Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Állítmány és Francia nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Állítmány és Francia nyelv

Állítmány vs. Francia nyelv

A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén. A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Közötti hasonlóságok Állítmány és Francia nyelv

Állítmány és Francia nyelv 32 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Elöljáró, Főnév, Főnévi igenév, Felszólító mód, Flektáló nyelv, Grammatika, Határozó, Határozószó, Igeidő, Igenem, Indulatszó, Magyar nyelv, Módosítószó, Mellékmondat, Melléknév, Melléknévi igenév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondatszó, Morféma, Névmás, Névszó, Nem (nyelvészet), Nyelvészet, Rag, Román nyelv, Segédige, Számnév, Szókincs, ..., Személy (nyelvészet), Topik és predikátum. Bővíteni index (2 több) »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Állítmány és Angol nyelv · Angol nyelv és Francia nyelv · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Állítmány és Elöljáró · Elöljáró és Francia nyelv · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Állítmány és Főnév · Francia nyelv és Főnév · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Állítmány és Főnévi igenév · Francia nyelv és Főnévi igenév · Többet látni »

Felszólító mód

Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.

Állítmány és Felszólító mód · Felszólító mód és Francia nyelv · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Állítmány és Flektáló nyelv · Flektáló nyelv és Francia nyelv · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Állítmány és Grammatika · Francia nyelv és Grammatika · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Állítmány és Határozó · Francia nyelv és Határozó · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Állítmány és Határozószó · Francia nyelv és Határozószó · Többet látni »

Igeidő

Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.

Állítmány és Igeidő · Francia nyelv és Igeidő · Többet látni »

Igenem

Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.

Állítmány és Igenem · Francia nyelv és Igenem · Többet látni »

Indulatszó

A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.

Állítmány és Indulatszó · Francia nyelv és Indulatszó · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Állítmány és Magyar nyelv · Francia nyelv és Magyar nyelv · Többet látni »

Módosítószó

A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.

Állítmány és Módosítószó · Francia nyelv és Módosítószó · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Állítmány és Mellékmondat · Francia nyelv és Mellékmondat · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Állítmány és Melléknév · Francia nyelv és Melléknév · Többet látni »

Melléknévi igenév

A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.

Állítmány és Melléknévi igenév · Francia nyelv és Melléknévi igenév · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Állítmány és Mondat (nyelvészet) · Francia nyelv és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Állítmány és Mondatrész · Francia nyelv és Mondatrész · Többet látni »

Mondatszó

A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.

Állítmány és Mondatszó · Francia nyelv és Mondatszó · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Állítmány és Morféma · Francia nyelv és Morféma · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Állítmány és Névmás · Francia nyelv és Névmás · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Állítmány és Névszó · Francia nyelv és Névszó · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Állítmány és Nem (nyelvészet) · Francia nyelv és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Állítmány és Nyelvészet · Francia nyelv és Nyelvészet · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Állítmány és Rag · Francia nyelv és Rag · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Állítmány és Román nyelv · Francia nyelv és Román nyelv · Többet látni »

Segédige

A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Állítmány és Segédige · Francia nyelv és Segédige · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Állítmány és Számnév · Francia nyelv és Számnév · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Állítmány és Szókincs · Francia nyelv és Szókincs · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Állítmány és Személy (nyelvészet) · Francia nyelv és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Topik és predikátum

A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.

Állítmány és Topik és predikátum · Francia nyelv és Topik és predikátum · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Állítmány és Francia nyelv

Állítmány 66 kapcsolatokat, ugyanakkor Francia nyelv 293. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 8.91% = 32 / (66 + 293).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Állítmány és Francia nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »