Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Babilon
Újbabiloni Birodalom és Babilon 36 közös dolog (a Uniópédia): A világ hét csodája, Akkád nyelv, Arámi nyelv, Arámiak, Assur-ah-iddína, Assur-bán-apli, Észagíla, Étemenanki, Babilónia, Bábel tornya, Biblia, Elám, Eufrátesz, Hérodotosz, Hilla, I. e. 539, I. e. 562, I. e. 6. század, I. e. 605, I. e. 689, II. Kurus perzsa király, II. Nabú-kudurri-uszur, III. Alexandrosz makedón király, Irak, Istár-kapu, Kháldok, Marduk, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nabú-naid, ..., Pergamonmuseum, Sumer, Szín-ahhé-eríba, Szippar, Tigris (folyó), Zikkurat. Bővíteni index (6 több) »
A világ hét csodája
Zeusz-szobor, halikarnasszoszi mauzóleum, rodoszi kolosszus, pharoszi világítótorony Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában.
Újbabiloni Birodalom és A világ hét csodája · A világ hét csodája és Babilon ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Újbabiloni Birodalom és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Babilon ·
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Újbabiloni Birodalom és Arámi nyelv · Arámi nyelv és Babilon ·
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Újbabiloni Birodalom és Arámiak · Arámiak és Babilon ·
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Újbabiloni Birodalom és Assur-ah-iddína · Assur-ah-iddína és Babilon ·
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli · Assur-bán-apli és Babilon ·
Észagíla
Az Észagíla, Észagílá vagy Észangila (vagy sumer: „a fej felemelésének háza”, é-saĝ-íla/á, É (e2).
Észagíla és Újbabiloni Birodalom · Észagíla és Babilon ·
Étemenanki
Az Étemenanki (E2-temen-An-Ki, sumer: „az ég és föld alapjainak/kötésének háza”) Marduk isten zikkuratja – toronytemploma – volt az ókori Babilonban.
Étemenanki és Újbabiloni Birodalom · Étemenanki és Babilon ·
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Újbabiloni Birodalom és Babilónia · Babilónia és Babilon ·
Bábel tornya
A Bábel tornya (más néven a bábeli torony) a Biblia egy ószövetségi leírásában szerepelő építmény.
Újbabiloni Birodalom és Bábel tornya · Bábel tornya és Babilon ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Újbabiloni Birodalom és Biblia · Babilon és Biblia ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Újbabiloni Birodalom és Elám · Babilon és Elám ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Újbabiloni Birodalom és Eufrátesz · Babilon és Eufrátesz ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Újbabiloni Birodalom és Hérodotosz · Babilon és Hérodotosz ·
Hilla
Hilla vagy el-Hilla (arabul الحلة; tudományos átírásban al-Ḥilla, al-Ḥillah; jelentése: táborhely, megálló) város Irak központi részén, Bábil kormányzóság székhelye, az ország nyolcadik legnépesebb városa (573 342 fő, 2012, becslés).
Újbabiloni Birodalom és Hilla · Babilon és Hilla ·
I. e. 539
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 539 · Babilon és I. e. 539 ·
I. e. 562
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 562 · Babilon és I. e. 562 ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 6. század · Babilon és I. e. 6. század ·
I. e. 605
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 605 · Babilon és I. e. 605 ·
I. e. 689
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 689 · Babilon és I. e. 689 ·
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Újbabiloni Birodalom és II. Kurus perzsa király · Babilon és II. Kurus perzsa király ·
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Újbabiloni Birodalom és II. Nabú-kudurri-uszur · Babilon és II. Nabú-kudurri-uszur ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Újbabiloni Birodalom és III. Alexandrosz makedón király · Babilon és III. Alexandrosz makedón király ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Újbabiloni Birodalom és Irak · Babilon és Irak ·
Istár-kapu
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr. e. 605–562) épült fel.
Újbabiloni Birodalom és Istár-kapu · Babilon és Istár-kapu ·
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Újbabiloni Birodalom és Kháldok · Babilon és Kháldok ·
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Újbabiloni Birodalom és Marduk · Babilon és Marduk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Újbabiloni Birodalom és Mezopotámia · Babilon és Mezopotámia ·
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Újbabiloni Birodalom és Nabú-apal-uszur · Babilon és Nabú-apal-uszur ·
Nabú-naid
Nabú-naid (nevének jelentése: Nabu legyen magasztalva) vagy "Nabu dicséretet kapjon." (uralkodott Kr. e. 555 – Kr. e. 539) az Újbabiloni Birodalom utolsó, talán legkülönösebb királya volt.
Újbabiloni Birodalom és Nabú-naid · Babilon és Nabú-naid ·
Pergamonmuseum
A Pergamonmuseum Berlin és egyben Európa egyik leghíresebb múzeuma, amely a berlini Museumsinselen (Múzeum-szigeten) található.
Újbabiloni Birodalom és Pergamonmuseum · Babilon és Pergamonmuseum ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Újbabiloni Birodalom és Sumer · Babilon és Sumer ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Újbabiloni Birodalom és Szín-ahhé-eríba · Babilon és Szín-ahhé-eríba ·
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Újbabiloni Birodalom és Szippar · Babilon és Szippar ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Újbabiloni Birodalom és Tigris (folyó) · Babilon és Tigris (folyó) ·
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Újbabiloni Birodalom és Babilon
- Mi van a közös Újbabiloni Birodalom és Babilon
- Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Babilon
Összehasonlítását Újbabiloni Birodalom és Babilon
Újbabiloni Birodalom 182 kapcsolatokat, ugyanakkor Babilon 93. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 13.09% = 36 / (182 + 93).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Újbabiloni Birodalom és Babilon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
