KimenőBeérkező

🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!

Tartalomjegyzék

1. 878 kapcsolatok: A Bolyaiak emlékezete a romániai magyarok körében, A brassó–botfalui hosszúhullámú rádióadó, A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus), A Debreceni Református Kollégium nevezetes diákjainak és tanárainak listája, A Debreceni Református Kollégium szerepe a magyar irodalomban, A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája, A gólyakalifa (regény), A három Róza, A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája, A Hét (folyóirat, 1890–1924), A Holnap, A Kárpát-medence magyar emlékei, látnivalói, A kékszakállú herceg vára (opera), A kolozsvári magyar színjátszás története, A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről, A magányos cédrus, A magyar forint pénzjegyei, A Magyar Királyság az első világháborúban, A romániai magyar irodalom fotódokumentációja, A szórakoztató Biblia, A Toll, A Vasgróf, Abda, Aczél György (kultúrpolitikus), Ada (Szerbia), Adjekció, Ady (folyó), Ady Endre (egyértelműsítő lap), Ady Endre újságírói munkássága, Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium, Ady Endre emlékezete Erdélyben, Ady Endre Emlékmúzeum (Budapest), Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad), Ady Endre Gimnázium (Debrecen), Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár), Ady Endre Társaság (Arad), Ady Endre Társaság (Nagyvárad), Ady Endre utca (Tata), Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Ady Lajos, Ady Lajosné, Ady Mariska, Adyliget, Adyváros, Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon, Aki másnak vermet ás, maga esik bele, Alexa Károly, Alföldy Jenő (irodalomtörténész), Alkoholizmus Magyarországon, Alszeghy Zsolt, ... Bővíteni index (828 több) » « Shrink index

A Bolyaiak emlékezete a romániai magyarok körében

A két Bolyai szobra Marosvásárhelyen A pszeudoszféra Marosvásárhelyen Bolyai Farkas és fia, Bolyai János emlékének és tudományos hagyatékának ápolása már Eötvös József kezdeményezésére a marosvásárhelyi református kollégiumban megkezdődött, s a könyvtárban, ahol a Bolyaiak kéziratait őrizték, emlékmúzeumot szerveztek; gazdag anyagával ez ma a Teleki-Bolyai Könyvtár Bolyai-emlékszobájában van elhelyezve.

Megnézni Ady Endre és A Bolyaiak emlékezete a romániai magyarok körében

A brassó–botfalui hosszúhullámú rádióadó

A botfalui rádióadó összetett rádióadó-berendezés, amely hosszú- és középhullámú adások sugárzására egyaránt alkalmas.

Megnézni Ady Endre és A brassó–botfalui hosszúhullámú rádióadó

A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus)

A Debreceni Református Kollégium diákéletét a kezdetektől meghatározták a diáktársadalom szerveződései és kezdeményezései.

Megnézni Ady Endre és A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus)

A Debreceni Református Kollégium nevezetes diákjainak és tanárainak listája

Ady Endre Arany János Bay Zoltán Csokonai Vitéz Mihály Irinyi János Kölcsey Ferenc Latabár Endre Móricz Zsigmond Szabolcska Mihály Szőnyi Pál szegedi és borosjenői gróf Tisza István (dr., Dr.) borosjenői és szegedi Tisza Kálmán borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos Veres Győző.

Megnézni Ady Endre és A Debreceni Református Kollégium nevezetes diákjainak és tanárainak listája

A Debreceni Református Kollégium szerepe a magyar irodalomban

A Debreceni Református Kollégium ezernyi szállal kapcsolódik az elmúlt fél évezred magyar szellemi kultúrájához.

Megnézni Ady Endre és A Debreceni Református Kollégium szerepe a magyar irodalomban

A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája

Ezen a lapon a Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája található családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel, a sírhely pontos megjelölésével szögletes zárójelben.

Megnézni Ady Endre és A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája

A gólyakalifa (regény)

A gólyakalifa Babits Mihály első regénye.

Megnézni Ady Endre és A gólyakalifa (regény)

A három Róza

A három Róza Kertész Erzsébet ifjúsági regénye.

Megnézni Ady Endre és A három Róza

A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája

Ezen a lapon a Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája található családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel.

Megnézni Ady Endre és A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája

A Hét (folyóirat, 1890–1924)

A Hét címlapja, 1. évf. (1890) 2. sz. A Hét (Budapest, 1890 – 1924) társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle.

Megnézni Ady Endre és A Hét (folyóirat, 1890–1924)

A Holnap

A Holnap irodalmi antológia Nagyváradon, 1908-ban és 1909-ben megjelent 1.

Megnézni Ady Endre és A Holnap

A Kárpát-medence magyar emlékei, látnivalói

A Kárpát-medence magyar emlékei, látnivalói közé sorolhatóak országhatároktól függetlenül a Kárpát-medence mindazon történelmi, kulturális, néprajzi emlékei, illetve turisztikai látnivalói, amelyek a hajdani vagy mai magyarsághoz kapcsolódnak.

Megnézni Ady Endre és A Kárpát-medence magyar emlékei, látnivalói

A kékszakállú herceg vára (opera)

A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyfelvonásos és egyetlen operája (op. 11, Sz. 48, BB 62), amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta.

Megnézni Ady Endre és A kékszakállú herceg vára (opera)

A kolozsvári magyar színjátszás története

A Farkas utcai kőszínház A Hunyadi-téri színházépület, jelenleg a Nemzeti Színház otthona A sétatéri színház Janovics idejében Szentgyörgyi István, Laczkó Aranka, Poór Lili, Baranyai Jolán, Stefanides (karmester), Sümegi Ödön, II.

Megnézni Ady Endre és A kolozsvári magyar színjátszás története

A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről

2001 tavaszán (az olvasás éve) az indulásának hetvenötödik évfordulóját ünneplő kolozsvári Korunk folyóirat körkérdést intézett több mint száz költőhöz, irodalomtörténészhez, irodalomkritikushoz: „Nevezzék meg a XX.

Megnézni Ady Endre és A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről

A magányos cédrus

A magányos cédrus 1996-ban bemutatott színes magyar dokumentumfilm Lakatos Iván rendezésében.

Megnézni Ady Endre és A magányos cédrus

A magyar forint pénzjegyei

A 2014-es, jelenleg érvényes sorozat A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon a magyar forint pénzérméivel együtt.

Megnézni Ady Endre és A magyar forint pénzjegyei

A Magyar Királyság az első világháborúban

Semleges államok A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként.

Megnézni Ady Endre és A Magyar Királyság az első világháborúban

A romániai magyar irodalom fotódokumentációja

Romániai magyar vonatkozásban sokáig legfeljebb csak alkalmi felvételekről és családi albumok véletlenszerű anyagáról beszélhettünk.

Megnézni Ady Endre és A romániai magyar irodalom fotódokumentációja

A szórakoztató Biblia

A szórakoztató Biblia (La Bible amusante) Léo Taxil francia író, újságíró provokatív hatású könyve.

Megnézni Ady Endre és A szórakoztató Biblia

A Toll

A Toll magyar radikális reformer szellemű, a népi-urbánus vitában az urbánus oldalon álló, neves munkatársakkal működő, igényes hetilap volt, alacsony példányszámmal 1929–1938 közt.

Megnézni Ady Endre és A Toll

A Vasgróf

A Vasgróf Pozsgai Zsolt történelmi tragikomédiája.

Megnézni Ady Endre és A Vasgróf

Abda

Abda község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban, Győr központjától légvonalban 8 km-re nyugatra.

Megnézni Ady Endre és Abda

Aczél György (kultúrpolitikus)

Aczél György (született Appel Henrik, Budapest, 1917. augusztus 31. – Bécs,Vámos György: Hiányzó válaszok. Magyar Hírlap, 2011. november 11.ÖSTERREICH UND UNGARN IM 20. JAHRHUNDERT. Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien, Bd.

Megnézni Ady Endre és Aczél György (kultúrpolitikus)

Ada (Szerbia)

Ada (szerbül Ада / Ada) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Megnézni Ady Endre és Ada (Szerbia)

Adjekció

Az adjekció (görögül katapleonaszmon, latinul adiectio, jelentése hozzátoldás, bővítés) a retorika egyik stílusalakzatokat létrehozó művelete.

Megnézni Ady Endre és Adjekció

Ady (folyó)

Az Ady patak Franciaország területén, a Créneau mellékvize.

Megnézni Ady Endre és Ady (folyó)

Ady Endre (egyértelműsítő lap)

* Ady Endre (1877–1919) költő.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre (egyértelműsítő lap)

Ady Endre újságírói munkássága

Ady Endre a magyar sajtótörténet kiemelkedő alakja.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre újságírói munkássága

Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium

Az Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium Békés vármegyében, Sarkadon a Vasút utca 2.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium

Ady Endre emlékezete Erdélyben

Emlékmúzem Nagyváradon Ady Endre emlékezete Erdélyben (1918–1980) Ady Endre (1877–1919) emlékének ápolása vitafelek harcában született.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre emlékezete Erdélyben

Ady Endre Emlékmúzeum (Budapest)

A budapesti Ady Endre Emlékmúzeum születésének századik évfordulójára, a költő emlékére 1977-ben létrehozott kiállítóhely (Ady-emléklakás).

Megnézni Ady Endre és Ady Endre Emlékmúzeum (Budapest)

Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad)

Az Ady Endre Emlékmúzeum (románul Muzeul Ady Endre) az Adyra vonatkozó irodalmi anyag és emlékek gyűjtőhelye a „Müllerei” néven ismert nagyváradi cukrászda nyári kioszkjában, ahol a költő gyakorta vendégeskedett.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad)

Ady Endre Gimnázium (Debrecen)

A Debreceni Ady Endre Gimnázium (korábbi elnevezései alapján: Liszt Ferenc téri Gimnázium, Ady Endre Gimnázium) Debrecenben a Liszt Ferenc utca 1.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre Gimnázium (Debrecen)

Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár)

Az Ady Endre Irodalmi Kör székhelye Temesvár (1951–1979).

Megnézni Ady Endre és Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár)

Ady Endre Társaság (Arad)

Ady Endre Társaság Aradon (1922–1926) A nagyváradi Ady-mozgalom hatására Aradon már 1922 októberében kezdeményezték egy Ady Endre Társaság létrehozását, de az alakuló gyűlést csak 1926 februárjában tarthatták meg, amikor az egybegyűlt huszonöt író elfogadta a Franyó Zoltán előterjesztette programot és megválasztotta a Társaság vezetőségét, melyben a kolozsváriakat Kuncz Aladár, a nagyváradiakat Tabéry Géza képviselte.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre Társaság (Arad)

Ady Endre Társaság (Nagyvárad)

Ady Endre Társaság Nagyváradon közvetlenül a költő halála után, 1919.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre Társaság (Nagyvárad)

Ady Endre utca (Tata)

A tatai Ady Endre utca az Országgyűlés tértől a Baji úti elágazásig tart, ahol a Vértesszőlősi utca kezdődik, mely az 1-es főút városon átvezető szakasza.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre utca (Tata)

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ

Az egykori Bajai zsinagóga épületében működő Ady Endre Városi Könyvtár egy közművelődési intézmény Baján.

Megnézni Ady Endre és Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ

Ady Lajos

Diósadi Ady Lajos, írói álnevein: Al, Bence, Nagy János, ys (Érmindszent, 1881. január 29. – Budapest, 1940. április 18.) magyar irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse.

Megnézni Ady Endre és Ady Lajos

Ady Lajosné

'''Ady Endre''' emléktáblája testvére egykori lakhelyén, a Lövőház utca 13. szám alatt Diósadi Ady Lajosné, érszentkirályi Kaizler Anna (Érszentkirály, 1890. november 1. – Budapest, 1956.

Megnézni Ady Endre és Ady Lajosné

Ady Mariska

Ady Mariska (Hadad, 1888. február 26. – Budapest, 1977. február 4.) magyar költő, elbeszélő.

Megnézni Ady Endre és Ady Mariska

Adyliget

Adyliget Budapest városrésze a II. kerületben.

Megnézni Ady Endre és Adyliget

Adyváros

Adyváros (korábbi nevén: Ady Endre lakótelep) Győr egyik városrésze, amelyet 1968 és 1978 között építettek.

Megnézni Ady Endre és Adyváros

Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon

Magyarországon az agrárszocialista mozgalmak kezdő időpontja a 19. század második felére tehető, és az első világháborúig tartott a mozgalom virágkora.

Megnézni Ady Endre és Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon

Aki másnak vermet ás, maga esik bele

Az Aki másnak vermet ás, maga esik bele egy magyar nyelvű közmondás, amely értelmezése szerint azt jelenti, hogy aki másnak rosszat akar, az maga jár pórul.

Megnézni Ady Endre és Aki másnak vermet ás, maga esik bele

Alexa Károly

Alexa Károly (Radstadt, 1945. június 16. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató.

Megnézni Ady Endre és Alexa Károly

Alföldy Jenő (irodalomtörténész)

Alföldy Jenő (Budapest, 1939. július 28. –) József Attila-díjas (1984) magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Alföldy Jenő (irodalomtörténész)

Alkoholizmus Magyarországon

Magyarországon az alkoholizmus komoly népbetegségnek számított és számít, ez azonban az alkoholfogyasztásnak csak egyik (legsúlyosabb) szintje.

Megnézni Ady Endre és Alkoholizmus Magyarországon

Alszeghy Zsolt

Alszeghy Zsolt, születési nevén Alszeghy Zoltán János (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Ady Endre és Alszeghy Zsolt

Amrita Sérgil

Amrita Sérgil (dévanágari írással: अमृता शेरगिल; nyugaton gyakran: Amrita Sher-Gil; Budapest, 1913. január 30. – Lahor, 1941. december 5.) magyar származású indiai festőművész.

Megnézni Ady Endre és Amrita Sérgil

Angelo (Funk Pál)

Funk Pál, művésznevén Angelo, született: Funk Pál Vilmos, másként Pinkász Pál (Budapest, 1894. január 31. – Budapest, 1974. december 13.) a XX.

Megnézni Ady Endre és Angelo (Funk Pál)

Antal Sándor (újságíró)

Antal Sándor, eredeti nevén Adler (Nagyvárad, 1882. november 28. – Németország, 1944.) újságíró, költő, műfordító, szobrász, éremművész.

Megnézni Ady Endre és Antal Sándor (újságíró)

Antalffy-Zsiross Dezső

Antalffy-Zsiross Dezső (Nagybecskerek, 1885. július 24. – Denville, New Jersey, 1945. április 29.) magyar orgonaművészként kora legjelentősebb előadói közé tartozott, zeneszerzőként is jelentős.

Megnézni Ady Endre és Antalffy-Zsiross Dezső

Antimilitarizmus

II. Vilmos német császárt gúnyoló antimilitarista rajz 1918-ból. ''Készítette:John F. Knott'' Az antimilitarizmus a katonai intézmények ellen és a katonaság megszüntetéséért küzdő irányzat.

Megnézni Ady Endre és Antimilitarizmus

Apokrif (folyóirat)

Az Apokrif az ELTE BTK-n, 2007-ben alapított, országos terjesztésű irodalmi folyóirat. Az Apokrif célkitűzése egy irodalmi trendektől, divatoktól független, mindenkori fiatal szerzőket felfedező folyóirat kiadása, valamint színvonalas irodalmi műhely megteremtése és életben tartása, továbbá szakmailag igényes fórum biztosítása pályakezdőknek, a legfiatalabb irodalmi generációknak.

Megnézni Ady Endre és Apokrif (folyóirat)

Apollo (folyóirat)

Az Apollo egy közép-európai időszakos humanista irodalmi és tudományos folyóirat volt.

Megnézni Ady Endre és Apollo (folyóirat)

Apponyi Albert

Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921-től 1933-ig a Szent István Akadémia elnöke.

Megnézni Ady Endre és Apponyi Albert

Arad magyar irodalmi élete

Arad magyar irodalmi élete a 19. században itt kibontakozott művelődési és sajtóéletben gyökerezik.

Megnézni Ady Endre és Arad magyar irodalmi élete

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Megnézni Ady Endre és Arany János (költő)

Arma Paul

Arma Paul (másképp: Amrusz Pál v. Arma Pál, eredeti neve: Weisshaus Imre) (Budapest, 1905. november 22. – Párizs, 1987. november 28.) magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus.

Megnézni Ady Endre és Arma Paul

Új Erdély

Új Erdély címen két rövid életű lap is napvilágot látott Kolozsváron.

Megnézni Ady Endre és Új Erdély

Új Hírek (folyóirat)

Új Hírek – Kolozsvárt 1927.

Megnézni Ady Endre és Új Hírek (folyóirat)

Új protestáns felekezetek irodalma

Újprotestáns felekezetek irodalma – Az erdélyi magyarság között az újprotestáns felekezetek közül legnagyobb hagyománya a baptista felekezetnek (mai hivatalos nevén a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége) és a hetednapot ünneplő adventista felekezetnek (mai hivatalos nevén a Hetednapot Ünneplő Keresztény Adventista Egyház) van.

Megnézni Ady Endre és Új protestáns felekezetek irodalma

Újhelyi Nándor

Újhelyi Nándor, néhol Ujhelyi, írói álnevein Franz Kammerlohr, Ferdinand Ujhelyi (Budapest, 1888. március 17. – London, 1933. július 29.) magyar író, újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró.

Megnézni Ady Endre és Újhelyi Nándor

Astoria Szálló (Nagyvárad)

A nagyváradi Astoria Szálló (románul Hotel Astoria, korábban EMKE Szálló), más néven Sztarill-palota műemlék épület Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Ady Endre és Astoria Szálló (Nagyvárad)

Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.

Az Athenaeum Kiadó Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadója.

Megnézni Ady Endre és Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.

Auróra (folyóirat, 1922–1923)

Aurora – kétnyelvű (román és magyar) irodalmi, művészeti, színházi és társadalmi folyóirat Nagyváradon, alapítója George Bacaloglu ezredes, a Societatea Cele Trei Crișuri (Hármas Körös Társaság) elnöke.

Megnézni Ady Endre és Auróra (folyóirat, 1922–1923)

Avigdor Hameiri

Avigdor Hame’iri (héberül: המאירי אביגדור), eredeti nevén Feuerstein Avigdor (Ódávidháza, 1890. szeptember 16. – Tel-Aviv, 1970. április 3.) Izrael-díjas magyar származású izraeli költő, emlékirat-, regény- és újságíró, novellista, műfordító, kabaréalapító, a modernizmus egyik első képviselője a palesztinai héber irodalomban.

Megnézni Ady Endre és Avigdor Hameiri

Az erdélyi magyar sajtó története

Az erdélyi magyar sajtó története az Erdélyi Magyar Hírvivő megjelenésével kezdődik 1790 áprilisában.

Megnézni Ady Endre és Az erdélyi magyar sajtó története

Az Illés szekerén (album)

Az Illés szekerén Bródy János 2011-ben megjelent szólóalbuma.

Megnézni Ady Endre és Az Illés szekerén (album)

Áchim L. András

Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András) (Békéscsaba, 1871. március 15. – Békéscsaba, 1911. május 15.) magyar gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő, akit Bajcsy-Zsilinszky Endre és testvére, Zsilinszky Gábor agyonlőtt.

Megnézni Ady Endre és Áchim L. András

Ádám (keresztnév)

Michelangelo Ádámja Mányoki Ádám Az Ádám bibliai férfinév, az első emberpár férfi tagjának, Ádámnak a neve.

Megnézni Ady Endre és Ádám (keresztnév)

Ágotha Margit

Ágotha Margit (Tököl, 1938. február 20. – Szolnok, 2015. május 27.) Munkácsy-díjas magyar grafikus.

Megnézni Ady Endre és Ágotha Margit

Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó

Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó – a romániai szépirodalmi és irodalomtörténeti munkák kiadására alakult könyvkiadó vállalat.

Megnézni Ady Endre és Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó

Állami Szívkórház

Az Állami Szívkórház (volt Esterházy-kastély) Balatonfüreden működő, országos jelentőségű egészségügyi intézmény.

Megnézni Ady Endre és Állami Szívkórház

Ámon Ottó

Sírja a kolozsvári Balassa utcai temetőben Ámon Ottó, eredetileg Altstädter Ottó (Brassó, 1879. szeptember 4. – Kolozsvár, 1921. augusztus 8.) kolozsvári postatisztviselő, gyorsírástanár, újságíró, költő, eszperantista.

Megnézni Ady Endre és Ámon Ottó

Áprily Lajos

Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Áprily Lajos

Árpád-házi Szent Margit

Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margit-sziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje.

Megnézni Ady Endre és Árpád-házi Szent Margit

Így élt…

Az Így élt... sorozat a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1972 és 1994 között.

Megnézni Ady Endre és Így élt…

Így írtok ti

Az Így írtok ti Karinthy Frigyes 1912-ben írt műve, ami a szerzőt egycsapásra ismertté tette.

Megnézni Ady Endre és Így írtok ti

Őrszállás

Őrszállás (szerbül Stanišić / Станишић, németül Donauwachenheim) falu Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-bácskai körzetében.

Megnézni Ady Endre és Őrszállás

Ősz

Az ősz a mérsékelt öv egyik évszaka.

Megnézni Ady Endre és Ősz

Őze Lajos

Farkasréti temető 44-VII-1-44 Az Őze Lajos-emlékkő avatása a lakásához közeli Naphegyen, Budapesten (2009. október 17.). A követ arra a helyre állították, ahol gyakorta tanulta szerepeit. Az avatás alkalmából készült fotón balról Őze Áron színművész, jobbról Őze Gábor operatőr, a művész két fia áll, középütt a húga Az emlékkő Őze Lajos utolsó napjának személyes tárgyai, amelyeket magánál tartott.

Megnézni Ady Endre és Őze Lajos

Ütemhangsúlyos verselés

Az ütemhangsúlyos verselés a magyar népdalok verselési formája, melyre a műköltészetben a középkortól találhatunk példákat.

Megnézni Ady Endre és Ütemhangsúlyos verselés

Ötvös Béla

Ötvös Béla (Komádi, 1888. augusztus 2. – Nagyvárad, 1970. október 21.) magyar író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó.

Megnézni Ady Endre és Ötvös Béla

Óceán

A Csendes-óceán térképe 1589-ből Az óceán a kontinensek között elterülő és beltengernek nem tekinthető nagy tengerek valamelyike, mely nagy kiterjedésű (több tízmillió km²), nagy mélységű (több ezer méter), önálló áramlási rendszerrel rendelkező világtenger.

Megnézni Ady Endre és Óceán

Óváry Zoltán (orvos)

Óváry Zoltán (Kolozsvár, 1907. április 13. – New York, 2005. június 12.) amerikai magyar orvos, immunológus, allergológus, Óvári Elemér fia, Óvári Kelemen és Purjesz Zsigmond unokája.

Megnézni Ady Endre és Óváry Zoltán (orvos)

Ébredés (Misztrál-album)

Az Ébredés a Misztrál együttes első lemeze.

Megnézni Ady Endre és Ébredés (Misztrál-album)

Éghy Ghyssa

Éghy Ghyssa, családi nevén Égi Gizella (Temesvár, 1905. február 24. – Marosvásárhely, 1982. szeptember 2.) magyar táncművész és tánctanár.

Megnézni Ady Endre és Éghy Ghyssa

Émile Zola

Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus.

Megnézni Ady Endre és Émile Zola

Érettségi (vers)

Az Érettségi Ady Endre korai, 1900-ban megjelent verse, Kovalovszky Miklós szerint "kroki-vers".

Megnézni Ady Endre és Érettségi (vers)

Érmellék

Ady Endre szülőháza Érmindszenten Az Érmellék a Partium egyik térsége.

Megnézni Ady Endre és Érmellék

Érmindszent

Érmindszent (gyakran helytelenül Érdmindszent)Ady szülőhelyét gyakran tévesen Érdmindszentként adják meg.

Megnézni Ady Endre és Érmindszent

Bakki József

Bakki József (Jászberény, 1940. március 19. – Szolnok, 1981. december 30.) zeneszerző, főiskolai tanár.

Megnézni Ady Endre és Bakki József

Balaskó Nándor

Balaskó Nándor (Érszalacs, 1918. augusztus 30. – Tauberbischofsheim, Németország, 1996. június 28.) erdélyi magyar szobrász, festő, grafikus, Balaskóné Osváth Zsuzsa férje.

Megnézni Ady Endre és Balaskó Nándor

Balassa Sándor

Medve utcai általános iskolában tanított. 1981-1996 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanított. Balassa Sándor (Budapest, 1935. január 20. – Budapest, 2021. május 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Megnézni Ady Endre és Balassa Sándor

Balassi Bálint

Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.

Megnézni Ady Endre és Balassi Bálint

Balázs Árpád (dalköltő)

Balázs Árpád, medgyesi (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.) zeneszerző, dalköltő.

Megnézni Ady Endre és Balázs Árpád (dalköltő)

Balázs Béla (író)

Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.

Megnézni Ady Endre és Balázs Béla (író)

Balázs János (festő, 1904–1927)

Balázs János (Magyaregres, 1904. december 22. – Kaposvár, 1927. március 2.) festőművész.

Megnézni Ady Endre és Balázs János (festő, 1904–1927)

Balogh Edgár

Balogh Edgár, írói álnevén Farkas Lőrinc, szignóján: „-logh” (Temesvár, 1906. szeptember 7. – Kolozsvár, 1996. június 19.) szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor.

Megnézni Ady Endre és Balogh Edgár

Balogh Péter (szobrász)

Balogh Péter (Micske, 1920. július 30. – Bukarest, 1994. március 4.) romániai magyar szobrászművész.

Megnézni Ady Endre és Balogh Péter (szobrász)

Barankovics István

Barankovics István (Polgár, 1906. december 13. – New York, 1974. március 13.) magyar hírlapíró, a Demokrata Néppárt elnöke 1945-től annak 1949.

Megnézni Ady Endre és Barankovics István

Baranski Gyula

Baranski Gyula (más írásmóddal: Baránszky, Baranszky; Zólyom, 1867. február 5. – Budapest, 1953. május 25.) ügyvéd, gyorsíró, keresztényszociális fővárosi politikus, a huszadik század első felében a lengyel–magyar kapcsolatok jelentős alakja.

Megnézni Ady Endre és Baranski Gyula

Bardócz Lajos (grafikus)

Bardócz Lajos (Szászsebes, 1936. október 24.–) magyar grafikus.

Megnézni Ady Endre és Bardócz Lajos (grafikus)

Barta János (irodalomtörténész)

Barta János (Szentes, 1901. augusztus 9. – Debrecen, 1988. április 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Barta János (irodalomtörténész)

Barta Lajos (író)

Barta Lajos, született Krausz Lajos (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Barta Lajos (író)

Bartalis János

Bartalis János (Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.) erdélyi magyar költő, a szabadvers egyik első magyar művelője.

Megnézni Ady Endre és Bartalis János

Bartha István (költő)

Bartha István (Marosvécs, 1889. december 23. – Marosvásárhely, 1979. január 17.) magyar tanító, költő, író.

Megnézni Ady Endre és Bartha István (költő)

Bartha Mór

Bartha Mór (Fehérgyarmat, 1831. március 30. – Gacsály, 1912. május 16.) református lelkész, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Bartha Mór

Bartha Miklós Társaság

A Bartha Miklós Társaság egy aránylag rövid élettartamú, eredetileg elsősorban értelmiségi fiatalokat tömöríteni szándékozó, de igen hamar eljelentéktelenülő közéleti szerveződés volt az 1920-as évek Magyarországán.

Megnézni Ady Endre és Bartha Miklós Társaság

Batthyány Ervin

Németújvári gróf Batthyány Ervin Ágoston Károly Ferenc (Bögöte, 1877. október 17. – Stroud, Gloucestershire grófság, Egyesült Királyság, 1945. június 9.) nagybirtokos, iskolaalapító, közíró, lapkiadó, az anarchizmus tanainak hirdetője.

Megnézni Ady Endre és Batthyány Ervin

Bánffy Miklós (író)

Gróf losonci Bánffy Miklós, teljes nevén: Bánffy Miklós Pál Domokos (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) magyar polihisztor; író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter.

Megnézni Ady Endre és Bánffy Miklós (író)

Bánffyhunyad

Bánffyhunyad (románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Ady Endre és Bánffyhunyad

Bánkövi Gyula

Bánkövi Gyula Attila (Dunaújváros, 1966. július 22. –) magyar zeneszerző, zenei szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Bánkövi Gyula

Bányai Elemér

Bányai Elemér (írói álneve: Zuboly) (Szamosújvár, 1875. augusztus 21. – Oblazce, Uzsoki-hágó környéke, 1915. április 2.) örmény származású magyar újságíró, író.

Megnézni Ady Endre és Bányai Elemér

Bárdosi Németh János

Bárdosi Németh János (Eredeti neve: Németh János) (Szombathely, 1902. március 8. – Pécs, 1981. március 4.) magyar költő, író, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Bárdosi Németh János

Békássy Ferenc

Kiss Márta portréja Békássyról Békássy Ferenc (Zsennye, 1893. április 7. – Dobronuc, 1915. június 25.) magyar költő, esszéista, huszár, a magyar költészet Angliában sokáig legismertebb alakja.

Megnézni Ady Endre és Békássy Ferenc

Béky-Halász Iván

Béky-Halász Iván (Budapest, 1919. augusztus 12. – Budapest, 1997. március 8.) költő, műfordító, szerkesztő, bibliográfus, szobrász.

Megnézni Ady Endre és Béky-Halász Iván

Bíró Lajos (író)

Bíró Lajos, születési nevén Blau Lajos (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) zsidó származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.

Megnézni Ady Endre és Bíró Lajos (író)

Bíró Zoltán

Bíró Zoltán (Budapest, 1941. április 21. –) magyar irodalomtörténész, politikus, főiskolai oktató, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum korábbi főigazgatója.

Megnézni Ady Endre és Bíró Zoltán

Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964)

Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19. – Budapest, 1964. november 1.) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953).

Megnézni Ady Endre és Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964)

Bögöte

Bögöte község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Megnézni Ady Endre és Bögöte

Bögözi Kádár János

Bögözi Kádár János (Brassó, 1939. augusztus 18. – Budapest, 2011. május 7.) erdélyi magyar költő, prózaíró.

Megnézni Ady Endre és Bögözi Kádár János

Böhm Aranka

Böhm Aranka (asszonynevén Karinthy Frigyesné, Ipolyság, 1893. július 17. – Auschwitz, 1944. július?) magyar orvos, Karinthy Frigyes második felesége.

Megnézni Ady Endre és Böhm Aranka

Bölöni György

Bölöni György Sámuel (Szilágysomlyó, 1882. október 30. – Budapest, 1959. szeptember 11.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Bölöni György

Bölöni Györgyné

Bölöni Györgyné vagy írói álnevén Kémeri Sándor, román nyelvű forrásokban Otilia Marchiș vagy Otilia Marchiș-Bölöni (Középhomoród, 1873. október 8. – Budapest, 1951. augusztus 26.) író, újságíró, festő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Bölöni Györgyné

Bölöni Sándor

Bölöni Sándor (Ploiești, 1939. február 8. – Nagyvárad, 1982. augusztus 12.) magyar újságíró, műfordító, irodalomszervező.

Megnézni Ady Endre és Bölöni Sándor

Böszörményi Emil

Böszörményi Emil, 1908-ig Blum (Nagykároly, 1890. január 17. – Nagyvárad 1938. november 1.) magyar jogász, újságíró, közíró.

Megnézni Ady Endre és Böszörményi Emil

Büchl Antal

Büchl Antal (Detta, 1908. május 4. – München, 1980. június 19.) magyar jogász és helytörténész.

Megnézni Ady Endre és Büchl Antal

Beck Ö. Fülöp

Beck Ö. Fülöp: Az ifjúság kútja (1938) terv Mikes Kelemen emlékérmével Baumgarten Ferenc Ferdinánd sírja Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben. Beck Ö. Fülöp alkotása Szecessziós váza Beck Ö.

Megnézni Ady Endre és Beck Ö. Fülöp

Belváros (Debrecen)

Debrecen belvárosa lényegében megegyezik a történelmi városmaggal, aminek mérete, formája kialakulásától a 18. század második feléig alig változott.

Megnézni Ady Endre és Belváros (Debrecen)

Benedek István (író)

Benedek István (Budapest, 1915. január 17. – Velence, Olaszország, 1996. június 9.) magyar orvos, író, művelődéstörténész, polihisztor.

Megnézni Ady Endre és Benedek István (író)

Berekméri Katalin

Berekméri Katalin (Marosvásárhely, 1977. június 26. –) UNITER-díjas erdélyi magyar színésznő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, 2023-tól művészeti igazgató, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa.

Megnézni Ady Endre és Berekméri Katalin

Bernády-villa

A Bernády-villa szecessziós stílusú, napjainkban elhagyatott és romos épület Szovátán, a Strada Trandafirilor (korábban Ady Endre utca) 133.

Megnézni Ady Endre és Bernády-villa

Berta (keresztnév)

A BertaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név női név germán eredetű, jelentése: fényes, tündöklő, híres.

Megnézni Ady Endre és Berta (keresztnév)

Bibliográfia

A Grazi Egyetem könyvtárában lévő bibliográfiák A bibliográfia szó szerinti jelentése: könyvészet.

Megnézni Ady Endre és Bibliográfia

Bicsérdy Béla

Bicsérdy Béla (Zenta, 1874. február 22. Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmusA születési anyakönyvi kivonata szerint 1874. február 22-én, Zentán született, bár a korabeli sajtóban más születési adatok is megjelentek.

Megnézni Ady Endre és Bicsérdy Béla

Bihari Napló

Bihari Napló – egy Nagyváradon megjelenő magyar nyelvű napilap.

Megnézni Ady Endre és Bihari Napló

Bodnár Zoltán (bábművész)

Bodnár Zoltán (Budapest, 1963. augusztus 29. –) magyar bábművész, színész.

Megnézni Ady Endre és Bodnár Zoltán (bábművész)

Bogdányi utca

A Bogdányi utca (helyi nevén Szentendre főutcája) egy körülbelül 2 kilométer hosszú utca Szentendre belvárosában.

Megnézni Ady Endre és Bogdányi utca

Bokros Birman Dezső

Bokros Birman Dezső (Újpest, 1889. november 19. – Budapest, 1965. január 24.) magyar szobrász- és festőművész, grafikus, illusztrátor; a Képzőművészek Szövetségének alelnöke; baleset áldozata.

Megnézni Ady Endre és Bokros Birman Dezső

Bolyai Farkas utca

A Bolyai Farkas utca, köznapi nevén Bolyai utca Marosvásárhely óvárosának (az egykori Szentmiklós-negyednek) központja.

Megnézni Ady Endre és Bolyai Farkas utca

Bolyai János

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.

Megnézni Ady Endre és Bolyai János

Boncza Berta

Székely Aladár fényképe Boncza Bertáról Désfalvi Boncza Berta (Boncza Berta Bimbi, költői nevén Csinszka) (Csucsa, 1894. június 7. – Budapest, 1934. október 24.) költőnő, emlékiratíró.

Megnézni Ady Endre és Boncza Berta

Boncza Miklós

Deésfalvi Boncza Miklós (teljes anyakönyvezett nevén Bontza Miklós Győző Küküllődombó, 1847. október 16. – Pestszentlőrinc, 1917. január 5.) erdélyi földbirtokos, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Megnézni Ady Endre és Boncza Miklós

Bródy Miklós

Bródy Miklós (Nagykároly, 1877. június 20. – Kolozsvár, 1949. december 17.) magyar zeneszerző, karmester, sakkmester.

Megnézni Ady Endre és Bródy Miklós

Bródy Sándor (író)

Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista.

Megnézni Ady Endre és Bródy Sándor (író)

Brüll Adél

Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája.

Megnézni Ady Endre és Brüll Adél

Bresztovszky Ernő

Bresztovszky Ernő (Rimaszombat, 1882. november 7. – Bécs, 1922. február 18.) magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító, aki 1904-ben Gárdos Mariskával együtt lefordította az Internacionálét.

Megnézni Ady Endre és Bresztovszky Ernő

Breznai kiáltvány

Brezán (Brezna) várának romjai Brezán (Brezna) várának falán II. Rákóczi Ferenc herceg 1703-ban Ráday Pál portréja. A „Recrudescunt” kezdetű kiáltvány szerkesztője, a híres kiáltvány Munkácson, 1703.

Megnézni Ady Endre és Breznai kiáltvány

Budapest emléktábláinak listája

A Budapesten található, vagy bizonyítottan létezett, de már eltűnt emléktáblák összegző listája. Rövidítések, jelmagyarázat.

Megnézni Ady Endre és Budapest emléktábláinak listája

Budapesti Napló

A Budapesti Napló első évfolyamának első száma, 1896. augusztus 20. A Budapesti Napló 1896-tól 1918-ig megjelent magyar időszaki lap, a liberális értelmiség újságja volt.

Megnézni Ady Endre és Budapesti Napló

Buday Dénes

Buday Dénes (Budapest, 1890. október 8. – Budapest, 1963. október 19.) zeneszerző, színházigazgató, jelentős számú dal, operett és filmzene írója.

Megnézni Ady Endre és Buday Dénes

Bugris

263px A bugris jelentése a mai köznyelvben: faragatlan személy, akinek viselkedésén megmutatkozik a műveletlensége, durvasága.

Megnézni Ady Endre és Bugris

Bura Károly

Bura Károly (Debrecen, 1881. október 21. – Budapest, 1934. június 1.) magyar cigányprímás, zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Bura Károly

Bustya Endre

Bustya Endre (írói álnevei: Jászai Andor, Gombos Károly) (Marosvásárhely, 1927. június 29. – Kolozsvár, 1996. december 23.) magyar irodalomtörténész, műfordító, Ady-kutató.

Megnézni Ady Endre és Bustya Endre

ByeAlex

ByeAlex, polgári nevén Márta Alex (Kisvárda, 1984. június 6. –) Fonogram-díjas magyar énekes, dalszerző, producer, frontember.

Megnézni Ady Endre és ByeAlex

Centrál kávéház

A Centrál kávéház történelmi nevezetességű vendéglátóhely Budapest V. kerületében, a Károlyi utca 9.

Megnézni Ady Endre és Centrál kávéház

Charles Baudelaire

Charles Baudelaire (Párizs, 1821. április 9. – Párizs, 1867. augusztus 31.) francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.

Megnézni Ady Endre és Charles Baudelaire

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.

Megnézni Ady Endre és Cigányok

Cinterem

A cinterem eredetileg a templom körüli – legtöbbször fallal kerített – temető régi magyar elnevezése.

Megnézni Ady Endre és Cinterem

Cornel Țăranu

Cornel Țăranu (Kolozsvár, 1934. június 20. – 2023. június 18.) román zeneszerző és karmester.

Megnézni Ady Endre és Cornel Țăranu

Cs. Szabó László

Cs.

Megnézni Ady Endre és Cs. Szabó László

Csak egy éjszakára… (vers)

Gyóni Géza A Csak egy éjszakára... Gyóni Géza 1914 novemberében Przemyślben írt háborúellenes verse.

Megnézni Ady Endre és Csak egy éjszakára… (vers)

Csapodiné Gárdonyi Klára

Csapodiné Gárdonyi Klára (Budapest, 1911. január 1. – Budapest, 1993. december 4.) magyar irodalomtörténész, kodikológus.

Megnézni Ady Endre és Csapodiné Gárdonyi Klára

Csáky József (szobrász)

''Táncoslány'', Szeged, Anna-kút (2005) Csáky József (Szeged, 1888. március 18. – Párizs, 1971. május 1.) szobrászművész.

Megnézni Ady Endre és Csáky József (szobrász)

Csáky Zoltán

Csáky Zoltán (Sümeg, 1945. március 8. –) magyar író, újságíró, televíziós műsorszerkesztő, forgatókönyvíró.

Megnézni Ady Endre és Csáky Zoltán

Csáth Géza

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József István (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Csáth Géza

Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985)

Ifjabb Cseh Gusztáv (Kolozsvár, 1934. július 13. – Kolozsvár, 1985. június 19.) romániai magyar grafikusművész.

Megnézni Ady Endre és Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985)

Cseh Tamás

Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest, 2009. augusztus 7.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár.

Megnézni Ady Endre és Cseh Tamás

Csenger

Csenger teljes címere Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járás székhelye.

Megnézni Ady Endre és Csenger

Cserkuti Dávid

Cserkuti Dávid (Budapest, 1974. február 25. –) magyar grafikus, képregényrajzoló.

Megnézni Ady Endre és Cserkuti Dávid

Csernák János

Csernák János (Budapest, 1952. október 28. –) magyar színművész, szinkronszínész.

Megnézni Ady Endre és Csernák János

Csillag születik 4.

A Csillag születik 4. a Csillag születik című televíziós tehetségkutató műsor negyedik évada.

Megnézni Ady Endre és Csillag születik 4.

Csinszka (keresztnév)

A CsinszkaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név magyar eredetű női név.

Megnézni Ady Endre és Csinszka (keresztnév)

Csizmadia Sándor

Csizmadia Sándor (Vásárhelykutas, 1871. március 10. – Mátyásföld, 1929. március 3.) magyar költő, újságíró, politikus.

Megnézni Ady Endre és Csizmadia Sándor

Csorba Géza (szobrász)

Csorba Géza,1913-ig Donner (Liptóújvár, 1892. július 27. – Budapest, 1974. december 27.) Kossuth-díjas szobrászművész.

Megnézni Ady Endre és Csorba Géza (szobrász)

Csorvássy István

Csorvássy István (Szászrégen, 1912. április 2. – Marosvásárhely, 1986. szeptember 7.) erdélyi magyar szobrász, fafaragó művész.

Megnézni Ady Endre és Csorvássy István

Csucsa

Csucsa település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Ady Endre és Csucsa

Csuja Imre

Csuja Imre (Hajdúnánás, 1960. július 11. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Megnézni Ady Endre és Csuja Imre

Cultura (folyóirat)

A Cultura négynyelvű (francia, román, magyar, német) kolozsvári folyóirat.

Megnézni Ady Endre és Cultura (folyóirat)

Cyrano de Bergerac (író)

Cyrano de Bergerac (Hercule Savinien Cyrano de Bergerac, Párizs, 1619. március 6. – Sannois, 1655. július 28.) francia író, akinek nevét Edmond Rostand 1894-ben írt drámája tette világhírűvé.

Megnézni Ady Endre és Cyrano de Bergerac (író)

Czóbel Minka

Balogfalvi Czóbel Minka (Anarcs, 1855. június 8. – Anarcs, 1947. január 17.) magyar költőnő, a szimbolizmus első hazai képviselője.

Megnézni Ady Endre és Czóbel Minka

Cziffra Géza

Cziffra Géza (Géza von Cziffra) (Arad, 1900. december 19. — Dießen am Ammersee, NSZK, 1989. április 28.) magyar író, költő, filmrendező.

Megnézni Ady Endre és Cziffra Géza

Czigány Dezső

Csendélet almákkal és narancsokkal (c. 1910 vagy c. 1930) Czigány Dezső, született Wimmer Dezső (Budapest, 1883. június 1. – Budapest, 1937. december 31.) magyar festő.

Megnézni Ady Endre és Czigány Dezső

Dajka Margit

Dajka vagy Dayka Margit (Nagyvárad, 1907. október 13. – Budapest, 1986. május 24.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

Megnézni Ady Endre és Dajka Margit

Daktilus

A daktilus az időmértékes verselésben használt egyik legősibb, először görög, majd latin nyelven létrehozott ütemversek ereszkedő verslába, amely egy hosszú és két rövid szótagból áll (– υυ).

Megnézni Ady Endre és Daktilus

Dal

„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.

Megnézni Ady Endre és Dal

Danilo Kiš

Danilo Kiš (cirill írással Данило Киш, Szabadka, 1935. február 22. – Párizs, 1989. október 15.) magyar-zsidó származású jugoszláv (szerb) író.

Megnézni Ady Endre és Danilo Kiš

Dankó Pista

Dankó István, művésznevén Dankó Pista (Szeged-Fölsőtanya, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) magyar cigánymuzsikus, nótaszerző.

Megnézni Ady Endre és Dankó Pista

Dapsy Gizella

Dapsy Gizella, költői álnevén Nil (férje után Rozsnyai Kálmánné, Losonc, 1883. január 18. – Nógrádverőce, 1940. április 30.) költő, óvónő.

Megnézni Ady Endre és Dapsy Gizella

Darnay család

A Darnay család az egyik legrégibb eredetű magyar nemesi család, amely az Aba nemzetségből származtatja magát.

Megnézni Ady Endre és Darnay család

Darvas József (író)

Orosházán Darvas József (született Dumitrás József, Orosháza, 1912. február 10. – Budapest, 1973. december 3.) kétszeres Kossuth-díjas magyar író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja.

Megnézni Ady Endre és Darvas József (író)

Dávid Gyula (zeneszerző)

Dávid Gyula (Kecskemét, 1913. május 6. – Budapest, 1977. március 14.) Kossuth-díjas (1952) és Erkel-díjas (1955) magyar zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Dávid Gyula (zeneszerző)

Dávid István (dalszerző)

Dávid István (Kézdivásárhely, 1884. december 23. – Budapest, 1954. június 2.) jogász, nótaszerző, zeneíró.

Megnézni Ady Endre és Dávid István (dalszerző)

Dénes Sándor (újságíró)

Dénes Sándor (született Grosz) (Mikola, 1880. szeptember 5. – 1944-ben deportálásban) magyar újságíró, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Dénes Sándor (újságíró)

Dénes Zsófia

Dénes Zsófia, szül.

Megnézni Ady Endre és Dénes Zsófia

Dévényi-kapu

Morva dunai torkolata A Dévényi-kapu (régebben) a Duna rövid áttörése a Kis-Kárpátok (Szlovákia) és a Hainburgi-rög (Ausztria) között, ahol a folyó a Morva-mezőt elhagyva a Kisalföldre ér.

Megnézni Ady Endre és Dévényi-kapu

Dézsi Lajos

Dézsi Lajos, névváltozat: Dézsy (Debrecen, 1868. augusztus 22. – Budapest, Ferencváros, 1932. szeptember 17.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923).

Megnézni Ady Endre és Dézsi Lajos

Dóczy Jenő

Dóczy Jenő (Nagykőrös, 1881. szeptember 16. – Budapest, 1937. március 8.) földművelésügyi miniszteri osztálytanácsos, irodalomkritikus.

Megnézni Ady Endre és Dóczy Jenő

Dóka Attila (zenész)

Dóka Attila (Gyál, 1977. március 9. –) magyar dalszerző, gitáros-énekes, programozó-üzletember.

Megnézni Ady Endre és Dóka Attila (zenész)

Dózsa György

Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.

Megnézni Ady Endre és Dózsa György

Dózsa György emlékezete Erdélyben

Dózsa György emlékezete nemcsak a parasztvezér székely származása és az 1514-es parasztfelkelés helyi vonatkozásai, hanem az antifeudális polgári szemlélet kialakulása folytán is gyökeret vert Erdélyben.

Megnézni Ady Endre és Dózsa György emlékezete Erdélyben

Dózsa György-féle parasztfelkelés

A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.

Megnézni Ady Endre és Dózsa György-féle parasztfelkelés

Dőry Virág

Dőry Virág (születési neve Darab Virág, Budapest, 1941. december 21. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, jelmeztervező.

Megnézni Ady Endre és Dőry Virág

Deák Árpád

Deák Árpád (Marosvásárhely, 1955. július 4. –) erdélyi magyar szobrász.

Megnézni Ady Endre és Deák Árpád

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Megnézni Ady Endre és Debrecen

Debrecen kulturális élete

jobbra Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette.

Megnézni Ady Endre és Debrecen kulturális élete

Debreceni Református Kollégium

A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944.

Megnézni Ady Endre és Debreceni Református Kollégium

Debreceni Református Kollégium Múzeuma

A Debreceni Református Kollégium Múzeuma az évszázadok során a Debreceni Református Kollégium által összegyűjtött jelentős tárgyi gyűjteményének nagyobbik részét összegyűjtő és kiállító intézménye.

Megnézni Ady Endre és Debreceni Református Kollégium Múzeuma

Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára

A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára az évszázadok során a Debreceni Kollégium által összegyűjtött jelentős tárgyi gyűjteményének a része.

Megnézni Ady Endre és Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára

Delly-Szabó Géza

Delly-Szabó Géza (Somogycsurgó, 1883. május 19. – Kolozsvár, 1961. november 1.) erdélyi magyar zeneszerző, karnagy.

Megnézni Ady Endre és Delly-Szabó Géza

Demján Éva

Demján Éva (Szabadka, 1912. december 11. – Budapest, 1987. november 21.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, előadóművész, versmondó, érdemes művész.

Megnézni Ady Endre és Demján Éva

Diafilm

Magyar diafilmek ''(Sicc az iskolában'' és ''A Pál utcai fiúk)'' A diafilm vagy diafilmszalag diapozitív képek tematikus sorrendbe szerkesztett, általában értelmező feliratokkal vagy kísérőszövegekkel ellátott állóképsorozata.

Megnézni Ady Endre és Diafilm

Diósad

Diósad (Ad) település Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni Ady Endre és Diósad

Dictatus papae

A ''Dictatus papae'' kézirata a vatikáni archívumból A Dictatus papae egy 27 pontból álló összeállítás, mely a pápaság hatalmi-befolyási igényeit rögzíti.

Megnézni Ady Endre és Dictatus papae

Dobrovits Péter (festő)

Dobrovits Péter (Pécs, 1890. január 14. – Belgrád, 1942. január 27.) szerb festő, és a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság elnöke volt.

Megnézni Ady Endre és Dobrovits Péter (festő)

Domokos Mátyás (irodalomkritikus)

Domokos Mátyás (Gyula, 1928. április 18. – Budapest, 2006. június 16.) magyar irodalomkritikus, -történész, szerkesztő, könyvtáros.

Megnézni Ady Endre és Domokos Mátyás (irodalomkritikus)

Dugonics Társaság

Izsó Miklós, Huszár Adolf Dugonics szobra régi képeslapon Szeged legrégebbi civil szervezetét, a Dugonics Andrásról elnevezett Dugonics Társaságot 1892-ben alapították a város szellemi életének kiválóságai.

Megnézni Ady Endre és Dugonics Társaság

Dusa Ödön

Dusa Ödön (álneve: Délceg Edmond) (Kolozsvár, 1943. január 7. – Stockholm, 2007. november 29.) erdélyi magyar előadóművész.

Megnézni Ady Endre és Dusa Ödön

Dutka Ákos

Dutka Ákos, teljes nevén Dutka Ákos Sándor (Nagyvárad, 1881. szeptember 11. – Máriaremete (Budapest), 1972. december 27.) magyar költő, író, szerkesztő, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Dutka Ákos

Ecsedi-láp

Az Ecsedi-láp ˙''(Planum Lacus Etsediensis)'' térképe 1777-bőlhttp://maps.hungaricana.hu/hu/view/47588/?pg.

Megnézni Ady Endre és Ecsedi-láp

Egán Ede

Borostyánkői Egán Ede (Edward Heinrich Anton, Csáktornya, 1851. július 3. – Szerednye mellett, 1901. szeptember 20.) mezőgazdasági szakember, gazdálkodó, kultúrpolitikus.

Megnézni Ady Endre és Egán Ede

Eidus Bentian

Eidus Bentian (Daugavpils, 1880. január 15. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944./1945) litván zsidó származású újságíró, pártmunkás, fogtechnikus.

Megnézni Ady Endre és Eidus Bentian

Eisikovits Mihály Miksa

Eisikovits Mihály Miksa (névváltozat: Eisikovits Miksa; románul Mihai Max Eisikovits; Balázsfalva, 1908. október 8. – Kolozsvár, 1983. január 13.) magyar zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Eisikovits Mihály Miksa

Előre (napilap, 1953–1989)

Az Előre a Bukarestben 1947.

Megnézni Ady Endre és Előre (napilap, 1953–1989)

Electrecord

Az Electrecord bukaresti hanglemezház (szerkesztőség, kiadó és lemezgyár).

Megnézni Ady Endre és Electrecord

Ellenőr (folyóirat, 1922–1925)

Az Ellenőr független politikai lap volt Marosvásárhelyen 1922.

Megnézni Ady Endre és Ellenőr (folyóirat, 1922–1925)

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Megnézni Ady Endre és Első világháború

Emőd Tamás

A Holnap szoborcsoport tagjaként Nagyváradon Emőd Tamás (Berekböszörmény, 1888. augusztus 11. – Nagyvárad, 1938. szeptember 22.) költő, újságíró, színházigazgató, Fleischer Miklós festő bátyja.

Megnézni Ady Endre és Emőd Tamás

Emil Isac

Emil Isac (Kolozsvár, 1886. május 17. – Kolozsvár, 1954. március 25.) román költő, publicista.

Megnézni Ady Endre és Emil Isac

Emil Isac és a magyar irodalom

Emil Isac és a magyar irodalom – A magyar irodalomhoz fűződő kapcsolatainak lényegét maga Emil Isac (1886–1954) határozta meg a progresszív román sajtóról szóló s Ady Endrének ajánlott cikkében: „Nem kell azonban prófétai meggyőződés ahhoz, hogy végre a román és magyar kultúrérintkezést azok fogják megcsinálni, akik mindkét részről szenvedelem és elfogultság nélkül képesek egymás bűneit és erényeit megbírálni.” (Huszadik Század, Budapest, 1914/3).

Megnézni Ady Endre és Emil Isac és a magyar irodalom

Emléklap

Az emléklap ünnepélyes alkalmakkor, megemlékezés, szervezési, mozgósítási célból kiadott nyomtatvány.

Megnézni Ady Endre és Emléklap

Emléktáblák Balatonfüreden

A Balatonfüred szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Ady Endre és Emléktáblák Balatonfüreden

Emléktáblák Budapest II. kerületében

Budapest II. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Ady Endre és Emléktáblák Budapest II. kerületében

Emléktáblák Budapest V. kerületében

A Budapest V. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Ady Endre és Emléktáblák Budapest V. kerületében

Emléktáblák Budapest VI. kerületében

A Budapest VI. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Megnézni Ady Endre és Emléktáblák Budapest VI. kerületében

Endre

Az EndreA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név az András férfinév alakváltozata a magyarban.

Megnézni Ady Endre és Endre

Epizeuxis

A retorikában az epizeuxis görög, vagy a gemináció latin eredetű terminusok azt az alakzatot nevezik meg, amely szó vagy szószerkezet egymás utáni megismétléséből áll mondaton belül.

Megnézni Ady Endre és Epizeuxis

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni Ady Endre és Erdély

Erdély (folyóirat, 1892–1948)

Erdély című folyóirat 1892–17, majd 1930-48 között kolozsvári honismertető folyóirat, az Erdélyi Kárpát-egyesület és múzeumának értesítője.

Megnézni Ady Endre és Erdély (folyóirat, 1892–1948)

Erdélyi Barázda

Erdélyi Barázda a Földmíves Szövetség lapja, amely Marosvásárhelyt jelent meg 1920-tól 1928-ig.

Megnézni Ady Endre és Erdélyi Barázda

Erdélyi emlékkönyvirodalom

Emlékkönyv kiváló személyiségek tiszteletére, avagy jelentős közéleti események megörökítésére összeállított, több szerző írásait egybefoglaló alkalmi kiadvány.

Megnézni Ady Endre és Erdélyi emlékkönyvirodalom

Erdélyi Fiatalok

Erdélyi Fiatalok főiskolai lap Kolozsvárt 1930-tól 1940-ig.

Megnézni Ady Endre és Erdélyi Fiatalok

Erdélyi Irodalmi Szemle

Erdélyi Irodalmi Szemle tudományos és kritikai folyóirat Kolozsvárt, amely 1924 januárjától 1929-ig jelent meg, amikor is a 3-4.

Megnézni Ady Endre és Erdélyi Irodalmi Szemle

Erdélyi Levelek

Erdélyi Levelek politikai és kritikai hetilap Marosvásárhelyen.

Megnézni Ady Endre és Erdélyi Levelek

Erdélyi magyar középiskolák listája

Középiskola Erdélyben (XVI. század-1993).

Megnézni Ady Endre és Erdélyi magyar középiskolák listája

Erdélyi Munkás

Erdélyi Munkás az Erdélyi, majd az Erdélyi és Bánáti Szocialista Párt hivatalos orgánuma.

Megnézni Ady Endre és Erdélyi Munkás

Erdélyi Népszava

Erdélyi Népszava szocialista napilap.

Megnézni Ady Endre és Erdélyi Népszava

Erdős Renée

Egykori otthona Rákoshegyen Sírja az Új köztemetőben (29/1-1-81.) Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina (Érseklél, 1878. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1956. július 7.) író, költő.

Megnézni Ady Endre és Erdős Renée

Erzsébet körút

Az Erzsébet körút a Király utca felől Az Erzsébet körút a budapesti belső kerületeken áthaladó Nagykörút VII. kerületi, erzsébetvárosi szakasza, amely a Blaha Lujza tértől a Király utcáig húzódik 764 méter hosszan.

Megnézni Ady Endre és Erzsébet körút

Eugene O’Neill

Eugene Gladstone O’Neill (New York, 1888. október 16. – Boston, 1953. november 27.) Nobel-díjas amerikai drámaíró.

Megnézni Ady Endre és Eugene O’Neill

Falvak Népe

A Falvak Népe a romániai magyar földművesek (1991-től gazdák) lapja 1932-ben indult, de 1952.

Megnézni Ady Endre és Falvak Népe

Falvay Károly

Falvay Károly (Gibárt, 1924. október 25. – Budapest, 2010. április 16.) mérnök, koreográfus, táncos, szakíró.

Megnézni Ady Endre és Falvay Károly

Farkas Antal (költő)

Farkas Antal (Szentes, 1875. szeptember 13. – Budapest, 1940. szeptember 28.) magyar újságíró, író, költő.

Megnézni Ady Endre és Farkas Antal (költő)

Farkas Imre (költő)

Nagybégányi Farkas Imre (írói álneve: R. Cassim, Debrecen, 1879. május 1. – Budapest, 1976. március 25.) magyar költő, operettíró, zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Farkas Imre (költő)

Farkas utca

A Farkas utca Kolozsvár belvárosának (az egykor várfalakkal körülvett résznek) legdélibb utcája.

Megnézni Ady Endre és Farkas utca

Fáklya (folyóirat, 1946–1989)

Fáklya a Román Kommunista Párt (RKP) tartományi bizottságának hetilapjaként indult Nagyváradon 1946.

Megnézni Ady Endre és Fáklya (folyóirat, 1946–1989)

Fáy András Gimnázium

A Fáy András Gimnázium Ferencváros egyik legrégibb középfokú oktatási intézménye, a Mester utcában.

Megnézni Ady Endre és Fáy András Gimnázium

Félrím

A félrím az irodalomban a rímes verselés egy fajtája, mikor is két nem egymás után következő verssor mindig rímel egymásra, a másik két sor viszont nem.

Megnézni Ady Endre és Félrím

Fémes László

Fémes László (Margitta, 1894. szeptember 13. – ?) magyar író, színműíró, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Fémes László

Fényes Szabolcs

Dengelegi és csokalyi Fényes Szabolcs (Nagyvárad, 1912. április 30. – Budapest, 1986. október 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Fényes Szabolcs

Fóris István

Fóris István (románul: Ștefan Foriș) (Tatrang, Brassó megye, 1892. május 9. – Bukarest, 1946 nyara) romániai magyar kommunista politikus, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Fóris István

Földes László (Hobo)

Földes László, művésznevén Hobo (Újpest, 1945. február 13. –) Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, előadóművész és a Hobo Blues Band alapítója és énekese.

Megnézni Ady Endre és Földes László (Hobo)

Földessy Gyula

Földessy Gyula, született Feldmann Gyula Károly (Nyíregyháza, 1874. október 19. – Budapest, 1964. december 18.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Megnézni Ady Endre és Földessy Gyula

Fülep Lajos

Tihanyi Lajos: Fülep Lajos portréja. Magyar Nemzeti Galéria. Emléktáblája a Bajai református templom falán. Csíkszentmihályi Róbert alkotása (1997) Fülep Lajos neve a 6-ik, saját kezű aláírásával.

Megnézni Ady Endre és Fülep Lajos

Füst Milán

Füst Milán, Fürst (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője.

Megnézni Ady Endre és Füst Milán

Fütyülés

A fütyülés a hangképzés egyik lehetséges és viszonylag egyszerű formája.

Megnézni Ady Endre és Fütyülés

Fedák Sári

Fedák Sári a János vitézben Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. szeptember 27. – Budapest, 1955. május 5.) magyar színművésznő, énekesnő, primadonna.

Megnézni Ady Endre és Fedák Sári

Fehér Dezső (író)

Fehér Dezső 1896-ig Fecher Dávid (Disznósd (ma Borsodszentgyörgy), 1869. december 21. – Nagyvárad, 1935. február 22.) magyar író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Fehér Dezső (író)

Fekete József (szobrász)

Fekete József Tusnadi (Vajdahunyad, 1903. június 15. – Nagyvárad, 1979. október 12.) szobrász, a modern romániai szobrászat kiemelkedő egyénisége.

Megnézni Ady Endre és Fekete József (szobrász)

Feledy Gyula

Feledy Gyula (Sajószentpéter, 1928. május 13. – Miskolc, 2010. július 3.) Kossuth-díjas grafikus, festő, érdemes és kiváló művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja.

Megnézni Ady Endre és Feledy Gyula

Fenyő Miksa

Fenyő Miksa, szül.

Megnézni Ady Endre és Fenyő Miksa

Ferencz Győző (költő)

Ferencz Győző (Budapest, 1954. április 4. –) József Attila-díjas magyar költő, irodalomtörténész, műfordító, professor emeritus.

Megnézni Ady Endre és Ferencz Győző (költő)

Ferenczy Zsizsi

Ferenczy Zsizsi, Szentimreiné (Kolozsvár, 1895. január 13. – Kolozsvár, 1969. február 13.) magyar énekművésznő.

Megnézni Ady Endre és Ferenczy Zsizsi

Ficzay Dénes

Ficzay Dénes álneve: Galsai János (Arad, 1921. december 27. – Arad, 1985. március 2.) magyar irodalomtörténész, bibliográfus.

Megnézni Ady Endre és Ficzay Dénes

Figura etymologica

A grammatikában a figura etymologica latin terminus olyan lexikai-szintaktikai szerkezetet nevez meg, amelyben azonos tövű szavak társulnak.

Megnézni Ady Endre és Figura etymologica

Fiktív helynevek Magyarországon

A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Megnézni Ady Endre és Fiktív helynevek Magyarországon

Finta Gerő

Finta Gerő (Tordatúr, 1889. december 31. – Budapest, 1981. július 5.) magyar költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Finta Gerő

Fitz József-könyvdíj

A Fitz József-könyvdíjat az egykori Művelődésügyi Minisztérium alapította 1988-ban; első ízben 1989-ben adták át.

Megnézni Ady Endre és Fitz József-könyvdíj

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Megnézni Ady Endre és Fiumei Úti Sírkert

Forum Könyvkiadó

language.

Megnézni Ady Endre és Forum Könyvkiadó

Franyó Zoltán

Franyó Zoltán (Kismargita, 1887. július 30. – Temesvár, 1978. december 29.) erdélyi magyar író, műfordító, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Franyó Zoltán

Fráter Zoltán

Dr.

Megnézni Ady Endre és Fráter Zoltán

Friss Újság (egyértelműsítő lap)

Friss Újság.

Megnézni Ady Endre és Friss Újság (egyértelműsítő lap)

Gaál András

Gaál András (Gyergyóditró, 1936. március 9. – Pannonhalma, 2021. augusztus 6.) romániai magyar grafikus és festőművész.

Megnézni Ady Endre és Gaál András

Gaál Gábor (író)

Gaál Gábor (született Gál Gábor; Budapest, 1891. március 8. – Kolozsvár, 1954. augusztus 13.) író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus, közíró.

Megnézni Ady Endre és Gaál Gábor (író)

Galilei Kör

A diákkkör névadója Galileo Galilei, akitől a legenda szerint az ''Eppur si muove'' (És mégis mozog (a Föld)) szállóige származik A Galilei Kör ateista-szabadgondolkodó egyetemi hallgatók egyesülete volt Budapesten 1908 és 1919 között.

Megnézni Ady Endre és Galilei Kör

Galla Endre

Galla Endre (Tokod-Altáró, 1926, november 9. – Budapest, 2008. december 12.) magyar sinológus, diplomata, irodalomtörténész, műfordító, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kelet-ázsiai Tanszékének egykori tanszékvezetője (1983-1995).

Megnézni Ady Endre és Galla Endre

Gallas Nándor

Első világháborús emlékmű, Sándorháza (Románia) Gallas Nándor (névváltozat: Gallasz Nándor) (Temesvár, 1893. január 21. – Lovrin, 1949. július 1.) magyar szobrász és grafikus.

Megnézni Ady Endre és Gallas Nándor

Gara Arnold

Gara Arnold (Budapest, 1882. február 25. – Budapest, 1929. augusztus 19.) magyar festő, rézkarcoló, grafikus és keramikus.

Megnézni Ady Endre és Gara Arnold

Gara Ákos

Gara Ákos eredeti neve Gottlieb, álneve: Gara Bonciás (Nagyvárad, 1877. február 4. – 1944) erdélyi magyar író, újságíró, műfordító, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Gara Ákos

Gara László

Gara László (született Goldmann László, Budapest, 1904. július 18. – Párizs, 1966. május 9.) magyar író, újságíró, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Gara László

Garabonciás (élclap)

A Garabonciás illusztrált élclap, amely kezdetben kéthetenként, majd egy hosszabb megszakítástól (1932. február 15. – 1936. március 1.) eltekintve rendszerint havonta jelent meg 1929.

Megnézni Ady Endre és Garabonciás (élclap)

Gazdag László (bábművész)

Gazdag László (Tiszavasvári, 1959. január 14. –) magyar bábművész, színész.

Megnézni Ady Endre és Gazdag László (bábművész)

Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Megnézni Ady Endre és Gárdonyi Géza

Gárdos Mária

Gárdos Mária (eredeti neve: Grünfeld Mariska) (Pintér Györgyné) (Nagyberény, 1885. október 1. – Budapest, 1973. január 23.) magyar írónő, újságíró, a szocialista nőmozgalom egyik vezetője.

Megnézni Ady Endre és Gárdos Mária

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

Megnézni Ady Endre és Gömbös Gyula

Görcsöny

Görcsöny község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Megnézni Ady Endre és Görcsöny

Gergely István (képzőművész)

Gergely István (Csíkkozmás, 1939. augusztus 14. – Kolozsvár, 2008. március 13.) erdélyi magyar képzőművész, szobrászművész, Gergely Erzsébet férje.

Megnézni Ady Endre és Gergely István (képzőművész)

Gergely Márta

Korein Andorné Gergely Márta (eredeti neve: Lusztig Márta) (írói álnevei: Borbás György, Kevély Mihály) (Barcs, 1913. március 28. – Budapest, 1973. május 22.) magyar író, ifjúsági író, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Gergely Márta

Germanus Gyula

'''Germanus Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén(Budapest, V., Petőfi tér 3-5.) Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus (عبد الكريمجرمانوس), nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja.

Megnézni Ady Endre és Germanus Gyula

Ghymes koncert

A Ghymes koncert a Ghymes együttes kilencedik nagylemeze, első koncertalbuma.

Megnézni Ady Endre és Ghymes koncert

Ghymes: Üzenet

Az Üzenet a Ghymes együttes harmadik nagylemeze 1993-ból, amely Szlovákiában jelent meg.

Megnézni Ady Endre és Ghymes: Üzenet

Gimesné Hajdú Lili

Gimesné Hajdú Lili (Hajdú Livia, született Hochmann Lili, Miskolc, 1891. november 1. – Budapest, Erzsébetváros, 1960. május 29.) főorvos, pszichiáter, pszichoanalitikus.

Megnézni Ady Endre és Gimesné Hajdú Lili

Goda Géza

Goda Géza, 1915-ig Grünfeld (Komárom, 1874. június 21. – Budapest, 1954. szeptember 28.) író, újságíró, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Goda Géza

Goliárd

Carmina Burana ''(Codex Buranus)'', benediktbeuerni kolostor, Németország A goliárdok középkori vándordiákok voltak a 12-13. században, akik latin nyelvű szatirikus költeményeket hagytak az utókorra.

Megnézni Ady Endre és Goliárd

Grigercsik Jenő

Grigercsik Jenő (Petrozsény, 1915. január 12. – Kolozsvár, 1983. március 6.) földrajztudós, meteorológus, egyetemi, főiskolai oktató.

Megnézni Ady Endre és Grigercsik Jenő

Gulyás Pál (könyvtáros)

Gulyás Pál (Budapest, 1881. január 5. – Budapest, 1963. május 30.) irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, lexikográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Megnézni Ady Endre és Gulyás Pál (könyvtáros)

Gyagyovszky Emil

Gyagyovszky Emil, született: Djatsovszky Emil Milán (Budapest, 1881. január 7. – Budapest, 1961. május 15.) magyar költő, újságíró, műfordító, fotós.

Megnézni Ady Endre és Gyagyovszky Emil

Gyallay-Pap Sándor

Gyallay-Pap Sándor (Székelykeresztúr, 1906. március 17. – Székelykeresztúr, 1944. november 8.) magyar költő, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Gyallay-Pap Sándor

Gyalui Farkas

Gyalui Farkas, álnevei: Forgách, Timon, Gyufa; szignója: egy nyilazó férfialak (Gyalu, 1866. november 24. – Kolozsvár, 1952. április 17.) erdélyi magyar művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista, szépíró.

Megnézni Ady Endre és Gyalui Farkas

Gyarmati Ferenc (író)

Gyarmati Ferenc (Körösbánya, 1894. április 2. – Déva, 1980. július 12.) erdélyi magyar költő, író, újságíró, festőművész.

Megnézni Ady Endre és Gyarmati Ferenc (író)

Gyóni Géza

Gyóni Géza (született: Áchim Géza, Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, Orosz Köztársaság, 1917. június 25.) magyar evangélikus teológus hallgató, költő és újságíró.

Megnézni Ady Endre és Gyóni Géza

György Dénes

György Dénes (Gyergyókilyénfalva, 1887. január 9. – Kolozsvár, 1983. augusztus 8.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, versmondó művész.

Megnézni Ady Endre és György Dénes

H. Nagy Péter

H.

Megnézni Ady Endre és H. Nagy Péter

H. Varga Tamás

H.

Megnézni Ady Endre és H. Varga Tamás

Hadad (település)

Református templom A Degenfeld-kastély Hadadi parasztok 1838-ban Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.

Megnézni Ady Endre és Hadad (település)

Hajdú-Bihar vármegye

Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.

Megnézni Ady Endre és Hajdú-Bihar vármegye

Hajdu Győző

Hajdu Győző (Székelykocsárd, 1929. augusztus 3. – Marosvásárhely, 2018. november 30.) erdélyi magyar író, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Hajdu Győző

Haladó Hagyományaink

A Haladó Hagyományaink a romániai Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó sorozata.

Megnézni Ady Endre és Haladó Hagyományaink

Halász Előd

Halász Előd (Budapest, 1920. október 9. – Budapest, 1997. június 28.) germán filológus, irodalomtörténész, nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Halász Előd

Halász Lajos (államtitkár)

Halász Lajos (Makó, 1874. január 16. – Budapest, Erzsébetváros, 1947. augusztus 6.) magyar újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd, miniszteri tanácsos, államtitkár (1918–1920) és országgyűlési képviselő.

Megnézni Ady Endre és Halász Lajos (államtitkár)

Halmágyi Samu

Halmágyi Samu (Alsószentmihály, 1880. május 22. – Arad, 1962. december 31.) erdélyi magyar költő, publicista.

Megnézni Ady Endre és Halmágyi Samu

Hanák Péter

Hanák Péter (Kaposvár, 1921. augusztus 9. – Budapest, 1997. október 6.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Ady Endre és Hanák Péter

Haraszthy Lajos (költő)

Haraszthy Lajos, teljes nevén Haraszthy Imre Lajos (Siklós, 1881. október 23. – Kiskundorozsma, 1959. március 16.) magyar költő, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Haraszthy Lajos (költő)

Hatvany Lajos

Hatvany Lajos és felesége Berlinben Nyugat, 1908. I. évf. 1. sz. Hatvany Lajos, ''hatvani báró'' (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".

Megnézni Ady Endre és Hatvany Lajos

Hauswirth Magda

Hauswirth Magda (Budapest, Terézváros, 1903. április 25. – Budapest, 1999. június 12.) magyar karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor.

Megnézni Ady Endre és Hauswirth Magda

Havi Szemle

A Havi Szemle a Romániai Magyar Népközösség szépirodalmi és közművelődési folyóirata Aradon.

Megnézni Ady Endre és Havi Szemle

Haypál Benő

Haypál Benő (Paks, 1869. január 23. – Budapest, 1926. május 16.) magyar református lelkész, egyházi író.

Megnézni Ady Endre és Haypál Benő

Hazafi Veray János

Hazafi Veray János, Verai János, névváltozat: Vevera (Korond (Szilágy vármegye), 1841 körül – Budapest, Józsefváros, 1905. július 18.) fűzfapoéta, vándorköltő.

Megnézni Ady Endre és Hazafi Veray János

Hágár (Biblia)

Hágár (héberül הָגָר Hágár, jelentése idegen, bujdosó; arabul هاجر Hádzsar/Hágar) a Héber Biblia leírása szerint Ábrahám feleségének, Sárának a szolgája volt.

Megnézni Ady Endre és Hágár (Biblia)

Hátszeg

right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.

Megnézni Ady Endre és Hátszeg

Hátszegi Ernő

Hátszegi Ernő, családi nevén Zuckermandel (Hátszeg, 1904. március 25. – Auschwitz, 1944) újságíró.

Megnézni Ady Endre és Hátszegi Ernő

Hét Domb Filmfesztivál

A Hét Domb Filmfesztivál (rövidítve: HDFF) a magyarországi és a határon túli profi és amatőr filmesek alkotásainak versenyeztetésére és a magyar filmgyártás maradandó kulturális értékeinek bemutatására 2017-ben létrehozott rendezvény.

Megnézni Ady Endre és Hét Domb Filmfesztivál

Hét krajcár

Móricz Zsigmond A Hét krajcár 1908-ban jelent meg a Nyugat 20.

Megnézni Ady Endre és Hét krajcár

Híres kutyák listája

Az alábbi lista valamilyen okból híressé vált élő vagy kitalált kutyákat, valamint kutyákról szóló filmeket, regényeket, dalokat és egyéb műalkotásokat sorol fel.

Megnézni Ady Endre és Híres kutyák listája

Híres nagyváradiak listája

Ez a lista a Nagyváradon született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő híres embereket tartalmazza.

Megnézni Ady Endre és Híres nagyváradiak listája

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Megnézni Ady Endre és Hódmezővásárhely

Hőgye Zsuzsanna

Hőgye Zsuzsanna (Budapest, 1941. január 29. – 2009. november 7.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Megnézni Ady Endre és Hőgye Zsuzsanna

Hegedűs Nándor

Hegedűs Nándor, született Hirschl Nándor (Nagyvárad, 1884. szeptember 29. – Budapest, 1969. november 19.) erdélyi magyar közíró, szerkesztő, irodalomtörténész.

Megnézni Ady Endre és Hegedűs Nándor

Hegedüs Lóránt (politikus)

Magyarzsákodi Hegedüs Lóránt (Pest, 1872. június 28. – Budapest, 1943. január 1.) pénzügyminiszter, tanár, közgazdasági író, gazdaságpolitikus, az MTA tagja (levelező: 1920, tiszteleti: 1934, igazgatósági: 1935).

Megnézni Ady Endre és Hegedüs Lóránt (politikus)

Hegyesi Márton

Hegyesi/Hegyessy Márton (Biharnagybajom, 1846. július 10. – Nagyvárad, 1907. március 14.) ügyvéd, újságíró, publicista, politikus, országgyűlési képviselő.

Megnézni Ady Endre és Hegyesi Márton

Heréd

Heréd község Heves vármegyében, a Hatvani járásban.

Megnézni Ady Endre és Heréd

Herepei János (művelődéstörténész)

Herepei János (Kolozsvár, 1891. október 11. – Szeged, 1970. október 30.) erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató, régész.

Megnézni Ady Endre és Herepei János (művelődéstörténész)

Hervay Gizella

Hervay Gizella (Makó, 1934. október 10. – Budapest, 1982. július 2.) erdélyi költő, író és műfordító.

Megnézni Ady Endre és Hervay Gizella

Hetényi-Heidelberg Albert

Hetényi-Heidelberg Albert, Heidelberg, Hetényi, Hetényi-Heidlberg, született Heidlberg (Bécs, 1875. április 18. – Budapest, 1951. július 5.) magyar karmester, zeneszerző, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Hetényi-Heidelberg Albert

Heves Renée

Heves Renée (Tasnád, 1902. október 11. – Auschwitz, 1944. június 11. után) erdélyi magyar író.

Megnézni Ady Endre és Heves Renée

Hidas Antal

Hidas Antal (eredeti nevén Spitzer Gyula, 1916-tól Szántó Gyula; oroszul Антал Гидаш vagy Анатолий Гидаш; Gödöllő, 1899. december 18. – Budapest, 1980. január 22.) oroszul is alkotó magyar író, költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Hidas Antal

Hlatky Endre

Hlatky Endre (Nagyvárad, 1895. július 4. – Róma, 1957. július 11.) rádióigazgató, sajtófőnök, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Hlatky Endre

Hoffmann Ferenc (zeneszerző)

Hoffmann Ferenc (Stiahlau, 1873. január 6. – Budapest, 1945. július 28.) zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Hoffmann Ferenc (zeneszerző)

Homokai Kocsis László

Homokai Kocsis Lászlóné, Tóthi-Barna (Bakó) Mari portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) Homokai Kocsis László, Homokay Kotsis (Kecskemét, 1838. december 22. – Dés, 1926. október 11.) színész, színigazgató.

Megnézni Ady Endre és Homokai Kocsis László

Horusitzky Zoltán

Horusitzky Zoltán István (Pápa, 1903. július 18. – Budapest, 1985. április 25.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zongoratanár, költő, Erkel Ferenc-díjas (1954).

Megnézni Ady Endre és Horusitzky Zoltán

Horvát Henrik

Horvát Henrik, 1896-ig Lemberger, névváltozat: Horváth (Kolozsvár, 1877. február 11. – Budapest, 1947. július 21.) magyar műfordító.

Megnézni Ady Endre és Horvát Henrik

Horváth-kert

Krisztina téri templom és az Alagút utcai magasház) A Horváth-kert közpark Budapest I. kerületében, a Krisztinavárosban.

Megnézni Ady Endre és Horváth-kert

Humenyánszky Jolán

Humenyánszky Jolán (Ózd, 1942. február 17. – 2021. február 6.) magyar szobrász.

Megnézni Ady Endre és Humenyánszky Jolán

Hunyadi László (szobrász)

Hunyadi László (Küküllődombó, 1933. november 16. –) romániai magyar szobrász, fémműves, iparművész.

Megnézni Ady Endre és Hunyadi László (szobrász)

Hunyady József (író)

Hunyady József (Pécs, 1921. április 14. – Budapest, 1983. december 4.) író, újságíró, publicista.

Megnézni Ady Endre és Hunyady József (író)

Ifjú Erdély

Az Ifjú Erdély szépirodalmi, tudományos ifjúsági folyóirat, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) 1923 januárjától Kolozsvárt megjelenő havilapja.

Megnézni Ady Endre és Ifjú Erdély

Igaz Szó

Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.

Megnézni Ady Endre és Igaz Szó

Igaz Szó Irodalmi Köre

Igaz Szó Irodalmi Köre – a Marosvásárhelyi Írók Társasága irányításával és támogatásával induló kör – eredetileg Műhely néven, a Hídverők csoportjával párhuzamosan működve – az 1971-ben megszűnt Aranka György Irodalmi Kör örökébe lépett.

Megnézni Ady Endre és Igaz Szó Irodalmi Köre

Igazságügyi Minisztérium

Az Igazságügyi Minisztérium Magyarország egyik minisztériuma.

Megnézni Ady Endre és Igazságügyi Minisztérium

Igeidő

Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.

Megnézni Ady Endre és Igeidő

Ignotus Hugó

Ignotus Hugó, (szül. Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17. – Budapest, 1949. augusztus 3.) magyar költő, író és újságíró.

Megnézni Ady Endre és Ignotus Hugó

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Megnézni Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc

Ilia Mihály

Ilia Mihály (Tápé, 1934. szeptember 29. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus és szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Ilia Mihály

Illés Béla (író)

Illés Béla (született Lipner Béla) (Kassa, 1895. március 25. – Budapest, 1974. január 5.) kétszeres Kossuth-díjas író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Illés Béla (író)

Illyés Gyula

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Megnézni Ady Endre és Illyés Gyula

Illyés Gyula romániai kapcsolatai

Illyés Gyula romániai kapcsolatai – a költő (1902–1983) bécsi és párizsi emigrációs éveiben kezdődtek: innen kapcsolódott be Szántó György aradi Periszkopjába 1925 júniusában, nemcsak verssel (Kronstadti pályaudvar), hanem a szürrealizmusról szóló tanulmányával is.

Megnézni Ady Endre és Illyés Gyula romániai kapcsolatai

Ilosvai Selymes Péter

Ilosvai Selymes Péter, olykor csak Selymes Péter (1520 körül – 1580 körül) magyar epikus énekszerző.

Megnézni Ady Endre és Ilosvai Selymes Péter

Imets László

Imets László (Csíkszereda, 1934. március 13. –) erdélyi magyar képzőművész és illusztrátor.

Megnézni Ady Endre és Imets László

In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary

Az In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary a magyar költészet antológiája angol fordításban, Makkai Ádám USA-ban élt nyelvész, költő szerkesztésében.

Megnézni Ady Endre és In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary

Irodalmi levelezés (Erdély)

Irodalmi levelezés a romániai magyarok körében (1918-1980) – írói pályákat és kapcsolatokat, az irodalmi élet mozzanatait közvetlen, kötetlen formában megvilágító írói dokumentáció, az irodalomtörténet nélkülözhetetlen forrása.

Megnézni Ady Endre és Irodalmi levelezés (Erdély)

Irodalmi vita (Erdély)

Irodalmi vita (Erdély, 1918–1989) különböző nézetek, felfogások, eszmei irányulások nyilvános gondolatcseréje, összecsapása és kiegyenlítődése irodalmi megnyilatkozások megítélése körül, a műveket illető kritika szakmaiságán túlmenő erkölcsi és közügyi (nemzetiségi–társadalmi–politikai) érveléssel és összefüggésrendszerben.

Megnézni Ady Endre és Irodalmi vita (Erdély)

Iskolai színpad (Erdély)

Iskolai színpad (Erdély, 1918–1989) – kollégiumok, gimnáziumok, líceumok tanulóifjúságának hagyományos fóruma, ahol többnyire a tanulmányokba illeszkedő drámai anyagot adnak elő diáktársakból és szülőkből álló közönség előtt.

Megnézni Ady Endre és Iskolai színpad (Erdély)

Izraelita irodalom Erdélyben

Izraelita irodalom Erdélyben (1867–1989) Romániában magyar nyelven is megjelenő, az izraelita vallásra vonatkozó teológiai, egyháztörténeti tanulmányok, lapok, folyóiratok és évkönyvek összessége, amelyek tágabb értelemben az egész erdélyi zsidóság történetét, életét érintik.

Megnézni Ady Endre és Izraelita irodalom Erdélyben

Jakab Géza

Jakab Géza (családi nevén Szentgericzei Jakab) (Kolozsvár, 1904. február 13. – Budapest, 1972. január 2.) erdélyi magyar költő, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Jakab Géza

Jakobovits Elemér

Jakobovits Elemér (írói neve: Jákó Elemér; Nagyvárad, 1897. június 5. – Nagyvárad, 1979. január 26.) nagyváradi újságíró, sportíró.

Megnézni Ady Endre és Jakobovits Elemér

Jambus

A magyar irodalom kakija időmértékes verslábak egyike.

Megnézni Ady Endre és Jambus

Jancsó Béla (orvosi szakíró)

Kezdivásárhelyi Jancsó Béla (Marosújvár, 1903. július 25. – Kolozsvár, 1967. július 28.) közíró, kritikus, orvosi szakíró, Jancsó Elemér bátyja.

Megnézni Ady Endre és Jancsó Béla (orvosi szakíró)

Január 18.

Névnapok: Piroska + Aténa, Aténé, Athena, Atina, Beatrix, Fausztia, Fausztina, Gyöngy, Lizandra, Margit, Margita, Margitta, Margó, Özséb, Pál, Palmer, Pável, Pírea, Piri, Pirit, Piros, Pósa, Színes, Szinta, Trixi.

Megnézni Ady Endre és Január 18.

Január 27.

Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.

Megnézni Ady Endre és Január 27.

Január 29.

Névnapok: Adél + Adala, Adália, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Eta, Etelka, Ferenc, Szaléz, Szalók, Valér, Valérián.

Megnézni Ady Endre és Január 29.

Jánky Béla

Jánky Béla (Székelyudvarhely, 1931. május 1. – Kolozsvár, 2009. október 26.) erdélyi magyar költő, műfordító, gyermek- és ifjúsági szerző, közíró és szerkesztő; a Magyar Írószövetség és a Romániai Írószövetség tagja.

Megnézni Ady Endre és Jánky Béla

Jászi Oszkár

Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Jászi Oszkár

Jékey Aladár

Jékey Aladár (Szászfenes, 1846. január 7. – Kolozsvár, 1919. október 10.) magyar költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Jékey Aladár

Jézuska

A Prágai Kis Jézus, az eredetileg 1628-ban a prágai karmelita kolostornak adományozott szoborhttp://www.prague.fm/hu/10529/gyozedelmes-miasszonyunk-templom/ A Prágai Kis Jézus, prague.fm Jézuska a gyermek Jézus.

Megnézni Ady Endre és Jézuska

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Megnézni Ady Endre és Jókai Mór

Jókai Mór emlékezete Erdélyben

Jókai Mór Jókai Mór emlékezete Erdélyben – A magyar irodalom 19. századi nagyjai közül – nem számítva az Erdélyben születetteket – Petőfi mellett a legszorosabb és legsokrétűbb Jókai Mór kapcsolódása Erdélyhez, tájaihoz, az itt élő népek múltjához-jelenéhez.

Megnézni Ady Endre és Jókai Mór emlékezete Erdélyben

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Megnézni Ady Endre és József Attila

József Attila Gimnázium (Monor)

József Attila A monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola több mint 50 éve lett alapítva.

Megnézni Ady Endre és József Attila Gimnázium (Monor)

József Attila hatása a romániai magyar irodalomra

József Attila neve és műve a romániai magyar irodalomban viszonylag korán, már az 1920-as évek közepén visszhangzott, jelképpé azonban csak a költő halála után vált, kultuszáról pedig jóval később, az 1960-as évektől lehet beszélni.

Megnézni Ady Endre és József Attila hatása a romániai magyar irodalomra

József Attila Irodalmi Kör

József Attila Irodalmi Kör – 1972–től működik Lugoson a Ion Vidu Municípiumi Művelődési Ház keretében.

Megnézni Ady Endre és József Attila Irodalmi Kör

József Attila Tanulmányi és Információs Központ

A József Attila Tanulmányi és Információs Központ (röviden JATIK vagy csak TIK) a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szervezeti egységeként működő oktatási és kulturális létesítmény, konferencia-központ, de elsődleges funkciójában a szegedi Klebelsberg Könyvtár főépülete.

Megnézni Ady Endre és József Attila Tanulmányi és Információs Központ

Jövő Népe

Jövő Népe – félhavi folyóirat Marosvásárhelyen.

Megnézni Ady Endre és Jövő Népe

Jövendő (folyóirat, 1903–1906)

A Jövendő 1903 és 1906 között Budapesten megjelent irodalmi és politikai hetilap volt.

Megnézni Ady Endre és Jövendő (folyóirat, 1903–1906)

Július 15.

Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.

Megnézni Ady Endre és Július 15.

Jeges Ernő

Fehér Hajó utcai utcatábla, Budapest (1943) Jeges Ernő (Torontálvásárhely, 1898. január 12. – Budapest, 1956. november 16.) magyar festő, grafikus.

Megnézni Ady Endre és Jeges Ernő

Joó Tibor

Joó Tibor (Kolozsvár, 1901. augusztus 21. – Budapest, 1945. március 1.) magyar történetfilozófiai író, könyvtáros.

Megnézni Ady Endre és Joó Tibor

Juhász Gyula (költő)

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.

Megnézni Ady Endre és Juhász Gyula (költő)

Juventus (folyóirat, 1972–)

A Juventus Temesvárt a Temesvári 2-es számú Matematika–Fizika Líceum 1972-ben indult időszaki diáklapja.

Megnézni Ady Endre és Juventus (folyóirat, 1972–)

Kabos Ede

Kabos Ede, születési nevén Rosenberg Albert Ede (Nagykároly, 1864. december 2. – Abbázia, 1923. augusztus 8.) író, újságíró, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Kabos Ede

Kabos Ilonka

Kabos Ilonka, Kabos Ilona (született Rosenberg Ilona) (Budapest, 1893. december 7. – London, 1973. május 27.) magyar zongoraművész.

Megnézni Ady Endre és Kabos Ilonka

Kaffka Margit

Muhi Sándor grafikus tusrajzán Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Megnézni Ady Endre és Kaffka Margit

Kajetan Kovič

Kajetan Kovič (Maribor, 1931. október 21. – Ljubljana, 2014. november 7.) szlovén költő, író, műfordító, esszéista, kritikus.

Megnézni Ady Endre és Kajetan Kovič

Kakasy Dóra

Kakasy Dóra (Budapest, 1980. augusztus 28. –) magyar színésznő.

Megnézni Ady Endre és Kakasy Dóra

Kaláka (együttes)

A Kaláka kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas magyar együttes, amely 1969.

Megnézni Ady Endre és Kaláka (együttes)

Kalendárium

A kalendárium egy, az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, sok esetben olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az idő múlásának jelzése volt.

Megnézni Ady Endre és Kalendárium

Kalotaszeg

Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.

Megnézni Ady Endre és Kalotaszeg

Kalotaszeg magyar irodalma

Pünkösdi pompa Körösfőn Kalotaszeg magyar irodalma – ama történeti-néprajzi tájegységhez kapcsolódik, mely "a kolozsvári–nagyváradi vasútvonal, illetőleg országút közén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig terül el, és amelyet délen a Gyalui-havasok északi, nyugaton a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegylánc keleti lába foglalnak be.

Megnézni Ady Endre és Kalotaszeg magyar irodalma

Kalotaszentkirály

Kalotaszentkirály (románul Sâncraiu, németül Heilkönig/Sehngrall) falu, az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Ady Endre és Kalotaszentkirály

Kamotsay István

Kamotsay István (Hódmezővásárhely, 1923. május 15. – Budapest, 1994. június 15.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész.

Megnézni Ady Endre és Kamotsay István

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Megnézni Ady Endre és Kaposvár

Karancsi Sándor

Karancsi Sándor (Nagyszalonta, 1932. április 2. – Gyergyószentmiklós, 2003. október 28.) erdélyi magyar grafikus, festő és éremművész.

Megnézni Ady Endre és Karancsi Sándor

Kardos László (irodalomtörténész)

Kardos László (Debrecen, 1898. augusztus 17. – Budapest, 1987. február 2.) József Attila- és Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1955), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1958), majd rendes (1967) tagja.

Megnézni Ady Endre és Kardos László (irodalomtörténész)

Karnyóné

A Karnyóné Csokonai Vitéz Mihály harmadik ismert színdarabja.

Megnézni Ady Endre és Karnyóné

Kassák Lajos

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.

Megnézni Ady Endre és Kassák Lajos

Kaszás Gergő

Kaszás Gergő (Budapest, 1965. március 5. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Megnézni Ady Endre és Kaszás Gergő

Katharina Schratt

Katharina Schratt, magyarosan Schratt Katalin (Baden, 1853. szeptember 11. – Bécs, 1940. április 17.) osztrák színésznő, Ferenc József császár barátnője.

Megnézni Ady Endre és Katharina Schratt

Kazimiera Iłłakowiczówna

Kazimiera Iłłakowiczówna (Vilnius, 1892. augusztus 6. – Poznań, 1983. február 16.) lengyel költő, író, dramaturg, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Kazimiera Iłłakowiczówna

Kazinczy Ferenc emlékezete Erdélyben

Kazinczy Ferenc emlékezete Erdélyben A magyar felvilágosodásnak és a nyelvújítási mozgalomnak a Bihar megyei Érsemlyénben 1759.

Megnézni Ady Endre és Kazinczy Ferenc emlékezete Erdélyben

Kállai Ferenc

Kállai Ferenc (született Krampner) (Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Megnézni Ady Endre és Kállai Ferenc

Kássa Melinda

Kássa Melinda névvariáns: Kása Melinda (Budapest, 1930. január 18. – 2019. október 29. vagy előtte) magyar bábművész, színésznő.

Megnézni Ady Endre és Kássa Melinda

Kátai Tamás

Kátai Tamás (Makó, 1975. december 27. –) magyar avantgárd zenész, költő és fotóművész.

Megnézni Ady Endre és Kátai Tamás

Kávéház

Váci utcában Palesztinában (1900) A kávéház eredetileg kávé fogyasztására szakosodott vendéglátóipari egység volt, amely később éttermi, cukrászdai, társasjátéki sőt szórakoztató funkciókat is ellátott, és a társasági élet fontos színterévé vált.

Megnézni Ady Endre és Kávéház

Képes Újság (folyóirat, 1922)

A Képes Újság Kolozsvárt szerkesztett és Aradon kiadott, rövid életű szépirodalmi és társadalmi folyóirat (1922).

Megnézni Ady Endre és Képes Újság (folyóirat, 1922)

Kézdivásárhely magyar irodalmi élete

Kézdivásárhely magyar irodalmi élete (17. század–20. század).

Megnézni Ady Endre és Kézdivásárhely magyar irodalmi élete

Kósa Zsolt

Kósa Zsolt (Eger, 1972. június 11. –) énekes, musical színész, dalszövegíró, színdarab író, a Musicalitas Társulat elnökhelyettese.

Megnézni Ady Endre és Kósa Zsolt

Költészettan

A költészettan, vagy költői írásművek elmélete, latinos nevén poétika a költészet elmélete, tudománya.

Megnézni Ady Endre és Költészettan

Könyvgrafika

Könyvgrafika a képzőművészet, közelebbről a grafika ama ága, amelynek feladata, hogy a könyvet hangsúlyozottan grafikai látásmódra törekedve változatos eszközökkel, tartalmával egybehangolt esztétikus külsővel közelebb hozza az olvasóközönséghez.

Megnézni Ady Endre és Könyvgrafika

Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet

A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe 9455,6 hektár, ebből fokozottan védett 833 hektár.

Megnézni Ady Endre és Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet

Közművelődés Erdélyben

Közművelődés Erdélyben – az iskolai oktatáson kívüli népművelés az erdélyi magyarság életében a nyelvi és kulturális megmaradás rendkívül fontos eszköze, mert a nagyrészt szórványban élő vagy a székelyföldi magyar lakossághoz különleges demográfiai helyzetében nehezen jut el a magyar szellemi központokból sugárzó kultúra.

Megnézni Ady Endre és Közművelődés Erdélyben

Kőmíves Nagy Lajos

Kőmíves Nagy Lajos (Budapest, 1886. augusztus 16. – Kolozsvár, 1977. december 9.) magyar újságíró, dramaturg.

Megnézni Ady Endre és Kőmíves Nagy Lajos

Kecskeméti Lipót

Kecskeméti Lipót (Kecskemét, 1865. február 27. – Nagyvárad, 1936. június 8.) rendkívül nagy tudású és tevékeny Nagyváradi főrabbi 1890-től haláláig, zsidó irodalomtörténész, bibliakutató, fivérei: Kecskeméti Adolf, a pesti hitközség elöljárója; Kecskeméti Ármin makói főrabbi; Kecskeméti Zsigmond brassói orvos.

Megnézni Ady Endre és Kecskeméti Lipót

Kelet-Közép-Európa

Kelet-Közép-Európa Közép-Európa keleti felét, a Németország és keleti szláv nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti.

Megnézni Ady Endre és Kelet-Közép-Európa

Kemény Hajni

Kemény Hajni (Temesvár, 1901. augusztus 17. – Temesvár, 1921. szeptember 7.) magyar költőnő.

Megnézni Ady Endre és Kemény Hajni

Kemény István (költő)

Kemény István (Budapest, 1961. október 28. –) József Attila-díjas magyar író, költő.

Megnézni Ady Endre és Kemény István (költő)

Kende János (művészeti író)

Kende János (Gyulafehérvár, 1881. szeptember 26. – Kolozsvár, 1958. június 26.) magyar pedagógus, szerkesztő, művészeti szakíró, zenekritikus.

Megnézni Ady Endre és Kende János (művészeti író)

Kerengő (regény)

A Kerengő Spiró György első regénye és egyben az egyik leghíresebb műve.

Megnézni Ady Endre és Kerengő (regény)

Keresztessy Ágnes

Keresztessy Ágnes Kosztáné, írói neve K. Keresztessy Ágica (Tasnád, 1890. március 17. – Tasnád, 1960. október 28.) magyar költő és újságíró.

Megnézni Ady Endre és Keresztessy Ágnes

Kiazmus

A kiazmus a retorikában tükörképes, keresztező elhelyezés; olyan retorikai eszköz, mely azzal ér el nagyobb hatást, hogy az első rész kulcsfontosságú elemeit a második rész fordított sorrendben ismétli meg.

Megnézni Ady Endre és Kiazmus

Kincs Gyula

Kincs Gyula (Zilah, 1859. augusztus 16. – Zilah, 1915. december 31.) református főgimnáziumi tanár, sajtótörténész, helytörténész, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Kincs Gyula

Király György

Király György (Oravicabánya, 1887. december 1. – Budapest, Erzsébetváros. 1922. április 25.) magyar irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Király György

Király István (irodalomtörténész)

Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Megnézni Ady Endre és Király István (irodalomtörténész)

Kispéter András

Kispéter András (Kiskundorozsma, 1925. október 14. – 2009. április 7.) magyar irodalomtörténész, kritikus, az irodalomtudomány kandidátusa.

Megnézni Ady Endre és Kispéter András

Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

A Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, jelenlegi nevén Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum az Agrárminisztérium (korábban Földművelésügyi Minisztérium) alá tartozó által fenntartott szegedi gimnázium.

Megnézni Ady Endre és Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Kistétényi Melinda

Sírja a Farkasréti temetőben Kistétényi Melinda, másként: Keindl (Budapest, 1926. július 25. – Budapest, 1999. október 20.) magyar zeneszerző, karvezető, orgonaművész, zenepedagógus.

Megnézni Ady Endre és Kistétényi Melinda

KMO Művelődési Központ és Könyvtár

A KMO Művelődési Központ és Könyvtár Budapesten, a XIX. kerületben található kulturális létesítmény, amely elsősorban a kerület lakóinak biztosít sokirányú művelődési és szórakozási lehetőséget.

Megnézni Ady Endre és KMO Művelődési Központ és Könyvtár

Koós Ferenc Kör

A Koós Ferenc Kör (1857–1944; 1990 óta) a bukaresti református egyházközség kezdeményezésére a 19. században alakult magyar egyesület.

Megnézni Ady Endre és Koós Ferenc Kör

Koczkás Sándor

Koczkás Sándor (Orosháza, 1924. január 11. – Budapest, 2000. szeptember 19.) József Attila-díjas (1979) magyar irodalomtörténész, kritikus.

Megnézni Ady Endre és Koczkás Sándor

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Megnézni Ady Endre és Kodály Zoltán

Kodolányi János (író)

Idősebb Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.

Megnézni Ady Endre és Kodolányi János (író)

Komjáthy Jenő

Komjáthi Komjáthy Jenő (Szécsény, 1858. február 2. – Budapest, 1895. január 26.) magyar költő.

Megnézni Ady Endre és Komjáthy Jenő

Komjáti Károly

Komjáti Károly, született Klein (Budapest, 1896. március 8. – Budapest, 1953. július 3.) magyar zeneszerző, színházi karnagy.

Megnézni Ady Endre és Komjáti Károly

Komlós Aladár

Komlós Aladár (született: Kredens, álnév: Koral Álmos; Alsósztregova, 1892. december 10. – Budapest, 1980. június 22.) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész.

Megnézni Ady Endre és Komlós Aladár

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Megnézni Ady Endre és Koppány vezér

Kortárs Színpad

Kortárs Színpad 1971-ben alakult műkedvelő együttes a Szakszervezetek Művelődési Házában Nagyváradon.

Megnézni Ady Endre és Kortárs Színpad

Korunk Galéria

Kántor Lajos, Szervátiusz Jenő) Korunk Galéria – a Korunk folyóirat kolozsvári szerkesztőségi helyiségeiben (1973 márciusától 1974 októberéig a Szabadság tér 4-5. szám alatt, 1974 decembere és 1986 júliusa között, majd 1990-től újra a Mócok útja elején, a régi vármegyeháza földszinti folyosójáról nyíló két teremben) működő, időszaki képzőművészeti kiállításokból kinőtt, részben önállósult intézmény, elsősorban a romániai magyar festőművészet, grafika, szobrászat, fotó- és iparművészet otthona.

Megnézni Ady Endre és Korunk Galéria

Kosztolánszky István

Kosztolánszky István(Brassó, 1863. december 24. – Vízakna, 1941. június 25.) magyar költő, közíró.

Megnézni Ady Endre és Kosztolánszky István

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20.

Megnézni Ady Endre és Kosztolányi Dezső

Kovács Albert (irodalomtörténész)

Kovács Albert (Mezőcsávás, 1928. február 29. – Port Cetate, 2015. április 27.) kritikus, esztéta, irodalomtörténész, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Kovács Albert (irodalomtörténész)

Kovács Károly (újságíró)

Kovács Károly (Nagyekemező, 1898. október 12. – Budapest, 1976. február 14.) újságíró, költő, jogász.

Megnézni Ady Endre és Kovács Károly (újságíró)

Kovács Lajos (katolikus pap)

Rev.

Megnézni Ady Endre és Kovács Lajos (katolikus pap)

Kovács P. József

Kovács P. József (Budapest, 1941. július 4. –) magyar televíziós bemondó, műsorvezető, előadóművész.

Megnézni Ady Endre és Kovács P. József

Kozma Andor

Leveldi Kozma Andor (Marcali, 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.) költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Kozma Andor

Kozma Dezső

Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6. – Kolozsvár, 2023. február 3.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője.

Megnézni Ady Endre és Kozma Dezső

Kriszt László

Kriszt László (Budapest, 1961. július 20. –) magyar színész, rendező, dramaturg, táncos, koreográfus, színészpedagógus, színházalapító.

Megnézni Ady Endre és Kriszt László

Kulcsár Juliska

Kulcsár Juliska, Bojincáné (Budapest, 1895. február 16. – Perebő, 1977. október 26.) opera-énekesnő (koloratúrszoprán), rendező.

Megnézni Ady Endre és Kulcsár Juliska

Kultsár András

Diósadi Kultsár András (Tusnád, 1877. október 7. – Budapest, Józsefváros, 1931. december 27.) magyar közíró, rendőrfőkapitány.

Megnézni Ady Endre és Kultsár András

Kun Ágnes

Kun Ágnes (Nagyenyed, 1915. január 21. – Budapest, 1990. október 19.), születési neve: Kohn Ágnes, házassága révén Hidas Antalné,, magyar műfordító, szerkesztő, Kun Béla és Gál Irén lánya, Hidas Antal második felesége.

Megnézni Ady Endre és Kun Ágnes

Kun Béla (népbiztos)

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.

Megnézni Ady Endre és Kun Béla (népbiztos)

Kuncz Aladár

Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Kuncz Aladár

Kunda Andor

Kunda Andor (született Kohn) (Debrecen, 1905. február 24. – Tel-Aviv, 1976. április 2.) szerkesztő, novellaíró.

Megnézni Ady Endre és Kunda Andor

Kunfi Zsigmond

Kunfi Zsigmond, teljes nevén Kunfi Zsigmond Oszkár, tévesen olykor Kúnfi (Nagykanizsa, 1879. április 28. – Bécs, 1929. november 18.) magyar politikus, irodalomtörténész, lapszerkesztő, újságíró, fordító, közoktatási népbiztos.

Megnézni Ady Endre és Kunfi Zsigmond

Kurucok

Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.

Megnézni Ady Endre és Kurucok

Ladányi Mihály

Ladányi Mihály (Dévaványa, 1934. február 12. – Csemő, 1986. szeptember 20.) kétszeres József Attila-díjas magyar költő.

Megnézni Ady Endre és Ladányi Mihály

Lajos Ferenc (grafikus)

Lajos Ferenc (Opécska, 1912. szeptember 13. – Budapest, 1998. július 25.) grafikusművész.

Megnézni Ady Endre és Lajos Ferenc (grafikus)

Laszky Ármin

Laszky Ármin (Pest, 1851. július 10. – Nagyvárad, 1915. szeptember 4.) magyar nyomdász, lapkiadó, újságíró, lapszerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Laszky Ármin

Latinovits Zoltán

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész.

Megnézni Ady Endre és Latinovits Zoltán

Lám Béla

Lám Béla (Medgyes, 1892. február 17. – Kolozsvár, 1973. augusztus 29.) gépészmérnök, műszaki szakíró, emlékíró.

Megnézni Ady Endre és Lám Béla

Láng Gusztáv (irodalomkritikus)

Láng Gusztáv (Budapest, 1936. június 12.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Láng Gusztáv (irodalomkritikus)

László Dezső (egyházi író)

László Dezső (Számos álneve ismeretes.) (Sepsiszentgyörgy, 1904. július 12. – Kolozsvár, 1973. november 15.) társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és László Dezső (egyházi író)

Lázár György (polgármester)

Lázár György (Szeged, 1851. április 7. – Szeged, 1915. január 30.) jogi doktor, királyi tanácsos, városi tanácsos és Szeged helyettes polgármestere.

Megnézni Ady Endre és Lázár György (polgármester)

Léda (keresztnév)

A LédaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név görög mitológiai eredetű női név, ami vagy Létó istennő nevéből, vagy egy úrnő jelentésű szóból származik.

Megnézni Ady Endre és Léda (keresztnév)

Légrády Sándor

Légrády Sándor (Budapest, 1906. szeptember 13. – Budapest, 1987. június 15.) festő, ötvösművész, bélyegtervező.

Megnézni Ady Endre és Légrády Sándor

Lépcsők

Lépcsők – a temesvári Ady Endre Irodalmi Kör íróinak antológiái.

Megnézni Ady Endre és Lépcsők

Lechner Károly

A kolozsvári ideg- és elmegyógyintézet főépülete 2020-ban Lechner Károly (Pest, 1850. március 21. – Budapest, 1922. január 19.) magyar orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1921).

Megnézni Ady Endre és Lechner Károly

Leiterjakab

A leiterjakab (másként lejterjakab, Leiter Jakab) az olyan félrefordítások elnevezése, amelyekben a fordító a rossz nyelvtudása miatt, vagy a szövegkörnyezet ismeretének hiányában az idegen kifejezést szó szerint fordítja le, aminek értelme nem felel meg az eredetiének.

Megnézni Ady Endre és Leiterjakab

Lement a nap a maga járásán

A Lement a nap a maga járásán kezdetű népdalt Vikár Béla gyűjtötte a Somogy vármegyei Somogyszobon 1898-ban.

Megnézni Ady Endre és Lement a nap a maga járásán

Lengyel Lajos (grafikus)

Lengyel Lajos (Makó, 1904. december 5. – Budapest, 1978. január 10.) Kossuth és Gutenberg-díjas (1966) magyar grafikus, tipográfus, könyvművész és fotóművész, a Kossuth Nyomda igazgatója, a Nyomdaipari Egyesület elnöke.

Megnézni Ady Endre és Lengyel Lajos (grafikus)

Lengyel László Béla

Lengyel László Béla (Pécs, 1891. február 6. – Marosvásárhely, 1957. december 12.) magyar zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Lengyel László Béla

Lengyel Loránd

Lengyel Loránd (Brassó, 1921. április 19. – 2014. szeptember 25.) erdélyi magyar lutheránus teológiai író, egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Lengyel Loránd

Lesznai Anna

A Nyugat címlapja, Lesznai Anna verseivel Kerepesi temető: 20/1-1-78. Zempléni Lesznai Anna, születési nevén Moscovitz Amália, innen a barátai által használt Máli beceneve (Alsókörtvélyes, 1885. január 3. – New York, 1966.

Megnézni Ady Endre és Lesznai Anna

Ligeti Jenő (újságíró)

Ligeti Jenő, született Lusztig Jenő (Zenta, 1875. szeptember 19. – Budapest, 1969. február 21.) nyomdász, újságíró, lapszerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Ligeti Jenő (újságíró)

Liszt Ferenc tér

A Liszt Ferenc tér Budapest VI. kerületében található.

Megnézni Ady Endre és Liszt Ferenc tér

Lorsy Ernő

Lorsy Ernő, idegen nyelvterületen Ernst vagy Ernest Lorsy, teljes nevén: Lorsy Móric Ernő, tévesen olykor Lorsy Jenő, Lorsy Emil, Lórsy, Lorschy (Szilasbalhás, 1889. november 28. – New York, Riverside Drive, 1960. augusztus 13.) zsidó származású, magyar újságíró, műfordító, történész.

Megnézni Ady Endre és Lorsy Ernő

Lugos magyar irodalmi élete

Lugos magyar irodalmi élete (kezdetektől 1989-ig) A város már az 1333.

Megnézni Ady Endre és Lugos magyar irodalmi élete

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.

Megnézni Ady Endre és Lukács György (filozófus)

Lukács György és a romániai magyar irodalom

Lukács György filozófus, esztéta (1885-1971) munkássága a romániai magyar, közelebbről az erdélyi baloldali humán értelmiség szinte minden rétegét, nemzedékét befolyásolta.

Megnézni Ady Endre és Lukács György és a romániai magyar irodalom

Lukács Hugó

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, régi nevén: Ferenc József TudományegyetemKernstok Károly festőművészek és társaik munkáiból 1909-ben rendezett kolozsvári MIÉNK kiállítás létrejöhetettAdy Endre Lukács Hugó, 1891-ig Lőwinger (Budapest, 1874.

Megnézni Ady Endre és Lukács Hugó

Lutter Imre

Lutter Imre (Nyíregyháza, 1977. május 2. –) magyar versmondó előadóművész, műsorvezető, költő, producer, újságíró, drámapedagógus.

Megnézni Ady Endre és Lutter Imre

M Studio

Az M Studio 2005-ben alakult meg Sepsiszentgyörgyön, az abban az évben Kolozsváron végzett fiatal színészekből és táncosokból.

Megnézni Ady Endre és M Studio

Ma (folyóirat)

A Ma (Budapest: 1916–1919, Bécs: 1920–1925) irodalmi és művészeti folyóirat, a betiltott A Tett folytatásaként indította Kassák Lajos, mindvégig ő szerkesztette és adta ki.

Megnézni Ady Endre és Ma (folyóirat)

Macskásy József

Macskássy József (Marosvásárhely, 1921. február 15. – Kolozsvár, 1994. október 12.) romániai magyar festőművész.

Megnézni Ady Endre és Macskásy József

Maghy Zoltán (költő)

Maghy Zoltán (Hajdúnánás, 1907. március 16. – Hajdúnánás, 1930. december 27.) költő.

Megnézni Ady Endre és Maghy Zoltán (költő)

Magyar írók önéletrajzai

A Palatinus Kiadó 1999-ben jelentette meg Csiffáry Gabriella összeállítását Magyar írók önéletrajzai címmel, a Születtem… sorozatban.

Megnézni Ady Endre és Magyar írók önéletrajzai

Magyar Örökség díjasok listája

A lista a Magyar Örökség díjasokat tartalmazza a díjazás éve szerint.

Megnézni Ady Endre és Magyar Örökség díjasok listája

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Megnézni Ady Endre és Magyar irodalom

Magyar irodalomtörténet

A magyar irodalom története mintegy 1000 évet ölel fel.

Megnézni Ady Endre és Magyar irodalomtörténet

Magyar költők, írók listája

Ezen a lapon az 1800 utáni magyar írók és költők listája olvasható.

Megnézni Ady Endre és Magyar költők, írók listája

Magyar Könyvtár

A Magyar Könyvtár egy nagyrészt – de nem teljesen – szépirodalmi 20.

Megnézni Ady Endre és Magyar Könyvtár

Magyar Klasszikusok (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó)

Magyar Klasszikusok – 1955-ben az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó indította, majd 1960-tól az Irodalmi Könyvkiadó, 1970-től pedig a Kriterion Könyvkiadó által folytatódott a könyvsorozat, amelyben a körülmények szerint változó, de az egyes időszakok romániai magyar könyvtermésében viszonylag nagy példányszámban, olcsón és tetszetős kiállításban kerülhettek a hazai magyar olvasó kezébe a magyar irodalom klasszikusainak művei.

Megnézni Ady Endre és Magyar Klasszikusok (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó)

Magyar kultúra

Magyar kultúra minden olyan kultúra, mely bármely módon a magyar néphez köthető.

Megnézni Ady Endre és Magyar kultúra

Magyar Múzsa (folyóirat, 1943–1944)

A Magyar Múzsa 1943-1944-ben megjelent irodalmi és művészeti folyóirat volt, mely a Magyar Múzsa Irodalmi Társaság adott ki Budapesten, Kozocsa Sándor szerkesztésében.

Megnézni Ady Endre és Magyar Múzsa (folyóirat, 1943–1944)

Magyar Nép (hetilap)

Magyar Nép Politikai, gazdasági, szépirodalmi képes hetilap.

Megnézni Ady Endre és Magyar Nép (hetilap)

Magyar nyelvű főiskolai színjátszás Romániában

Főiskolai színjátszás Erdélyben (1918-1980) A romániai magyar egyetemi és főiskolai ifjúság cselekvő művelődésének leggyakoribb formája a színjátszás, többnyire szoros kapcsolatban az új nemzedék irodalmi törekvéseivel.

Megnézni Ady Endre és Magyar nyelvű főiskolai színjátszás Romániában

Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája

Deák Szidónia (1967) Maróthi György (1938) Hatvani István (1938) Ez a lista a magyar postabélyegeken ábrázolt személyek nevét tartalmazza betűrendben.

Megnézni Ady Endre és Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája

Magyar szabadkőművesek listája

Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 1. oldal Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 2. oldal.

Megnézni Ady Endre és Magyar szabadkőművesek listája

Magyar Szó (hetilap, 1919–1920)

A Magyar Szó nagyváradi hetilap volt 1919–1920-ban.

Megnézni Ady Endre és Magyar Szó (hetilap, 1919–1920)

Magyar Vadak

A magyar Vadak utólagos művészettörténeti fogalom, amely a Magyar Nemzeti Galéria 2006-ban rendezett hasonló című kiállítása, illetve az ehhez kapcsolódó monográfia nyomán terjedt el a szak- és ismeretterjesztő irodalomban, és a XX.

Megnézni Ady Endre és Magyar Vadak

Magyar-zsidó irodalom a kezdetektől a Nyugatig

Az asszimiláció folyamatában előrehaladott zsidóság a magyar nemzeti irodalom hagyományait és az európai irodalmi értékeket vegyítve vett részt a magyar irodalmi életben, s ezáltal sajátos színárnyalatot és teremtő erőt hozott a magyar kultúrába.

Megnézni Ady Endre és Magyar-zsidó irodalom a kezdetektől a Nyugatig

Magyarországi cigányok

Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) Munkácsy Mihály: Cigánytábor Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886.

Megnézni Ady Endre és Magyarországi cigányok

Magyarvalkói Napok

250px.

Megnézni Ady Endre és Magyarvalkói Napok

Major Henrik

Major Henrik, született: Markbreiter, művésznevén Sicu (Nagyszalonta, 1890. július 17. – Provincetown, MA, 1948. szeptember 17.) grafikus és festő, világhírű magyar karikaturista.

Megnézni Ady Endre és Major Henrik

Makay Gusztáv

Makay Gusztáv (Pécs, 1910. március 12. – Budapest, 1984. december 2.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Makay Gusztáv

Makkai Piroska

Makkai Piroska, Medve Andrásné (Domány, 1910. február 23. – Budapest, 1998. május 12.) erdélyi származású magyar grafikus, festőművész.

Megnézni Ady Endre és Makkai Piroska

Margitta

Margitta (románul: Marghita, németül Margarethen) municípium rangú város Bihar megye területén, Romániában.

Megnézni Ady Endre és Margitta

Marosvásárhely magyar irodalmi élete

Marosvásárhely magyar irodalmi élete – Marosvásárhely már az 1200-as években vásáros hely; városnevét oklevélben először „Zekel Wasarhel”-ként 1301-ben írták le.

Megnézni Ady Endre és Marosvásárhely magyar irodalmi élete

Marton Manó

Marton Manó (álneve Árva Pál; Kaposvár, 1874. április 4. – Budapest, 1928. december 22.) magyar újságíró, szerkesztő, költő.

Megnézni Ady Endre és Marton Manó

Maszelka János

Maszelka János (Máramarossziget, 1929. január 24. – Székelyudvarhely, 2003. december 20.) erdélyi magyar képzőművész.

Megnézni Ady Endre és Maszelka János

Maurice Maeterlinck

Maurice Maeterlinck (1905) Maurice Polydore Marie Bernard Maeterlinck gróf (Gent, 1862. augusztus 29. – Nizza, 1949. május 6.) irodalmi Nobel-díjas belga flamand származású francia nyelvű drámaíró, költő, esszéíró.

Megnézni Ady Endre és Maurice Maeterlinck

Máger Ágnes

Máger Ágnes (Szombathely, 1944. március 14. –) miskolci festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja, Miskolc díszpolgára.

Megnézni Ady Endre és Máger Ágnes

Máramarossziget magyar irodalmi élete

Máramarossziget magyar irodalmi élete – Máramarossziget négynyelvű város román, magyar, zsidó és kárpátukrán kultúrája állandó kölcsönhatásokban fejlődött.

Megnézni Ady Endre és Máramarossziget magyar irodalmi élete

Márffy Ödön

Márffy Ödön (Budapest, 1878. november 30. – Budapest, 1959. december 3.) magyar festő és grafikus.

Megnézni Ady Endre és Márffy Ödön

Mária-tisztelet Magyarországon

Boldogasszony Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon.

Megnézni Ady Endre és Mária-tisztelet Magyarországon

Márkos Albert (zeneszerző)

Márkos Albert (Székelykeresztúr, 1914. október 17. – Kolozsvár, 1981. június 11.) romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár, Márkos Albert hegedűművész apja.

Megnézni Ady Endre és Márkos Albert (zeneszerző)

Márkus Alfréd

Márkus Alfréd, külföldön Fred Markush (Újpest, 1883. február 20. – New York, 1946. október 30.) magyar zeneszerző, karmester.

Megnézni Ady Endre és Márkus Alfréd

Márkus Emília

Márkus Emília (Szombathely, 1860. szeptember 10. – Budapest, 1949. december 24.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös és tiszteletbeli tagja.

Megnézni Ady Endre és Márkus Emília

Márkus László (rendező)

Márkus László (Szentes, 1881. november 19. – Budapest, 1948. április 25.) magyar drámaíró, kritikus, színházi és filmrendező, díszlet- és jelmeztervező, színházigazgató, főiskolai tanár, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Megnézni Ady Endre és Márkus László (rendező)

Márton Ferenc (festő)

Márton Ferenc (Csíkszentgyörgy, 1884. december 15. – Budapest, 1940. június 8.) erdélyi magyar festő, grafikus, szobrász, építész, bélyegtervező.

Megnézni Ady Endre és Márton Ferenc (festő)

Márton Gabriella

Márton Gabriella (Nagyvárad, 1884. június 21. – Rév, 1922. szeptember 22.) újságírónő, Ady Endre első nagyváradi szerelme, Bérczy Ernő nővére.

Megnézni Ady Endre és Márton Gabriella

Műdal

A műdal ismert zeneszerző műve, ilyen értelemben a népdal ellentéte.

Megnézni Ady Endre és Műdal

Művészsétány

A Művészsétány (más néven: Margit-szigeti Művészsétány illetve Művészliget) a budapesti Margit-szigeten felállított művészszobrok összessége.

Megnézni Ady Endre és Művészsétány

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Megnézni Ady Endre és Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban

Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban – Egy sajátos történelmi összehasonlítás és értékelés fűzte Móricz Zsigmondot (1879–1942) Erdélyhez: szerinte itt alakult ki az "Ahogy lehet!" reálpolitikája századokon át, ezt észlelte Erdély-trilógiájának megírásakor, nemcsak a forrásanyagban, hanem a helyszínen is tanulmányozva Bethlen Gábor uralkodásának történetét.

Megnézni Ady Endre és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban

Múzeumkert

A ''Muzi'' becenevet újra viseli a park 2019-ben ismét megnyitott játszótere. A Múzeumkert a Budapest VIII. kerületében található Magyar Nemzeti Múzeumot övező park, nemzeti emlékhely.

Megnézni Ady Endre és Múzeumkert

Medgyaszay Vilma

Medgyaszay Vilma (született: Stand) (Arad, 1885. május 3. – Budapest, 1972. április 5.) Kossuth-díjas magyar színésznő, kiváló művész.

Megnézni Ady Endre és Medgyaszay Vilma

Meller Dezső

Meller Dezső, született Meller Dávid (Győr, 1882. január 3. – 1948 után) magyar építészmérnök, műépítész.

Megnézni Ady Endre és Meller Dezső

Melocco Miklós

Szent István megkoronázása, Esztergom Belváros A Páneurópai piknik emlékműve, a sopronpusztai emlékparkban Melocco Miklós (Róma, 1935. április 3. –) Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész.

Megnézni Ady Endre és Melocco Miklós

Metonímia

A metonímia (görög szó, magyarul névcsere) olyan szókép (troposz), amely a névátvitelen alapszik: a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel.

Megnézni Ady Endre és Metonímia

Mikes Kelemen emlékezete

A ''Nyugat'' első számának címlapja, Beck Ö. Fülöp Mikes-érmével Mikes Kelemen emlékezetét, a szülőföldhöz való kötődés erkölcsi mértékének tekintett eszmei hagyomány ápolását, tudatosítását elsősorban Mikes Kelemen rodostói bujdosásában szerzett főműve, a Törökországi levelek (1717–1758) egymást követő kiadásai szolgálták.

Megnézni Ady Endre és Mikes Kelemen emlékezete

Mikes Lajos

Mikes Lajos dr.

Megnézni Ady Endre és Mikes Lajos

Miklós Jutka

Miklós Jutka, 1904-ig Miliczer Júlia (Berettyóújfalu, 1884. szeptember 7. – Créteil, Franciaország, 1976. február 18.) magyar költő, fotográfus.

Megnézni Ady Endre és Miklós Jutka

Miroslav Krleža

Miroslav Krleža (Zágráb, 1893. július 7. – Zágráb, 1981. december 29.) horvát író, költő, drámaszerző és esszéíró, a 20. századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja.

Megnézni Ady Endre és Miroslav Krleža

Misi Mókus kalandjai (televíziós sorozat)

A Misi Mókus kalandjai 1982-ben futott magyar televíziós bábfilmsorozat, amely 1980-ban készült Tersánszky Józsi Jenő azonos című könyve alapján (1953).

Megnézni Ady Endre és Misi Mókus kalandjai (televíziós sorozat)

Miss Earth Hungary

A Miss Earth Hungary egy évenkénti megrendezésű magyar szépségverseny, melynek célja, hogy magyar versenyzőt küldjön a Miss Earth nemzetközi versenyre.

Megnézni Ady Endre és Miss Earth Hungary

Miss Universe Hungary

A Miss Universe Hungary egy évenkénti megrendezésű magyar szépségverseny, melynek célja, hogy magyar versenyzőt küldjön a Miss Universe nemzetközi szépségversenyre.

Megnézni Ady Endre és Miss Universe Hungary

Miss World Hungary

A Miss World Hungary egy évenkénti megrendezésű magyar szépségverseny, melynek célja, hogy magyar versenyzőt küldjön a Miss World nemzetközi szépségversenyre.

Megnézni Ady Endre és Miss World Hungary

Mocsáry Lajos emlékezete Erdélyben

Mocsáry Lajos emlékezete – Mocsáry Lajos (1826-1916) nevét és politikai tetteit, magatartását mindig azok tűzték zászlaikra, akik a nemzetiségi jogok kivívásáért, elismertetéséért indultak küzdelembe.

Megnézni Ady Endre és Mocsáry Lajos emlékezete Erdélyben

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Megnézni Ady Endre és Mohácsi csata

Molnár Ferenc (író)

Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.

Megnézni Ady Endre és Molnár Ferenc (író)

Molnár Károly (zeneszerző)

Molnár Károly (Hosszúfalu, 1901. január 19. – Sepsiszentgyörgy, 1985. március 18.) – romániai magyar zenepedagógus, zeneszerző, karmester és kórusvezető.

Megnézni Ady Endre és Molnár Károly (zeneszerző)

Molnár Tibor (újságíró, 1911)

Molnár Tibor (álneve: Szebeni Zsigmond. Nagyszeben, 1911. december 14. – Bukarest, 1998. március 15.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Molnár Tibor (újságíró, 1911)

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Megnézni Ady Endre és Mondatrész

Monor

Monor város Pest vármegyében, a Monori járásban.

Megnézni Ady Endre és Monor

Monostori út

A Monostori út (románul Calea Moților, illetve Calea Mănăștur) Kolozsvár belvárosában található.

Megnézni Ady Endre és Monostori út

Montparnasse

Balzac emlékműEz most itt a párizsi Rodin múzeumbeli (Musée Rodin), a Montparnasse negyedben felállított hasonmásáról pillanatnyilag nincs szabad kép. Párizsban a Szajna bal partján a Montparnasse körúton, a Rennes utca és a Raspail körút metszéspontján található a Montparnasse nevű városrész, amely már 1860-ban beleolvadt a 6.

Megnézni Ady Endre és Montparnasse

Moravetz Testvérek

Moravetz Testvérek könyv-, zenemű- és papírkereskedés Temesváron, amely jelentős zenemű-, könyv- és lapkiadói tevékenységet is folytatott a 20. század első felében.

Megnézni Ady Endre és Moravetz Testvérek

Moulin Rouge (Párizs)

A Moulin Rouge 1900-ban egy képes levelezőlapon Mistinguett a Moulin Rouge-ban Lautrec a Moulin Rouge-ban A Moulin Rouge (jelentése: Vörös Malom) Párizs legismertebb, legendás szórakozóhelye.

Megnézni Ady Endre és Moulin Rouge (Párizs)

Munkás Athenaeum

Munkás Athenaeum – a munkásegységfront kulturális szervezete Kolozsvárt.

Megnézni Ady Endre és Munkás Athenaeum

N. Pál József

N.

Megnézni Ady Endre és N. Pál József

Nagy Andor (újságíró, 1884–1943)

Nagy Andor, született Grosz Izidor (Nagyvárad, 1884. január 3. – Budapest, 1943. április 30.) újságíró, író, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Nagy Andor (újságíró, 1884–1943)

Nagy Dániel (író)

Nagy Dániel (Battonya, 1886. augusztus 11. – Budapest, 1944. március 14.) író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Nagy Dániel (író)

Nagy Endre (író)

Nagy Endre, születési és 1900-ig használt nevén Grosz Endre (Nagyszőlős, 1877. február 5. – Budapest, 1938. május 5.) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató.

Megnézni Ady Endre és Nagy Endre (író)

Nagy Imre (költő, 1896–1942)

Nagy Imre (Sárrétudvari, 1896. október 23. – Sárrétudvari, 1942. december 6.) magyar költő.

Megnézni Ady Endre és Nagy Imre (költő, 1896–1942)

Nagy Sándor (tanár, 1875–1940)

Nagy Sándor (Szatmárnémeti, 1875. július 15. – Zilah, 1940. augusztus 13.) erdélyi magyar tanár, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Nagy Sándor (tanár, 1875–1940)

Nagy szejm

Május 3-i Alkotmányt. A nagy szejm vagy négyéves szejm (lengyelül Sejm Wielki vagy Sejm Czteroletni; litvánul Didysis seimas vagy Ketverių metų seimas) Lengyelország 1788–1792 között működő, korszakos jelentőségű országgyűlése, diétája.

Megnézni Ady Endre és Nagy szejm

Nagy Zoltán (grafikus)

Nagy Zoltán (Tapolca, 1916. szeptember 15. – Budapest, 1987. február 28.) magyar grafikus, bélyegtervező, Nagy Gábor színész apja.

Megnézni Ady Endre és Nagy Zoltán (grafikus)

Nagybánya magyar irodalmi élete

Nagybánya magyar irodalmi élete és kulturális közélete a 15. századtól 2000-ig.

Megnézni Ady Endre és Nagybánya magyar irodalmi élete

Nagydobrony

Nagydobrony falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Megnézni Ady Endre és Nagydobrony

Nagyenyedi időszakos sajtótermékek

Közérdek, 1882. október 29. Közérdek, 1906 februárjának első heti kiadása A nagyenyedi időszaki sajtó előzményei a 18. század legvégére nyúlnak vissza.

Megnézni Ady Endre és Nagyenyedi időszakos sajtótermékek

Nagyigmánd

Nagyigmánd nagyközség Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Megnézni Ady Endre és Nagyigmánd

Nagykároly

Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.

Megnézni Ady Endre és Nagykároly

Nagykároly magyar irodalmi élete

Nagykároly magyar irodalmi élete – A Károlyiak ősi vára mellett kialakult város, Nagykároly az 1919-es államfordulatig Szatmár vármegye székhelye volt, s ebben a szerepében hagyott szellemi örökséget az utókornak.

Megnézni Ady Endre és Nagykároly magyar irodalmi élete

Nagykovácsi Ilona

Nagykovácsi Ilona (Jászárokszállás, 1910. január 27. – Toronto, 1995. június 10.) előadóművész, kora szóhasználatával „dizőz”.

Megnézni Ady Endre és Nagykovácsi Ilona

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Megnézni Ady Endre és Nagyvárad

Nagyvárad (napilap)

Nagyvárad címmel társadalmi és gazdasági napilap 1870–1944 között.

Megnézni Ady Endre és Nagyvárad (napilap)

Nagyvárad magyar irodalmi élete

Nagyvárad magyar irodalmi élete – Az első írásos feljegyzésekben Varadinum néven említett város alapítási évének a kutatás 1083-at tekinti; Szent László hamvait 1096-ban a már felépült püspöki székesegyházba hozták.

Megnézni Ady Endre és Nagyvárad magyar irodalmi élete

Nagyváradi Napló

A Nagyváradi Napló, Nagyváradon 1898.

Megnézni Ady Endre és Nagyváradi Napló

Napkelet (folyóirat, 1920–1922)

Napkelet – 1920.

Megnézni Ady Endre és Napkelet (folyóirat, 1920–1922)

Nádor utca

A volt Tigris Szálló (Nádor utca 5.) Nádor utca 8. CEU központi épülete, a volt Festetics-palota (Nádor utca 9.) CEU (Nádor utca 11.) Általános iskola (Nádor utca 12.) Volt Mandl-ház (Nádor utca 14.) Volt Schossberger-ház (Nádor utca 19.) OTP Bank (Nádor utca 21.) országgyűlési biztos hivatala, majd 2019-től az Igazságügyi Minisztérium székhelye (Nádor utca 22.) Nádor utca 23.

Megnézni Ady Endre és Nádor utca

Németh Andor (író)

Németh Andor (Kiscell, 1891. december 28. – Budapest, 1953. november 13.) magyar író, költő, műfordító, kritikus.

Megnézni Ady Endre és Németh Andor (író)

Németh László és a romániai magyar irodalom

Németh László és a romániai magyar irodalom – A Nagybányán 1901.

Megnézni Ady Endre és Németh László és a romániai magyar irodalom

Németh Nyiba Sándor

Németh Nyiba Sándor, született Németh Sándor (Kenyeri, 1957. január 31.) magyar birkózó olimpikon, sportedző és -riporter, író, költő, zenész és zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Németh Nyiba Sándor

Németi János

Németi János (Krasznaszentmiklós, 1939. november 22. – Debrecen 2020. november 7.) erdélyi magyar történész, régész, régészeti szakíró, muzeológus.

Megnézni Ady Endre és Németi János

Népi írók

Népi írók avagy népi mozgalom a 20. század húszas-harmincas éveinek Magyarország határain is átívelő radikális eszmei, irodalmi és művészeti áramlata volt, sőt még a második világháborút követő években is hatott.

Megnézni Ady Endre és Népi írók

Népi Egység

Népi Egység – a romániai Magyar Népi Szövetség napilapja, 1944.

Megnézni Ady Endre és Népi Egység

Népi irodalom Erdélyben

Népi irodalom Erdélyben (1918–1989) – az írásbeliségnek az az ága, mely a népnyelv, népdal, népköltészet, népi hiedelmek és szokások, népművészet hagyományos közösségi kultúráját eredetiségében tudományosan rögzíti, annak elemeiből új, korszerű nemzeti művelődést gyarapít, a népi életmód folyamatosságát magasabb fokon biztosítja, s egyben az elmaradt vidéki lakosság öntudatos társadalmi fellépését és érvényesülését mozdítja elő.

Megnézni Ady Endre és Népi irodalom Erdélyben

Népszava

A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap.

Megnézni Ady Endre és Népszava

Névtan

A névtan (idegen szóval onomasztika) az a tudományág, amely a tulajdonneveket tanulmányozza.

Megnézni Ady Endre és Névtan

Neményi Lili

VII. kerület Károly körút 13-15. szám alatt Neményi Lili (Igló, 1902. november 28. – Budapest, 1988. július 14.) magyar opera-énekesnő (szoprán), színésznő, érdemes és kiváló művész, Horváth Árpád (1899–1944) rendező, színházigazgató felesége, Szabó Ernő (1900–1966) színművész féltestvére.

Megnézni Ady Endre és Neményi Lili

Nemes Levente

Nemes Levente (Medgyes, 1939. szeptember 16. –) erdélyi magyar színművész, előadóművész, színházigazgató.

Megnézni Ady Endre és Nemes Levente

Nessi Pál

Nessi Pál (Pest, 1866. június 3. – New York, 1929. november 6., huszadikszazad.hu) jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő.

Megnézni Ady Endre és Nessi Pál

New York-i magyarok

Riverside Drive-on rendszeres helye a magyar megemlékezéseknek Az 1800-as évek második felében kezdődött el az első nagy magyar kivándorlás az Amerikai Egyesült Államokba.

Megnézni Ady Endre és New York-i magyarok

New York-palota

A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11.

Megnézni Ady Endre és New York-palota

Nihilizmus

A nihilizmust leggyakrabban Friedrich Nietzsche nevével hozzák összefüggésbe, aki szerint nincs szerkezet vagy cél e világon, csak amit mi adunk meg A nihilizmus egy olyan filozófiai felfogás, eszmerendszer, amely a társadalmi értékeket és normákat, minden elvet, szabályt, erkölcsi követelményt, törvényt tagad, mivel mindenféle értelem, értelmezés vagy értékelés hiábavaló.

Megnézni Ady Endre és Nihilizmus

Novák Emil

Novák Emil (Budapest, 1954. július 30. –) Balázs Béla-díjas magyar-ausztrál operatőr, filmrendező.

Megnézni Ady Endre és Novák Emil

November 22.

Névnapok: Cecília + Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.

Megnézni Ady Endre és November 22.

Nyárszói református templom

200px 200px Nyárszót az oklevelek 1391-ben már királyi birtokként említik, majd a sebesvári uradalomhoz került és végül a 15. századtól a Bánffy család birtoka volt.

Megnézni Ady Endre és Nyárszói református templom

Nyéki Károly

Nyéki Károly (Mátészalka, 1939. január 2. - Mátészalka, 2007. augusztus 16.) író, újságíró, helytörténész.

Megnézni Ady Endre és Nyéki Károly

Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.

Megnézni Ady Endre és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

Nyolcak

Kernstok Károly: Fához támaszkodó fiúakt (1909) „Zöld szörnyeteg” Czigány Dezső önarcképe (1909) Czigány Dezső: Csendélet almákkal és tállal (c. 1915) Fémes Beck Vilmos: A Látásgyönyör istennőjének (1911) Tihanyi Lajos: Bölöni György (1912) A Nyolcak (működtek 1909–1919) a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport a 20.

Megnézni Ady Endre és Nyolcak

Nyugat (folyóirat)

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.

Megnézni Ady Endre és Nyugat (folyóirat)

Octavian Goga

Goga csucsai kastélya Goga csucsai mauzóleuma Octavian Goga (Resinár (románul Rășinari), 1881. április 1. – Csucsa (románul Ciucea), 1938. május 7.) román költő, drámaíró, antiszemita politikus, miniszter (1919–1920, 1926), a Román Királyság miniszterelnöke (1937–1938).

Megnézni Ady Endre és Octavian Goga

Olasz–magyar kulturális kapcsolatok

Az olasz–magyar kulturális kapcsolatok magukat legkésőbb 1861 óta olasz (régebbi szóhasználattal: talján), illetve magyar nemzetiségűeknek tartók, illetve az Olaszország és Magyarország lakói közti kulturális kapcsolatok.

Megnézni Ady Endre és Olasz–magyar kulturális kapcsolatok

Olcsó Könyvtár (Szépirodalmi Könyvkiadó)

Az Olcsó Könyvtár logója A Szépirodalmi Könyvkiadó Olcsó Könyvtár sorozata 1954-től 1991-ig jelent meg.

Megnézni Ady Endre és Olcsó Könyvtár (Szépirodalmi Könyvkiadó)

Ond vezér

Ond vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.

Megnézni Ady Endre és Ond vezér

Orgonás András

Orgonás András (Wyendotte-Detroit, Amerikai Egyesült Államok, 1909. augusztus 30. – Temesvár, 1987. április 11.) – szobrász.

Megnézni Ady Endre és Orgonás András

Ormos Ede

Ormos Ede eredeti neve Spitzer Adolf Ede (Hódmezővásárhely, 1873. június 11. – Németország, 1944) újságíró, történész, szociográfus, költő.

Megnézni Ady Endre és Ormos Ede

Orosz Margit

Orosz Margit (asszonynevén Máté Istvánné; Miskolc, 1956. augusztus 30. –) magyar költő, író, pedagógus, a újságírója.

Megnézni Ady Endre és Orosz Margit

Országos Széchényi Könyvtár

A könyvtár épülettömbje nappal Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára.

Megnézni Ady Endre és Országos Széchényi Könyvtár

Ozsváth Sándor

Ozsváth Sándor (Szamosszeg, 1950. január 29.–) beszédtanár, művelődéstörténész, színjátszórendező, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Ozsváth Sándor

Palatinus Strandfürdő

A fürdő a 70-es években A Palatinus strand a pesti szleng becenevén a „Pala”, a Margit-szigeten, természetvédelmi környezetben található.

Megnézni Ady Endre és Palatinus Strandfürdő

Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.

A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság egyik jelvényváltozata Az 1884.

Megnézni Ady Endre és Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.

Papp Aurél

Papp Aurél román nyelven: Aurel Popp (Érkávás, 1879. augusztus 1. – Szatmárnémeti, 1960. augusztus 8.) erdélyi magyar festőművész, grafikus, szobrász és művészetkritikus.

Megnézni Ady Endre és Papp Aurél

Papp Ferenc (nyelvész)

Papp Ferenc (Budapest, 1930. szeptember 19. – Budapest, 2001. április 5.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Ady Endre és Papp Ferenc (nyelvész)

Papp János (jogász)

Papp János (Belényes, 1877. február 25. – Nagyvárad, 1938) erdélyi magyar jogi közíró, iparkamarai főtitkár, költő, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Papp János (jogász)

Papp László (festő)

Papp László (Miskolc, 1922. augusztus 3. – Miskolc, 2020. november 18.) grafikus- és festőművész.

Megnézni Ady Endre és Papp László (festő)

Papp Viktor

Ilyésfalvi Papp Viktor, Pap Győző (Szilágysomlyó, 1881. április 3. – Budapest, 1954. május 18.) erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus, szerkesztő, miniszteri tanácsos.

Megnézni Ady Endre és Papp Viktor

Paris Gare de l’Est

250px 250px A Paris Gare de l’Est vasúti fejpályaudvar Franciaországban, Párizsban.

Megnézni Ady Endre és Paris Gare de l’Est

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Megnézni Ady Endre és Partium

Paul de Man

Paul de Man (Antwerpen, 1919. december 6. – New Haven, 1983. december 21.) belga származású amerikai irodalomtörténész, aki az amerikai dekonstrukció fő képviselője volt.

Megnézni Ady Endre és Paul de Man

Paul Verlaine

Paul Verlaine (Metz, 1844. március 30. – Párizs, 1896. január 8.) francia parnasszista és szimbolista költő.

Megnézni Ady Endre és Paul Verlaine

Payer Imre (költő)

Payer Imre (Budapest, 1961. április 27. –) József Attila-díjas magyar költő, irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő, egyetemi oktató.

Megnézni Ady Endre és Payer Imre (költő)

Pálffy Endre

Pálffy Endre (Maroshévíz, 1908. március 12. – Budapest, 1975. november 16.) erdélyi magyar irodalomtörténész.

Megnézni Ady Endre és Pálffy Endre

Pásztor Bertalan

Pásztor Bertalan (Nagyvárad, 1874 – Auschwitz, 1944.) erdélyi magyar publicista, lapszerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Pásztor Bertalan

Péchy Blanka

Magyar Nyelv Múzeumában Kerepesi temető: 42/1-A-14 Péchy Blanka (született Greiner) (Pécs, 1894. szeptember 21. – Budapest, 1988. július 6.) magyar színésznő, előadóművész, író, nyelvművelő, rádiós műsorvezető, a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, alapítványtévő és a Kazinczy-díj megalapítója, érdemes művész.

Megnézni Ady Endre és Péchy Blanka

Pécs kulturális élete

Barbakán falán egy pécsi fesztiválon. Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja.

Megnézni Ady Endre és Pécs kulturális élete

Pécsi Ildikó

Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. – Gödöllő, 2020. december 5.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, országgyűlési képviselő.

Megnézni Ady Endre és Pécsi Ildikó

Péter I. Zoltán

Péter I. Zoltán (Nagyvárad, 1949. február 16. – Nagyvárad, 2020. április 18.) erdélyi magyar helytörténeti tanulmányíró, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Péter I. Zoltán

Péter László (irodalomtörténész)

Péter László (Jánoshalma, 1926. január 21. – 2019. július 28.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész és folklorista.

Megnézni Ady Endre és Péter László (irodalomtörténész)

Pór Bertalan

'''Pór Bertalan''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Pasaréti út 77. szám alatt Pór Bertalan, született Pollacsek (Bábaszék, 1880. november 4. – Budapest, 1964. augusztus 29.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.

Megnézni Ady Endre és Pór Bertalan

Pósa Lajos (író)

Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, Terézváros, 1914. július 9.) költő, meseíró, dalszerző, a magyar gyermekirodalom klasszikusa.

Megnézni Ady Endre és Pósa Lajos (író)

Püspökfürdő

Kaszinó Püspökfürdő (románul Băile 1 Mai) fürdőhely Romániában, Bihar megyében, Váradszentmárton községben.

Megnézni Ady Endre és Püspökfürdő

Pece-patak (Románia)

A Pece-patak (románul Peța) a romániai Bihar megye területén folyó rövid patak.

Megnézni Ady Endre és Pece-patak (Románia)

Pekár Gyula

Rozsnyói Pekár Gyula (Debrecen, 1866. november 8. – Budapest, Józsefváros, 1937. augusztus 19.) író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920-tól 1936-ig a Petőfi Társaság elnöke, Pekár Imre fia.

Megnézni Ady Endre és Pekár Gyula

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása.

Megnézni Ady Endre és Petőfi Irodalmi Múzeum

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Megnézni Ady Endre és Petőfi Sándor

Pethes Imre

Pethes Imre (Jászárokszállás, 1864. december 18. – Budapest, Terézváros, 1924. november 14.) magyar drámai színész, akadémiai tanár, színrendező.

Megnézni Ady Endre és Pethes Imre

Petri Mór

Petri Mór (Tasnádszarvad, 1863. július 11. – Budapest, 1945. március 2.) költő, tanár.

Megnézni Ady Endre és Petri Mór

Philadelphia kávéház

A Philadelphia kávéház emléktáblája az Alagút utca 3. szám alatt A Philadelphia kávéház Budapest egyik történelmi kávéháza.

Megnézni Ady Endre és Philadelphia kávéház

Pilinszky János

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.

Megnézni Ady Endre és Pilinszky János

Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás

Pintér Jenő magyar irodalomtörténete, alcímén Képes kiadás egy 20.

Megnézni Ady Endre és Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás

Plugor Sándor

Plugor Sándor (Kökös, 1940. március 4. – Sepsiszentgyörgy, 1999. február 20.) erdélyi magyar grafikus, festő.

Megnézni Ady Endre és Plugor Sándor

Poetix

A Poetix József Attila születésének századik évfordulóján, 2005-ben alakult meg.

Megnézni Ady Endre és Poetix

Pokoli mesék

A Pokoli mesék a Pokolgép zenekar 2007-ben megjelent nagylemeze.

Megnézni Ady Endre és Pokoli mesék

Polgári Radikális Párt

Az (Országos) Polgári Radikális Párt egy rövid életű polgári radikális (liberális) politikai párt volt Magyarországon 1914 és 1919 között, amit főként radikális szabadkőművesek alapítottak Jászi Oszkár vezetésével.

Megnézni Ady Endre és Polgári Radikális Párt

Polidaktilia

A polidaktilia (sokujjúság) a fejlődési rendellenességek között az ujjrendellenességek egyike.

Megnézni Ady Endre és Polidaktilia

Progresszív rock

A progresszív rock (gyakran csak prog rock vagy prog) a rockzene egyik válfaja, mely az 1960-as évek második felében alakult ki.

Megnézni Ady Endre és Progresszív rock

Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke.

Megnézni Ady Endre és Prohászka Ottokár

Purjesz Lajos

Purjesz Lajos (Nagytótipuszta, 1881. szeptember 4. – Budapest, 1925. január 7.) publicista, lapszerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Purjesz Lajos

Puzsér Róbert

Puzsér Róbert (Budapest, 1974. október 24. –) magyar publicista, kritikus, rádiós, televíziós, rendezvény és web műsorkészítő, médiaszemélyiség, író, YouTuber, egyetemi előadó és stand-up tragikomikus.

Megnézni Ady Endre és Puzsér Róbert

Quo vadis (regény)

A Quo vadis Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író regénye, amely az ókori Rómában, a Nero-féle keresztényüldözések idején játszódik.

Megnézni Ady Endre és Quo vadis (regény)

Rass Károly

Rass Károly (Aranyosgyéres, 1872. április 12. – Kolozsvár, 1962. május 28.) romániai magyar irodalomtörténész, író.

Megnézni Ady Endre és Rass Károly

Raszler Károly

Raszler Károly (Nagymaros, 1925. október 7. – Budapest, 2005. március 18.) Kossuth-díjas grafikusművész, művészettörténész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Raszler Károly

Ravasz László

református püspökök (1936) Ravasz László (Bánffyhunyad, 1882. szeptember 29. – Budapest, 1975. augusztus 6.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1921-től 1948-ig.

Megnézni Ady Endre és Ravasz László

Rádl Ödön

Rádl Ödön (Alsólugos, 1848. március 30. – Nagyvárad, 1916. december 20.) író, ügyvéd, a Petőfi Társaság tagja.

Megnézni Ady Endre és Rádl Ödön

Rákosi Jenő

Mindszenti Rákosi Jenő (született Kremsner Jenő) (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

Megnézni Ady Endre és Rákosi Jenő

Rékai Iván

Rékai Iván (Budapest, 1934. október 4. – 2014. szeptember 3.) zeneszerző, zeneelmélet-tanár, Rékai Nándor karmester és Mosshammer Ottó hárfaművész unokája, Rékai András operarendező unokaöccse.

Megnézni Ady Endre és Rékai Iván

Réthy Andor

Réthy Andor (Reischel Arthur, Temesvár, 1904. március 10. – Kolozsvár, 1972. október 29.) piarista gimnáziumi tanár, bibliográfus, irodalomtörténész.

Megnézni Ady Endre és Réthy Andor

Réti Árpád

Réti Árpád névvariáns: Réthy (Kolozsvár, 1939. december 31. – 2021. július 27.) magyar színész, az egri Gárdonyi Géza Színház örökös tagja, Albu Erzsébet férje, Réti Iringó apja.

Megnézni Ady Endre és Réti Árpád

Révész Béla (író)

Emléktáblája Esztergomban, a Nagy-Duna sétányon Révész Béla, született Róth Benjámin (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944) zsidó származású magyar szocialista író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Révész Béla (író)

Révész Géza (pszichológus)

Révész Géza (1882-ig Rothauser) (Siófok, 1878. december 9. – Amszterdam, 1955. augusztus 19.) magyar zenepszichológus és hangfiziológus, egyetemi tanár, a magyar kísérleti lélektan képviselője, a pszichológia első egyetemi tanára, majd 1918-ban megalapítója az első lélektani laboratóriumnak, 1921-től az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatója.

Megnézni Ady Endre és Révész Géza (pszichológus)

Róna Emmy

Róna Emmy, névvariáns: Róna Emy, D. Róna Emmy, Emmi (Budapest, 1904. február 20. – Budapest, 1988. december 17.) magyar festő, grafikusművész, illusztrátor, érdemes művész.

Megnézni Ady Endre és Róna Emmy

Rózsa Ágnes

Rózsa Ágnes (Nagyvárad, 1910. december 17. – Kolozsvár, 1984. július 30.) műfordító, naplóíró.

Megnézni Ady Endre és Rózsa Ágnes

Rózsák tere (Marosvásárhely)

A Rózsák tere, közismert nevén Főtér, Marosvásárhely központi tere és fontos turisztikai látványossága.

Megnézni Ady Endre és Rózsák tere (Marosvásárhely)

Református kollégium (Kolozsvár)

A kolozsvári református kollégium egyike Erdély legrégebbi oktatási intézményeinek.

Megnézni Ady Endre és Református kollégium (Kolozsvár)

Reinitz Béla

Reinitz Béla (Budapest, 1878. november 15. – Budapest, 1943. október 26.) magyar zeneszerző, zenekritikus.

Megnézni Ady Endre és Reinitz Béla

Rejtő Jenő

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenkai járás, Voronyezsi terület, oroszországi megszállt övezet, Szovjetunió, 1943.

Megnézni Ady Endre és Rejtő Jenő

Reményi József (író)

Reményi József (Pozsony, 1891. december 1. – Cleveland, USA, 1956. szeptember 25.), Joseph Reményi, amerikai magyar író, irodalomtörténész.

Megnézni Ady Endre és Reményi József (író)

Rencz Antal

Rencz Antal (Nagyvárad, 1942. december 25. –) magyar rendező, színházigazgató.

Megnézni Ady Endre és Rencz Antal

Rippl-Rónai József

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő- és grafikusművész.

Megnézni Ady Endre és Rippl-Rónai József

Role

A Role zenekar egy 1987-ben alapított csíkszeredai magyar együttes, amely a magyar irodalom, valamint a székely és csángó népi költészet remekeire építkezik, magába foglalva az ősi erdélyi tradíciókat, hagyományos dallamokat és a progresszív rockzene elemeit.

Megnézni Ady Endre és Role

Román–magyar irodalmi kapcsolatok

Román–magyar irodalmi kapcsolatok – Két szomszédos vagy együtt élő nép irodalma közt természetszerűleg kölcsönhatás alakul ki, ennek tudatosítása, ápolása, elősegítése, a két nép irodalmi hagyományainak megismertetése rendszeres irodalmi kapcsolatokhoz vezet.

Megnézni Ady Endre és Román–magyar irodalmi kapcsolatok

Románia magyar emlékei, látnivalói

kolozsvári szobra Szejkefürdő: székelykapuk Ez a szócikk Románia legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a romániai magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be régió és téma szerinti csoportosításban.

Megnézni Ady Endre és Románia magyar emlékei, látnivalói

Romániai magyar albumok

Album Erdélyben (1918-1980).

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar albumok

Romániai magyar antológiák

A romániai magyar irodalomban bizonyos antológia-típusok annyira az irodalom keletkezésének és fejlődésének feltételeihez és igényeihez igazodtak, hogy valósággal irodalomtörténeti rangra tettek szert.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar antológiák

Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány

Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány (1918-1989) - más elnevezése szerint komparatisztika: az irodalomtudománynak az az ága, amely az irodalmi jelenségeket nemzetközi összefüggéseiben vizsgálja.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány

Romániai magyar előadó-művészet

Előadó-művészet Erdélyben (1919–1980).

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar előadó-művészet

Romániai magyar emlékirat-irodalom

Emlékirat-irodalom a romániai magyar irodalomban 1919-1980 között.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar emlékirat-irodalom

Romániai magyar filológia

Romániai magyar filológia (1918-1980) Filológia – a görög-latin philologia ('a szó szeretete') mai jelentését figyelembe véve, a romániai magyar filológia nyelvünk, irodalmunk és művelődésünk értékeinek ama vizsgálata, amely a szövegelemzést és -gondozást a forráskutatással, tárgytörténeti és életrajzi adatok feltárásával s a kapcsolattörténeti vonatkozások kiaknázásának komplex módszerével párosítja.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar filológia

Romániai magyar filozófiai irodalom

A filozófiai irodalom – indulását és kibontakozását a romániai magyar szellemi életben nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a filozófiát művelő intézményi keretek felső fokon a második világháború végéig terjedő időszakban szinte kizárólag az egyes felekezetek teológiai fakultásain léteztek.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar filozófiai irodalom

Romániai magyar irodalmi körök

Irodalmi kör, rövidítve IK romániai magyarok közt, 1950-1990.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar irodalmi körök

Romániai magyar irodalomtörténet

AZ irodalomtörténet – az irodalomtudomány egyik ága, amely az irodalmat történetiségében, a filológia eredményeire támaszkodva vizsgálja, szoros és elengedhetetlen kapcsolatban az irodalomelmélettel, az irodalomkritikával és az összehasonlító irodalomtudománnyal.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar irodalomtörténet

Romániai magyar kottakiadás

A romániai magyar kottakiadás a kisebbségi sorsba került romániai magyarság magyar zenei és tánc életének fennmaradását szolgálta.

Megnézni Ady Endre és Romániai magyar kottakiadás

Rudnyánszky Gyula

Dezséri Rudnyánszky Gyula (Özdöge, 1858. május 1. – Budapest, 1913. december 8.) költő és hírlapíró.

Megnézni Ady Endre és Rudnyánszky Gyula

Rudolf Szonja

Rudolf Szonja (Budapest, 1994. január 22. –) magyar színésznő.

Megnézni Ady Endre és Rudolf Szonja

Rusz Sándor

Rusz Sándor (Debrecen, 1972. február 2. – Szeged, 2010. április 5.) magyar költő, a Szegedi Szilánkok alapító tagja.

Megnézni Ady Endre és Rusz Sándor

Salome (opera)

A Salome Richard Strauss egyfelvonásos operája (op. 54, TrV 215), amely Oscar Wilde azonos című színdarabját dolgozza fel.

Megnézni Ady Endre és Salome (opera)

Sanzon

Juliette Gréco A sanzon francia eredetű daltípus.

Megnézni Ady Endre és Sanzon

Sarló mozgalom

A Sarló csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalom a cserkészmozgalomból fejlődött ki.

Megnézni Ady Endre és Sarló mozgalom

Sóshartyán

Sóshartyán község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Megnézni Ady Endre és Sóshartyán

Súrlott Grádics

A Súrlott Grádics egykori marosvásárhelyi vendéglő, egyike a kevés épen megmaradt épületeknek, melyek őrzik a település 19.

Megnézni Ady Endre és Súrlott Grádics

Schöpflin Aladár

Schöpflin Aladár Mihály (Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Schöpflin Aladár

Schmidt Ferenc (orvos)

Schmidt Ferenc (Zalaegerszeg, 1881. január 21. – San Diego (Kalifornia), Amerikai Egyesült Államok, 1958. július 29.) magyar belgyógyász, kardiológus balneológus, egészségügyi főtanácsos.

Megnézni Ady Endre és Schmidt Ferenc (orvos)

Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

A Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja egy intervenciós kardiológiai centrum jelentős diagnosztikai kapacitással.

Megnézni Ady Endre és Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ

Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház

Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház (1948-1980).

Megnézni Ady Endre és Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház

Sima Ferenc (újságíró)

Sima Ferenc (Nagykőrös, 1853. december 3. – Fairport, USA, 1904. június 1.) újságíró, politikus.

Megnézni Ady Endre és Sima Ferenc (újságíró)

Simon Magda

Simon Magda (Szatmárnémeti, 1908. július 20. – Bukarest, 1969. március 7.) erdélyi magyar író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Simon Magda

Sinka Zoltán Tibor

Sinka Zoltán Tibor (neve több kötetén Sinka Zoltán; Torda, 1925. február 19. – Kolozsvár, 2000. június 6.) erdélyi germanista, középiskolai tanár, egyetemi oktató, tankönyvíró.

Megnézni Ady Endre és Sinka Zoltán Tibor

Sinkó Ervin

Sinkó Ervin (szül. Spitzer Franjo, Apatin, 1898. október 5. – Zágráb, 1967. március 26.) magyar-jugoszláv költő, író, irodalomtörténész.

Megnézni Ady Endre és Sinkó Ervin

Somló Bódog

Somló Bódog (Pozsony, 1873. július 21. – Kolozsvár, 1920. szeptember 28.) jogász, jogfilozófus, néprajzkutató, szociológus, egyetemi tanár.

Megnézni Ady Endre és Somló Bódog

Somló Erzsi

Somló Erzsi (Nagykanizsa, 1877 – Buenos Aires, 1968) magyar költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Somló Erzsi

Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen

Az előadás plakátja A Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amelynek szerkesztői Boldizsár Miklós és Győri Magda, rendezője Szentesi Nóra.

Megnézni Ady Endre és Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen

Sorsunk (folyóirat)

Sorsunk: irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat.

Megnézni Ady Endre és Sorsunk (folyóirat)

Starkné Szilágyi Erzsébet

Starkné Szilágyi Erzsébet (Nagyvárad, 1935. január 29. –) erdélyi magyar könyvszerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Starkné Szilágyi Erzsébet

Stemmer Ödön

Stemmer Ödön (Budapest, 1881 – Budapest, 1961. január 23.), a magyar tudományos antikváriusok „nagy öregje” még a századforduló előtt, 1895-ben, tizennégy éves korában kezdte pályafutását könyvkereskedő tanoncként.

Megnézni Ady Endre és Stemmer Ödön

Stepper Vilmos

Stepper Vilmos (álneve: Tristis; Temesvár, 1899. szeptember 3. – ?) erdélyi magyar író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Stepper Vilmos

Surányi Ibolya (előadóművész)

Surányi Ibolya (férjezett nevén dr. Fábri Ervinné) (Budapest, 1928. március 3. – 2010. szeptember 28.) előadóművész, versmondó, irodalmi szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Surányi Ibolya (előadóművész)

Szabadkőművesség Magyarországon

László Szigfrid – Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892 végén Az Európában a felvilágosodást kísérő szabadkőművesség megjelent a Magyar Királyságban is.

Megnézni Ady Endre és Szabadkőművesség Magyarországon

Szabó Dezső (író)

Szabó Dezső szobra Citadella közelében Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár.

Megnézni Ady Endre és Szabó Dezső (író)

Szabó Dezső és a romániai magyar irodalom

Szabó Dezső és az erdélyi magyar irodalom – Szabó Dezsőt (1879–1945), a 20. század első felének nagy hatású magyar gondolkodóját és szépíróját igen sok szál köti Erdélyhez.

Megnézni Ady Endre és Szabó Dezső és a romániai magyar irodalom

Szabó Mózes (irodalomtörténész)

Szabó Mózes (Szilágysomlyó, 1879. május 4. – Temesvár, 1957. szeptember 26.) erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Szabó Mózes (irodalomtörténész)

Szabó T. Ádám

Szabó T. Ádám (Kolozsvár, 1946. március 12. — Budapest, 1995. december 7.) erdélyi magyar nyelvész, művelődéstörténész, Szabó T. Attila (1906–1987) fia, Szabó T. E. Attila (1941) testvére.

Megnézni Ady Endre és Szabó T. Ádám

Szabolcska Mihály

Szabolcska Mihály (Tiszakürt, 1861. szeptember 30. – Temesvár, 1930. október 31.) református lelkész, költő.

Megnézni Ady Endre és Szabolcska Mihály

Szalontai Lapok

Szalontai Lapok – Nagyszalonta leghosszabb életű magyar nyelvű lapja: 1894-ben indult mint az 1889-től megjelenő Nagy-Szalonta és Vidéke utódja, de új évfolyamszámozással.

Megnézni Ady Endre és Szalontai Lapok

Szatmár megye

Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.

Megnézni Ady Endre és Szatmár megye

Szatmárnémeti magyar irodalmi és művelődési élete

Szatmárnémeti magyar irodalmi és művelődési élete – Szatmárnak, azaz Szatmárnémeti városának és vidékének számottevő szerepe volt a magyar irodalom fejlődésében és a művészeti életben.

Megnézni Ady Endre és Szatmárnémeti magyar irodalmi és művelődési élete

Szász Károly (politikus, 1865–1950)

Szemerjai Szász Károly (Szabadszállás, 1865. november 11. – Budapest, 1950. március 21.) magyar politikus, irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja.

Megnézni Ady Endre és Szász Károly (politikus, 1865–1950)

Szász Menyhért

Szász Menyhért, született Schwarz (Budapest, 1893. május 8. – Budapest, 1939. február 2.) magyar költő, író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Szász Menyhért

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok – A szászokkal az erdélyi magyarság betelepítésük idején, a 13. században már kapcsolatba került.

Megnézni Ady Endre és Szász–magyar irodalmi kapcsolatok

Szávay Zoltán

Szávay Zoltán (Győr, 1885. december 6. – Budapest, 1930. július 19.) magyar költő, sakkozó, sportvezető.

Megnézni Ady Endre és Szávay Zoltán

Széchenyi László

Széchenyi László (sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi László Jenő; Horpács 1879. február 18. – Budapest, 1938. július 5.) magyar főnemes, diplomata, hazánk első amerikai követe.

Megnézni Ady Endre és Széchenyi László

Székely Aladár

Székely Aladár, született Bleier Aladár Áron, Bleyer Aladár (Békésgyula, 1870. március 5. – Budapest, 1940. szeptember 27.) fényképész.

Megnézni Ady Endre és Székely Aladár

Székely Ödön

Székely Ödön (Kézdivásárhely, 1870. május 31. – Kolozsvár, 1915. július 25.) gimnáziumi és kollégiumi tanár, író.

Megnézni Ady Endre és Székely Ödön

Szép Ernő

'''Szép Ernő''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 11. szám alatt Szép Ernő (Schön Ezékiel) (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő.

Megnézni Ady Endre és Szép Ernő

Szép Szó

A Szép Szó 1936 márciusa és 1939 júniusa-augusztusa között rendszertelen időközökkel megjelent irodalmi és társadalomtudományi folyóirat volt Cserépfalvi Imre kiadásában.

Megnézni Ady Endre és Szép Szó

Szépirodalmi Könyvkiadó

A Szépirodalmi Könyvkiadó a 20. század második felének egyik legnagyobb magyarországi könyvkiadója volt.

Megnézni Ady Endre és Szépirodalmi Könyvkiadó

Színi Sebő Zoltán

Színi Sebő Zoltán (Nagyvárad, 1907. április – Tirana, 1961. szeptember 8.) nagyváradi magyar szobrász.

Megnézni Ady Endre és Színi Sebő Zoltán

Szűts Dezső

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869. február 18. – Nagyvárad, 1926. október 7.) nagyváradi hírlapíró.

Megnézni Ady Endre és Szűts Dezső

Szókincsméretek összehasonlító listája

Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a lexémákat tekintve.

Megnézni Ady Endre és Szókincsméretek összehasonlító listája

Szörényi Éva

Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom. Pupu Tera: Szörényi Éva, Kati: Somogyi Erzsi, Kisjankó Bori: Eőry Kató Szörényi Éva, született Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira (Budapest, 1917.

Megnézni Ady Endre és Szörényi Éva

Szőnyi Erzsébet

Szőnyi Erzsébet, Steidl (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2019. december 28.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész.

Megnézni Ady Endre és Szőnyi Erzsébet

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Megnézni Ady Endre és Szecesszió

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Megnézni Ady Endre és Szekszárd

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Megnézni Ady Endre és Személy (nyelvészet)

Szendrey Júlia

Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író, fordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége.

Megnézni Ady Endre és Szendrey Júlia

Szent Imre-templom (Zichyújfalu)

A zichyújfalui Szent Imre-templomot 1980 és 1983 között építették közösségi összefogással az Ady Endre utca és a Petőfi út kereszteződésében.

Megnézni Ady Endre és Szent Imre-templom (Zichyújfalu)

Szent Mihály sugárút (Párizs)

A Szent Mihály sugárút egyike a két legnagyobb sugárútnak Párizs Latin negyedében (a másik a Saint-Germain sugárút).

Megnézni Ady Endre és Szent Mihály sugárút (Párizs)

Szenteleky Kornél

Szenteleky Kornél (eredeti nevén Sztankovits Kornél) (Pécs, 1893. július 27. – Ószivác, 1933. augusztus 20.) szerb származású magyar író, költő, műfordító, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Szenteleky Kornél

Szentimrei Jenő

Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.

Megnézni Ady Endre és Szentimrei Jenő

Szeptember 1.

Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.

Megnézni Ady Endre és Szeptember 1.

Szerb Antal

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.

Megnézni Ady Endre és Szerb Antal

Szeretet (folyóirat)

A Szeretet havilap elsősorban az erdélyi magyar baptisták havilapja, de vannak magyarországi ill.

Megnézni Ady Endre és Szeretet (folyóirat)

Szervátiusz Tibor

Szervátiusz Tibor (Kolozsvár, 1930. július 26. – Budapest, 2018. április 25.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

Megnézni Ady Endre és Szervátiusz Tibor

Szilágy-Somlyó (folyóirat)

Szilágy-Somlyó – Szilágysomlyón megjelent társadalmi és politikai hetilap.

Megnézni Ady Endre és Szilágy-Somlyó (folyóirat)

Szilágyi Dezső téri református templom

A Szilágyi Dezső téri református templom Budapest I. kerületében található, a Vízivárosban, az azonos nevű téren.

Megnézni Ady Endre és Szilágyi Dezső téri református templom

Szilágyi Júlia

Szilágyi Júlia (Kolozsvár, 1936. augusztus 1.–) erdélyi magyar irodalomkritikus, esszéíró, egyetemi oktató.

Megnézni Ady Endre és Szilágyi Júlia

Szilágylompért

Szilágylompért környéke 1769-1773 között Szilágylompért (románul Lompirt, németül Lampreten) település Románia északnyugati részén.

Megnézni Ady Endre és Szilágylompért

Szilágyság (hetilap)

Szilágyság – Zilahon megjelent politikai és társadalmi hetilap.

Megnézni Ady Endre és Szilágyság (hetilap)

Szilágysomlyó

Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni Ady Endre és Szilágysomlyó

Szilágysomlyó magyar irodalmi és művelődési élete

Szilágysomlyó magyar irodalmi és művelődési élete – Szilágysomlyó a Szilágyság második legnagyobb városa; nevéhez a Báthoryak neve, iskoláinak gazdag történelmi múltja társul.

Megnézni Ady Endre és Szilágysomlyó magyar irodalmi és művelődési élete

Szimbolizmus

A sebesült angyal (1903) tortonai Cesare Saccaggi festő munkája A szimbolizmus a realizmussal szembeforduló művészeti irányzat a 19. század második felében.

Megnézni Ady Endre és Szimbolizmus

Szinesztézia

A szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít.

Megnézni Ady Endre és Szinesztézia

Szini Gyula

Szini Gyula (Budapest, 1876. október 9. – Budapest, 1932. május 17.) magyar író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Szini Gyula

Szinkrónia és diakrónia

A nyelvészetben a szinkrónia és a diakrónia terminusokat Ferdinand de Saussure svájci nyelvész, a strukturalizmus megalapítója honosította meg halála után megjelent általános nyelvészeti kurzusa révén (1916).

Megnézni Ady Endre és Szinkrónia és diakrónia

Szirbik Antal

Szirbik Antal (Makó, 1888. augusztus 15. – Budapest, 1971. június 7.) magyar költő, író, publicista, a zöld gondolat egyik magyarországi előfutára.

Megnézni Ady Endre és Szirbik Antal

Szlovák irodalom

Szlovák irodalomnak általános jelleggel a szlovák nyelvű irodalmat nevezzük.

Megnézni Ady Endre és Szlovák irodalom

Szlovákiai magyar amatőr színjátszás

A szlovákiai magyar amatőr színjátszás megerősödése a Csehszlovák Köztársaság megalakulásához köthető, amikor a magyarlakta dél-szlovákiai vidékeken erős műkedvelő mozgalom bontakozott ki új, és már meglévő csoportok – a körülményekhez igazodó – munkájából.

Megnézni Ady Endre és Szlovákiai magyar amatőr színjátszás

Szobrok Gyulán

A Gyula szócikkhez kapcsolódó képgaléria, amely a városban lévő köztéri szobrokat tartalmazza.

Megnézni Ady Endre és Szobrok Gyulán

Szombati-Szabó István

Szombati-Szabó István (Debrecen, 1888. január 1. – Budapest, 1934. július 3.) magyar költő, műfordító, a kisebbségbe került magyarság jeles képviselője.

Megnézni Ady Endre és Szombati-Szabó István

Sztevanovity Zorán

Sztevanovity Zorán (szerbül Зоран Стевановић illetve Zoran Stevanović, a magyar médiában gyakran csak Zorán, Belgrád, Szerbia, 1942. március 4. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas szerb származású magyar előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző; Sztevanovity Dusán dalszövegíró, zeneszerző bátyja.

Megnézni Ady Endre és Sztevanovity Zorán

Sztojka László

Sztojka László (Dés, 1909. november 13. – Kolozsvár, 1986. március 14.) erdélyi magyar költő, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Sztojka László

Tabéry Géza

Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.

Megnézni Ady Endre és Tabéry Géza

Takáts Márton (grafikus)

Takáts Márton (Budapest, 1971. június 22. –) magyar grafikus.

Megnézni Ady Endre és Takáts Márton (grafikus)

Tamkó Sirató Károly

Tamkó Sirató Károly, Tamkó Károly, Sirató Károly, Charles Sirato, Ch.

Megnézni Ady Endre és Tamkó Sirató Károly

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Megnézni Ady Endre és Tatabánya

Tatár Géza

Tatár Géza (Aranyospolyán, 1912. június 16. – Zilah, 1986. március 6.) erdélyi magyar pedagógiai és helytörténeti író.

Megnézni Ady Endre és Tatár Géza

Tavasz (folyóirat)

Tavasz romániai magyar irodalmi hetilap.

Megnézni Ady Endre és Tavasz (folyóirat)

Téka sorozat

A Téka egy romániai magyar irodalmi-törté­nelmi-művelődéstörténeti sorozat.

Megnézni Ady Endre és Téka sorozat

Térey Sándor

Térey Sándor (eredeti nevén Kuti Sándor, Debrecen, 1886. október 2. – Budapest, 1955. október 11.) költő, regényíró, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Térey Sándor

Tűnő Idő Tárlat

A Tűnő Idő Tárlat a Thy Catafalque harmadik albuma, amely 2004-ben jelent meg szerzői kiadásban.

Megnézni Ady Endre és Tűnő Idő Tárlat

Tűzugrás

A Tűzugrás a Ghymes együttes ötödik nagylemeze és az első, mely Magyarországon jelent meg.

Megnézni Ady Endre és Tűzugrás

Tóth Árpád (költő)

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) magyar költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Tóth Árpád (költő)

Tóth Bálint (költő)

Tóth Bálint (Keszthely, 1929. december 17. – Budapest, 2017. március 29.) József Attila-díjas költő, író, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Tóth Bálint (költő)

Tóth Béla (irodalomtörténész)

Tóth Béla (Cigánd, 1908. július 15. – Debrecen, 1996. augusztus 19.) magyar irodalomtörténész és a latin auktorok kiváló ismerője.

Megnézni Ady Endre és Tóth Béla (irodalomtörténész)

Tóth István (fotóművész)

Tóth István (Nyáregyháza, 1923. július 26. (1998), 1061. – 2016. október 15.) magyar fotóművész.

Megnézni Ady Endre és Tóth István (fotóművész)

Tóth Sándor (filozófus)

Tóth Sándor (írói álnevei: Ábel Béla, Csökmői József, Lázár György (Tordai Zá­dorral közösen), Sárréti Sándor; Berettyóújfalu, 1919. december 6. – Budapest, 2011.

Megnézni Ady Endre és Tóth Sándor (filozófus)

Török Berta

Törökfalvi Török Berta (1865 – Csucsa, 1894. június 17.) Boncza Miklós erdélyi földbirtokos, ügyvéd unokahúga és felesége, Boncza Berta édesanyja, Ady Endre anyósa.

Megnézni Ady Endre és Török Berta

Török Gyula (író)

Török Gyula (Simánd, 1888. július 16. – Budapest, 1918. október 20.) magyar író, hírlapíró.

Megnézni Ady Endre és Török Gyula (író)

Törökné Boncza Berta

Boncza Berta, asszonynevén Török Károlyné (1841 – 1919 után): Boncza Berta (Csinszka) anyai nagyanyja, Boncza Miklós országgyűlési képviselő, ügyvéd nővére.

Megnézni Ady Endre és Törökné Boncza Berta

Tőrös Gábor

Tőrös Gábor (Torda, 1934. június 12. – 2021. május 18.) erdélyi magyar szobrászművész.

Megnézni Ady Endre és Tőrös Gábor

Tőzsér Árpád

Tőzsér Árpád (Gömörpéterfala, 1935. október 6. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia) és egyetemi oktató, érdemes művész.

Megnézni Ady Endre és Tőzsér Árpád

Telefonhálózat

Bronz légvezeték kötése porcelán szigetelőn Alumínium légvezeték kötése porcelán szigetelőn Pupinfazék A telefonhálózat feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a telefonkészülékek között.

Megnézni Ady Endre és Telefonhálózat

Teleki Blanka Gimnázium (Budapest)

A Teleki Blanka Gimnázium állami oktatási intézmény Zuglóban.

Megnézni Ady Endre és Teleki Blanka Gimnázium (Budapest)

Temesi Ferenc

Temesi Ferenc (Szeged, 1949. november 30. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró.

Megnézni Ady Endre és Temesi Ferenc

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Megnézni Ady Endre és Temesvár

Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete

Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete – Temesvár korábban elsősorban német szellemiségű város és kulturális központ, szellemi életében a magyar nyelvű műveltség csupán a 19.

Megnézni Ady Endre és Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete

Thurzó Nagy László

Thurzó Nagy László (Miskolc, 1893. január 25. – Budapest, 1982, április 27.) újságíró, író, költő, zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Thurzó Nagy László

Tibor Ernő

Tibor Ernő (Nagyvárad, 1885. február 28. – Kaufering, 1945 tavasza) nagyváradi magyar festőművész, a holokauszt áldozata.

Megnézni Ady Endre és Tibor Ernő

Tihanyi Lajos

Tristan Tzara arcképe (1926) Fülep Lajos portréja (1915) Fémes Beck Vilmos '''Tihanyi Lajos''' bronzszobra (1910) Tihanyi Lajos (Budapest, 1885. október 19. – Párizs, 1938. június 11.) magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja.

Megnézni Ady Endre és Tihanyi Lajos

Timár György (író)

Timár György (Budapest, 1929. június 23. – Budapest, 2003. szeptember 24.) magyar író, költő, kritikus, műfordító, újságíró, humorista.

Megnézni Ady Endre és Timár György (író)

Togobickij Viktor

Togobickij Viktor (Виктор Тогобицкий) (Kupino, Szovjetunió, 1952. május 3. – Budapest. 1999. március 13.) orosz származású magyar Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

Megnézni Ady Endre és Togobickij Viktor

Tolnai Lajos (író)

Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.

Megnézni Ady Endre és Tolnai Lajos (író)

Tornyai János

Tornyai János (Hódmezővásárhely, 1869. január 18. – Hódmezővásárhely, 1936. szeptember 20.) magyar festő, az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere.

Megnézni Ady Endre és Tornyai János

Transzilvanizmus

A transzilvanizmus politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó” politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a trianoni békeszerződés utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét” kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni.

Megnézni Ady Endre és Transzilvanizmus

Transzilvánia Szálló

A marosvásárhelyi „régi” Transzilvánia Szálló, korabeli írásmóddal Transsylvánia Szálló háromszintes neobarokk épület volt a város főterén.

Megnézni Ady Endre és Transzilvánia Szálló

Transzmutáció

A transzmutáció (jelentése felcserélés) a retorika egyik stílusalakzatokat létrehozó művelete.

Megnézni Ady Endre és Transzmutáció

Tuduka Oszkár

Tuduka Oszkár (Székelyhíd, 1928. március 9. – Gyula, 2015. május 16.) partiumi magyar zenekritikus, közíró.

Megnézni Ady Endre és Tuduka Oszkár

Udvaros Béla

Udvaros Béla (eredeti neve: Unger Béla) (Budapest, 1925. január 10. – Budapest, 2020. május 14.) rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója.

Megnézni Ady Endre és Udvaros Béla

Utasi Csaba

Utasi Csaba (Vörösmart, 1941. január 15. – Újvidék, 2010. szeptember 1.) vajdasági irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Utasi Csaba

Vadvilág (Koncz Zsuzsa-album)

Koncz Zsuzsa Vadvilág című stúdióalbuma 2016-ban jelent meg, sorban a negyvenedik.

Megnézni Ady Endre és Vadvilág (Koncz Zsuzsa-album)

Vajda János (költő)

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Megnézni Ady Endre és Vajda János (költő)

Vajda János (zeneszerző)

Vajda János Gábor (Miskolc, 1949. október 8. –) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a Zeneakadémia tanára.

Megnézni Ady Endre és Vajda János (zeneszerző)

Varga Vilmos

Varga Vilmos (Hegyközkovácsi, 1931. december 9. – Budapest. 2016. július 9.) erdélyi magyar színművész, rendező.

Megnézni Ady Endre és Varga Vilmos

Vasárnap (folyóirat, 1921–1924)

A kolozsvári Vasárnap első száma 1921.

Megnézni Ady Endre és Vasárnap (folyóirat, 1921–1924)

Vatai László

Vatai László (Poroszló, 1914. július 18. – Toronto, Kanada, 1993. augusztus 3.) magyar református lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő a Független Kisgazdapárt színeiben, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa.

Megnézni Ady Endre és Vatai László

Váci András

Váci András (Nyíregyháza, 1928. július 31. – Budapest, 1989. december 26.) festő, grafikus.

Megnézni Ady Endre és Váci András

Vándor Sándor

Vándor Sándor emléktáblája szülőháza falán (Miskolc, Városház tér 22.) Vándor Sándor, Venetianer (Miskolc, 1901. július 28. – Sopronbánfalva, 1945. január 14.) magyar karmester, zeneszerző, eszperantista.

Megnézni Ady Endre és Vándor Sándor

Várad (folyóirat)

Várad – Nagyváradon 2002 januárjában alapított folyóirat.

Megnézni Ady Endre és Várad (folyóirat)

Várady Sándor (szobrász)

Egressy Gábor. Miskolc, 1958 Várady Sándor (Miskolc, 1920. május 29. – Budapest, 2000. április 7.) Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.

Megnézni Ady Endre és Várady Sándor (szobrász)

Vörös csillag

Vörös csillag Mohával borított vörös csillag Az ötágú (pentagramma) vörös csillag (★, a Büntető törvénykönyvben és az Alkotmánybíróság döntésében „vörös csillag”) vörös színnel kitöltött szabályos ötágú csillag, a 20.

Megnézni Ady Endre és Vörös csillag

Vörös Lobogó (napilap)

Vörös Lobogó romániai magyar nyelvű irodalmi napilap.

Megnézni Ady Endre és Vörös Lobogó (napilap)

Vörösmarty Akadémia

A Vörösmarty Akadémia 1918–1919-ben és 1925-ben működött, haladó szellemiségű magyar irodalmi társaság volt.

Megnézni Ady Endre és Vörösmarty Akadémia

Veres Pálné utca

A Veres Pálné utca Budapest belvárosának egyik utcája, ahol több nevezetesség található, épületei közül sok védett.

Megnézni Ady Endre és Veres Pálné utca

Veress Miklós (költő)

Veress Miklós (Barcs, 1942. január 13. – 2019. július 9.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító, kritikus.

Megnézni Ady Endre és Veress Miklós (költő)

Veronika (keresztnév)

A VeronikaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név a görög (macedón) eredetű Bereniké név latin alakváltozata, jelentése győzelmet hozó.

Megnézni Ady Endre és Veronika (keresztnév)

Veturia Goga

Veturia Goga, lánynevén Veturia Mureșan (Szászsebes, 1883. május 30. – Csucsa, 1979. június 15.) román opera-énekesnő, Octavian Goga költő és politikus második felesége.

Megnézni Ady Endre és Veturia Goga

Vezér Erzsébet

Vezér Erzsébet (Budapest, 1915. január 23. – Budapest, 2003. július 5.) magyar irodalomtörténész, tanár.

Megnézni Ady Endre és Vezér Erzsébet

Vidám Színpad (Budapest, 1951–1996)

A Vidám Színpad, mint a főváros politikai kabaréja 1951.

Megnézni Ady Endre és Vidám Színpad (Budapest, 1951–1996)

Vincze Géza (irodalomtörténész)

Vincze Géza (Kalotaszentkirály, 1889. április 12. – Budapest, 1964. június 3.) filológus, irodalomtörténész.

Megnézni Ady Endre és Vincze Géza (irodalomtörténész)

Visky Árpád

Visky Árpád (Székelyvécke, 1940. július 8. – Sepsiszentgyörgy, 1986. január 12.) romániai magyar színművész.

Megnézni Ady Endre és Visky Árpád

Vofkori József

Vofkori József (Brassó, 1936. március 28. – Székelyudvarhely, 1998. december 24.) erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró.

Megnézni Ady Endre és Vofkori József

Weltner Jakab

Weltner Jakab (Budapest, 1873. december 6. – Budapest, 1936. április 18.) szociáldemokrata politikus, újságíró, politikai író, országgyűlési képviselő.

Megnézni Ady Endre és Weltner Jakab

Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)

Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.

Megnézni Ady Endre és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)

Willmann Walter

Willmann Walter (álneve: Ferenczi Bálint; Sepsiszentgyörgy, 1958. február 25. –) erdélyi magyar költő, újságíró, szerkesztő.

Megnézni Ady Endre és Willmann Walter

Winkler Albert (zeneszerző)

Winkler Albert (Nagyenyed, 1930. április 4. – Sinaia (Bucsecs-hegység), 1992. június 27.) erdélyi magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester.

Megnézni Ady Endre és Winkler Albert (zeneszerző)

Wojticzky Gyula

Wojticzky Gyula (Tiszabő, 1887. január 15. – Kolozsvár, 1958.) magyar költő, publicista, szociáldemokrata közéleti író.

Megnézni Ady Endre és Wojticzky Gyula

Xavéri Szent Ferenc-kápolna

A Xavéri Szent Ferenc-kápolna Szolnokon, az Ady Endre és a Kápolna utca kereszteződésénél található.

Megnézni Ady Endre és Xavéri Szent Ferenc-kápolna

Yves de Daruvar

Yves de Daruvar (teljes nevén: Yves Djemschid Imre de Daruvar, magyar nevén: daruvári Kacskovics Imre) (Isztambul, 1921. március 31. – Clamart, 2018. május 28.) magyar származású francia katonatiszt, köztisztviselő, a francia ellenállás közismert alakja, az újabb kori magyar történelem, főleg a trianoni békekötés és annak következményeinek kutatója, publicistája.

Megnézni Ady Endre és Yves de Daruvar

Zala Béla

Zala Béla (Arad, 1898. december 5. – Arad, 1972. március 31.) aradi magyar lapszerkesztő, előadóművész.

Megnézni Ady Endre és Zala Béla

Zárt tárgyalás (novella)

A Zárt tárgyalás Kodolányi János (1899 – 1969) magyar írónak az 1940-es években kiadott novellája, melyben az akkor a „népi” írók közé sorolt Kodolányi egy fiktív bírósági tárgyalás (mint kerettörténet) vádlottjaként filozófiai tételeket fejteget: a kor három uralkodó, és a novella írásakor egymás ellen éppen hadat viselő ideológiáját (liberalizmus, kommunizmus, nemzetiszocializmus) ítéli el két fogalom, a kultúra és civilizáció anti-materialista (ld.- még: idealizmus) megkülönböztetésére alapozva.

Megnézni Ady Endre és Zárt tárgyalás (novella)

Zempléni Árpád

Zempléni Árpád (született Imrey Árpád, Tállya, 1865. június 11. – Budapest, 1919. október 13.) költő, műfordító.

Megnézni Ady Endre és Zempléni Árpád

Zenetudományi Írások

Zenetudományi Írások a romániai magyar nyelvű zenetudományos kutatás eredményeit összegező kiadványsorozat, melynek első kötete 1977-ben, az utolsó, azaz 5.

Megnézni Ady Endre és Zenetudományi Írások

Zichy Géza

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza Emil János (Sztára, 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.

Megnézni Ady Endre és Zichy Géza

Zilah

Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.

Megnézni Ady Endre és Zilah

Zilah magyar irodalmi és művelődési élete

Zilah, a Meszes-hegység lábánál elterülő város, Szilágy megye székhelye nevét már Anonymus is említi.

Megnézni Ady Endre és Zilah magyar irodalmi és művelődési élete

Zorkóczy Zenóbia

Zorkóczy Zenóbia (Székelyudvarhely, 1971. december 19. –) romániai magyar színésznő és előadóművész.

Megnézni Ady Endre és Zorkóczy Zenóbia

Zsögön Zoltán

Zsögön Zoltán (Ozsdola, 1880. szeptember 30. – Kézdivásárhely, 1951. április 11.) erdélyi magyar költő, pedagógus.

Megnézni Ady Endre és Zsögön Zoltán

Zsidó Renaissance Könyvtár

Zsidó Renaissance Könyvtár – Nagyváradon, a Sonnenfeld Nyomda kiadásában megjelent könyvsorozat.

Megnézni Ady Endre és Zsidó Renaissance Könyvtár

Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész)

Zsigmond Ferenc (Kunhegyes, 1883. március 6. – Kunhegyes, 1949. július 20.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Ady Endre és Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész)

Zsoltár

A zsoltár egyfajta verses imádság, himnusz.

Megnézni Ady Endre és Zsoltár

12. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál

A 12.

Megnézni Ady Endre és 12. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál

1877 az irodalomban

Az 1877.

Megnézni Ady Endre és 1877 az irodalomban

1903 az irodalomban

Az 1903.

Megnézni Ady Endre és 1903 az irodalomban

1906 az irodalomban

Az 1906.

Megnézni Ady Endre és 1906 az irodalomban

1907 az irodalomban

Az 1907.

Megnézni Ady Endre és 1907 az irodalomban

1908

II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.

Megnézni Ady Endre és 1908

1908 az irodalomban

Az 1908.

Megnézni Ady Endre és 1908 az irodalomban

1909 az irodalomban

Az 1909.

Megnézni Ady Endre és 1909 az irodalomban

1910 az irodalomban

Az 1910.

Megnézni Ady Endre és 1910 az irodalomban

1912 az irodalomban

Az 1912.

Megnézni Ady Endre és 1912 az irodalomban

1913 az irodalomban

Az 1913.

Megnézni Ady Endre és 1913 az irodalomban

1914 az irodalomban

Az 1914.

Megnézni Ady Endre és 1914 az irodalomban

1918 az irodalomban

Az 1918.

Megnézni Ady Endre és 1918 az irodalomban

1919 az irodalomban

Az 1919.

Megnézni Ady Endre és 1919 az irodalomban

1923 az irodalomban

Az 1923.

Megnézni Ady Endre és 1923 az irodalomban

2. hegedűverseny (Bartók)

A ''II., h-moll hegedűverseny'' kottaanyagának borítója a Boosey & Hawkes kiadásában Bartók Béla a II.

Megnézni Ady Endre és 2. hegedűverseny (Bartók)

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Megnézni Ady Endre és 20. század

20. századi magyar irodalom

Ady Endre, a század költőóriása.

Megnézni Ady Endre és 20. századi magyar irodalom

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Megnézni Ady Endre és 2004

2006

----.

Megnézni Ady Endre és 2006

2019

----.

Megnézni Ady Endre és 2019

4Fenyő Piknik

A 4Fenyő Piknik bohém művészeti találkozó, amelyet 2011-ben és 2012-ben rendeztek meg Dunavarsányban.

Megnézni Ady Endre és 4Fenyő Piknik

6 Órai Újság

A 6 Órai Újság Franyó Zoltán 1931 és 1940 között Temesváron szerkesztett és kiadott napi-, majd hetilapja.

Megnézni Ady Endre és 6 Órai Újság

6204-es mellékút (Magyarország)

A 6204-es számú mellékút egy közel tizenkét kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér vármegyében, a Mezőföld északkeleti részén.

Megnézni Ady Endre és 6204-es mellékút (Magyarország)

, Amrita Sérgil, Angelo (Funk Pál), Antal Sándor (újságíró), Antalffy-Zsiross Dezső, Antimilitarizmus, Apokrif (folyóirat), Apollo (folyóirat), Apponyi Albert, Arad magyar irodalmi élete, Arany János (költő), Arma Paul, Új Erdély, Új Hírek (folyóirat), Új protestáns felekezetek irodalma, Újhelyi Nándor, Astoria Szálló (Nagyvárad), Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Auróra (folyóirat, 1922–1923), Avigdor Hameiri, Az erdélyi magyar sajtó története, Az Illés szekerén (album), Áchim L. András, Ádám (keresztnév), Ágotha Margit, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Állami Szívkórház, Ámon Ottó, Áprily Lajos, Árpád-házi Szent Margit, Így élt…, Így írtok ti, Őrszállás, Ősz, Őze Lajos, Ütemhangsúlyos verselés, Ötvös Béla, Óceán, Óváry Zoltán (orvos), Ébredés (Misztrál-album), Éghy Ghyssa, Émile Zola, Érettségi (vers), Érmellék, Érmindszent, Bakki József, Balaskó Nándor, Balassa Sándor, Balassi Bálint, Balázs Árpád (dalköltő), Balázs Béla (író), Balázs János (festő, 1904–1927), Balogh Edgár, Balogh Péter (szobrász), Barankovics István, Baranski Gyula, Bardócz Lajos (grafikus), Barta János (irodalomtörténész), Barta Lajos (író), Bartalis János, Bartha István (költő), Bartha Mór, Bartha Miklós Társaság, Batthyány Ervin, Bánffy Miklós (író), Bánffyhunyad, Bánkövi Gyula, Bányai Elemér, Bárdosi Németh János, Békássy Ferenc, Béky-Halász Iván, Bíró Lajos (író), Bíró Zoltán, Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964), Bögöte, Bögözi Kádár János, Böhm Aranka, Bölöni György, Bölöni Györgyné, Bölöni Sándor, Böszörményi Emil, Büchl Antal, Beck Ö. Fülöp, Belváros (Debrecen), Benedek István (író), Berekméri Katalin, Bernády-villa, Berta (keresztnév), Bibliográfia, Bicsérdy Béla, Bihari Napló, Bodnár Zoltán (bábművész), Bogdányi utca, Bokros Birman Dezső, Bolyai Farkas utca, Bolyai János, Boncza Berta, Boncza Miklós, Bródy Miklós, Bródy Sándor (író), Brüll Adél, Bresztovszky Ernő, Breznai kiáltvány, Budapest emléktábláinak listája, Budapesti Napló, Buday Dénes, Bugris, Bura Károly, Bustya Endre, ByeAlex, Centrál kávéház, Charles Baudelaire, Cigányok, Cinterem, Cornel Țăranu, Cs. Szabó László, Csak egy éjszakára… (vers), Csapodiné Gárdonyi Klára, Csáky József (szobrász), Csáky Zoltán, Csáth Géza, Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985), Cseh Tamás, Csenger, Cserkuti Dávid, Csernák János, Csillag születik 4., Csinszka (keresztnév), Csizmadia Sándor, Csorba Géza (szobrász), Csorvássy István, Csucsa, Csuja Imre, Cultura (folyóirat), Cyrano de Bergerac (író), Czóbel Minka, Cziffra Géza, Czigány Dezső, Dajka Margit, Daktilus, Dal, Danilo Kiš, Dankó Pista, Dapsy Gizella, Darnay család, Darvas József (író), Dávid Gyula (zeneszerző), Dávid István (dalszerző), Dénes Sándor (újságíró), Dénes Zsófia, Dévényi-kapu, Dézsi Lajos, Dóczy Jenő, Dóka Attila (zenész), Dózsa György, Dózsa György emlékezete Erdélyben, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Dőry Virág, Deák Árpád, Debrecen, Debrecen kulturális élete, Debreceni Református Kollégium, Debreceni Református Kollégium Múzeuma, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, Delly-Szabó Géza, Demján Éva, Diafilm, Diósad, Dictatus papae, Dobrovits Péter (festő), Domokos Mátyás (irodalomkritikus), Dugonics Társaság, Dusa Ödön, Dutka Ákos, Ecsedi-láp, Egán Ede, Eidus Bentian, Eisikovits Mihály Miksa, Előre (napilap, 1953–1989), Electrecord, Ellenőr (folyóirat, 1922–1925), Első világháború, Emőd Tamás, Emil Isac, Emil Isac és a magyar irodalom, Emléklap, Emléktáblák Balatonfüreden, Emléktáblák Budapest II. kerületében, Emléktáblák Budapest V. kerületében, Emléktáblák Budapest VI. kerületében, Endre, Epizeuxis, Erdély, Erdély (folyóirat, 1892–1948), Erdélyi Barázda, Erdélyi emlékkönyvirodalom, Erdélyi Fiatalok, Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Levelek, Erdélyi magyar középiskolák listája, Erdélyi Munkás, Erdélyi Népszava, Erdős Renée, Erzsébet körút, Eugene O’Neill, Falvak Népe, Falvay Károly, Farkas Antal (költő), Farkas Imre (költő), Farkas utca, Fáklya (folyóirat, 1946–1989), Fáy András Gimnázium, Félrím, Fémes László, Fényes Szabolcs, Fóris István, Földes László (Hobo), Földessy Gyula, Fülep Lajos, Füst Milán, Fütyülés, Fedák Sári, Fehér Dezső (író), Fekete József (szobrász), Feledy Gyula, Fenyő Miksa, Ferencz Győző (költő), Ferenczy Zsizsi, Ficzay Dénes, Figura etymologica, Fiktív helynevek Magyarországon, Finta Gerő, Fitz József-könyvdíj, Fiumei Úti Sírkert, Forum Könyvkiadó, Franyó Zoltán, Fráter Zoltán, Friss Újság (egyértelműsítő lap), Gaál András, Gaál Gábor (író), Galilei Kör, Galla Endre, Gallas Nándor, Gara Arnold, Gara Ákos, Gara László, Garabonciás (élclap), Gazdag László (bábművész), Gárdonyi Géza, Gárdos Mária, Gömbös Gyula, Görcsöny, Gergely István (képzőművész), Gergely Márta, Germanus Gyula, Ghymes koncert, Ghymes: Üzenet, Gimesné Hajdú Lili, Goda Géza, Goliárd, Grigercsik Jenő, Gulyás Pál (könyvtáros), Gyagyovszky Emil, Gyallay-Pap Sándor, Gyalui Farkas, Gyarmati Ferenc (író), Gyóni Géza, György Dénes, H. Nagy Péter, H. Varga Tamás, Hadad (település), Hajdú-Bihar vármegye, Hajdu Győző, Haladó Hagyományaink, Halász Előd, Halász Lajos (államtitkár), Halmágyi Samu, Hanák Péter, Haraszthy Lajos (költő), Hatvany Lajos, Hauswirth Magda, Havi Szemle, Haypál Benő, Hazafi Veray János, Hágár (Biblia), Hátszeg, Hátszegi Ernő, Hét Domb Filmfesztivál, Hét krajcár, Híres kutyák listája, Híres nagyváradiak listája, Hódmezővásárhely, Hőgye Zsuzsanna, Hegedűs Nándor, Hegedüs Lóránt (politikus), Hegyesi Márton, Heréd, Herepei János (művelődéstörténész), Hervay Gizella, Hetényi-Heidelberg Albert, Heves Renée, Hidas Antal, Hlatky Endre, Hoffmann Ferenc (zeneszerző), Homokai Kocsis László, Horusitzky Zoltán, Horvát Henrik, Horváth-kert, Humenyánszky Jolán, Hunyadi László (szobrász), Hunyady József (író), Ifjú Erdély, Igaz Szó, Igaz Szó Irodalmi Köre, Igazságügyi Minisztérium, Igeidő, Ignotus Hugó, II. Rákóczi Ferenc, Ilia Mihály, Illés Béla (író), Illyés Gyula, Illyés Gyula romániai kapcsolatai, Ilosvai Selymes Péter, Imets László, In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary, Irodalmi levelezés (Erdély), Irodalmi vita (Erdély), Iskolai színpad (Erdély), Izraelita irodalom Erdélyben, Jakab Géza, Jakobovits Elemér, Jambus, Jancsó Béla (orvosi szakíró), Január 18., Január 27., Január 29., Jánky Béla, Jászi Oszkár, Jékey Aladár, Jézuska, Jókai Mór, Jókai Mór emlékezete Erdélyben, József Attila, József Attila Gimnázium (Monor), József Attila hatása a romániai magyar irodalomra, József Attila Irodalmi Kör, József Attila Tanulmányi és Információs Központ, Jövő Népe, Jövendő (folyóirat, 1903–1906), Július 15., Jeges Ernő, Joó Tibor, Juhász Gyula (költő), Juventus (folyóirat, 1972–), Kabos Ede, Kabos Ilonka, Kaffka Margit, Kajetan Kovič, Kakasy Dóra, Kaláka (együttes), Kalendárium, Kalotaszeg, Kalotaszeg magyar irodalma, Kalotaszentkirály, Kamotsay István, Kaposvár, Karancsi Sándor, Kardos László (irodalomtörténész), Karnyóné, Kassák Lajos, Kaszás Gergő, Katharina Schratt, Kazimiera Iłłakowiczówna, Kazinczy Ferenc emlékezete Erdélyben, Kállai Ferenc, Kássa Melinda, Kátai Tamás, Kávéház, Képes Újság (folyóirat, 1922), Kézdivásárhely magyar irodalmi élete, Kósa Zsolt, Költészettan, Könyvgrafika, Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet, Közművelődés Erdélyben, Kőmíves Nagy Lajos, Kecskeméti Lipót, Kelet-Közép-Európa, Kemény Hajni, Kemény István (költő), Kende János (művészeti író), Kerengő (regény), Keresztessy Ágnes, Kiazmus, Kincs Gyula, Király György, Király István (irodalomtörténész), Kispéter András, Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, Kistétényi Melinda, KMO Művelődési Központ és Könyvtár, Koós Ferenc Kör, Koczkás Sándor, Kodály Zoltán, Kodolányi János (író), Komjáthy Jenő, Komjáti Károly, Komlós Aladár, Koppány vezér, Kortárs Színpad, Korunk Galéria, Kosztolánszky István, Kosztolányi Dezső, Kovács Albert (irodalomtörténész), Kovács Károly (újságíró), Kovács Lajos (katolikus pap), Kovács P. József, Kozma Andor, Kozma Dezső, Kriszt László, Kulcsár Juliska, Kultsár András, Kun Ágnes, Kun Béla (népbiztos), Kuncz Aladár, Kunda Andor, Kunfi Zsigmond, Kurucok, Ladányi Mihály, Lajos Ferenc (grafikus), Laszky Ármin, Latinovits Zoltán, Lám Béla, Láng Gusztáv (irodalomkritikus), László Dezső (egyházi író), Lázár György (polgármester), Léda (keresztnév), Légrády Sándor, Lépcsők, Lechner Károly, Leiterjakab, Lement a nap a maga járásán, Lengyel Lajos (grafikus), Lengyel László Béla, Lengyel Loránd, Lesznai Anna, Ligeti Jenő (újságíró), Liszt Ferenc tér, Lorsy Ernő, Lugos magyar irodalmi élete, Lukács György (filozófus), Lukács György és a romániai magyar irodalom, Lukács Hugó, Lutter Imre, M Studio, Ma (folyóirat), Macskásy József, Maghy Zoltán (költő), Magyar írók önéletrajzai, Magyar Örökség díjasok listája, Magyar irodalom, Magyar irodalomtörténet, Magyar költők, írók listája, Magyar Könyvtár, Magyar Klasszikusok (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó), Magyar kultúra, Magyar Múzsa (folyóirat, 1943–1944), Magyar Nép (hetilap), Magyar nyelvű főiskolai színjátszás Romániában, Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája, Magyar szabadkőművesek listája, Magyar Szó (hetilap, 1919–1920), Magyar Vadak, Magyar-zsidó irodalom a kezdetektől a Nyugatig, Magyarországi cigányok, Magyarvalkói Napok, Major Henrik, Makay Gusztáv, Makkai Piroska, Margitta, Marosvásárhely magyar irodalmi élete, Marton Manó, Maszelka János, Maurice Maeterlinck, Máger Ágnes, Máramarossziget magyar irodalmi élete, Márffy Ödön, Mária-tisztelet Magyarországon, Márkos Albert (zeneszerző), Márkus Alfréd, Márkus Emília, Márkus László (rendező), Márton Ferenc (festő), Márton Gabriella, Műdal, Művészsétány, Móricz Zsigmond, Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban, Múzeumkert, Medgyaszay Vilma, Meller Dezső, Melocco Miklós, Metonímia, Mikes Kelemen emlékezete, Mikes Lajos, Miklós Jutka, Miroslav Krleža, Misi Mókus kalandjai (televíziós sorozat), Miss Earth Hungary, Miss Universe Hungary, Miss World Hungary, Mocsáry Lajos emlékezete Erdélyben, Mohácsi csata, Molnár Ferenc (író), Molnár Károly (zeneszerző), Molnár Tibor (újságíró, 1911), Mondatrész, Monor, Monostori út, Montparnasse, Moravetz Testvérek, Moulin Rouge (Párizs), Munkás Athenaeum, N. Pál József, Nagy Andor (újságíró, 1884–1943), Nagy Dániel (író), Nagy Endre (író), Nagy Imre (költő, 1896–1942), Nagy Sándor (tanár, 1875–1940), Nagy szejm, Nagy Zoltán (grafikus), Nagybánya magyar irodalmi élete, Nagydobrony, Nagyenyedi időszakos sajtótermékek, Nagyigmánd, Nagykároly, Nagykároly magyar irodalmi élete, Nagykovácsi Ilona, Nagyvárad, Nagyvárad (napilap), Nagyvárad magyar irodalmi élete, Nagyváradi Napló, Napkelet (folyóirat, 1920–1922), Nádor utca, Németh Andor (író), Németh László és a romániai magyar irodalom, Németh Nyiba Sándor, Németi János, Népi írók, Népi Egység, Népi irodalom Erdélyben, Népszava, Névtan, Neményi Lili, Nemes Levente, Nessi Pál, New York-i magyarok, New York-palota, Nihilizmus, Novák Emil, November 22., Nyárszói református templom, Nyéki Károly, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Nyolcak, Nyugat (folyóirat), Octavian Goga, Olasz–magyar kulturális kapcsolatok, Olcsó Könyvtár (Szépirodalmi Könyvkiadó), Ond vezér, Orgonás András, Ormos Ede, Orosz Margit, Országos Széchényi Könyvtár, Ozsváth Sándor, Palatinus Strandfürdő, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Papp Aurél, Papp Ferenc (nyelvész), Papp János (jogász), Papp László (festő), Papp Viktor, Paris Gare de l’Est, Partium, Paul de Man, Paul Verlaine, Payer Imre (költő), Pálffy Endre, Pásztor Bertalan, Péchy Blanka, Pécs kulturális élete, Pécsi Ildikó, Péter I. Zoltán, Péter László (irodalomtörténész), Pór Bertalan, Pósa Lajos (író), Püspökfürdő, Pece-patak (Románia), Pekár Gyula, Petőfi Irodalmi Múzeum, Petőfi Sándor, Pethes Imre, Petri Mór, Philadelphia kávéház, Pilinszky János, Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás, Plugor Sándor, Poetix, Pokoli mesék, Polgári Radikális Párt, Polidaktilia, Progresszív rock, Prohászka Ottokár, Purjesz Lajos, Puzsér Róbert, Quo vadis (regény), Rass Károly, Raszler Károly, Ravasz László, Rádl Ödön, Rákosi Jenő, Rékai Iván, Réthy Andor, Réti Árpád, Révész Béla (író), Révész Géza (pszichológus), Róna Emmy, Rózsa Ágnes, Rózsák tere (Marosvásárhely), Református kollégium (Kolozsvár), Reinitz Béla, Rejtő Jenő, Reményi József (író), Rencz Antal, Rippl-Rónai József, Role, Román–magyar irodalmi kapcsolatok, Románia magyar emlékei, látnivalói, Romániai magyar albumok, Romániai magyar antológiák, Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány, Romániai magyar előadó-művészet, Romániai magyar emlékirat-irodalom, Romániai magyar filológia, Romániai magyar filozófiai irodalom, Romániai magyar irodalmi körök, Romániai magyar irodalomtörténet, Romániai magyar kottakiadás, Rudnyánszky Gyula, Rudolf Szonja, Rusz Sándor, Salome (opera), Sanzon, Sarló mozgalom, Sóshartyán, Súrlott Grádics, Schöpflin Aladár, Schmidt Ferenc (orvos), Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ, Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, Sima Ferenc (újságíró), Simon Magda, Sinka Zoltán Tibor, Sinkó Ervin, Somló Bódog, Somló Erzsi, Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen, Sorsunk (folyóirat), Starkné Szilágyi Erzsébet, Stemmer Ödön, Stepper Vilmos, Surányi Ibolya (előadóművész), Szabadkőművesség Magyarországon, Szabó Dezső (író), Szabó Dezső és a romániai magyar irodalom, Szabó Mózes (irodalomtörténész), Szabó T. Ádám, Szabolcska Mihály, Szalontai Lapok, Szatmár megye, Szatmárnémeti magyar irodalmi és művelődési élete, Szász Károly (politikus, 1865–1950), Szász Menyhért, Szász–magyar irodalmi kapcsolatok, Szávay Zoltán, Széchenyi László, Székely Aladár, Székely Ödön, Szép Ernő, Szép Szó, Szépirodalmi Könyvkiadó, Színi Sebő Zoltán, Szűts Dezső, Szókincsméretek összehasonlító listája, Szörényi Éva, Szőnyi Erzsébet, Szecesszió, Szekszárd, Személy (nyelvészet), Szendrey Júlia, Szent Imre-templom (Zichyújfalu), Szent Mihály sugárút (Párizs), Szenteleky Kornél, Szentimrei Jenő, Szeptember 1., Szerb Antal, Szeretet (folyóirat), Szervátiusz Tibor, Szilágy-Somlyó (folyóirat), Szilágyi Dezső téri református templom, Szilágyi Júlia, Szilágylompért, Szilágyság (hetilap), Szilágysomlyó, Szilágysomlyó magyar irodalmi és művelődési élete, Szimbolizmus, Szinesztézia, Szini Gyula, Szinkrónia és diakrónia, Szirbik Antal, Szlovák irodalom, Szlovákiai magyar amatőr színjátszás, Szobrok Gyulán, Szombati-Szabó István, Sztevanovity Zorán, Sztojka László, Tabéry Géza, Takáts Márton (grafikus), Tamkó Sirató Károly, Tatabánya, Tatár Géza, Tavasz (folyóirat), Téka sorozat, Térey Sándor, Tűnő Idő Tárlat, Tűzugrás, Tóth Árpád (költő), Tóth Bálint (költő), Tóth Béla (irodalomtörténész), Tóth István (fotóművész), Tóth Sándor (filozófus), Török Berta, Török Gyula (író), Törökné Boncza Berta, Tőrös Gábor, Tőzsér Árpád, Telefonhálózat, Teleki Blanka Gimnázium (Budapest), Temesi Ferenc, Temesvár, Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete, Thurzó Nagy László, Tibor Ernő, Tihanyi Lajos, Timár György (író), Togobickij Viktor, Tolnai Lajos (író), Tornyai János, Transzilvanizmus, Transzilvánia Szálló, Transzmutáció, Tuduka Oszkár, Udvaros Béla, Utasi Csaba, Vadvilág (Koncz Zsuzsa-album), Vajda János (költő), Vajda János (zeneszerző), Varga Vilmos, Vasárnap (folyóirat, 1921–1924), Vatai László, Váci András, Vándor Sándor, Várad (folyóirat), Várady Sándor (szobrász), Vörös csillag, Vörös Lobogó (napilap), Vörösmarty Akadémia, Veres Pálné utca, Veress Miklós (költő), Veronika (keresztnév), Veturia Goga, Vezér Erzsébet, Vidám Színpad (Budapest, 1951–1996), Vincze Géza (irodalomtörténész), Visky Árpád, Vofkori József, Weltner Jakab, Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Willmann Walter, Winkler Albert (zeneszerző), Wojticzky Gyula, Xavéri Szent Ferenc-kápolna, Yves de Daruvar, Zala Béla, Zárt tárgyalás (novella), Zempléni Árpád, Zenetudományi Írások, Zichy Géza, Zilah, Zilah magyar irodalmi és művelődési élete, Zorkóczy Zenóbia, Zsögön Zoltán, Zsidó Renaissance Könyvtár, Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész), Zsoltár, 12. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál, 1877 az irodalomban, 1903 az irodalomban, 1906 az irodalomban, 1907 az irodalomban, 1908, 1908 az irodalomban, 1909 az irodalomban, 1910 az irodalomban, 1912 az irodalomban, 1913 az irodalomban, 1914 az irodalomban, 1918 az irodalomban, 1919 az irodalomban, 1923 az irodalomban, 2. hegedűverseny (Bartók), 20. század, 20. századi magyar irodalom, 2004, 2006, 2019, 4Fenyő Piknik, 6 Órai Újság, 6204-es mellékút (Magyarország).

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek