15 kapcsolatok: Érzékelés, Buddhizmus, Filozófia, Gestaltpszichológia, Idegsejt, Inger, Kognitív tudomány, Komputertomográfia, Kultúra, Lézió, Mozgásérzékelés, Pozitronemissziós tomográfia, Pszichológia, Vidzsnyána, Weber-törvény.
Érzékelés
Az érzékelés a környezet bizonyos változásaira hangolt érzékszervek változásregisztráló folyamata.
Új!!: Észlelés és Érzékelés · Többet látni »
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: Észlelés és Buddhizmus · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Észlelés és Filozófia · Többet látni »
Gestaltpszichológia
A gestaltpszichológia (Gestalt német szó, jelentése ’alak’), németül Gestaltpsychologie, magyarul alaklélektan: a német pszichológiában a 20. század elején létrejött irányzat, melynek alapgondolata, hogy az egész alak észlelete több a részek egyszerű összegénél, és az egész a részekhez képest elsődleges.
Új!!: Észlelés és Gestaltpszichológia · Többet látni »
Idegsejt
Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.
Új!!: Észlelés és Idegsejt · Többet látni »
Inger
Ingernek nevezzük azokat a külső és belső környezeti változásokat, amelyek az ingerlékeny szövet(ek)ben anyagcsere-változást, ingerületi állapotot váltanak ki.
Új!!: Észlelés és Inger · Többet látni »
Kognitív tudomány
A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány (tudományos elnevezése szerint kognitológia) a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy egyetemes megismerési folyamat.
Új!!: Észlelés és Kognitív tudomány · Többet látni »
Komputertomográfia
röntgentechnika továbbfejlesztése A komputertomográfia (angolul Computed Tomography azaz számított axiális tomográfia, szokásos rövidítése CT vagy CAT) – a szakirodalomban gyakran számítógépes tomográfia – az orvosi képalkotás egyik ága.
Új!!: Észlelés és Komputertomográfia · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Észlelés és Kultúra · Többet látni »
Lézió
Tűbiopszia kissejtes tüdőkarcinómából. Léziónak (a latin laesio, sérülés szóból) nevezzük egy anatómiai struktúra vagy fiziológiai funkció sérülését, hibás működését.
Új!!: Észlelés és Lézió · Többet látni »
Mozgásérzékelés
Versenyló (Trakehner) mozgásban A ló mozgásának ábrázolása Mozgásérzékelés (motoros érzékelés) alapját a mozgásszervi receptorok (inak, izomzat) és az egyensúlyi szerv felől érkező ingerületek képezik, amelyek információkat szolgáltatnak a központi idegrendszer felé a mozgási folyamatokról és a térbeli helyzetről.
Új!!: Észlelés és Mozgásérzékelés · Többet látni »
Pozitronemissziós tomográfia
Egy tipikus PET-gép Egy tipikus PET/CT-gép A pozitronemissziós tomográfia (PET) az egyik legmodernebb funkcionális képalkotó eljárás.
Új!!: Észlelés és Pozitronemissziós tomográfia · Többet látni »
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Új!!: Észlelés és Pszichológia · Többet látni »
Vidzsnyána
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vidnyána.
Új!!: Észlelés és Vidzsnyána · Többet látni »
Weber-törvény
A Weber-törvény egy az érzékelés-észlelés folyamatára vonatkozó pszichofiziológiai törvény, mely szerint minél nagyobb egy észlelt jel valós intenzitása (pl. fényerősség), annál nagyobb változás szükséges a jel erősségében, hogy annak változását észleljük.