Közötti hasonlóságok Sumer és Uruk
Sumer és Uruk 32 közös dolog (a Uniópédia): Agade, Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, An, Babilónia, Dzsemdet Naszr-kultúra, Elám, Enlil, Eridu, Eufrátesz, Gutik, I. e. 1. évezred, I. e. 2. évezred, I. e. 3. évezred, I. e. 4. évezred, III. uri dinasztia, Irak, Kis (település), Lagas, Larsza, Mezopotámia, Nippur, Sarrukín akkád király, Sumer nyelv, Sumerek, Ubaid-kultúra, Umma (település), Ur, Ur-Nammu, ..., Uruk-kultúra, Városállam (politika). Bővíteni index (2 több) »
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Agade és Sumer · Agade és Uruk ·
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és Sumer · Akkád Birodalom és Uruk ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Sumer · Akkád nyelv és Uruk ·
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Akkádok és Sumer · Akkádok és Uruk ·
An
Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Babilónia és Sumer · Babilónia és Uruk ·
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer · Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruk ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és Sumer · Elám és Uruk ·
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Enlil és Sumer · Enlil és Uruk ·
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Eridu és Sumer · Eridu és Uruk ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és Sumer · Eufrátesz és Uruk ·
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Gutik és Sumer · Gutik és Uruk ·
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
I. e. 1. évezred és Sumer · I. e. 1. évezred és Uruk ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
I. e. 2. évezred és Sumer · I. e. 2. évezred és Uruk ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
I. e. 3. évezred és Sumer · I. e. 3. évezred és Uruk ·
I. e. 4. évezred
Nincs leírás.
I. e. 4. évezred és Sumer · I. e. 4. évezred és Uruk ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
III. uri dinasztia és Sumer · III. uri dinasztia és Uruk ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Irak és Sumer · Irak és Uruk ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Kis (település) és Sumer · Kis (település) és Uruk ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Lagas és Sumer · Lagas és Uruk ·
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Larsza és Sumer · Larsza és Uruk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Mezopotámia és Sumer · Mezopotámia és Uruk ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Nippur és Sumer · Nippur és Uruk ·
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Sarrukín akkád király és Sumer · Sarrukín akkád király és Uruk ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Sumer és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Uruk ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Sumer és Sumerek · Sumerek és Uruk ·
Ubaid-kultúra
Az Ubaid-kultúra területe Az Ubaid-kultúra egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz az egykori Sumer (a mai Dél-Irak) területén, ami az Ur városához közeli Tell el-Ubaid halomról kapta a nevét.
Sumer és Ubaid-kultúra · Ubaid-kultúra és Uruk ·
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Sumer és Umma (település) · Umma (település) és Uruk ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Ur-Nammu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.
Sumer és Ur-Nammu · Ur-Nammu és Uruk ·
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Sumer és Uruk-kultúra · Uruk és Uruk-kultúra ·
Városállam (politika)
Monaco A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.
Sumer és Városállam (politika) · Uruk és Városállam (politika) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Sumer és Uruk
- Mi van a közös Sumer és Uruk
- Közötti hasonlóságok Sumer és Uruk
Összehasonlítását Sumer és Uruk
Sumer 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Uruk 99. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 16.67% = 32 / (93 + 99).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sumer és Uruk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: