Török hódoltság és Vilajet

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Török hódoltság és Vilajet

Török hódoltság vs. Vilajet

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699). Az Oszmán Birodalom hódolt területei, és hódoltatásuk ideje (1300-1683) A vilajet (vilájet, ejálet, beglerbégség) az Oszmán Birodalom nagyobb területi egységeinek, tartományainak megnevezése a 16. századtól az első világháború végéig, a birodalom széthullásáig.

Adó

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Adó és Török hódoltság · Adó és Vilajet · Többet látni »

Bej

Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.

Bej és Török hódoltság · Bej és Vilajet · Többet látni »

Bejler-bej

A bejler-bej (helyesebben bejler beji; régiesen beglerbég, jelentése szerint: „a bejek beje”) egyes vezíri rangon álló katonák magas hivatallal járó külön rangja volt az Oszmán Birodalomban.

Bejler-bej és Török hódoltság · Bejler-bej és Vilajet · Többet látni »

Budai vilajet

A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.

Budai vilajet és Török hódoltság · Budai vilajet és Vilajet · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Erdélyi Fejedelemség és Török hódoltság · Erdélyi Fejedelemség és Vilajet · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

I. Szulejmán oszmán szultán és Török hódoltság · I. Szulejmán oszmán szultán és Vilajet · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Oszmán Birodalom és Török hódoltság · Oszmán Birodalom és Vilajet · Többet látni »

Pasa

Kara Musztafa pasa (1634–1683) Mohamed Ali pasa (1769–1849) A pasa (törökül Paşa, magyarosan basa) az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető méltóság, cím volt.

Pasa és Török hódoltság · Pasa és Vilajet · Többet látni »

Rumélia

Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.

Rumélia és Török hódoltság · Rumélia és Vilajet · Többet látni »

Szandzsák

A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.

Szandzsák és Török hódoltság · Szandzsák és Vilajet · Többet látni »

16. század

A 16.

16. század és Török hódoltság · 16. század és Vilajet · Többet látni »