Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ady Endre

Index Ady Endre

Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

202 kapcsolatok: A Holnap, Ady Endre emlékezete Erdélyben, Ady Endre Emlékmúzeum (Budapest), Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad), Ady Endre Társaság (Arad), Ady Endre Társaság (Kolozsvár), Ady Endre Társaság (Nagyvárad), Ady Lajos, Ady Lajosné, Ady Mariska, Agyi érkatasztrófa, Alszeghy Zsolt, Antal Sándor (újságíró), Antológia, Ars poetica, Ágh István (költő), Érmindszent, Babits Mihály, Balázs Béla (író), Barlay Ö. Szabolcs, Bartók Béla (zeneszerző), Bayer Zsolt, Bába Kiadó, Bíró Lajos (író), Bíró Zoltán, Bölöni György, Bölöni Györgyné, Beke Albert, Benedek Elek (író), Benedek István (író), Boncza Berta, Bordás Győző, Bosnyák István, Brüll Adél, Budapest, Budapest VI. kerülete, Budapesti Napló, Charles Baudelaire, Csáth Géza, Csorba Géza (szobrász), Czeizel Endre, Czine Mihály, Dénes Zsófia, Debrecen, Domokos Mátyás (irodalomkritikus), Dutka Ákos, Első világháború, Emőd Tamás, Eufemizmus, Fábry Zoltán (író), ..., Földessy Gyula, Földközi-tenger, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Fejérváry-kormány, Ficzay Dénes, Fiumei Úti Sírkert, Fráter Zoltán, Friss Újság, Görög nyelv, Görömbei András, Haladás (történelem), Halász Előd, Halász Lajos (államtitkár), Hanák Péter, Hatvany Lajos, Haypál Benő, Hegedűs Nándor, Hegedüs Lóránt (politikus), Horváth Cirill József (irodalomtörténész), Horváth János (irodalomtörténész), Ignotus Hugó, Isten, Január 27., Január 29., Jászi Oszkár, Joó Tibor, Juhász Gyula (költő), K. Jakab Antal, Kabdebó Lóránt, Kardos László (irodalomtörténész), Kálvinizmus, Költészet, Köszvény, Kenyeres Zoltán, Keresztury Dezső, Király István (irodalomtörténész), Kiskörút, Kopátsy Sándor, Kosztolányi Dezső, Kozma Dezső, Kun Béla (népbiztos), Kunfi Zsigmond, Lengyel László (közgazdász), Lukács György (filozófus), Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Makay Gusztáv, Makkai Sándor, Matematika, Március 27., Móricz Zsigmond, Múzsák, Melocco Miklós, Miklós Jutka, Muzsnay Árpád, Nagykároly, Nagyvárad, Nagyváradi Napló, Négyesy László, Németh László (író), Népiesség, Népszava, Nők Lapja, November 22., Nyírő Gyula (orvos), Nyugat (folyóirat), Ond vezér, Paul Verlaine, Párizs, Pénz, Péter I. Zoltán, Pece-patak (Románia), Petőfi Sándor, Pikler Gyula, Pilinszky János, Polidaktilia, Pomogáts Béla, Project Gutenberg, Raffay Ernő, Rass Károly, Rákóczi út, Révai József (politikus), Révész Béla (író), Robotos Imre, Rockenbauer Zoltán, Ruszoly József, Sík Endre (diplomata), Sík Sándor, Schöpflin Aladár, Spanyolnátha, Szabadelvű Párt, Szabadkőművesség, Szabó Dezső (író), Székely Aladár, Szénássy Zoltán, Szűts Dezső, Szecesszió, Szemüveg, Szenes Béla, Szentmártoni Szabó Géza, Szerb Antal, Szifilisz, Szilágy vármegye, Szimbolizmus, Táltos, Társadalomtudományi Társaság, Tóth Béla (irodalomtörténész), Tüzes Bálint, Temesvár, Tisza István (miniszterelnök), Tiszaeszlár, Vajthó László, Vasárnapi Hírek, Vatai László, Vészi József, Vedres Márk, Veres András (irodalomtörténész), Vezér Erzsébet, Vincze Sándor, Zilah, Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész), Zulawski Andor, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1851, 1858, 1877, 1881, 1883, 1886, 1888, 1892, 1896, 1897, 1899, 1900, 1903, 1904, 1906, 1907, 1908, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1918, 1919, 1929, 1937, 1940, 20. század. Bővíteni index (152 több) »

A Holnap

A Holnap irodalmi antológia Nagyváradon, 1908-ban és 1909-ben megjelent 1.

Új!!: Ady Endre és A Holnap · Többet látni »

Ady Endre emlékezete Erdélyben

Emlékmúzem Nagyváradon Ady Endre emlékezete Erdélyben (1918–1980) Ady Endre (1877–1919) emlékének ápolása vitafelek harcában született.

Új!!: Ady Endre és Ady Endre emlékezete Erdélyben · Többet látni »

Ady Endre Emlékmúzeum (Budapest)

A budapesti Ady Endre Emlékmúzeum születésének századik évfordulójára, a költő emlékére 1977-ben létrehozott kiállítóhely (Ady-emléklakás).

Új!!: Ady Endre és Ady Endre Emlékmúzeum (Budapest) · Többet látni »

Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad)

Az Ady Endre Emlékmúzeum (románul Muzeul Ady Endre) az Adyra vonatkozó irodalmi anyag és emlékek gyűjtőhelye a „Müllerei” néven ismert nagyváradi cukrászda nyári kioszkjában, ahol a költő gyakorta vendégeskedett.

Új!!: Ady Endre és Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad) · Többet látni »

Ady Endre Társaság (Arad)

Ady Endre Társaság Aradon (1922–1926) A nagyváradi Ady-mozgalom hatására Aradon már 1922 októberében kezdeményezték egy Ady Endre Társaság létrehozását, de az alakuló gyűlést csak 1926 februárjában tarthatták meg, amikor az egybegyűlt huszonöt író elfogadta a Franyó Zoltán előterjesztette programot és megválasztotta a Társaság vezetőségét, melyben a kolozsváriakat Kuncz Aladár, a nagyváradiakat Tabéry Géza képviselte.

Új!!: Ady Endre és Ady Endre Társaság (Arad) · Többet látni »

Ady Endre Társaság (Kolozsvár)

Ady Irodalmi Társaság néven Kolozsvárt 1933 nyarán kezdeményeztek irodalmi egyesülést, az egyesülés mindössze 1936-ig élt.

Új!!: Ady Endre és Ady Endre Társaság (Kolozsvár) · Többet látni »

Ady Endre Társaság (Nagyvárad)

Ady Endre Társaság Nagyváradon közvetlenül a költő halála után, 1919.

Új!!: Ady Endre és Ady Endre Társaság (Nagyvárad) · Többet látni »

Ady Lajos

Diósadi Ady Lajos, írói álnevein: Al, Bence, Nagy János, ys (Érmindszent, 1881. január 29. – Budapest, 1940. április 18.) magyar irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse.

Új!!: Ady Endre és Ady Lajos · Többet látni »

Ady Lajosné

'''Ady Endre''' emléktáblája testvére egykori lakhelyén, a Lövőház utca 13. szám alatt Diósadi Ady Lajosné, érszentkirályi Kaizler Anna (Érszentkirály, 1890. november 1. – Budapest, 1956. július 28.) tanítónő, tárca- és emlékiratíró.

Új!!: Ady Endre és Ady Lajosné · Többet látni »

Ady Mariska

Ady Mariska (Hadad, 1888. február 26. – Budapest, 1977. február 4.) magyar költő, elbeszélő.

Új!!: Ady Endre és Ady Mariska · Többet látni »

Agyi érkatasztrófa

Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.

Új!!: Ady Endre és Agyi érkatasztrófa · Többet látni »

Alszeghy Zsolt

Alszeghy Zsolt, születési nevén Alszeghy Zoltán János (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Ady Endre és Alszeghy Zsolt · Többet látni »

Antal Sándor (újságíró)

Antal Sándor, eredeti nevén Adler (Nagyvárad, 1882. november 28. – Németország, 1944.) újságíró, költő, műfordító, szobrász, éremművész.

Új!!: Ady Endre és Antal Sándor (újságíró) · Többet látni »

Antológia

Az antológia több alkotó műveit tartalmazó válogatás, bizonyos szempontok (például nyelvterület, korszak, irányzat, műfaj) szerint válogatják össze a műveket.

Új!!: Ady Endre és Antológia · Többet látni »

Ars poetica

#ÁTIRÁNYÍTÁS Költészettan.

Új!!: Ady Endre és Ars poetica · Többet látni »

Ágh István (költő)

Ágh István (született Nagy) (Iszkáz, 1938. március 24. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.

Új!!: Ady Endre és Ágh István (költő) · Többet látni »

Érmindszent

Érmindszent (gyakran helytelenül Érdmindszent)Ady szülőhelyét gyakran tévesen Érdmindszentként adják meg.

Új!!: Ady Endre és Érmindszent · Többet látni »

Babits Mihály

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Új!!: Ady Endre és Babits Mihály · Többet látni »

Balázs Béla (író)

Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.

Új!!: Ady Endre és Balázs Béla (író) · Többet látni »

Barlay Ö. Szabolcs

Barlay Ödön Szabolcs (Kassa, 1919. október 31. – Székesfehérvár, 2018. július 8.) ciszterci szerzetes, paptanár, irodalom- és egyháztörténész, bölcsész doktor, cserkészvezető, a történelemtudományok kandidátusa (1988).

Új!!: Ady Endre és Barlay Ö. Szabolcs · Többet látni »

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Ady Endre és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

Bayer Zsolt

Bayer Zsolt (Budapest, 1963. február 26. –) magyar jobboldali, konzervatív újságíró, publicista, műsorvezető.

Új!!: Ady Endre és Bayer Zsolt · Többet látni »

Bába Kiadó

A Bába Kiadó, hivatalos nevén Bába és Társai Nyomdaipari tervező, kivitelező és szolgáltató Kft.

Új!!: Ady Endre és Bába Kiadó · Többet látni »

Bíró Lajos (író)

Bíró Lajos, születési nevén Blau Lajos (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) zsidó származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.

Új!!: Ady Endre és Bíró Lajos (író) · Többet látni »

Bíró Zoltán

Bíró Zoltán (Budapest, 1941. április 21. –) magyar irodalomtörténész, politikus, főiskolai oktató, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum korábbi főigazgatója.

Új!!: Ady Endre és Bíró Zoltán · Többet látni »

Bölöni György

Bölöni György Sámuel (Szilágysomlyó, 1882. október 30. – Budapest, 1959. szeptember 11.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró.

Új!!: Ady Endre és Bölöni György · Többet látni »

Bölöni Györgyné

Bölöni Györgyné vagy írói álnevén Kémeri Sándor, román nyelvű forrásokban Otilia Marchiș vagy Otilia Marchiș-Bölöni (Középhomoród, 1873. október 8. – Budapest, 1951. augusztus 26.) író, újságíró, festő, műfordító.

Új!!: Ady Endre és Bölöni Györgyné · Többet látni »

Beke Albert

Beke Albert (Nádudvar, 1934. március 18. –) magyar irodalomtörténész, kritikus.

Új!!: Ady Endre és Beke Albert · Többet látni »

Benedek Elek (író)

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Új!!: Ady Endre és Benedek Elek (író) · Többet látni »

Benedek István (író)

Benedek István (Budapest, 1915. január 17. – Velence, Olaszország, 1996. június 9.) magyar orvos, író, művelődéstörténész, polihisztor.

Új!!: Ady Endre és Benedek István (író) · Többet látni »

Boncza Berta

Székely Aladár fényképe Boncza Bertáról Désfalvi Boncza Berta (Boncza Berta Bimbi, költői nevén Csinszka) (Csucsa, 1894. június 7. – Budapest, 1934. október 24.) költőnő, emlékiratíró.

Új!!: Ady Endre és Boncza Berta · Többet látni »

Bordás Győző

Bordás Győző (Verbász, 1948. március 5.) vajdasági magyar könyvkiadó, prózaíró, szerkesztő.

Új!!: Ady Endre és Bordás Győző · Többet látni »

Bosnyák István

Magyarbéli báró Bosnyák István (Magyarbél, 1606. – Nagyszombat, 1644. szeptember 23.) nyitrai, pécsi és veszprémi katolikus megyés püspök.

Új!!: Ady Endre és Bosnyák István · Többet látni »

Brüll Adél

Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája.

Új!!: Ady Endre és Brüll Adél · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Ady Endre és Budapest · Többet látni »

Budapest VI. kerülete

Budapest VI.

Új!!: Ady Endre és Budapest VI. kerülete · Többet látni »

Budapesti Napló

A Budapesti Napló első évfolyamának első száma, 1896. augusztus 20. A Budapesti Napló 1896-tól 1918-ig megjelent magyar időszaki lap, a liberális értelmiség újságja volt.

Új!!: Ady Endre és Budapesti Napló · Többet látni »

Charles Baudelaire

Charles Baudelaire (Párizs, 1821. április 9. – Párizs, 1867. augusztus 31.) francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.

Új!!: Ady Endre és Charles Baudelaire · Többet látni »

Csáth Géza

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József István (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző.

Új!!: Ady Endre és Csáth Géza · Többet látni »

Csorba Géza (szobrász)

Csorba Géza,1913-ig Donner (Liptóújvár, 1892. július 27. – Budapest, 1974. december 27.) Kossuth-díjas szobrászművész.

Új!!: Ady Endre és Csorba Géza (szobrász) · Többet látni »

Czeizel Endre

Czeizel Endre (Budapest, 1935. április 3. – Budapest, 2015. augusztus 10.) magyar orvos-genetikus, az orvostudományok kandidátusa, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanár, a Prof.

Új!!: Ady Endre és Czeizel Endre · Többet látni »

Czine Mihály

Czine Mihály emléktábla (Budapest, I. ker, Szabó Ilonka u. 31.) Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5. – Budapest, 1999. január 21.) Széchenyi-díjas (1994) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Új!!: Ady Endre és Czine Mihály · Többet látni »

Dénes Zsófia

Dénes Zsófia, szül.

Új!!: Ady Endre és Dénes Zsófia · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Ady Endre és Debrecen · Többet látni »

Domokos Mátyás (irodalomkritikus)

Domokos Mátyás (Gyula, 1928. április 18. – Budapest, 2006. június 16.) magyar irodalomkritikus, -történész, szerkesztő, könyvtáros.

Új!!: Ady Endre és Domokos Mátyás (irodalomkritikus) · Többet látni »

Dutka Ákos

Dutka Ákos, teljes nevén Dutka Ákos Sándor (Nagyvárad, 1881. szeptember 11. – Máriaremete (Budapest), 1972. december 27.) magyar költő, író, szerkesztő, újságíró.

Új!!: Ady Endre és Dutka Ákos · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Ady Endre és Első világháború · Többet látni »

Emőd Tamás

A Holnap szoborcsoport tagjaként Nagyváradon Emőd Tamás (Berekböszörmény, 1888. augusztus 11. – Nagyvárad, 1938. szeptember 22.) költő, újságíró, színházigazgató, Fleischer Miklós festő bátyja.

Új!!: Ady Endre és Emőd Tamás · Többet látni »

Eufemizmus

Az eufemizmus (magyarul: szépítő kifejezés) olyan megfogalmazás, amely az eredeti fogalom bántó, sértő vagy szókimondó jellegét enyhíti, gyakran olyan kifejezéssel, amely egy kevésbé közvetlen tartalmat képvisel.

Új!!: Ady Endre és Eufemizmus · Többet látni »

Fábry Zoltán (író)

Fábry Zoltán (Stósz, 1897. augusztus 10. – Stósz, 1970. május 31.) felvidéki protestáns pap- és írástudó családból származó, első világháborús rokkant hadnagy, baloldali író, közíró, kritikus.

Új!!: Ady Endre és Fábry Zoltán (író) · Többet látni »

Földessy Gyula

Földessy Gyula, született Feldmann Gyula Károly (Nyíregyháza, 1874. október 19. – Budapest, 1964. december 18.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Ady Endre és Földessy Gyula · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Ady Endre és Földközi-tenger · Többet látni »

Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vagy Függetlenségi és 48-as Párt, vagy egyik jogelődje ismertebb, rövidebb nevén Függetlenségi Párt) egy magyarországi politikai párt volt.

Új!!: Ady Endre és Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt · Többet látni »

Fejérváry-kormány

Fejérváry Géza miniszterelnökként, 1906-ban A Fejérváry-kormány az 1905-ös választások eredményeit negligáló Ferenc József király kinevezésével alakult meg 1905.

Új!!: Ady Endre és Fejérváry-kormány · Többet látni »

Ficzay Dénes

Ficzay Dénes álneve: Galsai János (Arad, 1921. december 27. – Arad, 1985. március 2.) magyar irodalomtörténész, bibliográfus.

Új!!: Ady Endre és Ficzay Dénes · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Ady Endre és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Fráter Zoltán

Dr.

Új!!: Ady Endre és Fráter Zoltán · Többet látni »

Friss Újság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Friss Újság (egyértelműsítő lap).

Új!!: Ady Endre és Friss Újság · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Ady Endre és Görög nyelv · Többet látni »

Görömbei András

Görömbei András (Polgár, 1945. február 5. – Budapest, 2013. június 30.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Ady Endre és Görömbei András · Többet látni »

Haladás (történelem)

A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.

Új!!: Ady Endre és Haladás (történelem) · Többet látni »

Halász Előd

Halász Előd (Budapest, 1920. október 9. – Budapest, 1997. június 28.) germán filológus, irodalomtörténész, nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Új!!: Ady Endre és Halász Előd · Többet látni »

Halász Lajos (államtitkár)

Halász Lajos (Makó, 1874. január 16. – Budapest, Erzsébetváros, 1947. augusztus 6.) magyar újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd, miniszteri tanácsos, államtitkár (1918–1920) és országgyűlési képviselő.

Új!!: Ady Endre és Halász Lajos (államtitkár) · Többet látni »

Hanák Péter

Hanák Péter (Kaposvár, 1921. augusztus 9. – Budapest, 1997. október 6.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Ady Endre és Hanák Péter · Többet látni »

Hatvany Lajos

Hatvany Lajos és felesége Berlinben Nyugat, 1908. I. évf. 1. sz. Hatvany Lajos, ''hatvani báró'' (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".

Új!!: Ady Endre és Hatvany Lajos · Többet látni »

Haypál Benő

Haypál Benő (Paks, 1869. január 23. – Budapest, 1926. május 16.) magyar református lelkész, egyházi író.

Új!!: Ady Endre és Haypál Benő · Többet látni »

Hegedűs Nándor

Hegedűs Nándor, született Hirschl Nándor (Nagyvárad, 1884. szeptember 29. – Budapest, 1969. november 19.) erdélyi magyar közíró, szerkesztő, irodalomtörténész.

Új!!: Ady Endre és Hegedűs Nándor · Többet látni »

Hegedüs Lóránt (politikus)

Magyarzsákodi Hegedüs Lóránt (Pest, 1872. június 28. – Budapest, 1943. január 1.) pénzügyminiszter, tanár, közgazdasági író, gazdaságpolitikus, az MTA tagja (levelező: 1920, tiszteleti: 1934, igazgatósági: 1935).

Új!!: Ady Endre és Hegedüs Lóránt (politikus) · Többet látni »

Horváth Cirill József (irodalomtörténész)

Horváth Cirill József, Horváth Cyrill (Veszprém, 1865. november 25. – Balatonalmádi, 1941. július 19.) magyar irodalomtörténész, ciszterci szerzetes, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Ady Endre és Horváth Cirill József (irodalomtörténész) · Többet látni »

Horváth János (irodalomtörténész)

Horváth János (Margitta, 1878. június 24. – Budapest, 1961. március 9.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Ady Endre és Horváth János (irodalomtörténész) · Többet látni »

Ignotus Hugó

Ignotus Hugó, (szül. Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17. – Budapest, 1949. augusztus 3.) magyar költő, író és újságíró.

Új!!: Ady Endre és Ignotus Hugó · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Ady Endre és Isten · Többet látni »

Január 27.

Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.

Új!!: Ady Endre és Január 27. · Többet látni »

Január 29.

Névnapok: Adél + Adala, Adália, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Eta, Etelka, Ferenc, Szaléz, Szalók, Valér, Valérián.

Új!!: Ady Endre és Január 29. · Többet látni »

Jászi Oszkár

Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.

Új!!: Ady Endre és Jászi Oszkár · Többet látni »

Joó Tibor

Joó Tibor (Kolozsvár, 1901. augusztus 21. – Budapest, 1945. március 1.) magyar történetfilozófiai író, könyvtáros.

Új!!: Ady Endre és Joó Tibor · Többet látni »

Juhász Gyula (költő)

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.

Új!!: Ady Endre és Juhász Gyula (költő) · Többet látni »

K. Jakab Antal

K.

Új!!: Ady Endre és K. Jakab Antal · Többet látni »

Kabdebó Lóránt

Kabdebó Lóránt (Budapest, 1936. augusztus 9. – 2022. január 24.) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa.

Új!!: Ady Endre és Kabdebó Lóránt · Többet látni »

Kardos László (irodalomtörténész)

Kardos László (Debrecen, 1898. augusztus 17. – Budapest, 1987. február 2.) József Attila- és Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1955), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1958), majd rendes (1967) tagja.

Új!!: Ady Endre és Kardos László (irodalomtörténész) · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Ady Endre és Kálvinizmus · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: Ady Endre és Költészet · Többet látni »

Köszvény

A köszvény (Arthritis urica) a purin (egyfajta szerves vegyület) lebontásának túlterheltségéből eredő betegség.

Új!!: Ady Endre és Köszvény · Többet látni »

Kenyeres Zoltán

Kenyeres Zoltán (Budapest, 1939. január 17. –) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az irodalomtudományok akadémiai doktora.

Új!!: Ady Endre és Kenyeres Zoltán · Többet látni »

Keresztury Dezső

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

Új!!: Ady Endre és Keresztury Dezső · Többet látni »

Király István (irodalomtörténész)

Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Ady Endre és Király István (irodalomtörténész) · Többet látni »

Kiskörút

A Vámpalota 1901-ben A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.

Új!!: Ady Endre és Kiskörút · Többet látni »

Kopátsy Sándor

Kopátsy Sándor (Kaposvár, 1922. február 27. – Budapest, 2020. november 8.) magyar közgazdász.

Új!!: Ady Endre és Kopátsy Sándor · Többet látni »

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Ady Endre és Kosztolányi Dezső · Többet látni »

Kozma Dezső

Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6. – Kolozsvár, 2023. február 3.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője.

Új!!: Ady Endre és Kozma Dezső · Többet látni »

Kun Béla (népbiztos)

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.

Új!!: Ady Endre és Kun Béla (népbiztos) · Többet látni »

Kunfi Zsigmond

Kunfi Zsigmond, teljes nevén Kunfi Zsigmond Oszkár, tévesen olykor Kúnfi (Nagykanizsa, 1879. április 28. – Bécs, 1929. november 18.) magyar politikus, irodalomtörténész, lapszerkesztő, újságíró, fordító, közoktatási népbiztos.

Új!!: Ady Endre és Kunfi Zsigmond · Többet látni »

Lengyel László (közgazdász)

Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. –) magyar jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense.

Új!!: Ady Endre és Lengyel László (közgazdász) · Többet látni »

Lukács György (filozófus)

Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.

Új!!: Ady Endre és Lukács György (filozófus) · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Ady Endre és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Ady Endre és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.

Új!!: Ady Endre és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »

Makay Gusztáv

Makay Gusztáv (Pécs, 1910. március 12. – Budapest, 1984. december 2.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Új!!: Ady Endre és Makay Gusztáv · Többet látni »

Makkai Sándor

Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1926-tól 1936-ig.

Új!!: Ady Endre és Makkai Sándor · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Ady Endre és Matematika · Többet látni »

Március 27.

Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.

Új!!: Ady Endre és Március 27. · Többet látni »

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: Ady Endre és Móricz Zsigmond · Többet látni »

Múzsák

Eustache Le Sueur: ''A múzsák''; Kleio, Eutherpé és Thaleia A múzsák (görögül Muszai (Μουσαι): eredeti jelentése 'hegy') a görög mitológiában a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői.

Új!!: Ady Endre és Múzsák · Többet látni »

Melocco Miklós

Szent István megkoronázása, Esztergom Belváros A Páneurópai piknik emlékműve, a sopronpusztai emlékparkban Melocco Miklós (Róma, 1935. április 3. –) Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész.

Új!!: Ady Endre és Melocco Miklós · Többet látni »

Miklós Jutka

Miklós Jutka, 1904-ig Miliczer Júlia (Berettyóújfalu, 1884. szeptember 7. – Créteil, Franciaország, 1976. február 18.) magyar költő, fotográfus.

Új!!: Ady Endre és Miklós Jutka · Többet látni »

Muzsnay Árpád

Muzsnay Árpád (álnevei: Batiz András, Tegze Ferenc, Zsadányi Mihály; Szatmárnémeti, 1941. június 21. –) magyar újságíró, tanulmányíró, művelődésszervező, Muzsnay Magda és Muzsnay Csaba öccse.

Új!!: Ady Endre és Muzsnay Árpád · Többet látni »

Nagykároly

Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Ady Endre és Nagykároly · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Ady Endre és Nagyvárad · Többet látni »

Nagyváradi Napló

A Nagyváradi Napló, Nagyváradon 1898.

Új!!: Ady Endre és Nagyváradi Napló · Többet látni »

Négyesy László

Négyesy László (Szentes, 1861. március 6. – Budapest, Józsefváros, 1933. január 7.) irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Új!!: Ady Endre és Négyesy László · Többet látni »

Németh László (író)

Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: Ady Endre és Németh László (író) · Többet látni »

Népiesség

A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.

Új!!: Ady Endre és Népiesség · Többet látni »

Népszava

A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap.

Új!!: Ady Endre és Népszava · Többet látni »

Nők Lapja

A Nők Lapja elsősorban nőknek szóló hetilap, melynek első száma 1949.

Új!!: Ady Endre és Nők Lapja · Többet látni »

November 22.

Névnapok: Cecília + Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.

Új!!: Ady Endre és November 22. · Többet látni »

Nyírő Gyula (orvos)

Nyírő Gyula, teljes nevén: Nyirő Gyula Géza (Dés, 1895. március 11. – Budapest, 1966. május 4.) orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Új!!: Ady Endre és Nyírő Gyula (orvos) · Többet látni »

Nyugat (folyóirat)

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.

Új!!: Ady Endre és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »

Ond vezér

Ond vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.

Új!!: Ady Endre és Ond vezér · Többet látni »

Paul Verlaine

Paul Verlaine (Metz, 1844. március 30. – Párizs, 1896. január 8.) francia parnasszista és szimbolista költő.

Új!!: Ady Endre és Paul Verlaine · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Ady Endre és Párizs · Többet látni »

Pénz

A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.

Új!!: Ady Endre és Pénz · Többet látni »

Péter I. Zoltán

Péter I. Zoltán (Nagyvárad, 1949. február 16. – Nagyvárad, 2020. április 18.) erdélyi magyar helytörténeti tanulmányíró, szerkesztő.

Új!!: Ady Endre és Péter I. Zoltán · Többet látni »

Pece-patak (Románia)

A Pece-patak (románul Peța) a romániai Bihar megye területén folyó rövid patak.

Új!!: Ady Endre és Pece-patak (Románia) · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Ady Endre és Petőfi Sándor · Többet látni »

Pikler Gyula

Pikler Gyula (Temesvár, 1864. május 21. – Ecséd, 1937. november 28.) magyar jogbölcsész, egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Társaság tagja.

Új!!: Ady Endre és Pikler Gyula · Többet látni »

Pilinszky János

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.

Új!!: Ady Endre és Pilinszky János · Többet látni »

Polidaktilia

A polidaktilia (sokujjúság) a fejlődési rendellenességek között az ujjrendellenességek egyike.

Új!!: Ady Endre és Polidaktilia · Többet látni »

Pomogáts Béla

Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22. – 2023. május 1.) Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.

Új!!: Ady Endre és Pomogáts Béla · Többet látni »

Project Gutenberg

(Első publikált dokumentum) | num_branches.

Új!!: Ady Endre és Project Gutenberg · Többet látni »

Raffay Ernő

Raffay Ernő (Borjád, 1948. október 17. –) magyar történész, politikus.

Új!!: Ady Endre és Raffay Ernő · Többet látni »

Rass Károly

Rass Károly (Aranyosgyéres, 1872. április 12. – Kolozsvár, 1962. május 28.) romániai magyar irodalomtörténész, író.

Új!!: Ady Endre és Rass Károly · Többet látni »

Rákóczi út

Uránia mozitól a Keleti pályaudvar felé (háttérben, az út „közepén”) tekintve A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja.

Új!!: Ady Endre és Rákóczi út · Többet látni »

Révai József (politikus)

Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.

Új!!: Ady Endre és Révai József (politikus) · Többet látni »

Révész Béla (író)

Emléktáblája Esztergomban, a Nagy-Duna sétányon Révész Béla, született Róth Benjámin (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944) zsidó származású magyar szocialista író, újságíró.

Új!!: Ady Endre és Révész Béla (író) · Többet látni »

Robotos Imre

Robotos Imre álnevei, szignói: Váradi Erzsébet, R. I., (r. i.) (Nyírmártonfalva, 1911. október 18. – Budapest, 2001. április 13.) újságíró, szerkesztő.

Új!!: Ady Endre és Robotos Imre · Többet látni »

Rockenbauer Zoltán

Rockenbauer Zoltán (Győr, 1960. január 4. –) magyar etnológus, művészettörténész, politikus, 1990 és 2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000–2002 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.

Új!!: Ady Endre és Rockenbauer Zoltán · Többet látni »

Ruszoly József

Ruszoly József (Bagamér, 1940. március 22. – Szeged, 2017. szeptember 24.) magyar jogtudós, jogtörténész, egyetemi tanár, professor emeritus.

Új!!: Ady Endre és Ruszoly József · Többet látni »

Sík Endre (diplomata)

Sík Endre (Budapest, 1891. április 2. – Budapest, 1978. április 10.) diplomata, külügyminiszter, jogász, író, történész.

Új!!: Ady Endre és Sík Endre (diplomata) · Többet látni »

Sík Sándor

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20.

Új!!: Ady Endre és Sík Sándor · Többet látni »

Schöpflin Aladár

Schöpflin Aladár Mihály (Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító.

Új!!: Ady Endre és Schöpflin Aladár · Többet látni »

Spanyolnátha

A spanyolnátha egykori áldozataiból nyert mintából kitenyésztett kórokozó elektronmikroszkópos képe seattle-i rendőrök szolgálatban az influenza járvány során 1918 decemberében A spanyolnátha a történelem egyik legnagyobb világjárványa volt, amit az influenza A nevű vírusa okozott 1918–19-ben, és ami a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát elpusztította.

Új!!: Ady Endre és Spanyolnátha · Többet látni »

Szabadelvű Párt

A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.

Új!!: Ady Endre és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Szabadkőművesség

A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.

Új!!: Ady Endre és Szabadkőművesség · Többet látni »

Szabó Dezső (író)

Szabó Dezső szobra Citadella közelében Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár.

Új!!: Ady Endre és Szabó Dezső (író) · Többet látni »

Székely Aladár

Székely Aladár, született Bleier Aladár Áron, Bleyer Aladár (Békésgyula, 1870. március 5. – Budapest, 1940. szeptember 27.) fényképész.

Új!!: Ady Endre és Székely Aladár · Többet látni »

Szénássy Zoltán

Szénássy Zoltán (Komárom, 1925. október 10. – 2011. november 28.) író, helytörténész, komáromi gimnáziumi tanár, közéleti személyiség.

Új!!: Ady Endre és Szénássy Zoltán · Többet látni »

Szűts Dezső

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869. február 18. – Nagyvárad, 1926. október 7.) nagyváradi hírlapíró.

Új!!: Ady Endre és Szűts Dezső · Többet látni »

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Új!!: Ady Endre és Szecesszió · Többet látni »

Szemüveg

Modern szemüveg Ollós szemüveg az 1800-as évek elejéről A szemüveg olyan eszköz, amely viselésekor a látás javítását, a szem mechanikai-, fény-, illetve ibolyántúli sugárzás elleni védelmét szolgálja.

Új!!: Ady Endre és Szemüveg · Többet látni »

Szenes Béla

Szenes Béla (Budapest, 1894. január 18.. familysearch.org (Hozzáférés 2017. június 29.) – Budapest, 1927. május 26.) magyar író, újságíró, színpadi szerző, műfordító.

Új!!: Ady Endre és Szenes Béla · Többet látni »

Szentmártoni Szabó Géza

Szentmártoni Szabó Géza (1990-ig: Szabó Géza) (Tiszanagyfalu, 1950. október 1.–) magyar irodalomtörténész, egyetemi oktató.

Új!!: Ady Endre és Szentmártoni Szabó Géza · Többet látni »

Szerb Antal

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.

Új!!: Ady Endre és Szerb Antal · Többet látni »

Szifilisz

A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj, bujakór, bujasenyv szexuális úton terjedő, idült lefolyású, fertőző nemi betegség.

Új!!: Ady Endre és Szifilisz · Többet látni »

Szilágy vármegye

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Ady Endre és Szilágy vármegye · Többet látni »

Szimbolizmus

A sebesült angyal (1903) tortonai Cesare Saccaggi festő munkája A szimbolizmus a realizmussal szembeforduló művészeti irányzat a 19. század második felében.

Új!!: Ady Endre és Szimbolizmus · Többet látni »

Táltos

A táltos vagy régiesen tátos, a magyar néphagyomány szerint természetfeletti erejű személy, a magyar ősvallás egyik specialistája.

Új!!: Ady Endre és Táltos · Többet látni »

Társadalomtudományi Társaság

A Társadalomtudományi Társaság 1901.

Új!!: Ady Endre és Társadalomtudományi Társaság · Többet látni »

Tóth Béla (irodalomtörténész)

Tóth Béla (Cigánd, 1908. július 15. – Debrecen, 1996. augusztus 19.) magyar irodalomtörténész és a latin auktorok kiváló ismerője.

Új!!: Ady Endre és Tóth Béla (irodalomtörténész) · Többet látni »

Tüzes Bálint

Tüzes Bálint (Nagyvárad, 1951. december 11. – Nagyvárad, 2013. június 8.) erdélyi magyar tanár, újságíró, költő.

Új!!: Ady Endre és Tüzes Bálint · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Ady Endre és Temesvár · Többet látni »

Tisza István (miniszterelnök)

Borosjenői és szegedi gróf Tisza István (teljes nevén Tisza István Imre Lajos Pál) (Pest, Osztrák Császárság, 1861. április 22. – Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, 1918. október 31.) a Tisza családból származó magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke először 1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között (egyben a király személye körüli miniszter), továbbá a Képviselőház elnöke 1912 és 1913 között, valamint több alkalommal a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri tisztséget is betöltötte.

Új!!: Ady Endre és Tisza István (miniszterelnök) · Többet látni »

Tiszaeszlár

Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban.

Új!!: Ady Endre és Tiszaeszlár · Többet látni »

Vajthó László

Vajthó László (Nagymajtény, 1887. június 21. – Kecskemét, 1977. december 23.) irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa (1952).

Új!!: Ady Endre és Vajthó László · Többet látni »

Vasárnapi Hírek

A Vasárnapi Hírek (rövidítve: VH) vasárnaponként megjelenő magyarországi hetilap volt 1985-től 2018.

Új!!: Ady Endre és Vasárnapi Hírek · Többet látni »

Vatai László

Vatai László (Poroszló, 1914. július 18. – Toronto, Kanada, 1993. augusztus 3.) magyar református lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő a Független Kisgazdapárt színeiben, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa.

Új!!: Ady Endre és Vatai László · Többet látni »

Vészi József

Vészi József (szül. Weiss József Arad, 1858. november 6. – Budapest, 1940. január 23.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

Új!!: Ady Endre és Vészi József · Többet látni »

Vedres Márk

Vedres Márk Béke kút c. szoborcsoportja Budapesten (posztumusz, 1962-ben került felállításra) Béke kút szoborcsoport (részlet) Nő hegedűvel Béke kút szoborcsoport (részlet) Férfi könyvvel Vedres Márk, született Weinberger Majer (Ungvár, 1870. szeptember 13. – Budapest, 1961. augusztus 12.) magyar szobrászművész.

Új!!: Ady Endre és Vedres Márk · Többet látni »

Veres András (irodalomtörténész)

Veres András (Pestszenterzsébet, 1945. május 10. –) magyar irodalomtörténész.

Új!!: Ady Endre és Veres András (irodalomtörténész) · Többet látni »

Vezér Erzsébet

Vezér Erzsébet (Budapest, 1915. január 23. – Budapest, 2003. július 5.) magyar irodalomtörténész, tanár.

Új!!: Ady Endre és Vezér Erzsébet · Többet látni »

Vincze Sándor

Vincze Sándor (eredetileg Weinberger) (Sátoraljaújhely, 1886. július 3. – USA, 1946.) hírlapíró, magánzó.

Új!!: Ady Endre és Vincze Sándor · Többet látni »

Zilah

Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.

Új!!: Ady Endre és Zilah · Többet látni »

Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész)

Zsigmond Ferenc (Kunhegyes, 1883. március 6. – Kunhegyes, 1949. július 20.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Ady Endre és Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész) · Többet látni »

Zulawski Andor

Ifj.

Új!!: Ady Endre és Zulawski Andor · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Ady Endre és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1851

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1851 · Többet látni »

1858

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1858 · Többet látni »

1877

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1877 · Többet látni »

1881

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1881 · Többet látni »

1883

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1883 · Többet látni »

1886

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1886 · Többet látni »

1888

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1888 · Többet látni »

1892

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1892 · Többet látni »

1896

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1896 · Többet látni »

1897

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1897 · Többet látni »

1899

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1899 · Többet látni »

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Új!!: Ady Endre és 1900 · Többet látni »

1903

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1903 · Többet látni »

1904

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1904 · Többet látni »

1906

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1906 · Többet látni »

1907

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1907 · Többet látni »

1908

II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.

Új!!: Ady Endre és 1908 · Többet látni »

1911

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1911 · Többet látni »

1912

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1912 · Többet látni »

1913

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1913 · Többet látni »

1914

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1914 · Többet látni »

1915

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1915 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1918 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1919 · Többet látni »

1929

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1929 · Többet látni »

1937

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1937 · Többet látni »

1940

Nincs leírás.

Új!!: Ady Endre és 1940 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Ady Endre és 20. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »