Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ékírás és Mezopotámia
Ékírás és Mezopotámia 51 közös dolog (a Uniópédia): Agade, Agyag, Akkádok, Arámi nyelv, Asszíria, Asszírok, Babilon, Dúr-Sarrukín, Dzsemdet Naszr-kultúra, Elám, Eufrátesz, Gilgames, Gutik, Hammurapi babiloni király, Hieroglif írás, Hurrik, I. e. 16. század, I. e. 18. század, I. e. 2. évezred, I. e. 24. század, I. e. 4. évezred, I. e. 6. század, II. Nabú-kudurri-uszur, Irán, Kassúk, Kaukázus (hegység), Közel-Kelet, Kis (település), Larsza, Mári, ..., Médek, Mitanni, Narám-Szín akkád király, Ningirszu (település), Ninive, Nuzi, Pártus Birodalom, Sarrukín akkád király, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Suruppak, Szíria, Szúza, Szeleukida Birodalom, Tigris (folyó), Ur, Ur-Nammu, Uruk, Uruk-kultúra, Uruki archaikus szövegek. Bővíteni index (21 több) »
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Ékírás és Agade · Agade és Mezopotámia ·
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Ékírás és Agyag · Agyag és Mezopotámia ·
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Ékírás és Akkádok · Akkádok és Mezopotámia ·
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Ékírás és Arámi nyelv · Arámi nyelv és Mezopotámia ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Ékírás és Asszíria · Asszíria és Mezopotámia ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Ékírás és Asszírok · Asszírok és Mezopotámia ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Ékírás és Babilon · Babilon és Mezopotámia ·
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Ékírás és Dúr-Sarrukín · Dúr-Sarrukín és Mezopotámia ·
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Ékírás és Dzsemdet Naszr-kultúra · Dzsemdet Naszr-kultúra és Mezopotámia ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Ékírás és Elám · Elám és Mezopotámia ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Ékírás és Eufrátesz · Eufrátesz és Mezopotámia ·
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Ékírás és Gilgames · Gilgames és Mezopotámia ·
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Ékírás és Gutik · Gutik és Mezopotámia ·
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Ékírás és Hammurapi babiloni király · Hammurapi babiloni király és Mezopotámia ·
Hieroglif írás
A hieroglif és hieroglifikus szavak a hierogliphosz, illetve ta hierogliphika kifejezésekből származnak.
Ékírás és Hieroglif írás · Hieroglif írás és Mezopotámia ·
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Ékírás és Hurrik · Hurrik és Mezopotámia ·
I. e. 16. század
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 16. század · I. e. 16. század és Mezopotámia ·
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 18. század · I. e. 18. század és Mezopotámia ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 2. évezred · I. e. 2. évezred és Mezopotámia ·
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 24. század · I. e. 24. század és Mezopotámia ·
I. e. 4. évezred
Nincs leírás.
Ékírás és I. e. 4. évezred · I. e. 4. évezred és Mezopotámia ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Ékírás és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Mezopotámia ·
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Ékírás és II. Nabú-kudurri-uszur · II. Nabú-kudurri-uszur és Mezopotámia ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Ékírás és Irán · Irán és Mezopotámia ·
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Ékírás és Kassúk · Kassúk és Mezopotámia ·
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Ékírás és Kaukázus (hegység) · Kaukázus (hegység) és Mezopotámia ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Ékírás és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Mezopotámia ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Ékírás és Kis (település) · Kis (település) és Mezopotámia ·
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Ékírás és Larsza · Larsza és Mezopotámia ·
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Ékírás és Mári · Mári és Mezopotámia ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Ékírás és Médek · Médek és Mezopotámia ·
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Ékírás és Mitanni · Mezopotámia és Mitanni ·
Narám-Szín akkád király
Narám-Szín (akkád na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt.
Ékírás és Narám-Szín akkád király · Mezopotámia és Narám-Szín akkád király ·
Ningirszu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ningírszu (település).
Ékírás és Ningirszu (település) · Mezopotámia és Ningirszu (település) ·
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Ékírás és Ninive · Mezopotámia és Ninive ·
Nuzi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nuzu.
Ékírás és Nuzi · Mezopotámia és Nuzi ·
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Ékírás és Pártus Birodalom · Mezopotámia és Pártus Birodalom ·
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Ékírás és Sarrukín akkád király · Mezopotámia és Sarrukín akkád király ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Ékírás és Sumer · Mezopotámia és Sumer ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Ékírás és Sumer nyelv · Mezopotámia és Sumer nyelv ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Ékírás és Sumerek · Mezopotámia és Sumerek ·
Suruppak
Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.
Ékírás és Suruppak · Mezopotámia és Suruppak ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Ékírás és Szíria · Mezopotámia és Szíria ·
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Ékírás és Szúza · Mezopotámia és Szúza ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Ékírás és Szeleukida Birodalom · Mezopotámia és Szeleukida Birodalom ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Ékírás és Tigris (folyó) · Mezopotámia és Tigris (folyó) ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Ékírás és Ur · Mezopotámia és Ur ·
Ur-Nammu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.
Ékírás és Ur-Nammu · Mezopotámia és Ur-Nammu ·
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Ékírás és Uruk · Mezopotámia és Uruk ·
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Ékírás és Uruk-kultúra · Mezopotámia és Uruk-kultúra ·
Uruki archaikus szövegek
Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.
Ékírás és Uruki archaikus szövegek · Mezopotámia és Uruki archaikus szövegek ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ékírás és Mezopotámia
- Mi van a közös Ékírás és Mezopotámia
- Közötti hasonlóságok Ékírás és Mezopotámia
Összehasonlítását Ékírás és Mezopotámia
Ékírás 211 kapcsolatokat, ugyanakkor Mezopotámia 168. Ami közös bennük 51, a Jaccard index 13.46% = 51 / (211 + 168).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ékírás és Mezopotámia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
