Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Szerbek és Szerbia
Szerbek és Szerbia 46 közös dolog (a Uniópédia): Ana Ivanović, Ausztria, Đurđevdan, Balkán-félsziget, Bácska, Bolgárok, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Bunyevácok, Dió, Első szerb felkelés, Gergely-naptár, Húsvét, Horvátok, Horvátország, Január 27., Január 6., Június 28., Jelena Janković, Karácsony, Koszovó, Magyar nyelv, Május 6., Miloš Obrenović, Montenegró, Montenegróiak, Novak Đoković, November 16., Oroszország zászlaja, Ortodox kereszténység, ..., Oszmán Birodalom, Petrović Đorđe Karađorđe, Rigómezei csata (1389), Slobodan Milošević, Szent, Szent Demeter, Szent György, Szent Miklós, Szent Száva, Szent Vitus, Szerb nyelv, Szerb ortodox egyház, Szerbia zászlaja, Szlovének, Vidovdan, Zoran Đinđić. Bővíteni index (16 több) »
Ana Ivanović
Ana Ivanović (a férje után: Ana Schweinsteiger) (Belgrád, 1987. november 6. –) szerb hivatásos teniszezőnő, Grand Slam-tornagyőztes, olimpikon, összesen 12 hétig vezette a világranglistát.
Ana Ivanović és Szerbek · Ana Ivanović és Szerbia ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Szerbek · Ausztria és Szerbia ·
Đurđevdan
Szerbiában. A 12. század folyamán építtette Stefan Nemanja szerb király Đurđevdan (cirill betűs szerb írással: Ђурђевдан, orosz írással: Егорий Вешний (ejtsd: Jegorij Vesnyij), kiejtése kb. „Gyurgyevdán”) a szerb ortodox egyház ünnepe, amelyet a Juliánusz naptár szerint április 23-án, a Gergely naptár szerint május 6-án ünnepelnek), tulajdonképp Szent György ünnepe. Ő az ortodox egyházak egyik legfontosabb szentje. Ünnepe a tavasz kezdetének hagyományos köszöntéséhez kapcsolódik. A keresztény mitológia úgy tartja, hogy Szent György a hitéért vállalt mártírhalált. Ikonokon általában lóháton ábrázolják, amint éppen megöl egy sárkányt. Đurđevdan az egész szerb diaszpóra ünnepe, de elsősorban Szerbia és Montenegró területén jellemző. Szent György neve szerbül Sveti Đorđe (szerb cirill betűkkel: Свети Ђорђе). Đurđevdan a Koszovó déli részén található Gora régió szerb népének az ünnepe is. Az itteniek muzulmán vallású szlávok, akik a keleti ortodox keresztény vallásról a 18. század során tértek át az iszlámra, de megtartottak néhány keresztény hagyományt, amilyen például a Đurđevdan. Az ünnep központja Globočica falu és környéke. A montenegrói ortodox egyház tagjai is részt vesznek benne. Đurđevdan (roma nyelven: Ederlezi) a volt Jugoszlávia roma nemzetiségű lakóinak is fontos ünnepe függetlenül attól, hogy ortodox vagy muszlim vallásúak-e. Ezt tartják a legfontosabb ünnepüknek, mellyel a tavasz érkezését üdvözlik. A roma đurđevdan hagyományai szerint otthonukat virágokkal és virágzó ágakkal díszítik a tavasz tiszteletére. Virágokkal dúsított fürdőt vesznek, és templomi kutakban mossák meg a kezüket. Egyesek az otthonuk falait is megmossák a vízzel. Az ünnep napján legtöbbször grillen elkészített bárányt vacsoráznak. A zene is nagyon fontos momentuma ennek az ünnepnek. A tánc és az ének mellett népszerűek a hagyományos rezesbandák. Horvátországban létezik a Đurđevdan, azaz a Szent György nap katolikus változata, amit ott Jurjevo (Đurđevo) néven emlegetnek, és a Gregorián naptár szerint április 23-án ünnepelnek. Ezt a hagyományt Horvátország északi részén, Zágráb környékén tartják. A hagyomány szerint ez a tavasz első napja. Horvátul Szent György neve Sveti Juraj. A Walpurgis-éjhez hasonlóan örömtüzeket gyújtanak ilyenkor az emberek. Görögországban is ünneplik (Εντερλεζι, ederlezi - ντ.
Szerbek és Đurđevdan · Szerbia és Đurđevdan ·
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Balkán-félsziget és Szerbek · Balkán-félsziget és Szerbia ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Bácska és Szerbek · Bácska és Szerbia ·
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Bolgárok és Szerbek · Bolgárok és Szerbia ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Bosnyákok és Szerbek · Bosnyákok és Szerbia ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Szerbek · Bosznia-Hercegovina és Szerbia ·
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Bunyevácok és Szerbek · Bunyevácok és Szerbia ·
Dió
A dió vagy diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség.
Dió és Szerbek · Dió és Szerbia ·
Első szerb felkelés
Belgrád felszabadítása Az első szerb felkelés 1804–1813 között zajlott, Djordje Petrović-Karadjordje vezetésével.
Első szerb felkelés és Szerbek · Első szerb felkelés és Szerbia ·
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
Gergely-naptár és Szerbek · Gergely-naptár és Szerbia ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Húsvét és Szerbek · Húsvét és Szerbia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Szerbek · Horvátok és Szerbia ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Szerbek · Horvátország és Szerbia ·
Január 27.
Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.
Január 27. és Szerbek · Január 27. és Szerbia ·
Január 6.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért.
Január 6. és Szerbek · Január 6. és Szerbia ·
Június 28.
Névnapok: Levente, Irén + Círus, Erina, Gyula, Hektor, Hermiás, Hermiusz, Iréneusz, Iringó, Jerne, Laura, Laurencia, Lauretta, Leó, Leon, Leonidász, Lionel, Lora, Lorella, Lorett, Marcella, Petúnia, Szerénusz, Szirom, Szironka, Tivadar.
Június 28. és Szerbek · Június 28. és Szerbia ·
Jelena Janković
Jelena Janković (Belgrád, 1985. február 28. –) szerb hivatásos teniszezőnő, egykori világelső, junior Grand Slam-tornagyőztes, felnőtt vegyes párosban wimbledoni győztes, olimpikon.
Jelena Janković és Szerbek · Jelena Janković és Szerbia ·
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Karácsony és Szerbek · Karácsony és Szerbia ·
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Koszovó és Szerbek · Koszovó és Szerbia ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Szerbek · Magyar nyelv és Szerbia ·
Május 6.
Névnapok: Frida, Ivett + Ditta, Eliz, Evetke, Federika, Friderika, Ida, Iduna, Ivetta, János, Judit, Jutka, Ovídiusz, Szavéta, Tamara, Tankréd, Zsóka.
Május 6. és Szerbek · Május 6. és Szerbia ·
Miloš Obrenović
#ÁTIRÁNYÍTÁS Milos szerb fejedelem.
Miloš Obrenović és Szerbek · Miloš Obrenović és Szerbia ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Montenegró és Szerbek · Montenegró és Szerbia ·
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Montenegróiak és Szerbek · Montenegróiak és Szerbia ·
Novak Đoković
Novak Đoković (fonetikusan), Belgrád, 1987.
Novak Đoković és Szerbek · Novak Đoković és Szerbia ·
November 16.
Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.
November 16. és Szerbek · November 16. és Szerbia ·
Oroszország zászlaja
A „Romanov-dinasztia zászlaja”. Ezt a zászlót használták az Orosz Birodalomban 1858-1883 között Oroszország zászlaja Oroszország állami jelképeinek egyike.
Oroszország zászlaja és Szerbek · Oroszország zászlaja és Szerbia ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Ortodox kereszténység és Szerbek · Ortodox kereszténység és Szerbia ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Oszmán Birodalom és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbia ·
Petrović Đorđe Karađorđe
Petrović Đorđe Karađorđe, olykor magyarosan Petrovics Gyorgye Karagyorgye (Viševac, 1768. november 3. – Radovanjski Lug, 1817. július 24.) az első szerb felkelés vezetője, a Karađorđević család őse.
Petrović Đorđe Karađorđe és Szerbek · Petrović Đorđe Karađorđe és Szerbia ·
Rigómezei csata (1389)
Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.
Rigómezei csata (1389) és Szerbek · Rigómezei csata (1389) és Szerbia ·
Slobodan Milošević
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, IPA, Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Slobodan Milošević és Szerbek · Slobodan Milošević és Szerbia ·
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
Szent és Szerbek · Szent és Szerbia ·
Szent Demeter
Szaloniki Szent Demeter (Sirmium (Szávaszentdemeter), 270 k. – Thesszaloniké, †304/306 k.) vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje.
Szent Demeter és Szerbek · Szent Demeter és Szerbia ·
Szent György
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.
Szent György és Szerbek · Szent György és Szerbia ·
Szent Miklós
Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország Szent Miklós ikonja Novgorodban Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje.
Szent Miklós és Szerbek · Szent Miklós és Szerbia ·
Szent Száva
Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, (1174 – 1236. január 14.), a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia.
Szent Száva és Szerbek · Szent Száva és Szerbia ·
Szent Vitus
Szent Vitus vagy Szent Vid (Mazara del Vallo, 3. század vége – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje.
Szent Vitus és Szerbek · Szent Vitus és Szerbia ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Szerb nyelv és Szerbek · Szerb nyelv és Szerbia ·
Szerb ortodox egyház
A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.
Szerb ortodox egyház és Szerbek · Szerb ortodox egyház és Szerbia ·
Szerbia zászlaja
Szerbia zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek az orosz zászló fordítottjaként rendre piros, kék és fehér színűek.
Szerbek és Szerbia zászlaja · Szerbia és Szerbia zászlaja ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Szerbek és Szlovének · Szerbia és Szlovének ·
Vidovdan
Szent Vitus napjának ünneplése A Vidovdan (cirill írással Видовдан) vagy Szent Vitus napja a szerb ortodox egyház és a bolgár ortodox egyház ünnepe.
Szerbek és Vidovdan · Szerbia és Vidovdan ·
Zoran Đinđić
Zoran Đinđić (magyar átírással Zoran Gyingyics, cirill írással Зоран Ђинђић,, IPA:, Bosanski Šamac, 1952. augusztus 1. – Belgrád, 2003. március 12.) Szerbia miniszterelnöke, Belgrád polgármestere, hosszú időn át ellenzéki politikus.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Szerbek és Szerbia
- Mi van a közös Szerbek és Szerbia
- Közötti hasonlóságok Szerbek és Szerbia
Összehasonlítását Szerbek és Szerbia
Szerbek 138 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia 410. Ami közös bennük 46, a Jaccard index 8.39% = 46 / (138 + 410).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szerbek és Szerbia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
