Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és Athén története
Ókori Görögország és Athén története 57 közös dolog (a Uniópédia): Agora, Aiszkhülosz, Akropolisz, Alkibiadész, Anatólia, Arisztophanész, Arisztotelész, Athén, Déloszi Szövetség, Démoszthenész, Dór vándorlás, Epameinóndasz, Európa, Görög mitológia, Görögország, Hérodotosz, Hellenisztikus civilizáció, I. e. 12. század, I. e. 146, I. e. 3. évezred, I. e. 371, I. e. 387, I. e. 395, I. e. 4. század, I. e. 404, I. e. 431, I. e. 8. század, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Itália, ..., Középkor, Korinthosz, Lüszandrosz, Leuktrai csata, Makedónia, Marathóni csata, Mükéné, Mükénéi kultúra, Miltiadész, Olimpiai játékok, Parthenón, Peloponnészoszi háború, Peloponnészoszi Szövetség, Periklész, Perzsa Birodalom, Platón, Polisz, Római Birodalom, Spárta, Szalamiszi csata, Szókratész, Szophoklész, Thébai, Themisztoklész, Thuküdidész, Xenophón, 19. század. Bővíteni index (27 több) »
Agora
Az athéni agora Az ókori Agora romjai Athénban Az agora az ókori Görögországban piactér és szentélykörzet volt, a görög városok központi tere.
Ókori Görögország és Agora · Agora és Athén története ·
Aiszkhülosz
Aiszkhülosz (görögül Αἰσχύλος,; Eleuszisz, i. e. 525 – Gela, Szicília, i. e. 456) görög tragédiaköltő, „a tragédia atyja”.
Ókori Görögország és Aiszkhülosz · Aiszkhülosz és Athén története ·
Akropolisz
athéni akropolisz Az akropolisz (görögül: felsőváros) az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült fellegvára volt.
Ókori Görögország és Akropolisz · Akropolisz és Athén története ·
Alkibiadész
Alkibiadész (teljes nevén: Alkibiadész, Kleiniász fia, a Szkambonidai démoszból; ógörögül Ἀλκιβιάδης; kb. i. e. 450 – i. e. 404), athéni államférfi és hadvezér, aki a peloponnészoszi háborúban játszott jelentős szerepet.
Ókori Görögország és Alkibiadész · Alkibiadész és Athén története ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Ókori Görögország és Anatólia · Anatólia és Athén története ·
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Ókori Görögország és Arisztophanész · Arisztophanész és Athén története ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Ókori Görögország és Arisztotelész · Arisztotelész és Athén története ·
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Ókori Görögország és Athén · Athén és Athén története ·
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
Ókori Görögország és Déloszi Szövetség · Athén története és Déloszi Szövetség ·
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Ókori Görögország és Démoszthenész · Athén története és Démoszthenész ·
Dór vándorlás
A dór vándorlás annak a főleg régészeti úton megfigyelhető jelenségnek a neve, aminek során a görög sötét korban a korábbi mükénéi civilizáció központi és déli, valamint a minószi civilizáció területeit a későbbi dórokkal azonosítható nyelvi és tárgyi kultúra váltotta fel az i. e. 12. századtól kezdődően.
Ókori Görögország és Dór vándorlás · Athén története és Dór vándorlás ·
Epameinóndasz
Epameinóndasz (görög: Ἐπαμεινώνδας) (kb. i. e. 418 – i. e. 362 július 3.) thébai hadvezér és államférfi, aki Thébát a Spártának alávetett állapotból az antik Görögország hegemón hatalmává tette.
Ókori Görögország és Epameinóndasz · Athén története és Epameinóndasz ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Ókori Görögország és Európa · Athén története és Európa ·
Görög mitológia
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
Ókori Görögország és Görög mitológia · Athén története és Görög mitológia ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Ókori Görögország és Görögország · Athén története és Görögország ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Ókori Görögország és Hérodotosz · Athén története és Hérodotosz ·
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Ókori Görögország és Hellenisztikus civilizáció · Athén története és Hellenisztikus civilizáció ·
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Ókori Görögország és I. e. 12. század · Athén története és I. e. 12. század ·
I. e. 146
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 146 · Athén története és I. e. 146 ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 3. évezred · Athén története és I. e. 3. évezred ·
I. e. 371
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 371 · Athén története és I. e. 371 ·
I. e. 387
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 387 · Athén története és I. e. 387 ·
I. e. 395
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 395 · Athén története és I. e. 395 ·
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Ókori Görögország és I. e. 4. század · Athén története és I. e. 4. század ·
I. e. 404
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 404 · Athén története és I. e. 404 ·
I. e. 431
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 431 · Athén története és I. e. 431 ·
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Ókori Görögország és I. e. 8. század · Athén története és I. e. 8. század ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Ókori Görögország és II. Philipposz makedón király · Athén története és II. Philipposz makedón király ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király · Athén története és III. Alexandrosz makedón király ·
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Ókori Görögország és Itália · Athén története és Itália ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Ókori Görögország és Középkor · Athén története és Középkor ·
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Ókori Görögország és Korinthosz · Athén története és Korinthosz ·
Lüszandrosz
Lüszandrosz (? – i. e. 395, görögül:Λύσανδρος) a spártai flotta parancsnoka volt az athéniak ellen aigoszpotamoi csatában i. e. 405-ben, amely eldöntötte a peloponnészoszi háború végkimenetelét, miután Lüszandrosz a következő évben Athént is bevette.
Ókori Görögország és Lüszandrosz · Athén története és Lüszandrosz ·
Leuktrai csata
A leuktrai csata ütközet volt Kr. e. 371-ben a boiótiai Leuktra falu közelében, amelyben Thébai döntő vereséget mért a támadó spártaiakra, örökre véget vetve Lakedaimón (Spárta) görög hegemóniájának és előkészítve a terepet a makedón nagyhatalom felemelkedése számára.
Ókori Görögország és Leuktrai csata · Athén története és Leuktrai csata ·
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Ókori Görögország és Makedónia · Athén története és Makedónia ·
Marathóni csata
A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben.
Ókori Görögország és Marathóni csata · Athén története és Marathóni csata ·
Mükéné
Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban.
Ókori Görögország és Mükéné · Athén története és Mükéné ·
Mükénéi kultúra
Az Oroszlános kapu Mükénében A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza.
Ókori Görögország és Mükénéi kultúra · Athén története és Mükénéi kultúra ·
Miltiadész
Miltiadész (görög Μιλτιάδης, kb. i. e. 555/550 – Athén, i. e. 489) athéni arisztokrata, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka, kherszonészoszi türannosz.
Ókori Görögország és Miltiadész · Athén története és Miltiadész ·
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Ókori Görögország és Olimpiai játékok · Athén története és Olimpiai játékok ·
Parthenón
A Parthenón Athéna Parthenosz, vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszban áll, Iktinosz és Kallikratész tervei alapján építettek egy korábbi templom, az archaikus Hekatompedon helyére.
Ókori Görögország és Parthenón · Athén története és Parthenón ·
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Ókori Görögország és Peloponnészoszi háború · Athén története és Peloponnészoszi háború ·
Peloponnészoszi Szövetség
(http://sharemap.org/public/Ancient_peloponnese interaktív változata) A Peloponnészoszi Szövetség vagy Peloponnészoszi Liga egy katonai-politikai szövetség, koinon volt a Peloponnészoszi-félszigeten Spárta városának vezetésével az i. e. 6. és az i. e. 4. század között.
Ókori Görögország és Peloponnészoszi Szövetség · Athén története és Peloponnészoszi Szövetség ·
Periklész
Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.
Ókori Görögország és Periklész · Athén története és Periklész ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Ókori Görögország és Perzsa Birodalom · Athén története és Perzsa Birodalom ·
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Ókori Görögország és Platón · Athén története és Platón ·
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Ókori Görögország és Polisz · Athén története és Polisz ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ókori Görögország és Római Birodalom · Athén története és Római Birodalom ·
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Ókori Görögország és Spárta · Athén története és Spárta ·
Szalamiszi csata
A szalamiszi csata a görög és a perzsa hajóhadak között i. e. 480-ban, a szalamiszi tengerszorosban lezajlott tengeri ütközet, amely már a harmadik – egyben döntő – nagy görög–perzsa ütközet volt a marathóni és a thermopülai csata után.
Ókori Görögország és Szalamiszi csata · Athén története és Szalamiszi csata ·
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Ókori Görögország és Szókratész · Athén története és Szókratész ·
Szophoklész
Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.
Ókori Görögország és Szophoklész · Athén története és Szophoklész ·
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Ókori Görögország és Thébai · Athén története és Thébai ·
Themisztoklész
Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. e. 525 – i. e. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején.
Ókori Görögország és Themisztoklész · Athén története és Themisztoklész ·
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Ókori Görögország és Thuküdidész · Athén története és Thuküdidész ·
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Ókori Görögország és Xenophón · Athén története és Xenophón ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Ókori Görögország és 19. század · 19. század és Athén története ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókori Görögország és Athén története
- Mi van a közös Ókori Görögország és Athén története
- Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és Athén története
Összehasonlítását Ókori Görögország és Athén története
Ókori Görögország 229 kapcsolatokat, ugyanakkor Athén története 169. Ami közös bennük 57, a Jaccard index 14.32% = 57 / (229 + 169).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori Görögország és Athén története. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: