Örkény) fia, aki pedig Anonymus szerint a besenyő törzsfő Tonuzoba fia volt.

Új!!: Besenyők és Tomaj (nemzetségős) · Többet látni »

Tomaj nemzetség

A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta.

Új!!: Besenyők és Tomaj nemzetség · Többet látni »

Tonuzoba

Tonuzoba vagy Tonuzaba (oguz „disznó-aba”) besenyő törzsfő volt, aki Taksony fejedelem idején költözött az országba népe egy részével.

Új!!: Besenyők és Tonuzoba · Többet látni »

Toponímia

A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.

Új!!: Besenyők és Toponímia · Többet látni »

Turanizmus

Habsburg József Ferenc főherceg, a Magyar Turáni Társaság első fővédnöke A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje.

Új!!: Besenyők és Turanizmus · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Besenyők és Ukrajna · Többet látni »

Ukrajna történelme

1918. július 18-án Pavlo Szkoropadszkij hetman által jóváhagyott ukrán állami kispecsét Ukrajna – az ókorban és a kora középkorban Pontus-vidék – a kora újkorban tűnt fel elsőként politikai és földrajzi entitásként, elsősorban mint (etimológiája szerint is) lengyel–litván határvidék, majd a 19.

Új!!: Besenyők és Ukrajna történelme · Többet látni »

Urkund

Urkund (Urkony, Örkény) Anonymus szerint Tonuzoba besenyő törzsfő fia volt.

Új!!: Besenyők és Urkund · Többet látni »

Vata (törzsfő)

Vata 11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.

Új!!: Besenyők és Vata (törzsfő) · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Új!!: Besenyők és Vármegye · Többet látni »

Vízakna

Sós vizű medence A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Besenyők és Vízakna · Többet látni »

VI. León bizánci császár

VI.

Új!!: Besenyők és VI. León bizánci császár · Többet látni »

VII. Kónsztantinosz bizánci császár

VII.

Új!!: Besenyők és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

VII. Mikhaél bizánci császár

VII.

Új!!: Besenyők és VII. Mikhaél bizánci császár · Többet látni »

Vlachok

A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.

Új!!: Besenyők és Vlachok · Többet látni »

Vulka

A Vulka Nagymartonnál A Vulka (németül Wulka, horvátul Vulka) kis folyó Ausztriában, Észak-Burgenlandban.

Új!!: Besenyők és Vulka · Többet látni »

X. Kónsztantinosz bizánci császár

X.

Új!!: Besenyők és X. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Zurány

Zurány (más néven Zarándfalva, németül Zurndorf) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Új!!: Besenyők és Zurány · Többet látni »

1085

Nincs leírás.

Új!!: Besenyők és 1085 · Többet látni »

1086

Nincs leírás.

Új!!: Besenyők és 1086 · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Besenyők és 11. század · Többet látni »

11. századi magyar külkapcsolatok és hadügy

A Magyar Fejedelemség külpolitikája a 10. század nagyobbik részében, egészen a kalandozó hadjáratok kényszerű lezárultáig – de még azok vereségekkel terhes utolsó szakaszában is – offenzív, azaz kezdeményező, támadó volt.

Új!!: Besenyők és 11. századi magyar külkapcsolatok és hadügy · Többet látni »

893

Nincs leírás.

Új!!: Besenyők és 893 · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Besenyők és 9. század · Többet látni »

934

Nincs leírás.

Új!!: Besenyők és 934 · Többet látni »

970

Nincs leírás.

Új!!: Besenyők és 970 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »