Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Irak
Óperzsa Birodalom és Irak 17 közös dolog (a Uniópédia): Arabok, Újbabiloni Birodalom, Asszírok, Babilon, Eufrátesz, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Irán, Közel-Kelet, Mezopotámia, Perzsa újév, Perzsa Birodalom, Perzsa-öböl, Perzsák, Szászánida Birodalom, Szíria, Zagrosz.
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Óperzsa Birodalom és Arabok · Arabok és Irak ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom · Újbabiloni Birodalom és Irak ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Óperzsa Birodalom és Asszírok · Asszírok és Irak ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Óperzsa Birodalom és Babilon · Babilon és Irak ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Óperzsa Birodalom és Eufrátesz · Eufrátesz és Irak ·
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király · II. Kurus perzsa király és Irak ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Óperzsa Birodalom és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Irak ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Óperzsa Birodalom és Irán · Irán és Irak ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Óperzsa Birodalom és Közel-Kelet · Irak és Közel-Kelet ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Óperzsa Birodalom és Mezopotámia · Irak és Mezopotámia ·
Perzsa újév
#ÁTIRÁNYÍTÁS Noruz.
Óperzsa Birodalom és Perzsa újév · Irak és Perzsa újév ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Óperzsa Birodalom és Perzsa Birodalom · Irak és Perzsa Birodalom ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Óperzsa Birodalom és Perzsa-öböl · Irak és Perzsa-öböl ·
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Óperzsa Birodalom és Perzsák · Irak és Perzsák ·
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Óperzsa Birodalom és Szászánida Birodalom · Irak és Szászánida Birodalom ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Óperzsa Birodalom és Szíria · Irak és Szíria ·
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Óperzsa Birodalom és Irak
- Mi van a közös Óperzsa Birodalom és Irak
- Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Irak
Összehasonlítását Óperzsa Birodalom és Irak
Óperzsa Birodalom 226 kapcsolatokat, ugyanakkor Irak 252. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 3.56% = 17 / (226 + 252).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óperzsa Birodalom és Irak. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: