Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Ékírás és Narám-Szín akkád király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ékírás és Narám-Szín akkád király

Ékírás vs. Narám-Szín akkád király

Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer. Narám-Szín (akkád na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt.

Közötti hasonlóságok Ékírás és Narám-Szín akkád király

Ékírás és Narám-Szín akkád király 12 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Dingir, Gilgames, Gutik, Hammurapi törvényoszlopa, Louvre, Mezopotámia, Narám-Szín sztéléje, Samas, Szúza, Ur.

Akkád Birodalom

Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.

Ékírás és Akkád Birodalom · Akkád Birodalom és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Akkád nyelv

Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.

Ékírás és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Dingir

A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.

Ékírás és Dingir · Dingir és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Gilgames

Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.

Ékírás és Gilgames · Gilgames és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Gutik

A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.

Ékírás és Gutik · Gutik és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Hammurapi törvényoszlopa

A Hammurapi törvényoszlopa (vagy Hammurapi-sztélé) akkád irodalmi mű, Hammurapi babiloni király törvényeinek gyűjteménye.

Ékírás és Hammurapi törvényoszlopa · Hammurapi törvényoszlopa és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Louvre

A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.

Ékírás és Louvre · Louvre és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Ékírás és Mezopotámia · Mezopotámia és Narám-Szín akkád király · Többet látni »

Narám-Szín sztéléje

Narám-Szín sztéléje Agade város királyának domborműves emlékköve.

Ékírás és Narám-Szín sztéléje · Narám-Szín akkád király és Narám-Szín sztéléje · Többet látni »

Samas

Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.

Ékírás és Samas · Narám-Szín akkád király és Samas · Többet látni »

Szúza

Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.

Ékírás és Szúza · Narám-Szín akkád király és Szúza · Többet látni »

Ur

Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.

Ékírás és Ur · Narám-Szín akkád király és Ur · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ékírás és Narám-Szín akkád király

Ékírás 211 kapcsolatokat, ugyanakkor Narám-Szín akkád király 27. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 5.04% = 12 / (211 + 27).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ékírás és Narám-Szín akkád király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: