Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli
Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli 29 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Anatólia, Arabok, Újasszír Birodalom, Assur-ah-iddína, Assur-etelli-iláni, Babilónia, Babilon, Biblia, Csillagászat, Elám, Fáraó, I. e. 612, I. e. 648, I. e. 652, III. Tukulti-apil-ésarra, Irán, Kháldok, Kultúra, Lüdia, Médek, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nílus, Szín-ahhé-eríba, Szín-sar-iskun, Tudomány, Urartu, Vallás.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Újbabiloni Birodalom és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Assur-bán-apli ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Újbabiloni Birodalom és Anatólia · Anatólia és Assur-bán-apli ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Újbabiloni Birodalom és Arabok · Arabok és Assur-bán-apli ·
Újasszír Birodalom
Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.
Újasszír Birodalom és Újbabiloni Birodalom · Újasszír Birodalom és Assur-bán-apli ·
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Újbabiloni Birodalom és Assur-ah-iddína · Assur-ah-iddína és Assur-bán-apli ·
Assur-etelli-iláni
Assur-etelli-iláni: "Assur a fa ura" (uralkodott Kr. e. 631/Kr. e. 629(?) – Kr. e. 627(?)) az Újasszír Birodalom egyik utolsó legitim uralkodója volt.
Újbabiloni Birodalom és Assur-etelli-iláni · Assur-bán-apli és Assur-etelli-iláni ·
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Újbabiloni Birodalom és Babilónia · Assur-bán-apli és Babilónia ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Újbabiloni Birodalom és Babilon · Assur-bán-apli és Babilon ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Újbabiloni Birodalom és Biblia · Assur-bán-apli és Biblia ·
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Újbabiloni Birodalom és Csillagászat · Assur-bán-apli és Csillagászat ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Újbabiloni Birodalom és Elám · Assur-bán-apli és Elám ·
Fáraó
A fáraó az ókori Egyiptom uralkodója volt.
Újbabiloni Birodalom és Fáraó · Assur-bán-apli és Fáraó ·
I. e. 612
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 612 · Assur-bán-apli és I. e. 612 ·
I. e. 648
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 648 · Assur-bán-apli és I. e. 648 ·
I. e. 652
Nincs leírás.
Újbabiloni Birodalom és I. e. 652 · Assur-bán-apli és I. e. 652 ·
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Újbabiloni Birodalom és III. Tukulti-apil-ésarra · Assur-bán-apli és III. Tukulti-apil-ésarra ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Újbabiloni Birodalom és Irán · Assur-bán-apli és Irán ·
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Újbabiloni Birodalom és Kháldok · Assur-bán-apli és Kháldok ·
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Újbabiloni Birodalom és Kultúra · Assur-bán-apli és Kultúra ·
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Újbabiloni Birodalom és Lüdia · Assur-bán-apli és Lüdia ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Újbabiloni Birodalom és Médek · Assur-bán-apli és Médek ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Újbabiloni Birodalom és Mezopotámia · Assur-bán-apli és Mezopotámia ·
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Újbabiloni Birodalom és Nabú-apal-uszur · Assur-bán-apli és Nabú-apal-uszur ·
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Újbabiloni Birodalom és Nílus · Assur-bán-apli és Nílus ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Újbabiloni Birodalom és Szín-ahhé-eríba · Assur-bán-apli és Szín-ahhé-eríba ·
Szín-sar-iskun
Szín-sar-iskun:"Szín megalapította (?) a királyt" (uralkodott Kr. e. 627(?) – Kr. e. 612) az Újasszír Birodalom utolsó legitim uralkodója volt.
Újbabiloni Birodalom és Szín-sar-iskun · Assur-bán-apli és Szín-sar-iskun ·
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Újbabiloni Birodalom és Tudomány · Assur-bán-apli és Tudomány ·
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Újbabiloni Birodalom és Urartu · Assur-bán-apli és Urartu ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli
- Mi van a közös Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli
- Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli
Összehasonlítását Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli
Újbabiloni Birodalom 182 kapcsolatokat, ugyanakkor Assur-bán-apli 68. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 11.60% = 29 / (182 + 68).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: