29 kapcsolatok: Amphiktüonia, Assur (isten), Assur (település), Íszín, É (templom), Éhurszag-kurkurra, Béthel, Delphoi, Enlil, Enszi, Görög nyelv, Ibbí-Szín, III. uri dinasztia, Isbí-Erra, Jahve, Jeruzsálem, Kur (mitológia), Mezopotámia, Ninlil, Nippur, Sikem, Siló, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Tummal, Ur-Nammu, Zikkurat, Zsidók.
Amphiktüonia
Görögországi szenthelyek Az amphiktüonia az ókori Görögországban vallási jellegű védelmi szövetséget jelentett, ami többnyire egy szentély köré szerveződött.
Új!!: Ékur és Amphiktüonia · Többet látni »
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Új!!: Ékur és Assur (isten) · Többet látni »
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Új!!: Ékur és Assur (település) · Többet látni »
Íszín
Íszín (i3-si-inKI, azaz ísīn, ma Išān Baḥriyāt, أيشان بحريات) sumer városállam volt az ókori Mezopotámiában, de a sumer korból nem ismerjük uralkodóit.
Új!!: Ékur és Íszín · Többet látni »
É (templom)
É, azaz E2 É (vagy E2) a sumer ékírásban a ház vagy templom ideografikus jele.
Új!!: Ékur és É (templom) · Többet látni »
Éhurszag-kurkurra
Az Éhurszag-kurkurra Assur isten első temploma Assur városában.
Új!!: Ékur és Éhurszag-kurkurra · Többet látni »
Béthel
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bétel (Palesztina).
Új!!: Ékur és Béthel · Többet látni »
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Új!!: Ékur és Delphoi · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Ékur és Enlil · Többet látni »
Enszi
EN, ENSI írásjel Az enszi (sumer: ENSI vagy ENSI3, ENME, helytartó, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-2350) egyik sumer uralkodói címe volt.
Új!!: Ékur és Enszi · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Ékur és Görög nyelv · Többet látni »
Ibbí-Szín
Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2028 – i. e. 2004) volt.
Új!!: Ékur és Ibbí-Szín · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Ékur és III. uri dinasztia · Többet látni »
Isbí-Erra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Isbi-Erra.
Új!!: Ékur és Isbí-Erra · Többet látni »
Jahve
#ÁTIRÁNYÍTÁS JHVH.
Új!!: Ékur és Jahve · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Ékur és Jeruzsálem · Többet látni »
Kur (mitológia)
Kur (KUR, ékírással, GIN3) a sumer mitológia legendás őshazája, a sumerek eredetmítoszainak földrajzi jelzője, ahol Meluhha volt.
Új!!: Ékur és Kur (mitológia) · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ékur és Mezopotámia · Többet látni »
Ninlil
Ninlil (DNIN.LIL vagy dnin-lil2, sumerül „szélúrnő” vagy „a nyílt mező úrnője”?) a mezopotámiai mitológiában a Nippurban székelő Enlilnek az istenek urának felesége.
Új!!: Ékur és Ninlil · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Ékur és Nippur · Többet látni »
Sikem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szikem.
Új!!: Ékur és Sikem · Többet látni »
Siló
#ÁTIRÁNYÍTÁS Siló (tároló).
Új!!: Ékur és Siló · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Ékur és Sumer · Többet látni »
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Új!!: Ékur és Sumer királylista · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Ékur és Sumer nyelv · Többet látni »
Tummal
Tummal Ninlil istennőnek – Enlil isten feleségének – a szentélykörzete volt Nippurban az ókori Sumer vallási kultuszközösségének központjában.
Új!!: Ékur és Tummal · Többet látni »
Ur-Nammu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.
Új!!: Ékur és Ur-Nammu · Többet látni »
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
Új!!: Ékur és Zikkurat · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Ékur és Zsidók · Többet látni »