Közötti hasonlóságok Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta
Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta 45 közös dolog (a Uniópédia): Albánok, Óbecse, Bács-Bodrog vármegye, Bácska, Bánság, Bunyevácok, Cigányok, Délvidék, Délvidéki szerb felkelés (1848), Délvidéki vérengzések, Első világháború, Horvátok, I. Ferenc József magyar király, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Karlócai béke, Macedónok, Magyar nyelv, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Mezőgazdaság, Montenegróiak, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Németek, Nő, Románia, Románok, Szabadka, ..., Szerémség, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Tisza, Topolya, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági magyarok, Vajdasági ruszinok, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1990-es évek. Bővíteni index (15 több) »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Albánok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Albánok és Zenta ·
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Óbecse és Vajdaság Autonóm Tartomány · Óbecse és Zenta ·
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Bács-Bodrog vármegye és Zenta ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány · Bácska és Zenta ·
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Bánság és Zenta ·
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Bunyevácok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Bunyevácok és Zenta ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Cigányok és Zenta ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány · Délvidék és Zenta ·
Délvidéki szerb felkelés (1848)
Az 1848–49-es délvidéki szerb felkelés során a magyarországi szerbek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc okozta kavarodást felhasználva megpróbálták kiharcolni önállóságukat.
Délvidéki szerb felkelés (1848) és Vajdaság Autonóm Tartomány · Délvidéki szerb felkelés (1848) és Zenta ·
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány · Délvidéki vérengzések és Zenta ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Első világháború és Zenta ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Horvátok és Zenta ·
I. Ferenc József magyar király
I.
I. Ferenc József magyar király és Vajdaság Autonóm Tartomány · I. Ferenc József magyar király és Zenta ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Jugoszlávia és Zenta ·
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Jugoszlávok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Jugoszlávok és Zenta ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Karlócai béke és Vajdaság Autonóm Tartomány · Karlócai béke és Zenta ·
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Macedónok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Macedónok és Zenta ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Magyar nyelv és Zenta ·
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány · Magyarkanizsa és Zenta ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Magyarok és Zenta ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány · Magyarország és Zenta ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Második világháború és Zenta ·
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Mezőgazdaság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Mezőgazdaság és Zenta ·
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Montenegróiak és Vajdaság Autonóm Tartomány · Montenegróiak és Zenta ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Vajdaság Autonóm Tartomány · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Zenta ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Németek és Zenta ·
Nő
Szoptató anya a kislányával ''Lilith'' (1892), John Collier festménye Arcát sminkelő nő A nő anatómiai alaphelyzetben A nő a biológiai értelemben vett nőnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a hímnemű felnőtt emberrel, a férfival.
Nő és Vajdaság Autonóm Tartomány · Nő és Zenta ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Románia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Románia és Zenta ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Románok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Románok és Zenta ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szabadka és Zenta ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Szerémség és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerémség és Zenta ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Szerb nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerb nyelv és Zenta ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Szerbek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerbek és Zenta ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerbia és Zenta ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Szlovákok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szlovákok és Zenta ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Tisza és Vajdaság Autonóm Tartomány · Tisza és Zenta ·
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Topolya és Vajdaság Autonóm Tartomány · Topolya és Zenta ·
Trianoni békeszerződés
date.
Trianoni békeszerződés és Vajdaság Autonóm Tartomány · Trianoni békeszerződés és Zenta ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Ukránok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Ukránok és Zenta ·
Vajdasági Magyar Szövetség
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, szerbül Савез војвођанскихМађара, СВМ / Savez vojvođanskih Mađara, SVM) szerbiai magyar kisebbségi politikai párt.
Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági Magyar Szövetség · Vajdasági Magyar Szövetség és Zenta ·
Vajdasági magyarok
Vajdasági magyarok (szerbül Војвођански Мађари / Vojvođanski Mađari) alatt a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzetiségű emberek csoportját értjük.
Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági magyarok · Vajdasági magyarok és Zenta ·
Vajdasági ruszinok
A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.
Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági ruszinok · Vajdasági ruszinok és Zenta ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Vajdaság Autonóm Tartomány · 18. század és Zenta ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vajdaság Autonóm Tartomány · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Zenta ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és Vajdaság Autonóm Tartomány · 1990-es évek és Zenta ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta
- Mi van a közös Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta
- Közötti hasonlóságok Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta
Összehasonlítását Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta
Vajdaság Autonóm Tartomány 223 kapcsolatokat, ugyanakkor Zenta 292. Ami közös bennük 45, a Jaccard index 8.74% = 45 / (223 + 292).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: