Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Partium és Szatmárnémeti

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Partium és Szatmárnémeti

Partium vs. Szatmárnémeti

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület. Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Közötti hasonlóságok Partium és Szatmárnémeti

Partium és Szatmárnémeti 24 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Arad (Románia), Dsida Jenő, Erdély, II. János magyar király, Kaffka Margit, Károlyi Gáspár, Kölcsey Ferenc, Magyar nyelv, Magyarország, Nagybánya, Nagyvárad, Rákóczi-szabadságharc, Román görögkatolikus egyház, Román nyelv, Románia, Romániai református egyház, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szatmár megye, Szatmár vármegye, Szatmári béke, Szilágyi Domokos (költő), Ukrajna, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Partium · Alföld és Szatmárnémeti · Többet látni »

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Arad (Románia) és Partium · Arad (Románia) és Szatmárnémeti · Többet látni »

Dsida Jenő

Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Dsida Jenő és Partium · Dsida Jenő és Szatmárnémeti · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Partium · Erdély és Szatmárnémeti · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

II. János magyar király és Partium · II. János magyar király és Szatmárnémeti · Többet látni »

Kaffka Margit

Muhi Sándor grafikus tusrajzán Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Kaffka Margit és Partium · Kaffka Margit és Szatmárnémeti · Többet látni »

Károlyi Gáspár

Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli; Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát.

Károlyi Gáspár és Partium · Károlyi Gáspár és Szatmárnémeti · Többet látni »

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Kölcsey Ferenc és Partium · Kölcsey Ferenc és Szatmárnémeti · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Magyar nyelv és Partium · Magyar nyelv és Szatmárnémeti · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Partium · Magyarország és Szatmárnémeti · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Nagybánya és Partium · Nagybánya és Szatmárnémeti · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Nagyvárad és Partium · Nagyvárad és Szatmárnémeti · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Partium és Rákóczi-szabadságharc · Rákóczi-szabadságharc és Szatmárnémeti · Többet látni »

Román görögkatolikus egyház

A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.

Partium és Román görögkatolikus egyház · Román görögkatolikus egyház és Szatmárnémeti · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Partium és Román nyelv · Román nyelv és Szatmárnémeti · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Partium és Románia · Románia és Szatmárnémeti · Többet látni »

Romániai református egyház

A romániai református egyházat a Királyhágómelléki és az Erdélyi egyházkerület alkotja.

Partium és Romániai református egyház · Romániai református egyház és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.

Partium és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szatmár megye

Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.

Partium és Szatmár megye · Szatmár megye és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szatmár vármegye

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Partium és Szatmár vármegye · Szatmár vármegye és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szatmári béke

Magyarország a szatmári béke korában accessdate.

Partium és Szatmári béke · Szatmári béke és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szilágyi Domokos (költő)

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

Partium és Szilágyi Domokos (költő) · Szatmárnémeti és Szilágyi Domokos (költő) · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Partium és Ukrajna · Szatmárnémeti és Ukrajna · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Partium · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szatmárnémeti · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Partium és Szatmárnémeti

Partium 162 kapcsolatokat, ugyanakkor Szatmárnémeti 346. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 4.72% = 24 / (162 + 346).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Partium és Szatmárnémeti. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »