Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
178 kapcsolatok: Alessandro Vitelli, Alföld, Angolok, Augsburg, Augusztus 12., Augusztus 20., Ausztria, Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája, Óbuda (történelmi település), Észak-Afrika, Bajorország, Batthyány Ferenc (horvát bán), Báthory András, Bécs, Békés vármegye története, Bej, Bejler-bej, Besztercebánya, Brandenburg, Brandenburgi György, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Buda visszafoglalása, Budai pasa, Budai vár, Budai vilajet, Budapest, Csehek, Csehország, Dánia, December 21., December 5., Diakovár, Diakovári csata, Duna, Dunántúl, Eperjes (Szlovákia), Erdély, Esztergom, Európa, Evangélikus kereszténység, Franciák, Fráter György, Gellérthegy, Gyalu (település), Gyalui egyezmény, Habsburg-család, Habsburg–török háború (1540–47), Hajdúk, Hessen, ..., Horvát bán, Horvát bánok listája, Horvátok, Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. János magyar király, II. Joachim brandenburgi választófejedelem, III. Pál pápa, Istvánffy Miklós, Isztambul, Itália, IV. Péter moldvai fejedelem, Jagelló Izabella magyar királyné, Janicsár, Január 14., Január 9., Július 15., Július 6., Johann von Ungnad, Kassa, Közép-Európa, Kereszténység, Klissza, Kolozsvár, Konstantinápoly, Latin rítusú katolikus egyház, Leonhard von Fels, Liszt, Lodovico Gritti, Lucas Cranach (festő, 1472–1553), Luther Márton, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Margit-sziget, Móric szász választófejedelem, Milánó, Milánói Hercegség, Miskolc, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Morvaország, Muskétás, Nádasdy Tamás (nádor), Nándorfehérvár, Német Lovagrend, Német-római Birodalom, Németek, Németország, Nürnberg, Október 1., Október 10., Október 3., Október 5., Október 7., Október 8., Október 9., Olaszok, Oszmán Birodalom, Pálos rend, Pápa (egyházfő), Pétervárad, Pürrhoszi győzelem, Perényi Péter (koronaőr), Pest (történelmi település), Pestis, Pika, Pozsega, Prága, Protestantizmus, Raguzai Köztársaság, Sajószentpéter, Sáros vármegye, Sforza Pallavicini, Sopron, Spanyolok, Speyer, Stájerország, Svájc, Szandzsákbég, Szászország, Székesfehérvár, Szófia, Szeged, Szendrő (Szerbia), Szentendre, Szepesség, Szeptember 15., Szeptember 26., Szeptember 30., Szeptember 5., Szerémség, Szerbek, Szlovákia, Szpáhi, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Török porta, Törökök, Thurzó Elek, Tiszántúl, Tiziano Vecellio, V. Károly német-római császár, Vallásszabadság, Vatikán, Váradi béke, Velencei Köztársaság, Világos, Visegrád, Wilhelm von Roggendorf, Zrínyi Miklós (hadvezér), Zsidók, 1530, 1537, 1540, 1541, 1542, 1543, 1686, 1984, 1985, 1999. Bővíteni index (128 több) »
Alessandro Vitelli
Alessandro Vitelli (Umbria, 1500. k. – Umbria, 1554. k.) pápai condottiere (zsoldosvezér).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Alessandro Vitelli · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Alföld · Többet látni »
Angolok
Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Angolok · Többet látni »
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Augsburg · Többet látni »
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Augusztus 12. · Többet látni »
Augusztus 20.
Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Augusztus 20. · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Ausztria · Többet látni »
Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája · Többet látni »
Óbuda (történelmi település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Óbuda (történelmi település) · Többet látni »
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Észak-Afrika · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Bajorország · Többet látni »
Batthyány Ferenc (horvát bán)
Batthyány Ferenc (horvátul Franjo Baćan) (Buda, 1497. október 28. – Németújvár, 1566. november 28.) magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Batthyány Ferenc (horvát bán) · Többet látni »
Báthory András
#ÁTIRÁNYÍTÁS Báthory András (egyértelműsítő lap).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Báthory András · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Bécs · Többet látni »
Békés vármegye története
Békés vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Békés vármegye története · Többet látni »
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Bej · Többet látni »
Bejler-bej
A bejler-bej (helyesebben bejler beji; régiesen beglerbég, jelentése szerint: „a bejek beje”) egyes vezíri rangon álló katonák magas hivatallal járó külön rangja volt az Oszmán Birodalomban.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Bejler-bej · Többet látni »
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Besztercebánya · Többet látni »
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Brandenburg · Többet látni »
Brandenburgi György
Brandenburgi György portréja 1522 körül Brandenburgi György egyik ismert neve Jámbor György (Georg der Fromme) (Ansbach, 1484. március 4. – Ansbach, 1543. december 27.) a frankföldi Ansbach és Bayreuth őrgrófja, Brandenburg régense, II. Ulászló unokaöccse, II. Lajos magyar király nevelője.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Brandenburgi György · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Buda török kézre kerülése · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Budai pasa
A budai pasa a szultánt fogadja A budai bejlerbej, aki (a többi bejlerbejhez (beglerbéghez) hasonlóan) pasa rangot is viselt, a magyarországi török uralom alatt a budai vilajet kormányzója, katonai és polgári vezetője volt.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Budai pasa · Többet látni »
Budai vár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Budai Várnegyed.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Budai vár · Többet látni »
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Budai vilajet · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Budapest · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Csehek · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Csehország · Többet látni »
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Dánia · Többet látni »
December 21.
Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.
Új!!: Buda ostroma (1542) és December 21. · Többet látni »
December 5.
Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.
Új!!: Buda ostroma (1542) és December 5. · Többet látni »
Diakovár
Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Diakovár · Többet látni »
Diakovári csata
A diakovári csata más néven djákóvári csata, gorjáni csata (horvátul Bitka kod Đakova, németül Schlacht bei Djakowar, vagy Schlacht bei Gorjan) az oszmán-törököknek a osztrák-magyar-horvát-német-cseh sereg felett aratott győzelme 1537.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Diakovári csata · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Duna · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Dunántúl · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Erdély · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Esztergom · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Európa · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Franciák · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Fráter György · Többet látni »
Gellérthegy
A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Gellérthegy · Többet látni »
Gyalu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyalu (Románia).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Gyalu (település) · Többet látni »
Gyalui egyezmény
A gyalui egyezményt 1541.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Gyalui egyezmény · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Habsburg-család · Többet látni »
Habsburg–török háború (1540–47)
Az 1540–47-es Habsburg–török háború az Oszmán Birodalom háborúja Ausztria, Csehország, Magyarország és Horvátország ellen.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Habsburg–török háború (1540–47) · Többet látni »
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Hajdúk · Többet látni »
Hessen
Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Hessen · Többet látni »
Horvát bán
A horvát báni palota Zágrábban A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Horvát bán · Többet látni »
Horvát bánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Horvát bánok listája · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Horvátország · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Buda ostroma (1542) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Ferenc francia király
I.
Új!!: Buda ostroma (1542) és I. Ferenc francia király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Buda ostroma (1542) és I. János magyar király · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Buda ostroma (1542) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
I. Zsigmond lengyel király
I.
Új!!: Buda ostroma (1542) és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: Buda ostroma (1542) és II. János magyar király · Többet látni »
II. Joachim brandenburgi választófejedelem
Joachim Hektor (ismert magyar ragadványnevén a Fekete Herceg,; Cölln, 1505. január 13. – Köpenick, 1571. január 3.) a Hohenzollern-házból származó német nemesember, Joachim Nesztór brandenburgi választófejedelem fia, aki apját követvén Brandenburg választófejedelme 1535-től 1571-es haláláig.
Új!!: Buda ostroma (1542) és II. Joachim brandenburgi választófejedelem · Többet látni »
III. Pál pápa
III.
Új!!: Buda ostroma (1542) és III. Pál pápa · Többet látni »
Istvánffy Miklós
Vasárnapi Ujság 1857. évi 29. számában Istvánffy Miklós (dombormű, Eger, Főegyházmegyei Könyvtár) Baranyavári és kisasszonyfalvi báró Istvánffy Miklós (Kisasszonyfa, 1538. december 8. – Vinica, 1615. április 1.) politikus, költő, humanista történetíró, alnádor.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Istvánffy Miklós · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Isztambul · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Itália · Többet látni »
IV. Péter moldvai fejedelem
IV.
Új!!: Buda ostroma (1542) és IV. Péter moldvai fejedelem · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Janicsár · Többet látni »
Január 14.
Névnapok: Bódog + Ámon, Ámos, Edömér, Félix, Gotfrid, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Larion, Laurent, Malakiás, Oresztész, Orion, Uriás, Uriel, Uros, Vidor.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Január 14. · Többet látni »
Január 9.
Névnapok: Marcell + Alesszia, Alexia, Hont, Julián, Juliánusz, Júliusz, Marsall, Szulejka, Zulejka.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Január 9. · Többet látni »
Július 15.
Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Július 15. · Többet látni »
Július 6.
Névnapok: Csaba + Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gerváz, Izaiás, Járfás, Jávor, Jósiás, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Ronalda, Tamás, Tankréd.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Július 6. · Többet látni »
Johann von Ungnad
Johann von Ungnad vagy Hans von Ungnad (teljes nevén Ungnad Freiherr von Sonneck) (1493. k. – Wintritz, 1564. december 27.) német-római császári hadvezér, politikus, a reformáció egyik ausztriai támogatója.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Johann von Ungnad · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Kassa · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Közép-Európa · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Kereszténység · Többet látni »
Klissza
Klissza falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Klissza · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Kolozsvár · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Konstantinápoly · Többet látni »
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »
Leonhard von Fels
Leonhard von Fels (néhol Leonard von Fels, magyarosan Fels Lénárt) (1497 – ?) osztrák katonatiszt, I. Ferdinánd magyar király hadvezére a 16.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Leonhard von Fels · Többet látni »
Liszt
Lisztszita A liszt finom őrlemény, általában gabonából.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Liszt · Többet látni »
Lodovico Gritti
Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Lodovico Gritti · Többet látni »
Lucas Cranach (festő, 1472–1553)
Idősebb Lucas Cranach (Kronach, 1472. október 4. – Weimar, 1553. október 16.) német festő, grafikus.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Lucas Cranach (festő, 1472–1553) · Többet látni »
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Luther Márton · Többet látni »
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Magyarország · Többet látni »
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Margit-sziget · Többet látni »
Móric szász választófejedelem
I.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Móric szász választófejedelem · Többet látni »
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Milánó · Többet látni »
Milánói Hercegség
A Milánói Hercegség egy államalakulat volt Észak-Itáliában 1395 és 1797 között.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Milánói Hercegség · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Miskolc · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Mohács · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Mohácsi csata · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Morvaország · Többet látni »
Muskétás
Holland muskétás. Jacob de Gheyn színezett metszete 1608-ból. A muskétás a muskétát használó fegyveres, az első lőfegyveres gyalogos katona.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Muskétás · Többet látni »
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »
Nándorfehérvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Nándorfehérvár · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Német Lovagrend · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Németek · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Németország · Többet látni »
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Nürnberg · Többet látni »
Október 1.
Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Október 1. · Többet látni »
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Október 10. · Többet látni »
Október 3.
Névnapok: Helga + Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Október 3. · Többet látni »
Október 5.
Névnapok: Aurél + Apollinár, Attila, Atilla, Etele, Flamina, Flávia, Fulvia, Galina, Pálma, Palmira, Peregrina, Petra, Placid, Szendile, Tulipán, Tullia.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Október 5. · Többet látni »
Október 7.
Névnapok: Amália + Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Október 7. · Többet látni »
Október 8.
Névnapok: Koppány + Áldáska, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Bettina, Birgit, Brigitta, Deme, Demeter, Dömötör, Etelka, Gitta, János, Laurencia, Loréna, Lorin, Lorina, Magor, Pelágia, Pelágiusz, Semjén, Simeon, Szergiusz.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Október 8. · Többet látni »
Október 9.
Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Október 9. · Többet látni »
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Olaszok · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pálos rend
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pálos rend · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pétervárad · Többet látni »
Pürrhoszi győzelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Pürrhosz épeiroszi király#Új vállalkozás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pürrhoszi győzelem · Többet látni »
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Perényi Péter (koronaőr) · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pestis · Többet látni »
Pika
Svájci lándzsások harca a német pikás landsknechtek ellen A pika (angolul: pike, németül: Pike, Spiess, ill. Spieß, franciául és portugálul: pique, hollandul: piek, svéd és norvég nyelven pik) a hosszú lándzsák típusai közé tartozó szálfegyver.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pika · Többet látni »
Pozsega
Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Pozsega · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Prága · Többet látni »
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Protestantizmus · Többet látni »
Raguzai Köztársaság
A Raguzai Köztársaság történelmi állam volt a mai Horvátország déli részén, Raguza (ma Dubrovnik) központtal.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Raguzai Köztársaság · Többet látni »
Sajószentpéter
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Sajószentpéter · Többet látni »
Sáros vármegye
Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Sáros vármegye · Többet látni »
Sforza Pallavicini
Pallavicini Sforza (? – 1585) a család lombardiai ágából származó olasz condottiere, császári generális.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Sforza Pallavicini · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Sopron · Többet látni »
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Spanyolok · Többet látni »
Speyer
Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Speyer · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Stájerország · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Svájc · Többet látni »
Szandzsákbég
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bej.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szandzsákbég · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szászország · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Székesfehérvár · Többet látni »
Szófia
Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szófia · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szeged · Többet látni »
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szentendre · Többet látni »
Szepesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szepes vármegye.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szepesség · Többet látni »
Szeptember 15.
Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szeptember 15. · Többet látni »
Szeptember 26.
Névnapok: Jusztina + Cipora, Cippóra, Ciprián, Cipriána, Ciprienn, Damján, Damos, Darrell, Demény, Demjén, Denton, Dömjén, Jusztínia, Kozima, Kozma, Özséb.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szeptember 26. · Többet látni »
Szeptember 30.
Névnapok: Jeromos + Becse, Felícia, Honóra, Honória, Honorina, Honóriusz, Hunor, Izméne, Jeronima, Laborc, Médea, Norina, Örs, Szofi, Szófia, Viktor, Zsófi, Zsófia.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szeptember 30. · Többet látni »
Szeptember 5.
Névnapok: Lőrinc, Viktor + Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szeptember 5. · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szerémség · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szerbek · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szlovákia · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Szpáhi · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Török hódoltság · Többet látni »
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Török porta · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Törökök · Többet látni »
Thurzó Elek
Thurzó Elek szerelmeslevele 1525-ből, amely az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmeslevél. Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Thurzó Elek · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Tiszántúl · Többet látni »
Tiziano Vecellio
Tiziano Vecellio (Pieve di Cadore, Veneto, 1488/1490? – Velence, 1576. augusztus 27.) a velencei érett reneszánsz egyik legnagyobb festője, a híres triász, Tiziano, Paolo Veronese (1528–1588) és Tintoretto (1518–1594) legidősebb tagja.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Tiziano Vecellio · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Buda ostroma (1542) és V. Károly német-római császár · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Buda ostroma (1542) és Vallásszabadság · Többet látni »
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Vatikán · Többet látni »
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Váradi béke · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Világos
Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Világos · Többet látni »
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Visegrád · Többet látni »
Wilhelm von Roggendorf
1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Wilhelm von Roggendorf · Többet látni »
Zrínyi Miklós (hadvezér)
Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Zrínyi Miklós (hadvezér) · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Buda ostroma (1542) és Zsidók · Többet látni »
1530
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1530 · Többet látni »
1537
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1537 · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1540 · Többet látni »
1541
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1541 · Többet látni »
1542
Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1542 · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1543 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1686 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1984 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1985 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Buda ostroma (1542) és 1999 · Többet látni »
