Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Állítmány és Mondatrész

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Állítmány és Mondatrész

Állítmány vs. Mondatrész

A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén. A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Közötti hasonlóságok Állítmány és Mondatrész

Állítmány és Mondatrész 32 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Agglutináló nyelv, Alany (nyelvészet), Elöljáró, Főnév, Főnévi igenév, Flektáló nyelv, Francia nyelv, Grammatika, Határozó, Határozói igenév, Ige (nyelvészet), Igenév, Módosítószó, Mellékmondat, Melléknév, Mihai Eminescu, Mondat (nyelvészet), Morféma, Névmás, Névszó, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtani kategória, Rag, Számnév, Szó, Szófaj, Szókincs, Személy (nyelvészet), ..., Tárgy (nyelvészet), Topik és predikátum. Bővíteni index (2 több) »

Adamikné Jászó Anna

Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.

Állítmány és Adamikné Jászó Anna · Adamikné Jászó Anna és Mondatrész · Többet látni »

Agglutináló nyelv

Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.

Állítmány és Agglutináló nyelv · Agglutináló nyelv és Mondatrész · Többet látni »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Állítmány és Alany (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Állítmány és Elöljáró · Elöljáró és Mondatrész · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Állítmány és Főnév · Főnév és Mondatrész · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Állítmány és Főnévi igenév · Főnévi igenév és Mondatrész · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Állítmány és Flektáló nyelv · Flektáló nyelv és Mondatrész · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Állítmány és Francia nyelv · Francia nyelv és Mondatrész · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Állítmány és Grammatika · Grammatika és Mondatrész · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Állítmány és Határozó · Határozó és Mondatrész · Többet látni »

Határozói igenév

A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.

Állítmány és Határozói igenév · Határozói igenév és Mondatrész · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Állítmány és Ige (nyelvészet) · Ige (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »

Igenév

Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.

Állítmány és Igenév · Igenév és Mondatrész · Többet látni »

Módosítószó

A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.

Állítmány és Módosítószó · Módosítószó és Mondatrész · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Állítmány és Mellékmondat · Mellékmondat és Mondatrész · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Állítmány és Melléknév · Melléknév és Mondatrész · Többet látni »

Mihai Eminescu

Mihai Eminescu (IPA, Botosán, 1850. január 15. – Bukarest, 1889. június 15.) eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő.

Állítmány és Mihai Eminescu · Mihai Eminescu és Mondatrész · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Állítmány és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Mondatrész · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Állítmány és Morféma · Mondatrész és Morféma · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Állítmány és Névmás · Mondatrész és Névmás · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Állítmány és Névszó · Mondatrész és Névszó · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Állítmány és Nyelv · Mondatrész és Nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Állítmány és Nyelvészet · Mondatrész és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvtani kategória

A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.

Állítmány és Nyelvtani kategória · Mondatrész és Nyelvtani kategória · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Állítmány és Rag · Mondatrész és Rag · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Állítmány és Számnév · Mondatrész és Számnév · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Állítmány és Szó · Mondatrész és Szó · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Állítmány és Szófaj · Mondatrész és Szófaj · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Állítmány és Szókincs · Mondatrész és Szókincs · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Állítmány és Személy (nyelvészet) · Mondatrész és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgy (nyelvészet)

A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Állítmány és Tárgy (nyelvészet) · Mondatrész és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Topik és predikátum

A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.

Állítmány és Topik és predikátum · Mondatrész és Topik és predikátum · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Állítmány és Mondatrész

Állítmány 66 kapcsolatokat, ugyanakkor Mondatrész 59. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 25.60% = 32 / (66 + 59).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Állítmány és Mondatrész. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: