Közötti hasonlóságok Ékírás és Ur
Ékírás és Ur 20 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Újbabiloni Birodalom, Babilon, Elám, En, Eufrátesz, Gutik, I. e. 1. évezred, I. e. 2. évezred, I. e. 22. század, I. e. 3. évezred, I. e. 4. század, I. e. 6. század, Mezopotámia, Sarrukín akkád király, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Tengerföld.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Ékírás és Akkád Birodalom · Akkád Birodalom és Ur ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Ékírás és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Ur ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Ékírás és Újbabiloni Birodalom · Újbabiloni Birodalom és Ur ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Ékírás és Babilon · Babilon és Ur ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
Ékírás és En · En és Ur ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Ékírás és Eufrátesz · Eufrátesz és Ur ·
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Ékírás és Gutik · Gutik és Ur ·
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Ékírás és I. e. 1. évezred · I. e. 1. évezred és Ur ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 2. évezred · I. e. 2. évezred és Ur ·
I. e. 22. század
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 22. század · I. e. 22. század és Ur ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 3. évezred · I. e. 3. évezred és Ur ·
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Ékírás és I. e. 4. század · I. e. 4. század és Ur ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Ékírás és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Ur ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Ékírás és Mezopotámia · Mezopotámia és Ur ·
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Ékírás és Sarrukín akkád király · Sarrukín akkád király és Ur ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Ékírás és Sumer · Sumer és Ur ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Ékírás és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Ur ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Ékírás és Sumerek · Sumerek és Ur ·
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ékírás és Ur
- Mi van a közös Ékírás és Ur
- Közötti hasonlóságok Ékírás és Ur
Összehasonlítását Ékírás és Ur
Ékírás 211 kapcsolatokat, ugyanakkor Ur 51. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 7.63% = 20 / (211 + 51).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ékírás és Ur. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: