Közötti hasonlóságok Szóalkotás és Szerb nyelv
Szóalkotás és Szerb nyelv 26 közös dolog (a Uniópédia): Beszédhang, Birtokos személyjel, Elöljáró, Elvonás (nyelvészet), Feltételes mód, Francia nyelv, Határozószó, Igekötő, Jövevényszó, Kommunikáció, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Mondatszó, Német nyelv, Névelő, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtani kategória, Rag, Románia, Szóösszetétel, Szóképzés, Szószerkezet, Szótag, Szótő, Toldalék.
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Beszédhang és Szóalkotás · Beszédhang és Szerb nyelv ·
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Birtokos személyjel és Szóalkotás · Birtokos személyjel és Szerb nyelv ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Szóalkotás · Elöljáró és Szerb nyelv ·
Elvonás (nyelvészet)
A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.
Elvonás (nyelvészet) és Szóalkotás · Elvonás (nyelvészet) és Szerb nyelv ·
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Feltételes mód és Szóalkotás · Feltételes mód és Szerb nyelv ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Szóalkotás · Francia nyelv és Szerb nyelv ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Határozószó és Szóalkotás · Határozószó és Szerb nyelv ·
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Igekötő és Szóalkotás · Igekötő és Szerb nyelv ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Jövevényszó és Szóalkotás · Jövevényszó és Szerb nyelv ·
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Kommunikáció és Szóalkotás · Kommunikáció és Szerb nyelv ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Szóalkotás · Magyar nyelv és Szerb nyelv ·
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Mássalhangzó és Szóalkotás · Mássalhangzó és Szerb nyelv ·
Mondatszó
A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.
Mondatszó és Szóalkotás · Mondatszó és Szerb nyelv ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Német nyelv és Szóalkotás · Német nyelv és Szerb nyelv ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Névelő és Szóalkotás · Névelő és Szerb nyelv ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Nyelv és Szóalkotás · Nyelv és Szerb nyelv ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Nyelvészet és Szóalkotás · Nyelvészet és Szerb nyelv ·
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Nyelvtani kategória és Szóalkotás · Nyelvtani kategória és Szerb nyelv ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Rag és Szóalkotás · Rag és Szerb nyelv ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Románia és Szóalkotás · Románia és Szerb nyelv ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Szóösszetétel és Szóalkotás · Szóösszetétel és Szerb nyelv ·
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Szóalkotás és Szóképzés · Szóképzés és Szerb nyelv ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Szóalkotás és Szószerkezet · Szószerkezet és Szerb nyelv ·
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Szóalkotás és Szótag · Szótag és Szerb nyelv ·
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Szóalkotás és Szótő · Szótő és Szerb nyelv ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Szóalkotás és Szerb nyelv
- Mi van a közös Szóalkotás és Szerb nyelv
- Közötti hasonlóságok Szóalkotás és Szerb nyelv
Összehasonlítását Szóalkotás és Szerb nyelv
Szóalkotás 104 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerb nyelv 272. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 6.91% = 26 / (104 + 272).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szóalkotás és Szerb nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: