Északi háború (1674–1679) és IV. Keresztély dán király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Északi háború (1674–1679) és IV. Keresztély dán király

Északi háború (1674–1679) vs. IV. Keresztély dán király

Az 1674–1679-es északi háború – amely svéd–brandenburgi háború és skånei háború (ejtsd: szkónei) neveken is ismert – az 1672–1679 között zajló francia–holland háborúval egy időben, részben azzal összefüggő, részben attól független tényezők miatt robbant ki és folyt le. IV.

Øresund

Az Øresund (svédül: Öresund) tengerszoros a dániai Sjælland szigete és Svédország Skåne megyéje között.

Északi háború (1674–1679) és Øresund · Øresund és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Északi háború (1674–1679) és Balti-tenger · Balti-tenger és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Északi háború (1674–1679) és Dánia · Dánia és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

Göteborg

Göteborg (ejtsd: jőteborj vagy gőteborg, svéd kiejtés: IPA) város Svédország nyugati partvidékén, Västra Götaland megyében.

Északi háború (1674–1679) és Göteborg · Göteborg és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

Gotland

Gotland a Balti-tenger legnagyobb szigete.

Északi háború (1674–1679) és Gotland · Gotland és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

Halland tartomány

Halland Nyugat-Svédország egyik történelmi tartománya.

Északi háború (1674–1679) és Halland tartomány · Halland tartomány és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Északi háború (1674–1679) és Harmincéves háború · Harmincéves háború és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

III. Frigyes dán király

III.

Északi háború (1674–1679) és III. Frigyes dán király · III. Frigyes dán király és IV. Keresztély dán király · Többet látni »

Koppenhága

Koppenhága (dánul) Dánia fővárosa és lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.

Északi háború (1674–1679) és Koppenhága · IV. Keresztély dán király és Koppenhága · Többet látni »

Malmö

Malmö (kiejtés: malmő, svéd kiejtés: IPA) Svédország harmadik legnépesebb városa.

Északi háború (1674–1679) és Malmö · IV. Keresztély dán király és Malmö · Többet látni »

Saaremaa

Saaremaa (svédül és németül Ösel, finnül Saarenmaa) Észtország legnagyobb szigete, területe 2673 km².

Északi háború (1674–1679) és Saaremaa · IV. Keresztély dán király és Saaremaa · Többet látni »

Skåne tartomány

Skåne (ejtsd „szkóne”) Svédország egyik történelmi tartománya Dél-Svédországban.

Északi háború (1674–1679) és Skåne tartomány · IV. Keresztély dán király és Skåne tartomány · Többet látni »

Stockholm

Stockholm (latinul Holmia; finnül Tukholma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Északi háború (1674–1679) és Stockholm · IV. Keresztély dán király és Stockholm · Többet látni »

Stralsund

Marienkirche Stralsund Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa.

Északi háború (1674–1679) és Stralsund · IV. Keresztély dán király és Stralsund · Többet látni »