Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ókori Görögország és Polisz

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ókori Görögország és Polisz

Ókori Görögország vs. Polisz

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja. Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.

Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és Polisz

Ókori Görögország és Polisz 37 közös dolog (a Uniópédia): A poliszok kora, Agora, Akropolisz, Alexandria (Egyiptom), Anatólia, Arisztotelész, Athén, Égei-tenger, Dór vándorlás, Egyiptom, Fönícia, Fekete-tenger, Gallia, Görög sötét kor, Görögök, Hegyi Dolores, Hispánia, I. e. 12. század, I. e. 6. század, I. e. 8. század, III. Alexandrosz makedón király, Itália, Kertész István (klasszika-filológus), Korinthosz, Kréta (sziget), Mükéné, Mükénéi kultúra, Minósz, Németh György (történész), Periklész, ..., Platón, Sarkady János, Spárta, Szíria, Szicília, Thuküdidész, Trákia. Bővíteni index (7 több) »

A poliszok kora

A poliszok kora, azaz a független görög városállamok korszaka az i. e. 8. századtól i. e. 323-ig, Nagy Sándor haláláig tartott.

Ókori Görögország és A poliszok kora · A poliszok kora és Polisz · Többet látni »

Agora

Az athéni agora Az ókori Agora romjai Athénban Az agora az ókori Görögországban piactér és szentélykörzet volt, a görög városok központi tere.

Ókori Görögország és Agora · Agora és Polisz · Többet látni »

Akropolisz

athéni akropolisz Az akropolisz (görögül: felsőváros) az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült fellegvára volt.

Ókori Görögország és Akropolisz · Akropolisz és Polisz · Többet látni »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.

Ókori Görögország és Alexandria (Egyiptom) · Alexandria (Egyiptom) és Polisz · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Ókori Görögország és Anatólia · Anatólia és Polisz · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Ókori Görögország és Arisztotelész · Arisztotelész és Polisz · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Ókori Görögország és Athén · Athén és Polisz · Többet látni »

Égei-tenger

Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.

Égei-tenger és Ókori Görögország · Égei-tenger és Polisz · Többet látni »

Dór vándorlás

A dór vándorlás annak a főleg régészeti úton megfigyelhető jelenségnek a neve, aminek során a görög sötét korban a korábbi mükénéi civilizáció központi és déli, valamint a minószi civilizáció területeit a későbbi dórokkal azonosítható nyelvi és tárgyi kultúra váltotta fel az i. e. 12. századtól kezdődően.

Ókori Görögország és Dór vándorlás · Dór vándorlás és Polisz · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Ókori Görögország és Egyiptom · Egyiptom és Polisz · Többet látni »

Fönícia

Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.

Ókori Görögország és Fönícia · Fönícia és Polisz · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Ókori Görögország és Fekete-tenger · Fekete-tenger és Polisz · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Ókori Görögország és Gallia · Gallia és Polisz · Többet látni »

Görög sötét kor

A görög sötét kor (kb. i. e. 1200 – i. e. 800) Görögország történetének a feltételezett dór vándorlás kezdetétől és a mükénéi civilizáció i. e. 11. századi végétől az első görög városállamoknak – poliszoknak – az i. e. 9. századi felemelkedéséig, a homéroszi epika és a görög ábécé i. e. 8. századi megjelenéséig tartó időszaka.

Ókori Görögország és Görög sötét kor · Görög sötét kor és Polisz · Többet látni »

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Ókori Görögország és Görögök · Görögök és Polisz · Többet látni »

Hegyi Dolores

Hegyi Dolores (Kalocsa, 1934. november 3. –) klasszika-filológus, ókortörténész, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára.

Ókori Görögország és Hegyi Dolores · Hegyi Dolores és Polisz · Többet látni »

Hispánia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hispania.

Ókori Görögország és Hispánia · Hispánia és Polisz · Többet látni »

I. e. 12. század

Az i. e. 12.

Ókori Görögország és I. e. 12. század · I. e. 12. század és Polisz · Többet látni »

I. e. 6. század

Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.

Ókori Görögország és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Polisz · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Ókori Görögország és I. e. 8. század · I. e. 8. század és Polisz · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Polisz · Többet látni »

Itália

#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).

Ókori Görögország és Itália · Itália és Polisz · Többet látni »

Kertész István (klasszika-filológus)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kertész István (történész).

Ókori Görögország és Kertész István (klasszika-filológus) · Kertész István (klasszika-filológus) és Polisz · Többet látni »

Korinthosz

Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.

Ókori Görögország és Korinthosz · Korinthosz és Polisz · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Ókori Görögország és Kréta (sziget) · Kréta (sziget) és Polisz · Többet látni »

Mükéné

Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban.

Ókori Görögország és Mükéné · Mükéné és Polisz · Többet látni »

Mükénéi kultúra

Az Oroszlános kapu Mükénében A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza.

Ókori Görögország és Mükénéi kultúra · Mükénéi kultúra és Polisz · Többet látni »

Minósz

Minósz, Cesare Zocchi szobra Minósz palotája Knósszoszban Minósz (ógörögül Μίνως, latinul Mīnōs) a görög mitológia egyik alakja, Kréta királya, Zeusz és Európé fia, Rhadamanthüsz és Szarpédón bátyja.

Ókori Görögország és Minósz · Minósz és Polisz · Többet látni »

Németh György (történész)

Németh György Amadé (Kaposvár, 1956. június 25. –) magyar ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egykori vezetője és egyetemi tanára, az MTA doktora.

Ókori Görögország és Németh György (történész) · Németh György (történész) és Polisz · Többet látni »

Periklész

Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.

Ókori Görögország és Periklész · Periklész és Polisz · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Ókori Görögország és Platón · Platón és Polisz · Többet látni »

Sarkady János

Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Ókori Görögország és Sarkady János · Polisz és Sarkady János · Többet látni »

Spárta

Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.

Ókori Görögország és Spárta · Polisz és Spárta · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Ókori Görögország és Szíria · Polisz és Szíria · Többet látni »

Szicília

Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.

Ókori Görögország és Szicília · Polisz és Szicília · Többet látni »

Thuküdidész

Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.

Ókori Görögország és Thuküdidész · Polisz és Thuküdidész · Többet látni »

Trákia

Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.

Ókori Görögország és Trákia · Polisz és Trákia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ókori Görögország és Polisz

Ókori Görögország 229 kapcsolatokat, ugyanakkor Polisz 109. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 10.95% = 37 / (229 + 109).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori Görögország és Polisz. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »