Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Szabadka

Index Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

  1. 229 kapcsolatok: A Nemzet Színésze, Aczél György (festő), Akron (Ohio), Aleksandar Vučić, Alsókelebia, Alsótavankút, Amerikai Egyesült Államok, Arnau Károly, Arnold György, Újnagyfény, Újvidék, Újvidéki vérengzés (1942), Augusztus 17., Ács Károly (költő), Ásványi Lajos, Ázsia, Érd, Észak-bácskai körzet, Baja, Bajmok, Bajza Viktória, Barokk, Bácsalmás, Bártfay József (író), Békova, Bela Duranci, Belgium, Belgrád, Blaha Lujza, Borbíró Ferenc, Budapest, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal, Bunyevácok, Cár, Cigányok, Csantavér, Csáth Géza, Csehország, Cserni Jován, Cserni Jován-felkelés, Cseszneky Gyula, Danilo Kiš, Délszláv háború, Délvidéki vérengzések, Dévavári Zoltán, Demján Éva, Dengelegi Pongrácz János, Dunaszerdahely, Egyesült Királyság, Elche, ... Bővíteni index (179 több) »

  2. A Vajdaság települései
  3. Vajdasági községek

A Nemzet Színésze

A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése terén kimagasló érdemeket szereztek.

Megnézni Szabadka és A Nemzet Színésze

Aczél György (festő)

Aczél György, George Henry Aczel (Szabadka, Bács-Bodrog vármegye, 1907. április 17. – London, Nagy-Britannia, 1997) magyar származású festőművész, restaurátor.

Megnézni Szabadka és Aczél György (festő)

Akron (Ohio)

Akron város az USA Ohio államában.

Megnézni Szabadka és Akron (Ohio)

Aleksandar Vučić

Aleksandar Vučić (szerb cirill írással Александар Вучић, magyar átírással Alekszandar Vucsity, Belgrád, 1970. március 5. –) szerb jobboldali politikus.

Megnézni Szabadka és Aleksandar Vučić

Alsókelebia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kelebia (Szerbia).

Megnézni Szabadka és Alsókelebia

Alsótavankút

Alsótavankút (horvátul, bunyevácul Donji Tavankut, szerbül Доњи Таванкут / Donji Tavankut) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Alsótavankút

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Megnézni Szabadka és Amerikai Egyesült Államok

Arnau Károly

Arnau Károly, Karl Arnau (Szabadka, 1843. november 26. – 1910. november 4.) színész.

Megnézni Szabadka és Arnau Károly

Arnold György

Arnold György (Taksony, 1781. június 5. – Szabadka, 1848. október 25.) zeneszerző, karmester, egyházi karnagy.

Megnézni Szabadka és Arnold György

Újnagyfény

Újnagyfény (másképp Újzsednik, 1941-44 között Bácsjózseffalva, szerbül Нови Жедник / Novi Žednik, horvátul, bunyevácul Novi Žednik) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Újnagyfény

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Megnézni Szabadka és Újvidék

Újvidéki vérengzés (1942)

Az újvidéki vérengzés, vagy hideg napok 1942 januárjában egy eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavaszán visszafoglalt Bácskában (Újvidéken és környékén) etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári lakos esett áldozatul, de voltak közöttük magyar nemzetiségűek is.

Megnézni Szabadka és Újvidéki vérengzés (1942)

Augusztus 17.

Névnapok: Jácint + Aminta, Arika, Arikán, Emiliána, Ete, Hetény, Kármán.

Megnézni Szabadka és Augusztus 17.

Ács Károly (költő)

Ács Károly (eredeti neve: Kovács Károly) (Szabadka, 1928. szeptember 8. – Köln, 2007. július 3.) Híd-díjas magyar költő, műfordító, szerkesztő.

Megnézni Szabadka és Ács Károly (költő)

Ásványi Lajos

Jókai Ásványi Lajos földművesiskolai tanár, mezőgazdasági újító, feltaláló.

Megnézni Szabadka és Ásványi Lajos

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Megnézni Szabadka és Ázsia

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Megnézni Szabadka és Érd

Észak-bácskai körzet

Az Észak-bácskai körzet (szerbül Северно-Бачки округ / Severnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság északi részén.

Megnézni Szabadka és Észak-bácskai körzet

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Megnézni Szabadka és Baja

Bajmok

Bajmok falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.

Megnézni Szabadka és Bajmok

Bajza Viktória

Bajza Viktória (Szabadka, 1954. július 11. –) magyar színésznő.

Megnézni Szabadka és Bajza Viktória

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Megnézni Szabadka és Barokk

Bácsalmás

Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.

Megnézni Szabadka és Bácsalmás

Bártfay József (író)

Bártfay József (Szabadka, 1812. január 11. – Pest, 1864. szeptember 19.) ügyvéd, író.

Megnézni Szabadka és Bártfay József (író)

Békova

Békova (horvátul, bunyevácul Bikovo, szerbül Биково / Bikovo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Békova

Bela Duranci

#ÁTIRÁNYÍTÁS Duranci Béla.

Megnézni Szabadka és Bela Duranci

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Megnézni Szabadka és Belgium

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni Szabadka és Belgrád

Blaha Lujza

Zöldiné Szabó Julianna (1812–1886); 23. Dózsa József (1815–1886); 24. Philippovits István (1822–1885) Blaha Lujza (született Reindl Ludovika) (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

Megnézni Szabadka és Blaha Lujza

Borbíró Ferenc

Borbíró Ferenc (született: Vojnics Ferenc) (Szabadka, 1879. február 27. – Ligonier, Pennsylvania, 1962) Szabadka főjegyzője (1908–1915), Baja város polgármestere (1915–1918, 1921–1937), Kassa főispánja (1939).

Megnézni Szabadka és Borbíró Ferenc

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Megnézni Szabadka és Budapest

Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal

| A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonal a MÁV 150-es számú vonala, a nemzetközi törzshálózat: a X. számú páneurópai vasúti korridor tagja.

Megnézni Szabadka és Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Megnézni Szabadka és Bunyevácok

Cár

II. Miklós orosz cár A cár kifejezés a király, szuverén uralkodó szláv megfelelője, melyet a Bizánci Birodalom szomszédságában élő bolgár kánok vettek fel először, majd példájukat követve egyes szerb uralkodóknak is rangja volt.

Megnézni Szabadka és Cár

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.

Megnézni Szabadka és Cigányok

Csantavér

Csantavér (illetve) település a Délvidéken, napjainkban Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban található.

Megnézni Szabadka és Csantavér

Csáth Géza

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József István (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző.

Megnézni Szabadka és Csáth Géza

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja.

Megnézni Szabadka és Csehország

Cserni Jován

Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.

Megnézni Szabadka és Cserni Jován

Cserni Jován-felkelés

A Cserni Jován-felkelés vagy más néven Délvidéki szerb felkelés Cserni Jován vezetésével kirobbantott megmozdulása a délvidéki szerb félkatonai elemeknek, akiket Szapolyai János magyar király telepített le.

Megnézni Szabadka és Cserni Jován-felkelés

Cseszneky Gyula

Vitéz cseszneki és milványi gróf Cseszneky Gyula; (Nagymajor, Osztrák–Magyar Monarchia, 1914. június 28. – Brazília, 1970 után) költő, műfordító és macedón nagyvajda.

Megnézni Szabadka és Cseszneky Gyula

Danilo Kiš

Danilo Kiš (cirill írással Данило Киш, Szabadka, 1935. február 22. – Párizs, 1989. október 15.) magyar-zsidó származású jugoszláv (szerb) író.

Megnézni Szabadka és Danilo Kiš

Délszláv háború

A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.

Megnézni Szabadka és Délszláv háború

Délvidéki vérengzések

Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.

Megnézni Szabadka és Délvidéki vérengzések

Dévavári Zoltán

Dévavári Zoltán, írói nevén Dér Zoltán, (Szabadka, 1928. október 22. – 2007. március 31.) vajdasági magyar író, irodalomtörténész, újságíró.

Megnézni Szabadka és Dévavári Zoltán

Demján Éva

Demján Éva (Szabadka, 1912. december 11. – Budapest, 1987. november 21.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, előadóművész, versmondó, érdemes művész.

Megnézni Szabadka és Demján Éva

Dengelegi Pongrácz János

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dengelegi Pongrác János.

Megnézni Szabadka és Dengelegi Pongrácz János

Dunaszerdahely

Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt, héberül סרדאהלי) magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.

Megnézni Szabadka és Dunaszerdahely

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába.

Megnézni Szabadka és Egyesült Királyság

Elche

Elche (spanyolul), vagy Elx (valenciai nyelvjárásban), egy spanyol város Alicante tartományban, Valencia autonóm körzetben.

Megnézni Szabadka és Elche

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Megnézni Szabadka és Első világháború

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Megnézni Szabadka és Erdélyi vajda

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Megnézni Szabadka és Eszék

Eszperantó nyelv

Az eszperantó, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv.

Megnézni Szabadka és Eszperantó nyelv

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Megnézni Szabadka és Európa

Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.

Megnézni Szabadka és Európai Parlament

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Megnézni Szabadka és Evangélikus kereszténység

Falfirka

#ÁTIRÁNYÍTÁS Graffiti.

Megnézni Szabadka és Falfirka

Felsőtavankút

Felsőtavankút (horvátul, bunyevácul Gornji Tavankut, szerbül Горњи Таванкут / Gornji Tavankut) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Felsőtavankút

Ferences rend

A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.

Megnézni Szabadka és Ferences rend

Franjo Vujkov

Franjo Vujkov (1942–2006) vajdasági horvát jogász és politikus, a vajdasági Horvát Akadémiai Társaság és Szabadka község képviselő testületének tagja, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének alelnöke.

Megnézni Szabadka és Franjo Vujkov

Frankl István (tanár)

Id.

Megnézni Szabadka és Frankl István (tanár)

Garay Béla

Garay Béla (Szabadka, 1897. február 14. – Szabadka, 1987. február 2.) jugoszláviai magyar színész, rendező, szakíró, állami díjas rendező (1950), Sterija-díjas (1981).

Megnézni Szabadka és Garay Béla

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Megnézni Szabadka és Görögök

Gubás Csilla

Dr.

Megnézni Szabadka és Gubás Csilla

Gvozdanovics Júlia

Gvozdanovics Júlia, néhol Gozdanovics (Szabadka, 1827. február 8. – Budapest, 1880. május 1.) színésznő.

Megnézni Szabadka és Gvozdanovics Júlia

Györgyén

Györgyén (horvátul, bunyevácul Đurđin, szerbül Ђурђин / Đurđin) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Györgyén

Gyelmis-Lukács János

Gyelmis-Lukács János (Szabadka, 1899. szeptember 28. – Budapest, 1979. április 24.) festőművész.

Megnézni Szabadka és Gyelmis-Lukács János

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Megnézni Szabadka és Habsburg Birodalom

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Megnézni Szabadka és Habsburg-család

Hajdújárás

Hajdújárás (szerbül Хајдуково / Hajdukovo, horvátul, bunyevácul Hajdukovo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Hajdújárás

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Megnézni Szabadka és Hollandia

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Megnézni Szabadka és Horvátok

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Megnézni Szabadka és Horvátország

Hunyadi-család

Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.

Megnézni Szabadka és Hunyadi-család

I. Mátyás magyar király

I.

Megnézni Szabadka és I. Mátyás magyar király

Ikonosztáz

Ikonosztáz Mándokról A tiszaújlaki görögkatolikus templom ikonosztáza. Az ikonosztáz (vagy ikonosztázion) a görögkeleti (más néven ortodox), görögkatolikus, illetve más keleti katolikus egyházak templomainak a templomszentélyt a templomhajótól elválasztó, képekkel ellátott fala.

Megnézni Szabadka és Ikonosztáz

Illés Zoltán (politikus)

Illés Zoltán (Szabadka, 1961. január 17. –) magyar vegyészmérnök, biológus, politikus, volt országgyűlési képviselő (Fidesz).

Megnézni Szabadka és Illés Zoltán (politikus)

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Megnézni Szabadka és Index.hu

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Megnézni Szabadka és Iszlám

Iványi István (tanár)

Iványi István (Lugos, 1845. december 17. – Szabadka, 1917. július 7.) tanár, történész.

Megnézni Szabadka és Iványi István (tanár)

Jakab és Komor téri zsinagóga

A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagógát 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját.

Megnézni Szabadka és Jakab és Komor téri zsinagóga

Jakab Dezső

Jakab Dezső (Biharrév, 1864. november 4. – Budapest, 1932. augusztus 5.) zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Megnézni Szabadka és Jakab Dezső

Jászai Mari-díj

A Jászai Mari-díj a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által 1953-ban alapított díj, a legmagasabb magyar állami színművészeti elismerés.

Megnézni Szabadka és Jászai Mari-díj

Június 4.

Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.

Megnézni Szabadka és Június 4.

Jugoszláv Királyság

A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.

Megnézni Szabadka és Jugoszláv Királyság

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Megnézni Szabadka és Jugoszlávia

Kalmár Ferenc (szobrász)

Kalmár Ferenc (Szabadka, 1928. május 25. – Szabadka, 2013. október 12.) vajdasági magyar szobrász, kerámiaművész.

Megnézni Szabadka és Kalmár Ferenc (szobrász)

Kasza József (politikus)

Kasza József (Szabadka, 1945. február 6. – Szabadka, 2016. február 3.) jugoszláviai, majd szerbiai magyar politikus, közgazdász, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egykori elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, volt szerbiai miniszterelnök-helyettes.

Megnézni Szabadka és Kasza József (politikus)

Katolikus egyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS római katolikus egyház.

Megnézni Szabadka és Katolikus egyház

Katolikusok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Katolicizmus.

Megnézni Szabadka és Katolikusok

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Megnézni Szabadka és Kálvinizmus

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Megnézni Szabadka és Kárpát-medence

Kézilabda

A kézilabda egy labdajáték.

Megnézni Szabadka és Kézilabda

Közkút

A közkút olyan berendezés, amely közterületen ivásra, tisztálkodásra − általánosságban víznyerésre − szolgál.

Megnézni Szabadka és Közkút

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Megnézni Szabadka és Kecskemét

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Megnézni Szabadka és Kiegyezés

Király Ernő (zeneszerző)

Király Ernő (Szabadka, 1919. március 16. – Újvidék, 2007. december 14.) vajdasági néprajzkutató, avantgárd zeneszerző.

Megnézni Szabadka és Király Ernő (zeneszerző)

Királyhalom

Királyhalom (másként Királyhalma vagy régebbi hivatalos nevén Bácsszőlős) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Királyhalom

Kisbosznia

Kisbosznia (horvátul, bunyevácul Mala Bosna, szerbül Мала Босна / Mala Bosna) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Kisbosznia

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Megnézni Szabadka és Kiskunhalas

Kollár Ferenc

Kollár Ferenc (Kishegyes, 1949. július 29. –) vajdasági származású magyar újságíró, költő, író, szerkesztő, tudományos kutató.

Megnézni Szabadka és Kollár Ferenc

Komlós Juci

Komlós Juci (Szabadka, 1919. február 10. – Budapest, 2011. április 5.http://www.fn.hu/kultura/20110406/elhunyt_komlos_juci/) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Jászai Mari-díjas vajdasági származású magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Megnézni Szabadka és Komlós Juci

Komor Marcell

Komor Marcell emléktáblája egykori lakhelyén, a Keleti Károly utca 31/a szám alatt Komor Marcell (Pest, 1868. november 7. – Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Megnézni Szabadka és Komor Marcell

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20.

Megnézni Szabadka és Kosztolányi Dezső

Kozma Tibor (református lelkész)

Kozma Tibor (Szabadka, 1909. december 3. – Kolozsvár, 1981. január 19.) református lelkész, egyházi író.

Megnézni Szabadka és Kozma Tibor (református lelkész)

Kuzsinszky Bálint

Kuzsinszky Bálint (Szabadka, 1864. november 6. – Budapest, 1938. augusztus 23.) magyar régész, ókortörténész, numizmatikus, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Szabadka és Kuzsinszky Bálint

Latabár Kálmán Árpád

Latabár Kálmán Árpád, néha Latabár Kálmán, id., (Szabadka, 1855. február 16. – Budapest, 1924. augusztus 6.) színész, rendező, a Színészakadémia titkára (1898–1924), a Latabár színészdinasztia tagja.

Megnézni Szabadka és Latabár Kálmán Árpád

Láng Edit (sakkozó)

Láng Edit (Bilek Istvánné, Krizsán Gyuláné) (Kecskemét, 1938. január 24. –) magyar sakkozó, női nemzetközi mester, sakkolimpiai bronzérmes, magyar bajnok, sakkedző.

Megnézni Szabadka és Láng Edit (sakkozó)

Lányi Ernő

Lányi Ernő, születési nevén Langsfeld Ernő (Pest, 1861. július 19. – Szabadka, 1923. március 10.) zsidó származású magyar tanár, karnagy, zeneszerző, a miskolci és a szabadkai Zeneiskola igazgatója, a Szent Teréz székesegyház karnagya, az iparos dalárda vezetője, a szabadkai városi zenekar és a Szabadkai Filharmónia megalapítója.

Megnézni Szabadka és Lányi Ernő

Lányi Sarolta

Lányi Sarolta (teljes nevén: Lányi Sarolta Erzsébet Fausztina, írói álnevei: Lenke Sári, Levele Zsolt) (Székesfehérvár, 1891. június 6. – Budapest, 1975. november 10.) magyar költő, műfordító, pedagógus.

Megnézni Szabadka és Lányi Sarolta

Lékó Péter

Lékó Péter (Szabadka, 1979. szeptember 8. –) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, többszörös világbajnokjelölt, többszörös sakkolimpikon, kétszeres sakkolimpiai ezüstérmes, világválogatott, U16 ifjúsági világbajnok, U12 és U14 Európa-bajnok.

Megnézni Szabadka és Lékó Péter

Lévay Szilveszter

Lévay Szilveszter (angolul Sylvester Levay, szerbül Силвестер Леваи, Silvester Levai) (Szabadka, Jugoszlávia (ma Szerbia), 1945. május 16. –) magyar származású, Németországban élő zeneszerző.

Megnézni Szabadka és Lévay Szilveszter

Lengyel Pál (nyomdász)

''Lingvo Internacia'' (1900) Lengyel Pál Hugó (Paul de Lengyel, Paŭlo Lengyel, Regéczi Hugó) (Szabadka, 1868. április 1. – Budapest, 1932. október 4.) eszperantista, nyomdász, újságíró, az eszperantó nyelvű lapkiadás úttörője.

Megnézni Szabadka és Lengyel Pál (nyomdász)

Ludas (Szerbia)

Ludas (szerbül Шупљак / Šupljak, horvátul Šupljak) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Ludas (Szerbia)

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Megnézni Szabadka és Magyar Királyság

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Megnézni Szabadka és Magyar nyelv

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Megnézni Szabadka és Magyar Tudományos Akadémia

Magyarellenesség

A magyarellenesség (magyargyűlölet, hungarofóbia) az idegengyűlölet egy formája, ami magyarok ellen irányul, célpontjai ma főként a trianoni békeszerződés után alakult, Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok.

Megnézni Szabadka és Magyarellenesség

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Szabadka és Magyarország

Magyarország Érdemes Művésze díj

A Magyarország Érdemes Művésze díj állami kitüntetés, amely jelentőségében a Magyarország Kiváló Művésze díj és a Munkácsy Mihály-díj között helyezkedik el.

Megnézni Szabadka és Magyarország Érdemes Művésze díj

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Megnézni Szabadka és Mária Terézia magyar királynő

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Megnézni Szabadka és Második világháború

Mérő Rezső

Mérő Rezső (Szabadka, 1887. február 16. – Temesvár, 1954. október 26.) magyar közgazdasági szakíró.

Megnézni Szabadka és Mérő Rezső

Mérges (Szerbia)

Mérges (horvátul, bunyevácul Mirgeš, szerbül Љутово / Ljutovo, németül Ludwiga) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Mérges (Szerbia)

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Megnézni Szabadka és München

Mecset

Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.

Megnézni Szabadka és Mecset

Meggyes (Szerbia)

Meggyes (szerbül Вишњевац / Višnjevac) falu Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától 17,5 km-re délkeletre, Csantavértól 4 km-re északnyugatra.

Megnézni Szabadka és Meggyes (Szerbia)

Megyeri Lajos (zeneszerző)

Megyeri Lajos (Bácsföldvár, 1935. május 5. –) zeneszerző, zenepedagógus, karmester.

Megnézni Szabadka és Megyeri Lajos (zeneszerző)

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Megnézni Szabadka és Mezőváros

Milkó Izidor

Dr.

Megnézni Szabadka és Milkó Izidor

Minaret

Minaret (Sabah, Kota Kinabalu, Malajzia, Borneó) A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony.

Megnézni Szabadka és Minaret

Misityevó

Misityevó (szerbül Мишићево / Mišićevo, horvátul, bunyevácul Mišićevo) falu Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Misityevó

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Megnézni Szabadka és Mohácsi csata

Muhádzsír dzsámi

Muhádzsír dzsámi épülete Szabadkán. A Muhádzsír dzsámi (magyarul: Kivándorlók imaháza) a Kárpát-medence első modern, kupolával és minarettel ellátott iszlám közösségi központja, mely a Vajdaság területén, Szabadka városában található.

Megnézni Szabadka és Muhádzsír dzsámi

Munkanélküliség

Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.

Megnézni Szabadka és Munkanélküliség

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Megnézni Szabadka és Munkács

Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa)

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye széktemploma a Főszékesegyházi főesperesség Kalocsai esperesi kerületében.

Megnézni Szabadka és Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa)

Nagyfény

Nagyfény (szerbül Стари Жедник / Stari Žednik, horvátul Žednik) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.

Megnézni Szabadka és Nagyfény

Nagyvajda

A nagyvajda szláv eredetű fejedelmi, törzsi vagy udvari cím, mely a vajdánál magasabb méltóságot jelöl.

Megnézni Szabadka és Nagyvajda

Namur (település)

Namur város Belgium Vallónia régiójában, a Sambre folyó partján; Namur tartomány székhelye.

Megnézni Szabadka és Namur (település)

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Megnézni Szabadka és Németek

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Megnézni Szabadka és Németország

Népszínház (Szabadka)

A szabadkai Népszínház (szerbül Народно позориште / Narodno pozorište, horvátul Narodno kazalište) a város egyik legrégibb épülete, még 1854-ben építették, Skultéti János építész tervei alapján.

Megnézni Szabadka és Népszínház (Szabadka)

Novák István (színművész)

Novák István (Szabadka, 1920. július 20. – Debrecen, 2001. november 21.) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja.

Megnézni Szabadka és Novák István (színművész)

Olomouc

Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.

Megnézni Szabadka és Olomouc

Országgyűlési képviselő

Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.

Megnézni Szabadka és Országgyűlési képviselő

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Megnézni Szabadka és Ortodox kereszténység

Ortutay Gyula

Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) magyar néprajzkutató, politikus, az MTA tagja.

Megnézni Szabadka és Ortutay Gyula

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Megnézni Szabadka és Oszmán Birodalom

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Megnézni Szabadka és Osztrák–Magyar Monarchia

Palics

Palics vagy Palicsfürdő (/ Palić) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.

Megnézni Szabadka és Palics

Palicsfürdő

#ÁTIRÁNYÍTÁS Palics.

Megnézni Szabadka és Palicsfürdő

Póka Éva

Póka Éva (Szabadka, 1956. március 4. –) magyar színésznő, rendező.

Megnézni Szabadka és Póka Éva

Radulovics Bojana

Radulovics Bojana (Szabadka, 1973. március 23. –) olimpiai ezüstérmes, szerb és magyar válogatott kézilabdázó a jobbátlövő poszton.

Megnézni Szabadka és Radulovics Bojana

Raichle J. Ferenc

Városi Könyvtár, Szabadka Raichle J. Ferenc (vagy Raichl, Apatin, 1869. február 23. – Budapest, 1960. április 12.) magyar építész, a 19-20.

Megnézni Szabadka és Raichle J. Ferenc

Rácok

Rácország címere http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Szerbia_c%C3%ADmere Rácok a szerbek korábbi, 19. században még használatos elnevezése.

Megnézni Szabadka és Rácok

Rigómezei csata (1389)

Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.

Megnézni Szabadka és Rigómezei csata (1389)

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Megnézni Szabadka és Románia

Rudics József

Rudics József báró (Szabadka, 1792. február 22. – Bácsalmás, 1879. augusztus 21.) bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Megnézni Szabadka és Rudics József

Sava Babić

Sava Babić (Сaвa Бaбић) (Palics, 1934. január 27. – Belgrád, 2012. november 23.) szerb író, költő, műfordító, egyetemi tanár.

Megnézni Szabadka és Sava Babić

Sándor (Szabadka)

Sándor Sándor (szerbül Александрово / Aleksandrovo) Szabadka déli városrésze, egykor önálló falu.

Megnézni Szabadka és Sándor (Szabadka)

Singer Bernát

Singer Bernát (Sátoraljaújhely, 1868. december 5. – Szabadka, 1916. június 21.) zsidó származású magyar hittudós, rabbi.

Megnézni Szabadka és Singer Bernát

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Megnézni Szabadka és Spanyolország

Spelletich Bódog

Spelletich Bódog (Szabadka, Bács-Bodrog vármegye, 1815. május 12. — Tata, Tóváros, Komárom vármegye, 1890. augusztus 25.) jogász, magyar birtokos nemesi család sarja, az 1848-49-es magyar szabadságharc résztvevője, nemzetőr őrnagy.

Megnézni Szabadka és Spelletich Bódog

Spelletich István

Spelletich István (névváltozat: Speletics Félix) (Szabadka, 1844. – Hickory Grove, Iowa, USA, 1868. május 22.) magyar származású amerikai szabadságharcos.

Megnézni Szabadka és Spelletich István

Suták József

Suták József (Szabadka, 1865. november 5. – Budapest, 1954. július 19.) piarista szerzetes, matematikus, egyetemi tanár.

Megnézni Szabadka és Suták József

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Megnézni Szabadka és Szabad királyi város

Szabadka–Baja-vasútvonal

| Az egykori Szabadka–Baja-vasútvonal a Bácska északnyugati részén húzódott, az utolsó menetrendi száma 166 volt.

Megnézni Szabadka és Szabadka–Baja-vasútvonal

Szabadkai egyházmegye

A Szabadkai egyházmegye (Szabadkai püspökség) a római katolikus egyház egyházszervezeti egysége a Vajdaságban, a Szerb Köztársaság területén, mely Bácska déli részét foglalja magába.

Megnézni Szabadka és Szabadkai egyházmegye

Szabadkai repülőtér

A szabadkai repülőtér (IATA: SUB, ICAO: LYSU) közel Szabadka városához található, másik ismert nevén „Bikovo Airport”, melyet Békova község szerb nevéről kapott.

Megnézni Szabadka és Szabadkai repülőtér

Szárits János

Szárits János vagy Ivan Sarić (szerbül Иван Сарић) (Szabadka, 1876. június 27. – Szabadka, 1966. augusztus 23.) repülőgép-építő, sportrepülő és kiváló sportember.

Megnézni Szabadka és Szárits János

Székely Tibor (utazó)

Székely Tibor (Szepesszombat, 1912. február 14. – Szabadka, 1988. szeptember 20.) zsidó származású felfedező, eszperantista, író és világutazó.

Megnézni Szabadka és Székely Tibor (utazó)

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.

Megnézni Szabadka és Székelyudvarhely

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Megnézni Szabadka és Szecesszió

Szecessziós építészet Magyarországon

A Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum nyitott előcsarnoka A budapesti Lindenbaum-ház homlokzatának részlete (Spiegel Frigyes) A Fasori református templom Árkay Aladár tervezte homlokzatának részlete A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20.

Megnézni Szabadka és Szecessziós építészet Magyarországon

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni Szabadka és Szeged

Szeged–Röszke-vasútvonal

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeged–Szabadka-vasútvonal.

Megnézni Szabadka és Szeged–Röszke-vasútvonal

Szekeres László (régész)

Szekeres László (Szabadka, 1931. szeptember 12. – Zimony, 1997. december 27., cirill betűs átirással Ладислав Секереш) vajdasági régész, főmuzeológus, a Szerb Régész Egyesület első elnöke (1969–1972).

Megnézni Szabadka és Szekeres László (régész)

Szent Teréz-székesegyház

A Szent Teréz-székesegyház (szerbül és) a Szabadkai egyházmegye püspöki széktemploma a vajdasági Szabadkán.

Megnézni Szabadka és Szent Teréz-székesegyház

Szeptember 1.

Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.

Megnézni Szabadka és Szeptember 1.

Szerb Királyság (1882–1918)

A Szerb Királyság vagy Szerbia, angol írásmód szerint olykor Szervia, egy 1882-ben, IV. Milán szerb fejedelem királlyá koronázásakor létrejövő államalakulat a Szerb Fejedelemség helyén.

Megnézni Szabadka és Szerb Királyság (1882–1918)

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Szabadka és Szerb nyelv

Szerb ortodox egyház

A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.

Megnézni Szabadka és Szerb ortodox egyház

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.

Megnézni Szabadka és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Megnézni Szabadka és Szerbek

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Megnézni Szabadka és Szerbia

Szerbia és Montenegró

Szerbia és Montenegró, 1992 és 2003 között: Jugoszláv Szövetségi Köztársaság két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten 1992 és 2006 között.

Megnézni Szabadka és Szerbia és Montenegró

Szivics Tomiszlav

Tomislav Sivić (Szabadka, 1966. augusztus 29. –) vajdasági bunyevác nemzetiségű labdarúgó, edző.

Megnézni Szabadka és Szivics Tomiszlav

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Megnézni Szabadka és Szlovákia

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Megnézni Szabadka és Szlovákok

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Megnézni Szabadka és Török hódoltság

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Megnézni Szabadka és Törökök

Törley József

Csantavéri Törley József Ernő Félix (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója.

Megnézni Szabadka és Törley József

Történelmi Magyarország

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság.

Megnézni Szabadka és Történelmi Magyarország

Tilburg

Tilburg város Hollandia déli részén, Észak-Brabant tartományban, Amszterdamtól mintegy 90 km-re délkeletre.

Megnézni Szabadka és Tilburg

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Megnézni Szabadka és Ukrajna

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Megnézni Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdasági magyarok

Vajdasági magyarok (szerbül Војвођански Мађари / Vojvođanski Mađari) alatt a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzetiségű emberek csoportját értjük.

Megnézni Szabadka és Vajdasági magyarok

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Megnézni Szabadka és Város

Villamos

Tatra T5C5 és CAF Urbos típusú villamosok Budapesten, a Clark Ádám téren Villamos füves pályán Párizsban Egy százéves villamos, időszakosan kiállítva Budapesten A villamos (közúti villamos vasút) elektromossággal működő olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.

Megnézni Szabadka és Villamos

Vinkler László

Vinkler László (teljes nevén: Vinkler László Imre Endre Károly) (Szabadka, 1912. október 1. – Szeged, 1980. december 2.) festő, grafikus, művészeti író.

Megnézni Szabadka és Vinkler László

Vojislav Koštunica

Vojislav Koštunica (Belgrád, 1944. március 24. –) szerb politikus.

Megnézni Szabadka és Vojislav Koštunica

Vukovics Géza

Vukovics Géza (Szabadka, 1928. november 12. – Újvidék, 2007. március 1.) publicista, esszéíró, műfordító, lapszerkesztő.

Megnézni Szabadka és Vukovics Géza

Wolverhampton

Wolverhampton város az Egyesült Királyságban, Anglia területén.

Megnézni Szabadka és Wolverhampton

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Megnézni Szabadka és Zágráb

Zentaörs

Zentaörs (szerbül Бачко Душаново / Bačko Dušanovo, horvátul, bunyevácul Bačko Dušanovo) település Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben.

Megnézni Szabadka és Zentaörs

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Megnézni Szabadka és Zsidók

Zsinagóga

Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották.

Megnézni Szabadka és Zsinagóga

Zsolnay porcelángyár

A gyáralapító Zsolnay Vilmos Eozin máz Apáti Abt Sándor vázáján, a pécsi Zsolnay Múzeumban A pécsi Zsolnay porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is jó hírű szereplője.

Megnézni Szabadka és Zsolnay porcelángyár

1542

Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.

Megnézni Szabadka és 1542

17. század

A 17.

Megnézni Szabadka és 17. század

1792

Tuileriák palotájának megrohamozása.

Megnézni Szabadka és 1792

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Megnézni Szabadka és 18. század

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Megnézni Szabadka és 1848–49-es forradalom és szabadságharc

1861

A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).

Megnézni Szabadka és 1861

1896-os millenniumi ünnepségek

300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896.

Megnézni Szabadka és 1896-os millenniumi ünnepségek

1908

II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.

Megnézni Szabadka és 1908

1934

A Nemzet Vértanúinak emlékműve.

Megnézni Szabadka és 1934

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Megnézni Szabadka és 1945

1982

64-nek is írják) számítógépet.

Megnézni Szabadka és 1982

1993

START-II aláírásakor.

Megnézni Szabadka és 1993

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Megnézni Szabadka és 2003

2006

----.

Megnézni Szabadka és 2006

2007

----.

Megnézni Szabadka és 2007

2008

----.

Megnézni Szabadka és 2008

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Megnézni Szabadka és 2011

2012

---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.

Megnézni Szabadka és 2012

2016

----.

Megnézni Szabadka és 2016

Lásd még

A Vajdaság települései

Vajdasági községek

, Első világháború, Erdélyi vajda, Eszék, Eszperantó nyelv, Európa, Európai Parlament, Evangélikus kereszténység, Falfirka, Felsőtavankút, Ferences rend, Franjo Vujkov, Frankl István (tanár), Garay Béla, Görögök, Gubás Csilla, Gvozdanovics Júlia, Györgyén, Gyelmis-Lukács János, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Hajdújárás, Hollandia, Horvátok, Horvátország, Hunyadi-család, I. Mátyás magyar király, Ikonosztáz, Illés Zoltán (politikus), Index.hu, Iszlám, Iványi István (tanár), Jakab és Komor téri zsinagóga, Jakab Dezső, Jászai Mari-díj, Június 4., Jugoszláv Királyság, Jugoszlávia, Kalmár Ferenc (szobrász), Kasza József (politikus), Katolikus egyház, Katolikusok, Kálvinizmus, Kárpát-medence, Kézilabda, Közkút, Kecskemét, Kiegyezés, Király Ernő (zeneszerző), Királyhalom, Kisbosznia, Kiskunhalas, Kollár Ferenc, Komlós Juci, Komor Marcell, Kosztolányi Dezső, Kozma Tibor (református lelkész), Kuzsinszky Bálint, Latabár Kálmán Árpád, Láng Edit (sakkozó), Lányi Ernő, Lányi Sarolta, Lékó Péter, Lévay Szilveszter, Lengyel Pál (nyomdász), Ludas (Szerbia), Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarellenesség, Magyarország, Magyarország Érdemes Művésze díj, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Mérő Rezső, Mérges (Szerbia), München, Mecset, Meggyes (Szerbia), Megyeri Lajos (zeneszerző), Mezőváros, Milkó Izidor, Minaret, Misityevó, Mohácsi csata, Muhádzsír dzsámi, Munkanélküliség, Munkács, Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa), Nagyfény, Nagyvajda, Namur (település), Németek, Németország, Népszínház (Szabadka), Novák István (színművész), Olomouc, Országgyűlési képviselő, Ortodox kereszténység, Ortutay Gyula, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Palics, Palicsfürdő, Póka Éva, Radulovics Bojana, Raichle J. Ferenc, Rácok, Rigómezei csata (1389), Románia, Rudics József, Sava Babić, Sándor (Szabadka), Singer Bernát, Spanyolország, Spelletich Bódog, Spelletich István, Suták József, Szabad királyi város, Szabadka–Baja-vasútvonal, Szabadkai egyházmegye, Szabadkai repülőtér, Szárits János, Székely Tibor (utazó), Székelyudvarhely, Szecesszió, Szecessziós építészet Magyarországon, Szeged, Szeged–Röszke-vasútvonal, Szekeres László (régész), Szent Teréz-székesegyház, Szeptember 1., Szerb Királyság (1882–1918), Szerb nyelv, Szerb ortodox egyház, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Szerbia, Szerbia és Montenegró, Szivics Tomiszlav, Szlovákia, Szlovákok, Török hódoltság, Törökök, Törley József, Történelmi Magyarország, Tilburg, Ukrajna, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági magyarok, Város, Villamos, Vinkler László, Vojislav Koštunica, Vukovics Géza, Wolverhampton, Zágráb, Zentaörs, Zsidók, Zsinagóga, Zsolnay porcelángyár, 1542, 17. század, 1792, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1861, 1896-os millenniumi ünnepségek, 1908, 1934, 1945, 1982, 1993, 2003, 2006, 2007, 2008, 2011, 2012, 2016.