Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Északi háború (1674–1679) és Stralsund

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Északi háború (1674–1679) és Stralsund

Északi háború (1674–1679) vs. Stralsund

Az 1674–1679-es északi háború – amely svéd–brandenburgi háború és skånei háború (ejtsd: szkónei) neveken is ismert – az 1672–1679 között zajló francia–holland háborúval egy időben, részben azzal összefüggő, részben attól független tényezők miatt robbant ki és folyt le. Marienkirche Stralsund Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa.

Közötti hasonlóságok Északi háború (1674–1679) és Stralsund

Északi háború (1674–1679) és Stralsund 7 közös dolog (a Uniópédia): Balti-tenger, Dánia, Harmincéves háború, II. Gusztáv Adolf svéd király, Rügen, Rostock, Svéd-Pomeránia.

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Északi háború (1674–1679) és Balti-tenger · Balti-tenger és Stralsund · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Északi háború (1674–1679) és Dánia · Dánia és Stralsund · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Északi háború (1674–1679) és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Stralsund · Többet látni »

II. Gusztáv Adolf svéd király

II.

Északi háború (1674–1679) és II. Gusztáv Adolf svéd király · II. Gusztáv Adolf svéd király és Stralsund · Többet látni »

Rügen

Rügen (latinul Rugia) Németországhoz tartozó sziget a Balti-tengerben, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban.

Északi háború (1674–1679) és Rügen · Rügen és Stralsund · Többet látni »

Rostock

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

Északi háború (1674–1679) és Rostock · Rostock és Stralsund · Többet látni »

Svéd-Pomeránia

Svéd-Pomeránia, másnéven Svéd-Elő-Pomeránia a történelmi Pomerániai Hercegség nyugati része a Balti-tenger déli partján, amely az 1630-as stettini szerződéstől 1815-ig a svéd korona hűbéri birtoka volt.

Északi háború (1674–1679) és Svéd-Pomeránia · Stralsund és Svéd-Pomeránia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Északi háború (1674–1679) és Stralsund

Északi háború (1674–1679) 209 kapcsolatokat, ugyanakkor Stralsund 44. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 2.77% = 7 / (209 + 44).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Északi háború (1674–1679) és Stralsund. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: