Közötti hasonlóságok Újasszír Birodalom és Urartu
Újasszír Birodalom és Urartu 46 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Anatólia, Arámiak, Arpad, Assur (település), Assur-bán-apli, Asszíria, Asszírok, Babilon, Dúr-Sarrukín, Elám, Eufrátesz, Földközi-tenger, I. e. 1. évezred, I. e. 10. század, I. e. 2. évezred, I. e. 7. század, I. e. 8. század, I. e. 9. század, I. Rusza, I. Tukulti-Ninurta, II. Adad-nirári, II. Assur-nászir-apli, II. Sarrukín asszír király, III. Adad-nirári, III. Sulmánu-asarídu, III. Tukulti-apil-ésarra, India, Irak, Irán, ..., Istár, Karkari csata, Kimmerek, Ló, Limmu, Médek, Mezopotámia, Phrügia, Sammuramat, Sumer nyelv, Szíria, Szkíták, Törökország, Tigris (folyó), Urmia-tó, Van-tó. Bővíteni index (16 több) »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Újasszír Birodalom és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Urartu ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Újasszír Birodalom és Anatólia · Anatólia és Urartu ·
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Újasszír Birodalom és Arámiak · Arámiak és Urartu ·
Arpad
Arpad (valószínűleg a mai Tell Rifaat város, Szíriában) egy ősi arámi újhettita város északnyugat-Szíriában, Aleppótól északra.
Újasszír Birodalom és Arpad · Arpad és Urartu ·
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Újasszír Birodalom és Assur (település) · Assur (település) és Urartu ·
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Újasszír Birodalom és Assur-bán-apli · Assur-bán-apli és Urartu ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Újasszír Birodalom és Asszíria · Asszíria és Urartu ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Újasszír Birodalom és Asszírok · Asszírok és Urartu ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Újasszír Birodalom és Babilon · Babilon és Urartu ·
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Újasszír Birodalom és Dúr-Sarrukín · Dúr-Sarrukín és Urartu ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Újasszír Birodalom és Elám · Elám és Urartu ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Újasszír Birodalom és Eufrátesz · Eufrátesz és Urartu ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Újasszír Birodalom és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Urartu ·
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Újasszír Birodalom és I. e. 1. évezred · I. e. 1. évezred és Urartu ·
I. e. 10. század
A világ i. e. 1000 körül (angol nyelvű).
Újasszír Birodalom és I. e. 10. század · I. e. 10. század és Urartu ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Újasszír Birodalom és I. e. 2. évezred · I. e. 2. évezred és Urartu ·
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Újasszír Birodalom és I. e. 7. század · I. e. 7. század és Urartu ·
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Újasszír Birodalom és I. e. 8. század · I. e. 8. század és Urartu ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Újasszír Birodalom és I. e. 9. század · I. e. 9. század és Urartu ·
I. Rusza
I.
Újasszír Birodalom és I. Rusza · I. Rusza és Urartu ·
I. Tukulti-Ninurta
I.
Újasszír Birodalom és I. Tukulti-Ninurta · I. Tukulti-Ninurta és Urartu ·
II. Adad-nirári
II.
Újasszír Birodalom és II. Adad-nirári · II. Adad-nirári és Urartu ·
II. Assur-nászir-apli
Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, British Museum II.
Újasszír Birodalom és II. Assur-nászir-apli · II. Assur-nászir-apli és Urartu ·
II. Sarrukín asszír király
II.
Újasszír Birodalom és II. Sarrukín asszír király · II. Sarrukín asszír király és Urartu ·
III. Adad-nirári
III.
Újasszír Birodalom és III. Adad-nirári · III. Adad-nirári és Urartu ·
III. Sulmánu-asarídu
III.
Újasszír Birodalom és III. Sulmánu-asarídu · III. Sulmánu-asarídu és Urartu ·
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Újasszír Birodalom és III. Tukulti-apil-ésarra · III. Tukulti-apil-ésarra és Urartu ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Újasszír Birodalom és India · India és Urartu ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Újasszír Birodalom és Irak · Irak és Urartu ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Újasszír Birodalom és Irán · Irán és Urartu ·
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Újasszír Birodalom és Istár · Istár és Urartu ·
Karkari csata
A karkari csata Asszíria délnyugati terjeszkedésének egyik fontos állomása.
Újasszír Birodalom és Karkari csata · Karkari csata és Urartu ·
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Újasszír Birodalom és Kimmerek · Kimmerek és Urartu ·
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Újasszír Birodalom és Ló · Ló és Urartu ·
Limmu
Az i. e. 1833-as napfogyatkozás árnyéksávja A limmu (līmmu, néha eponümosz) asszíriai állami tisztviselő.
Újasszír Birodalom és Limmu · Limmu és Urartu ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Újasszír Birodalom és Médek · Médek és Urartu ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Újasszír Birodalom és Mezopotámia · Mezopotámia és Urartu ·
Phrügia
Phrügia, latinosan Phrygia, egyes magyar változatokban Frügia, Frígia, akkádul Muski egy rövid életű ókori anatóliai államalakulat volt, amely Urartu meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a kimmerek támadásainak.
Újasszír Birodalom és Phrügia · Phrügia és Urartu ·
Sammuramat
Sammuramat (2 -->asszír 𒌑--> šammu-ramat-->) V. Samsi-Adad felesége, Asszíria királynéja, valószínűleg babiloni hercegnő.
Újasszír Birodalom és Sammuramat · Sammuramat és Urartu ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Újasszír Birodalom és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Urartu ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Újasszír Birodalom és Szíria · Szíria és Urartu ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Újasszír Birodalom és Szkíták · Szkíták és Urartu ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Újasszír Birodalom és Törökország · Törökország és Urartu ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Újasszír Birodalom és Tigris (folyó) · Tigris (folyó) és Urartu ·
Urmia-tó
Az Urmia-tó (perzsa írással چیچست) egy sós vízű tó Irán északnyugati részén, Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsánban.
Újasszír Birodalom és Urmia-tó · Urartu és Urmia-tó ·
Van-tó
A Van-tó (ógörög Θωσπῖτις λίμνη, Thószpitisz limné, törökül: Van Gölü; kurdul: Gola Wanê) Törökország legnagyobb tava, az ország keleti részén fekszik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Újasszír Birodalom és Urartu
- Mi van a közös Újasszír Birodalom és Urartu
- Közötti hasonlóságok Újasszír Birodalom és Urartu
Összehasonlítását Újasszír Birodalom és Urartu
Újasszír Birodalom 188 kapcsolatokat, ugyanakkor Urartu 172. Ami közös bennük 46, a Jaccard index 12.78% = 46 / (188 + 172).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Újasszír Birodalom és Urartu. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: