Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Északi háború (1655–60) és Ujściei csata

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Északi háború (1655–60) és Ujściei csata

Északi háború (1655–60) vs. Ujściei csata

Az északi háború (1655–60) Svédország 1655-60 között a dánok, lengyelek és oroszok ellen folytatott háborújának közismert neve. Az Ujściei csata Lengyel–Litván Unió és Svédország közötti ún.

Közötti hasonlóságok Északi háború (1655–60) és Ujściei csata

Északi háború (1655–60) és Ujściei csata 17 közös dolog (a Uniópédia): Bohdan Hmelnickij, Fehéroroszország, Harmincéves háború, II. János Kázmér lengyel király, II. Rákóczi György, III. János lengyel király, Jasna Góra-i kolostor, Július 21., Kozákok, Krími Tatár Kánság, Lengyel–Litván Unió, Nagy-Lengyelország, Oszmán Birodalom, Porosz Hercegség, Svédország, Ukrajna, X. Károly Gusztáv svéd király.

Bohdan Hmelnickij

Bohdan Hmelnickij, teljes nevén Bohdan Zinovij Mihajlovics Hmelnickij (1593/1595 ? – Csihirin, 1657. augusztus 16.) zaporizzsjai kozák hetman, ukrán uralkodó és hadvezér.

Északi háború (1655–60) és Bohdan Hmelnickij · Bohdan Hmelnickij és Ujściei csata · Többet látni »

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.

Északi háború (1655–60) és Fehéroroszország · Fehéroroszország és Ujściei csata · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Északi háború (1655–60) és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Ujściei csata · Többet látni »

II. János Kázmér lengyel király

II.

Északi háború (1655–60) és II. János Kázmér lengyel király · II. János Kázmér lengyel király és Ujściei csata · Többet látni »

II. Rákóczi György

Felsővadászi II.

Északi háború (1655–60) és II. Rákóczi György · II. Rákóczi György és Ujściei csata · Többet látni »

III. János lengyel király

Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.

Északi háború (1655–60) és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Ujściei csata · Többet látni »

Jasna Góra-i kolostor

Jasna Góra-i kolostor A Jasna Góra-i kolostor alaprajza Az 1655. évi svéd támadás idején a Jasna Góra-i pálos kolostor a lengyel nemzeti ellenállás szimbólumává vált. A 70 pálos szerzetes a szent hely védelme mellett döntött. A Jasna Góra-i pálos kolostor (magyarul Fényes Hegy, latinul Clarus Mons) Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál.

Északi háború (1655–60) és Jasna Góra-i kolostor · Jasna Góra-i kolostor és Ujściei csata · Többet látni »

Július 21.

Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.

Északi háború (1655–60) és Július 21. · Július 21. és Ujściei csata · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Északi háború (1655–60) és Kozákok · Kozákok és Ujściei csata · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Északi háború (1655–60) és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Ujściei csata · Többet látni »

Lengyel–Litván Unió

Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).

Északi háború (1655–60) és Lengyel–Litván Unió · Lengyel–Litván Unió és Ujściei csata · Többet látni »

Nagy-Lengyelország

a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.

Északi háború (1655–60) és Nagy-Lengyelország · Nagy-Lengyelország és Ujściei csata · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Északi háború (1655–60) és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Ujściei csata · Többet látni »

Porosz Hercegség

A Porosz Hercegség történelmi államalakulat volt Kelet-Poroszországban, amelynek területe ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebb részt Oroszországhoz tartozik.

Északi háború (1655–60) és Porosz Hercegség · Porosz Hercegség és Ujściei csata · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Északi háború (1655–60) és Svédország · Svédország és Ujściei csata · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Északi háború (1655–60) és Ukrajna · Ujściei csata és Ukrajna · Többet látni »

X. Károly Gusztáv svéd király

X. Károly Gusztáv svéd király X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8. – Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.

Északi háború (1655–60) és X. Károly Gusztáv svéd király · Ujściei csata és X. Károly Gusztáv svéd király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Északi háború (1655–60) és Ujściei csata

Északi háború (1655–60) 130 kapcsolatokat, ugyanakkor Ujściei csata 36. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 10.24% = 17 / (130 + 36).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Északi háború (1655–60) és Ujściei csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: