Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Kháldok
Újbabiloni Birodalom és Kháldok 21 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Arámi nyelv, Arámiak, Asszírok, Babilónia, Babilon, Elám, Eufrátesz, Görögök, I. e. 7. század, I. e. 9. század, II. Marduk-apla-iddína, III. Sulmánu-asarídu, III. Tukulti-apil-ésarra, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nippur, Sumer, Szín-ahhé-eríba, Tengerföld, Tigris (folyó).
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Újbabiloni Birodalom és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Kháldok ·
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Újbabiloni Birodalom és Arámi nyelv · Arámi nyelv és Kháldok ·
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Újbabiloni Birodalom és Arámiak · Arámiak és Kháldok ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Újbabiloni Birodalom és Asszírok · Asszírok és Kháldok ·
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Újbabiloni Birodalom és Babilónia · Babilónia és Kháldok ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Újbabiloni Birodalom és Babilon · Babilon és Kháldok ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Újbabiloni Birodalom és Elám · Elám és Kháldok ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Újbabiloni Birodalom és Eufrátesz · Eufrátesz és Kháldok ·
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Újbabiloni Birodalom és Görögök · Görögök és Kháldok ·
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 7. század · I. e. 7. század és Kháldok ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 9. század · I. e. 9. század és Kháldok ·
II. Marduk-apla-iddína
II.
Újbabiloni Birodalom és II. Marduk-apla-iddína · II. Marduk-apla-iddína és Kháldok ·
III. Sulmánu-asarídu
III.
Újbabiloni Birodalom és III. Sulmánu-asarídu · III. Sulmánu-asarídu és Kháldok ·
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Újbabiloni Birodalom és III. Tukulti-apil-ésarra · III. Tukulti-apil-ésarra és Kháldok ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Újbabiloni Birodalom és Mezopotámia · Kháldok és Mezopotámia ·
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Újbabiloni Birodalom és Nabú-apal-uszur · Kháldok és Nabú-apal-uszur ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Újbabiloni Birodalom és Nippur · Kháldok és Nippur ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Újbabiloni Birodalom és Sumer · Kháldok és Sumer ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Újbabiloni Birodalom és Szín-ahhé-eríba · Kháldok és Szín-ahhé-eríba ·
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Újbabiloni Birodalom és Tengerföld · Kháldok és Tengerföld ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Újbabiloni Birodalom és Tigris (folyó) · Kháldok és Tigris (folyó) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Újbabiloni Birodalom és Kháldok
- Mi van a közös Újbabiloni Birodalom és Kháldok
- Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Kháldok
Összehasonlítását Újbabiloni Birodalom és Kháldok
Újbabiloni Birodalom 182 kapcsolatokat, ugyanakkor Kháldok 33. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 9.77% = 21 / (182 + 33).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Újbabiloni Birodalom és Kháldok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: