Közötti hasonlóságok Sumer nyelv és Ziuszudra
Sumer nyelv és Ziuszudra 9 közös dolog (a Uniópédia): Óbabiloni Birodalom, Enki, I. e. 3. évezred, Kis (település), Larsza, Lugal, Mezopotámia, Sumer, Sumerek.
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Sumer nyelv · Óbabiloni Birodalom és Ziuszudra ·
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Enki és Sumer nyelv · Enki és Ziuszudra ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
I. e. 3. évezred és Sumer nyelv · I. e. 3. évezred és Ziuszudra ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Kis (település) és Sumer nyelv · Kis (település) és Ziuszudra ·
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Larsza és Sumer nyelv · Larsza és Ziuszudra ·
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
Lugal és Sumer nyelv · Lugal és Ziuszudra ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Mezopotámia és Sumer nyelv · Mezopotámia és Ziuszudra ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Sumer és Sumer nyelv · Sumer és Ziuszudra ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Sumer nyelv és Ziuszudra
- Mi van a közös Sumer nyelv és Ziuszudra
- Közötti hasonlóságok Sumer nyelv és Ziuszudra
Összehasonlítását Sumer nyelv és Ziuszudra
Sumer nyelv 99 kapcsolatokat, ugyanakkor Ziuszudra 31. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 6.92% = 9 / (99 + 31).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sumer nyelv és Ziuszudra. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: