Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erdély és Szatmárnémeti
Erdély és Szatmárnémeti 53 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Anonymus, Arad (Románia), Barokk, Báthori-család, Báthory István erdélyi fejedelem, Belgrád, Bukarest, Cigányok, December 19., Dsida Jenő, Erdélyi Magyar Néppárt, Erdélyi szászok, Evangélikus, Gyergyószentmiklós, Holokauszt, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, II. János magyar király, Ioan Slavici, Kölcsey Ferenc, Klaus Johannis, Kolozsvár, Lengyelország, Magyar nyelv, Magyar Polgári Párt (Románia), Magyarok, Magyarország, Nagybánya, Nagyvárad, ..., Német nyelv, Németek, Orgona (hangszer), Partium, Püspök, Rákóczi-szabadságharc, Református, Román görögkatolikus egyház, Román nyelv, Románia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Romániai Német Demokrata Fórum, Románok, Sovinizmus, Szamos, Szatmár megye, Szecesszió, Szilágyi Domokos (költő), Temesvár, Unitarianizmus, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század. Bővíteni index (23 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Erdély · Alföld és Szatmárnémeti ·
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Anonymus és Erdély · Anonymus és Szatmárnémeti ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Erdély · Arad (Románia) és Szatmárnémeti ·
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Erdély · Barokk és Szatmárnémeti ·
Báthori-család
Az ecsedi vár (1688) publisher.
Báthori-család és Erdély · Báthori-család és Szatmárnémeti ·
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Báthory István erdélyi fejedelem és Erdély · Báthory István erdélyi fejedelem és Szatmárnémeti ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Erdély · Belgrád és Szatmárnémeti ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Erdély · Bukarest és Szatmárnémeti ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Erdély · Cigányok és Szatmárnémeti ·
December 19.
Névnapok: Viola + Violetta, Anasztáz, Bonifác, Bónis, Dárió, Dárius, Nemere, Orbán, Oros, Pelágiusz, Tea, Tétisz.
December 19. és Erdély · December 19. és Szatmárnémeti ·
Dsida Jenő
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Dsida Jenő és Erdély · Dsida Jenő és Szatmárnémeti ·
Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (röviden EMNP) egy jobboldali, autonomista és keresztény-konzervatív elveket valló romániai magyar párt.
Erdély és Erdélyi Magyar Néppárt · Erdélyi Magyar Néppárt és Szatmárnémeti ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdély és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és Szatmárnémeti ·
Evangélikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evangélikus kereszténység.
Erdély és Evangélikus · Evangélikus és Szatmárnémeti ·
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Erdély és Gyergyószentmiklós · Gyergyószentmiklós és Szatmárnémeti ·
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Erdély és Holokauszt · Holokauszt és Szatmárnémeti ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Erdély és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Szatmárnémeti ·
I. Mátyás magyar király
I.
Erdély és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Szatmárnémeti ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Erdély és II. János magyar király · II. János magyar király és Szatmárnémeti ·
Ioan Slavici
Ioan Slavici (Világos, Habsburg Birodalom, 1848. január 18. – Crucea de Jos, Vrancea megye, Román Királyság, 1925. augusztus 17.) partiumi román író.
Erdély és Ioan Slavici · Ioan Slavici és Szatmárnémeti ·
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Erdély és Kölcsey Ferenc · Kölcsey Ferenc és Szatmárnémeti ·
Klaus Johannis
Klaus Werner Johannis (román helyesírással Iohannis) (Nagyszeben, 1959. június 13. –) erdélyi szász politikus, 2000-től 2014-ig Nagyszeben polgármestere, 2002–2013 között a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) vezetője, 2014-től az ország köztársasági elnöke.
Erdély és Klaus Johannis · Klaus Johannis és Szatmárnémeti ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdély és Kolozsvár · Kolozsvár és Szatmárnémeti ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Erdély és Lengyelország · Lengyelország és Szatmárnémeti ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Erdély és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szatmárnémeti ·
Magyar Polgári Párt (Románia)
A Magyar Polgári Párt (MPP, románul Partidul Civic Maghiar) jobboldali magyar politikai párt Romániában.
Erdély és Magyar Polgári Párt (Románia) · Magyar Polgári Párt (Románia) és Szatmárnémeti ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdély és Magyarok · Magyarok és Szatmárnémeti ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Erdély és Magyarország · Magyarország és Szatmárnémeti ·
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Erdély és Nagybánya · Nagybánya és Szatmárnémeti ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erdély és Nagyvárad · Nagyvárad és Szatmárnémeti ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Erdély és Német nyelv · Német nyelv és Szatmárnémeti ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Erdély és Németek · Németek és Szatmárnémeti ·
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Erdély és Orgona (hangszer) · Orgona (hangszer) és Szatmárnémeti ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Erdély és Partium · Partium és Szatmárnémeti ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Erdély és Püspök · Püspök és Szatmárnémeti ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Erdély és Rákóczi-szabadságharc · Rákóczi-szabadságharc és Szatmárnémeti ·
Református
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Erdély és Református · Református és Szatmárnémeti ·
Román görögkatolikus egyház
A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.
Erdély és Román görögkatolikus egyház · Román görögkatolikus egyház és Szatmárnémeti ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Erdély és Román nyelv · Román nyelv és Szatmárnémeti ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Erdély és Románia · Románia és Szatmárnémeti ·
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Erdély és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Szatmárnémeti ·
Romániai Német Demokrata Fórum
A Romániai Német Demokrata Fórum (románul Forumul Democrat al Germanilor din România; németül Demokratisches Forum der Deutschen in Rumänien) a Romániában élő német kisebbség érdekképviseleti szervezete.
Erdély és Romániai Német Demokrata Fórum · Romániai Német Demokrata Fórum és Szatmárnémeti ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Erdély és Románok · Románok és Szatmárnémeti ·
Sovinizmus
Francia kokárda, A sovinizmus szó a Cogniard-fivérek ''La cocarde tricolore'' (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt elhttp://www.toupie.org/Dictionnaire/Chauvinisme.htm Définition du chauvinisme, de chauvin, toupie.org A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Erdély és Sovinizmus · Sovinizmus és Szatmárnémeti ·
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Erdély és Szamos · Szamos és Szatmárnémeti ·
Szatmár megye
Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Erdély és Szatmár megye · Szatmár megye és Szatmárnémeti ·
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Erdély és Szecesszió · Szatmárnémeti és Szecesszió ·
Szilágyi Domokos (költő)
Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.
Erdély és Szilágyi Domokos (költő) · Szatmárnémeti és Szilágyi Domokos (költő) ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Erdély és Temesvár · Szatmárnémeti és Temesvár ·
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Erdély és Unitarianizmus · Szatmárnémeti és Unitarianizmus ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Erdély · 18. század és Szatmárnémeti ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szatmárnémeti ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély és Szatmárnémeti
- Mi van a közös Erdély és Szatmárnémeti
- Közötti hasonlóságok Erdély és Szatmárnémeti
Összehasonlítását Erdély és Szatmárnémeti
Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Szatmárnémeti 346. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 4.52% = 53 / (826 + 346).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Szatmárnémeti. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
