Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Alpok és Svájc
Alpok és Svájc 41 közös dolog (a Uniópédia): Alemannok, Ausztria, Bázel, Bellinzona, Bern, Boden-tó, Chur, Francia nyelv, Franciaország, Genf, Gleccser, Graubünden kanton, Havasi gyopár, Inn (folyó), Jódlizás, Jungfrau, Közép-Európa, Kereszténység, Lausanne, Liechtenstein, Lugano, Luzern, Magyar nyelv, Matterhorn, Nagy Szent Bernát-hágó, Német nyelv, Németország, Olasz nyelv, Olaszország, Rajna, ..., Rétoromán dialektusok, Rhône, Sankt Gallen (Svájc), Schwyz, Splügen-hágó, Szent Gotthárd-hágó, Thun, Ticino kanton, Triász, Wallis kanton, Zürich. Bővíteni index (11 több) »
Alemannok
Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.
Alemannok és Alpok · Alemannok és Svájc ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Alpok és Ausztria · Ausztria és Svájc ·
Bázel
Bázel Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város.
Alpok és Bázel · Bázel és Svájc ·
Bellinzona
Bellinzona (régiesen Bellence) az olasz nyelvű Ticino (Tessin) kanton székhelye Svájcban.
Alpok és Bellinzona · Bellinzona és Svájc ·
Bern
Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.
Alpok és Bern · Bern és Svájc ·
Boden-tó
A Boden-tó vagy gyakran Bodeni-tó, másként Konstanzi-tó (németül Bodensee, franciául Lac de Constance, latinul Lacus Brigantinus) édesvizű tó Ausztria, Németország és Svájc határán az Alpok északi lábánál.
Alpok és Boden-tó · Boden-tó és Svájc ·
Chur
Chur (franciául Coire, olaszul Coira, rétorománul Cuira, a középkori latin nyelvben Curia Rhaetorum) egy község, a svájci Graubünden kanton, valamint a Plessur közigazgatási terület székhelye.
Alpok és Chur · Chur és Svájc ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Alpok és Francia nyelv · Francia nyelv és Svájc ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Alpok és Franciaország · Franciaország és Svájc ·
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Alpok és Genf · Genf és Svájc ·
Gleccser
A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.
Alpok és Gleccser · Gleccser és Svájc ·
Graubünden kanton
Graubünden (franciául Grisons, olaszul Grigioni; romansul Grischun) Svájc legkeletibb és egyben legnagyobb kantonja.
Alpok és Graubünden kanton · Graubünden kanton és Svájc ·
Havasi gyopár
Nem virágzó havasi gyopár A havasi gyopár (Leontopodium alpinum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik.
Alpok és Havasi gyopár · Havasi gyopár és Svájc ·
Inn (folyó)
Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.
Alpok és Inn (folyó) · Inn (folyó) és Svájc ·
Jódlizás
A jódli vagy jódlizás énekhangot hirtelen, sűrűn váltogató szöveg nélküli ének.
Alpok és Jódlizás · Jódlizás és Svájc ·
Jungfrau
A Jungfrau az azonos nevű masszívum legmagasabb csúcsa a Berni-Alpokban, Wengen fölött.
Alpok és Jungfrau · Jungfrau és Svájc ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Alpok és Közép-Európa · Közép-Európa és Svájc ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Alpok és Kereszténység · Kereszténység és Svájc ·
Lausanne
Lausanne Svájc Vaud kantonjának fővárosa.
Alpok és Lausanne · Lausanne és Svájc ·
Liechtenstein
Liechtenstein (hivatalosan Liechtensteini Hercegség vagy Liechtensteini Fejedelemség,, alemannul: Liachtaschta vagy Förschtatum Liachtaschta) európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében.
Alpok és Liechtenstein · Liechtenstein és Svájc ·
Lugano
Lugano Svájc olasz nyelvű részének és Ticino kantonnak a legfontosabb települése.
Alpok és Lugano · Lugano és Svájc ·
Luzern
Luzern látképe a 19. sz. végén a Pilátusról Luzern (németül Luzern, franciául és angolul Lucerne, olaszul és rétorománul Lucerna, a helyi dialektusban Lozärn) svájci város, az azonos nevű kanton és körzet székhelye, Középsvájc társadalmi, gazdasági és kulturális központja.
Alpok és Luzern · Luzern és Svájc ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Alpok és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Svájc ·
Matterhorn
A Matterhorn (franciául Mont Cervin vagy Le Cervin, olaszul Monte Cervino) az Alpok hetedik legmagasabb hegycsúcsa (ha a Mont Blanc-t és a Monte Rosa masszívumokat egy csoportnak tekintjük.) A Matterhorn 4478 méter magas; a Wallisi-Alpokban fekszik Zermatt és Breuil (Cervinia) között, Zermattól délnyugatra.
Alpok és Matterhorn · Matterhorn és Svájc ·
Nagy Szent Bernát-hágó
A Nagy Szent Bernát-hágó (németül Alpenpass Großer Sankt Bernhard, olaszul Colle del Gran San Bernardo, franciául Col du Grand-Saint-Bernard) az Alpok magasan fekvő átjárója Svájc és Olaszország között.
Alpok és Nagy Szent Bernát-hágó · Nagy Szent Bernát-hágó és Svájc ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Alpok és Német nyelv · Német nyelv és Svájc ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Alpok és Németország · Németország és Svájc ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Alpok és Olasz nyelv · Olasz nyelv és Svájc ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Alpok és Olaszország · Olaszország és Svájc ·
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Alpok és Rajna · Rajna és Svájc ·
Rétoromán dialektusok
A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek.
Alpok és Rétoromán dialektusok · Rétoromán dialektusok és Svájc ·
Rhône
A Rhône (ejtsd: rón, németül Rotten) folyó Svájc és Franciaország területén.
Alpok és Rhône · Rhône és Svájc ·
Sankt Gallen (Svájc)
Sankt Gallen (franciául Saint-Gall; olaszul San Gallo; romans nyelven Son Gagl) egy svájci település, Sankt Gallen kanton székhelye.
Alpok és Sankt Gallen (Svájc) · Sankt Gallen (Svájc) és Svájc ·
Schwyz
Schwyz település Svájcban, a róla elnevezett kanton székhelye.
Alpok és Schwyz · Schwyz és Svájc ·
Splügen-hágó
A Splügen-hágó (2014) Montespluga a déli oldalon A 38 km hosszú Splügen-hágó (olasz: Passo dello Spluga, német: Splügenpass) 2113 méter magasságban a svájci graubündeni Rheinwaldban levő Splügent (1457 m) és az olasz Sondrio megyében lévő Chiavennát (325 m), köti össze, illetve az utóbbin át a Comói-tóval.
Alpok és Splügen-hágó · Splügen-hágó és Svájc ·
Szent Gotthárd-hágó
Magasságjelző tábla a hágó magasságában A svájci Szent Gotthárd-hágó (olaszul Passo del San Gottardo) sokáig az Alpok legfontosabb észak-déli összekötő vonala volt.
Alpok és Szent Gotthárd-hágó · Svájc és Szent Gotthárd-hágó ·
Thun
Thun (franciául Thoune) város és járási székhely Bern kantonban.
Alpok és Thun · Svájc és Thun ·
Ticino kanton
A Ticino Köztársaság és Kanton, németül Tessin, Svájc legdélibb kantonja.
Alpok és Ticino kanton · Svájc és Ticino kanton ·
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Alpok és Triász · Svájc és Triász ·
Wallis kanton
Wallis kanton (franciául: Valais, olaszul Vallese, romans nyelven Vallais, hivatalos német nevén: Staat Wallis, franciául: État du Valais, azaz Wallis állam egy francia és német nyelvű kanton Svájc délnyugati részén, francia többséggel. A kanton székhelye Sion (ném.: Sitten). Területileg a 3. legnagyobb svájci kanton. Ahogy a legnagyobb kantonok általában, Wallis is teljes mértékben az Alpok területén fekszik.
Alpok és Wallis kanton · Svájc és Wallis kanton ·
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Alpok és Svájc
- Mi van a közös Alpok és Svájc
- Közötti hasonlóságok Alpok és Svájc
Összehasonlítását Alpok és Svájc
Alpok 369 kapcsolatokat, ugyanakkor Svájc 292. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 6.20% = 41 / (369 + 292).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Alpok és Svájc. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
